hol vagyunk már attól mikor külön építésügynek külön minisztere volt?!

friss hír:
A miniszterelnök június 25-i hatállyal Füleky Zsoltot nevezte ki az építészetért felelős helyettes államtitkárnak. Az építészet ezzel a miniszterelnökség stratégiai államtitkárságához került, amit dr. Sonkodi Balázs vezet.

akár ötfelé is vághatjuk a semmit…
de Füleky Zsolt legalább valószínű látott már betont meg tervet, merthogy végzettségét tekintve szakmabeli – azthiszem ez már önmagában egy pozitív kezdet ahhoz képest, hogy volt „író” meg „szakközepet végzett nagymama” a bedobott nevek között.

Tisztelt Koos úr!

A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet ; – 88. § (4) Közvetett természetes megvilágítás nem létesíthető. Ezzel a kivétellel nem tudok mit kezdeni. Én lazán el tudok képzelni egy közvetett természetes megvilágítást (sem nem drága, sem nem bonyolult) … de mire gondolhatott itt a törvényalkotó, hogy ezt tiltja?

Tisztelettel
djg

[re=91328]Dorogi J. Géza[/re]: valószínüleg olyasmire, hogy saját lakáson belül magam tudom szabályozni az esetleges árnyékolást (pl. az ablak elé tolok egy szekrényt), de abban az esetben, ha az nem az én kizárólagos használatomban van (pl. társasházi közlekedő, szomszéd lakás) akkor ezt nem tudom befolyásolni és hiába van ablakom a közvetett bevilágítással, tőlem függetlenül bárki beárnyékolhatja. Azt gondolom ez elég életszerű korlátozás

Tisztelt Koós úr!

Ezek szerint, ha két elegendően nagy 45°-os prizmával, a megfelelő szögben állítva őket, világítok meg egy más természetes megvilágítással nem rendelkező helyiséget, akkor az alkalmazlható?

Tisztelettel
djg

[re=91346]Dorogi J. Géza[/re]:
a jogszabályok magyarázatára egy AB döntés miatt nincs mód, a jogszabály pedig csak annyit ír elő, mint amit Ön is beidézett. A jogszabály nyilván nem követi az összes termékcsoportot, így pl. nem tudom minek minősítenék pl. a tetőről lefutó fénycsatornákat, ami már hasonlóan kiegészítő eszköz, mint a prizma.

[re=91348]Koós Miklós[/re]: [re=91346]Dorogi J. Géza[/re]: azért lehet magyarázni a jogszabályt, csak semmi haszna 🙂 – nem mellesleg, azt az AB döntést amúgy már eltörölték, de más formaszöveggel ugyan, viszont ma sem adhat hivatkozható jogértelmezést, állásfoglalást minisztérium.
a lényeg meg szerintem a következő: közvetlen megvilágítás kell oda, ahova előírják, ahova meg közvetlen nem kell, oda nem kell természetes megvilágítás (pl belső fürdő). Ha viszont mégis adunk ilyet, adhatunk lichthofon, függőfolyosón keresztül, de nem adhatunk lépcsőházon vagy szomszéd lakáson keresztülit. (ez alól az üvegszálas fénybevezetés szerintem amúgy kivétel kéne legyen, mert az „gépészeti vezeték”, ami haladhat lépcsőházon át)
szóval az adott prizmákon vezetett fény nem haladhat át a kivételekben említett helyiségeken, viszont máshol annál inkább.
értelmezhető úgy is, hogy a nappalimba kötelező nyitni az előírt minimum ablakot, de ha netán több fényt akarok, akkor azt már prizmával, lámpával és tábortűzzel is létrehozhatom, de ezek nem jöhetnek a… stb.

amúgy tavalyelőtt felszerelt az egyik szomszéd a lichthofba egy fém gázkéményt a délnek néző falra. felettünk még 25 métert folytatódik a légudvar, de a wcnk egész évben fényárban úszott, amíg nem kezdett koszolódni a kémény. Jelenleg azon gondolkodom, hogy hogy lehetne letisztítani, mert nagyon jó szolgálatot tett, mint fényvisszaverő tükör :p