Több hasonló, korrekt kísérlet, sokakat meggyőzhet a szigetelés, a komplett energetikai szempontú felújítás fontosságáról. Még azt is jó lenne elérni, hogy minden érintett azt is megértse, hogy ezt meg is kell szakemberekkel terveztetni, különben nem hozza a várt eredményt.

Kedves Miklós!

Én is figyelemmel követtem a programot, kíváncsi voltam a végeredményre, nem is lepődtem meg azokat látva. Ilyen komoly szigeteléssel, ahol az épület lehűlő felületeinek vesztesége az eredeti érték töredékére csökkent a mimimum elvárható megtakarítás a 40-50%.

Kérdéseim, ha valaki tud/akar válaszolni szívesen fogadom:
Szabad-e az energetikai beruházásokat mint egy bankbetét szemlélnünk? Ha így nézzük, nem a legjobb hozam elérése a cél?
Önmagában, ha csak a szigetelőanyag árát vesszük figyelembe a megtérülés kalkulációnál, és a munkát, munkaadíjat, amivel az a falra felkerül nem számítjuk, ez így megfelelő-e?
Lehet-e optimumot találni? Kevesebb szigetelés de egy optimalizált gépészet + automatizálás jobb eredményt hozohatott volna?

Üdv:
SzakosPéter

[re=88769]Szakos Péter[/re]: Véleményem szerint lehet és kell is a lakást/házat, mint egészet befektetésként szemlélni. De az összehasonlítás tárgyait jól körül kell határolni. Nyilván a tőzsdén sokkal többet lehet keresni, ha az ember jól csinálja, mint szigetelésen. A szigetelés egy alacsony kockázatú és rettentő hosszútávú befektetés, ezért inkább hasonlítanám a nyugdíjbiztosításokhoz, mint a három-hat-tizenkéthónapos befektetésekhez. Ha valaki 25-30 között egyszer épített egy jól szigetelt házat és nem költözik el, jó eséllyel egész életén át élvezheti a befektetését és a legnagyobb kockázata tényleg az lesz, hogy „lemarad” a következő rezsicsökkentésről.
Így érdemes összehasonlítani, de nyilván az ember nem az első egymillióját fekteti be 50 évre, márpedig sok építkező mégcsak nem is az elsőből szigetel.
Amíg tőkehiányos a társadalom, addig sokkal hasznosabb a kölcsönökkel összehasonlítani, azaz azt vizsgálni, hogy érdemes-e felvenni 5-10-15 év futamidőre 3-4 milliót, hogy a 30milliós „C” házunk 35ért erősen hőszigetelt legyen.

De ház és ház között is van különbség, illetve a lakáspiac is teljesen másként teszi fel ugyanezeket a kérdéseket.

Nem voltak elég konkrétak a kérdéseim. Megfogalmazom ugyanazt újra, kicsit átdolgozva.
1.Mi az az energetikai beruházás, felújítás, amivel a legmagasabb hozamot érhetjük el?
2. Itt konkrétan azt kérdeztem, ha egy beavatkozás árának csak az anyagköltségét nézem, és azt, hogy a munka mennyibe került azt nem. No ezt hogyan értelmezzük? A szigetelőanyag ára hogyan térül meg, ha nem rakom fel a házra?
idézet: „Ha a program során felhasznált hőszigetelő anyagok árát, nettó 1 327 553Ft-ot összehasonlítjuk a gázfogyasztás csökkenésből adódó 113 888 forint megtakarítással, megállapítható, hogy a hőszigetelés anyagköltsége 12 éven belül megtérül.”
3. A kísérletet egy szigetelőanyag-gyártó finanszírozta, minden tiszteletem az övék. Még több, hasonló kezdeményezést kellene nyilvánosságra hozni. Kimutatták, hogy a hőszigetelésnek milyen hatása van: az felhasznált anyag ára 12év alatt megtérül. Ha a munkadíjat (!!) és a kiegészítő anyagok (tetőátalakítás, ablakok cseréje, párkányok, eresz, stb.) árát is figyelembe veszem, a megtérülés közelebb lesz a 32évhez mint a 22-höz.
Nem kérdezem, állítom, ha kevesebb szigetelőanyagot használtak volna, és a pénz maradékából a gépészetet, a rendszert működtető automatikát IS korszerűsítették volna a megtakarítás sokkal nagyobb lett volna.

