Nem tudom az okát, hogy sorban olyan tervek érkeznek a Tervkritikába, amely épületek már építés alatt vannak, de legalábbis építési engedélyezés után. E mostani az utóbbiakba tartozik:
Tisztelt Koós Miklós Úr, mostanában találtunk rá honlapjára, és azon belül a tervkritika rovatra. A tervünket már engedélyezte az építési hatóság, mégis szeretnénk, ha véleményt mondana róla. Az alapvető elképzelés egy lapos tetős, részben extenzív zöldtetős ház volt, szinteltolással, pincében elhelyezett dupla garázzsal. Szempont volt, hogy mindegyik helyiségnek legyen természetes megvilágítása.
A falazatot illetően nem volt konkrét elképzelésünk, nem akarunk passszívházat építtetni, csupán energiatakarékosat. Tervezőink 44es téglát javasoltak szigetelés nélkül, mondván, hogy Uértéke jóval túlteljesíti a Magyar Szabványt és a páradiffúzió miatt ne akarjunk légtömör házat építeni. Azt látjuk, hogy ezzel kapcsolatban vannak ellentmondások a szakma képviselői között, így szívesen fogadjuk az Ön álláspontját is. A gépészettel kapcsolatban geotermikus hőszivattyúra gondoltunk és napelemre, és esetleg szélgenerátorra. Fontolgatjuk hővisszanyerős szellőztetőrendszer telepítését. Talán többet nem is írnék, várom véleményét! Előre is köszönöm!
A dilemma – számomra – nem akkor van, ha egy tervre az a kritika, hogy nagyszerű, kiváló, csak gratulálni lehet, hanem ha mondjuk az lenne a vége, hogy ez borzalmas, nehogy megépítsék! Akkor mi történik, újra kezdik a terveztetést, megállnak, elgondolkodnak, vagy legyintenek, hogy „na jó, nem vagyunk egyformák” vagy valami hasonló? Itt szó sincs ilyenről, de amít írok, az mégis az egész koncepciót érinti. Egy nyúlfarknyi levél nem helyettesíthet több hónapi egyeztetést, vázlatok sokaságát…stb. Időnként magam is úgy vagyok vele, hogy egyáltalán hasznos-e ez az egész, hiszen egy építtetői programot 100 építész vélhetően 100 féleképpen oldana meg. No de beküldték, így nézzük mi derül ki a „boncasztalon” Az látszik elsőre, hogy az elrendezést alapvetően a garázs helyének a kijelölése határozhatta meg, illetve az, hogy az utca irányában található a déli tájolás. Vízszintes telken pincébe tenni a garázst, az minimum 15 m-es rámpát jelentene, amit senki sem szeretne. A fszt-re nem kerülhetett, így a kettő közötti megoldást választották, a félszinteltolást. Így lecsökken a lejáró hossza, viszont a fszt helyiségeiből óhatalanul megemelkednek a garázs fölöttiek. Ez elég jelentős is lehet, akár 150 cm is. Ennyi már elég, hogy elveszítsük a közvetlen kertkapcsolatot, mert ehhez már szükséges a lépcső a terasz és a kert közé.
Ezzel a megoldással a saját tervezéseimben is sokszor szembesültem és bár a garázs szempontjából valóban megoldás, mindig okozott azért egyéb helyeken gondot. A problémák talán akkor voltak legkevésbé zavaróak, ha a garázs fölé került (legalább részben) a hálóblokk és a nappali-konyha maradt terepszinten. Nem tökéletes megoldás, de akinek fontos a közvetlen kertkapcsolat, az el tudja fogadni. A mellékelt terven a garázs felett a nappali található, de nem teljes alapterülettel, hanem kb. a nappali fele került a garázs fölé. Viszont emiatt
– kellett megemelni az étkezőt és a konyhát is
– belépve a házba, elég sokat kell menni, amíg be lehet jutni a nappaliba (a kedvezőtlen alsó belátás miatt került oda (gondolom) egy akvárium
– a nappali előtt és oldalt egy 2 m széles terasz adódik, ami nem sok mindenre használható, csak az étkező előtti, ami alatt viszont nincs pince, ezért magas feltöltés kell alá
– a nappali oromfala a garázs födémére terhel (alátámasztás nélkül), ami szerkezetileg ugyan megoldható, de tartószerkezetileg nem elegáns megoldás
Az alaprajzi elrendezés lineáris, hiszen szinte minden helyiség egy egyenes közlekedőből nyílik. Mivel így a folyosó elég hosszúra adódik, elbírna egy kis szélesítést még (130 cm).
