Hogyan adjunk el (alkalmatlan, drága) terméket?
A témával foglalkozó előző írásban, a Hogyan adjunk el (alkalmatlan) terméket? azt vizsgáltuk, milyen technikákat vetnek be a meggyőzésünk érdekében. Most nézzük meg azt, hogy miképpen érvelnek, ha ráadásul még drága is a TERMÉK?
A hazai kereskedelemben a minőségre sajnálatosan nincs kereslet, mert csak az ár számít. Ha drága, akkor az azért drága, mert jó … indokolják a forgalmazók. Van hozzá persze érvrendszerük is. Az más kérdés, hogy ha az alábbiakat elolvassuk inkább csak mosolygunk, de sokan ész nélkül beveszik.
Miért ilyen drága a TERMÉK? (egy termékforgalmazó szerint)
Több érdeklődő kérdezte, hogy miért ilyen drága a TERMÉK. Na mármost, ha megvizsgáljuk miből áll össze a TERMÉK ára, meg fogjuk érteni, miért kerül ennyibe.
1. nyugat-európai országban gyártják.
Köztudott, hogy ott jóval drágább a munkaerő, mert ott a kormány jóval sikeresebb gazdaságpolitikát folytat, nem olyat mint itt. Az átlagkereset 2000 Euró körül van ( 600.000 Ft ) míg itthon a a minimálbér 100.000 Ft körül alakul. Ez a munkabér beleépül az árba természetesen.
2. minőségi alapanyagokat használnak fel.
Minőséget csak minőségi alapanyagokból lehet gyártani. El kell fogadni, hogy egy ilyen drága terméket csak drága alapanyagokból lehet előállítani. Kérem ezt fogadják el. A minőséget meg kell fizetni.
3. kedvezőtlen EURO/Ft árfolyam.
Úgy néz ki a Forint árfolyama egyfolytában 310 Ft környékén kószál. Ez kb. 15-20% magasabb árfolyamot jelent mint korábban. Ezt bele kell építeni az árba. Erre nagy ráhatásunk nincs.
Remélem hogy kedvez érdeklődők megértik és elfogadják, hogy a Termék miért annyi amennyi, és várjuk a megrendeléseket!
Ön szerint ez szakszerű indoklás? Vagy egyszerűen csak hülyének nézik a vásárlókat és azt feltételezik, hogy mindent elhisznek, amit eléjük raknak.
Hozzászólások (5): megnézem
Laci 65
2014. május 6. kedd 12:46
Kedves Miklós,
Mint oly sok esetben a valóság itt is másképp néz ki mint azt ahogy gondoljuk elsőre.
Először is: az árnak köze sincs a minőséghez. Csupán attól függ ,hogy az adott cég hova pozícionálja azt a piaci szegmensben az adott esetben ,illetve mennyire gondolkodik hosszútávon. Vezessük le ezt 1 fiktív de tipikus eseten.
Tegyük fel hogy Hansel und Gretel Eimer Gmbh. ami Németországban egy közepes vállalat közepes minőségű termékekkel. A nagy árverseny és minőségi követelmények miatt a vezetőség idővel rájön ,hogy már nem tudja a szokásos békebeli 100-150%-os árrést realizáni; a fejlesztési költségeket növelni viszont nem akarja. Tehát először magyar nagykereskedéseknek értékesít külföldről (kvázi ingyen sales csapata van) kb.: a németországi listaáron. Így pótolja a német piacról be ne folyó de elvárt profitot. Amennyiben a nagykereskedés ugrálni merne 1 idő után jobb kondíciókért…alapít egy magyar leányvállalatot ahol az ott dolgozókat már ő ugráltathatja. Mindeközben a magyar leányvállalat beszerzési ára a termékekre ugyanaz sőt sokszor magasabb mint a nagykereskedéseké. A magyar leány vállalatnak persze meg kell állni a lábán + fizetni kell a német menedzsment-költségeket. Ehhez minimum 40-50% marzs azaz a 2es szorzó kell az árban.Ha bírja a piac az eladási árat és jók a kereskedők akkor az anyavállat természetesen árat emel. Ha nem akkor is mivel az elvárt marsz és profit nem csökkenthet! Illetve ilyenkor kezdődik meg az alacsonyabb minőségű alapanyagok felhasználásával a kelet európai verzió gyártása a magyar és kelet-európai piacra. A termék csomagolás és tanúsítványai nem változnak mivel a német tanúsító intézetnek a legjobb német gyártmányt küldik bevizsgálásra majd odarakják a kelet-európai minőséget ugyanabba anémet csomagolásba beletöltve. Ha még gyárai is létesít a Hansel und Gretel Eimer Gmbh kis hazánkban akkor sem megy le az árral hogy versenyképesebb legyen azért teszi ,hogy a béreken és a szállítási költségen(ez max 3-5%) spórolni tudjon, illetve megossza a nyereségadót ezáltal még többet ki tudjon venni a cégéből.
Ez így működik világszerte mindenütt a különbség csak az hogy mennyire profittal éri be az anyacég reálisan.
folyt köv…
Koós Miklós
2014. május 6. kedd 14:42
[re=88092]Laci 65[/re]:
a fenti keretezett idézetet egy termékforgalmazó oldaláról vettem
Laci 65
2014. május 6. kedd 21:52
[re=88094]Koós Miklós[/re]:
Ez van , valahogy el kell adni nekik is a termékeket ,nyilvánvalóan egy forgalmazónak is vannak költségei és ő is ha lehet minél nagyobb profitot akar elérni ….valamint sajnos kis hazánkban sajnos bele kell kalkulálni az árba X% plussznyi tartalékot mivel igen gyakran a megrendelő nem fizet.
Személy szerint ezzel nekem ezzel nincs is bajom. Csak azzal amikor alacsony minőségű terméket adnak el az embereknek SuperBrand-ként tudván ,hogy a vevőnek lövése sincs arról hogyan különböztesse meg a jót a rossztól. Jó példa erre EPS táblák esete.
Vágvölgyi Imre
2014. május 8. csütörtök 00:35
Ugye ez a [szerk. által törölve, mivel a témát már lezártuk és nem akarom újrakezdeni]
Kicsit furcsállom, hogy nem lett a forrás megjelölve.
Vágvölgyi Imre
2014. május 8. csütörtök 13:05
Tisztelt Koós Úr!
Most nyitotta újra, hiszen a forgalmazó oldaláról idézett.
Ha felhasználja az ott lévő tartalmat illik megjelölni a forrást.
Az Ön oldalának jogi nyilatkozatában is ott van, hogy használható a tartalom, forrás megjelölés mellett. De természetesen Ön tudja.
Üdv.,
V. Imre