Egy tudatlan megint próbálkozna…
De előszóként jelzem, nem a hőszigetelés ellen kampányolok, és a kisérletet is üdvözlöm.
Másrészt ez mégiscsak egy gyártói reklám, ezért pár dolgot érdemes HOZZÁtenni, kiemelni és pontosítani mert a marketing csodákra képes.

Ami a lényeg: a felújításnak egyéb előnyei is vannak (komfort esztétika) ha ezeket kihangsúlyoznák, és nem igérnének csodás megtakarításokat, akkor sokkal kevesebb csalódott felújító lenne.

A szigetelés javára azt is érdemes hozzátenni, hogy bár a szálas szigetelőanyagnak van előnyei, de az EPS sem ördögtől való és sokkal olcsóbb.
Ahogy Miklós kiemelte, a felújítás nem csak energiatakarékosságot jelent, de komfortot is növel, és persze esztétikai értéke is van (a szoba belső festése sose térül meg, mégis elég gyakori igény). Ezért érdemes a felújítást az egyéb igényekkor megejteni, és akkor szigeteleni, abalakot cserélni stb.

Esetleg lehet fordítva, ha már szigetelni/nyílászáró cserélni akar valaki, érdemes lenne átgondolni, mit lehet akkor racionálisan javítani a házon, mgejelenés, terasz, előtetők, külső világítás stb. Ezek sokat dobhatnak a házon. Esetleg nyílászáró méret változtatás, persze ez már mindenképpen építészt igényel.
Sajnos nagyon kevés esetben látom, hogy a hőszigeteléskor a külső megjelenésre kicsit rágyúrnának, sőt a lábazat környékén inkább visszalépés a gyakori…

Visszatérve a cikkre a námaszigetelnek házat (és korrektül a kontrollépületet is) korábban már felújították, gépészeti felújítás és nyílászárócsere volt.
Így lehetett a hőszigeteléssel elérni az A kategóriát, és így lehetet elérni az 50% körüli megtakarítást!

Ha először szigetelt volna, és utána a nyílászárók + gépészet, akkor a hőszigeteléssel (önmagában) nem került volna A kategóriába, sőt a fűtésköltség sem csökkent volna 50%-kal az előző évihez képest.
Hogyan akkor most jó a hőszigetelés vagy sem? kérdezi sok egyszeri ember Pedig egyszerű, a két állítás nem ellentétes egymással csak más a fókusz. A hőszigeteléssel ugyanannyit spórolt volna ebben az esetben is, csak ugye a bázis rosszabb lett volna… És a nyilászáró csere+gépészet tette volna fel a koronát, aratja le a babért.

Egyszerű persze sarkított példával: Adott egy ház, aminek 100 a fűtésköltsége. 4 egymástól független lépés ebből egyenkétn egyformán 20 egységet spórol meg, akkor a komplex felújítás összességében 4×20=80% megtakarítást hoz. De ha évente egy lépést csinálsz, akkor az első lépés lépés 20%-ot, amásodik (80-ról 60ra) 25%-ot, majd 33% végül (40ről 20ra) 50% megtakarítást hoz az előző évihez képest.
Így lehetséges, hogy ugyan az a lépés akár 20 akár 50%-ot spórolhat.

Szerencsére azért itt is a megtakarított gázt/pénzt emelik már ki. A megtérülés számítással viszont vannnak problémák:
A szigetelés munkadíját, és az itt fontosnak tartott tervező munkadíját sem tisztességes kihagyni. Főleg, hogy az átlag olcsó kényszermunkás, aki sokfelé szigetel, nem fogja ilyen minőségben megcsinálni, főleg ha nincs tervezve, ellenőrizve.