Összefoglalás | a terv bizonyára hosszú egyeztetések során alakult ki a megrendelők számára is elfogadható módon, így nehéz bármit is mondani. A félszinteltolásból és a pincefödém – fűtött helyiségek viszonylatában számos komolyan veendő csomópont fog adódni a kiviteli tervezés során, ami nagy odafigyelést igényel, elkerülendőek pl. a hőhidak.
A Tervkritika a kooseptar.hu honlap ingyenes szolgáltatása, melyért cserébe cikk-ként megjelenik nyilvánosan is. Ha szívesen mutatná be másoknak is a készülő/elkészült lakását vagy a házát, vagy kíváncsi arra, hogy mások mit mondanak az Önnek tetsző házról, akkor küldje meg nekünk, mi bemutatjuk és persze véleményt is mondunk róla. Ha a ház nem az Öné, de kíváncsi mások mit gondolnak róla, azt is beküldheti. A diszkréció miatt mindezt megteheti természetesen anonim módon, legfeljebb a város (+kerület) megadásával.
… és Önnek mi a véleménye?
[poll id=”18″]
meregzsakk
2014. szeptember 10. szerda 08:59
Összességében tetszik az alaprajz, és a szinteltolás is.
A hőszigetelést már írta Miklós. Ha a fal 44-es, akkor miért nem lehet 30nf+15EPS helyette? Ezek a felülvilágítók (WC, folyosó, nappali előtti közlekedő) nem melegítik(/hűtik) fel nagyon a levegőt?
A mosókonyha közepén elég érdekesen áll ott egy oszlop, ezt statikailag biztosan így kell, de nem lehet kitenni a válaszfalhoz? (Persze nem lehet, mert a nappali magasított födémjének ez a sarka, de ha már a pincefödémre is lehet terhelni, itt is meg lehet oldani.
A garázsban tuti sosem fognak ilyen párhuzamosan parkolni. Ezért a telekhatáron álló autó sofőrjének majd össze kell húznia magát, hogy a berajzolt prius bal hátulját össze ne karcolgassa 🙂
Engem még az érdekelne, hogy melyik településen engedélyezték ezt a házat? (én is lapostetőset szeretnék – legalább részben lapostetőst)
Szabóbácsi
2014. szeptember 13. szombat 20:33
Szerintem túlbonyolított az egész. A félpincés garázs jó ötlet, de ahhoz a kiemeléshez tök felesleges ekkora szintterületet párosítva fölemelni. Főleg az épület közepén, aztán jön utána a feltöltés. Az a hivatalnyi hosszú belső folyosó is csak hátrány. A garázstól a lehető legmesszebb van a konyha. Inkább a három hálószoba körüli részt emeltem volna meg és ívesen lehajtani a garázsokhoz. Legalább nem lát oda se be senki ha nyitva a kertkapu. És a nappali-konyha-étkező lehet kertkapcsolatos. Kevesebb földmunka, olcsóbb az egész.
Ez a tégla U értéke túlteljesíti a Magyar Szabványt, egyszerűen rémesen gyenge indoklás! A MSZ ma egész egyszerűen túl engedékeny a szomszédos országokéhoz képest, tehát kevés. ebbe kapaszkodni kifejezetten káros! És ne a mai értékeket nézzük. Mire megépül a ház, 2015 lesz. Mindjárt 2020. Vegyenek elő egy 2020-as tervezetet hogy ne avuljon el szánalmasan öt év alatt ekkora családi vagyon amit beinvesztálnának ebbe az épületbe. Vékony fal kell, bőven elég teherhordáshoz és nagyon, nagyon vastag hőszigetelés. Természetesen tripla ablakok, hővisszanyerős központi szellőztetés, ami ma már igazán nem nagy ügy. Hőszivattyúként sokkal olcsóbb, egyszerűbb a levegő/vizes. A mi klímánkon tökéletesen elegendő. Ráadásul kisebb az áramfelvétele mint a talaj/kútszivattyúsoknak. Az az északi országokhoz jó. Nagyon kevés a -8°C alatti napoxáma mifelénk. Egyre vigyázzanak, rezgésmentes telepítés kell. Lehetőleg a faltól távolabb, gumilábakon. A napelem jó, a szélgenerátor nagyon rossz ötlet. Alacsony hatásfok, rettentő zaj. Én javasolnám az egészet újragondolni.