Merthogy kizárólag a rezsicsökkentés érdekében felújítani pénzügyi alapon ritkán megtérülő 10 éven belül, hitelből meg főleg. (Támogatásból persze bármi megtérülhet)

Egy kivételt tudok, ami elég gyakori viszont ritkán kerül fókuszba: ahol még régi őrlángos gázkazán megy, ott egy korszerű zárt égésterű korszerű kazánra átállás szinte mindig gyorsan megtérülő beruházás.
A többi egyedi számolás kérdése.

Saját tapasztalat:
28 éves, a (szó szerint) magam építette házunk. kb. 25 éve az épület 120 m2 homlokzatára (ikerház) 5 cm dryvit került.
3 éve a gázégős állókazánt lecseréltük kondenzációs kazánra. Kéménnyel, munkadíjjal kb. 800 eFt-ba került. Az előző 5 év átlagfogyasztása kb.1900 m3 (HMV. és főzés nélkül, 127 m2 padlófűtés, 21 Cfok). Ez a rákövetkező átlagos évben kb. 1300 m3-re csökkent (-33%) Évi 80-85 eFt megtakarítás (a rezsirizsa nélkül) ami kb 10 éves megtérülés lenne. Ezután szigeteltük 10 cm grafitos EPS-sel, XPS-esel az anno elmaradt 30 m2-t. Ezzel tavaly kb. 1200 m3-re csökkent megint egy átlagos télen a fogyasztás.
Ezután elköltözött a legkisebb lányunk is, így a 3 tetőtéri lányszoba fűtését lezártam tavaly ősszel.
Az elmúlt rendkívül enyhe télen, ami nem mérvadó, csak érdekes, csupán cca.950 m3 gáz fogyott fűtésre (további -20%)az előző évihez képest. Átlagos teleken nyilván jóval kisebb lesz a különbség, de további nyílászáró cseréket tervezünk.
A homlokzat további szigetelése valószínű már nem nekünk térülne meg, de lehet, hogy esztétikai okokból sor kerül rá, mert bizony elég ronda (azt már nem én csináltam).

[re=89066]Fenyvesi Péter[/re]:
A való életből vett példák mindig plasztikusak. Látható, hogy a „csak egy területre koncentráló megoldások” eredménye korlátos. Ezt még kifejtem.
Gondolom 25 éve az 5cm-es szigetelést sokan értetlenül nézték, de sajnos még ma is van olyan aki ezt elegendőnek tartja. Akkor az hozott kb 30%-os megtakarítást(ami az akkori gázárak miatt megtérülésben…).

A következő korszerűsítés, a hőelőállítás fejlesztése további 30%-ot hozott.

Számomra, mivel épület-automatizálással foglalkozom, a harmadik beavatkozás a legszimpatikusabb, mivel igazolja a tényt, hogy ha csak ott fűtünk (és csak annyit amennyit kell), szintén jelentős megtakarítást érhetünk el.
Ha visszakanyarodunk a „profit-orientált” „megtérülés-gyorsaságot” is figyelembe vevő korszerüsítési szemlélethez, számomra egyértelmű, hogy ez térült meg a leggyorsabban.

Vannak példák panel/társasházak felújításánál, amelyek megmutatják, hogy ha csak a gépészeti rendszert hangolják be, és a szabályozhatóságot, mérhetőséget, fogyasztás alapú elszámolást vezetik be, azzal önmagában is elérhető jelentős, a drágább beruházásokkal összemérhető megtakarítás.

A Knauf programjában akkor tudtak volna elérni a szigetelési érték-változással arányos, bocsánat hogy számokkal dobálózom, akár 80-90%-os megtakarítást, ha a kazán méretcsökkentése és a ház megfelelő fűtési-automatizálása is megtörtént volna. A program ezzel együtt jó, mert igazolja a fentieket: csak komplexen lehet a felújításokat kezelni.