Először is mitől alkalmatlan a termék?

Nos attól, hogy mást mondanak róla és mást tud a valóságban. Ennek ellenőrzésére találták ki a minősítéseket, tanúsítványokat és leginkább a szabványokat. Ha építőipar és Magyarország, akkor a betervezhető és beépíthető termékek körét ÉME vagy más azzal egyenértékű európai tanúsítvány megléte határozta meg, 2013 nyara óta pedig a teljesítményigazolás (CPR, DoP).

Amelyik terméknek ilyen nincs, azt a felelős műszaki vezető csak saját felelősségére építheti be. Ha nincs hitelt érdemlő tanusítvány, akkor nem lehet megállapítani, hogy egyáltalán megfelel-e a nemzeti/európai szabványnak. Mondanom sem kell az ilyen termék forgalmazójától hiába is kérnénk teljesítményigazolást, mert jó eséllyel azt sem tudná, az mi fán terem.

Ilyenkor kizárólag arra hagyatkozhatunk, hogy mennyire hiszünk vagy sem a forgalmazónak illetve más ismeretlen embernek, akik pl. egy fórumon hozzászólnak.

Ekkor következik a meggyőzés.

1. Egy ismert termék esetében úgy véljük nem veszünk zsákbamacskát, hiszen a terméket lényegében mindenki ismeri. Ebből következően tudvalevő, hogy legtöbbször nem ellenőrzünk mindent, ráhagyatkozunk az emlékeinkre, az egyszerű termékismertetőkre, a márkajelzésre, az ismerősre (aki pont ugyanúgy nem ellenőrizte a forrást), ha a gyártónak kis szerencséje van és ügyes is, akkor egy idő után „nyilvánvaló” mindenki számára, hogy a termék jó.

2. megfelelő hívószak: öko-, bio-, zöld, passzív, aktív, amiknek a valódiságát sehol sem bizonyítják, de jól mutat minden leírásban

3. túlzások az ismertetőben világújdonság, Európában elsőként, kizárólagos jelleggel, részt vett az űrprogramban is, 50-60-70-80-90-95-99% -os hatásfok, rendkívüli megtakarítás, forradalmi újdonság

4. adjunk el terméket (leginkább a bulvárból) ismert emberekkel készített interjúval, az se baj, ha a riporternek halvány gőze sincs arról, amiről beszélgetnek. Egy ilyen műsort a legtöbb városi TV-ben vagy nevenincs un. kereskedelmi TV-ben viszonylag olcsón meg lehet venni (30-50 eFt). Aztán az egész mehet a youtube-ra. Katt a következő képre.

5. amit a TV-ben látnak, azt elhiszik

„Tisztelt Szerkesztőség! A … mai adásában, S riportjában elhangzott egy anyag „a lakások utólagos hőszigetelése belülről” témájában. Nos, sajnálom, hogy ilyen dilettáns „szakembereknek” adnak lehetőséget úgymond reklámra, mert több kárt okoznak, mint amennyi hozamot hoznak. Sajnos egy ilyen riport után Önök is felelősséggel tartoznak.

Hiszen a laikus néző elhiszi, hogy ha a televízióban hall valamit, akkor az biztosan jó lesz, gondolván arra, hogy a szerkesztőség lektorálja műsoruk tartalmát. Rögtön a riport elején nagy szenzációval közlik: az ő „csodaszerük”, hogy a levegővel szigetelnek. Itt jegyzem meg, hogy minden más hőszigetelő anyag porózus szer-kezetű, mely szintén a benne lévő levegő által szigetel jól.” forrás

6. nyerjünk meg egy hiszékeny embert, és utána az ő szájába adva igyekezzünk másokat is rávenni a vásárlásra, dominóeffektust generálhat.

7. futassuk meg a terméket nyilvános fórumokon, vagy akár magunk hozzunk létre egyet. Igenám, de ez veszélyekkel jár, mert még valódi vélemény is elhangozhat. Példa, példa. Ezért az óvatosabbja maga hoz létre fórumot és kedvező kritikát beíró olvasók híján, maga ír be különböző neveken csupa jót a termékről. Igazán szép példája volt ennek, amikor itt a kooseptar.hu-n „a TERMÉKről csak jót hallottam, tervezem megvenni” olvasóról perceken belül kiderült, hogy valójában ő maga a TERMÉK forgalmazója.

8. hivatkozzunk más országokra. „… Bár nálunk még nincs bevizsgálva, se minősítve, de olyan jelentős piacokon, mint Morvaországban és Dél-Oszétiában már megkapta a minősítést…”

9. hasonlítsuk össze MÁS TERMÉKEKKEL, így „más termékekkel”. Ha nem nevezzük nevén a konkurens terméket, akkor bármit és bármennyit írhatunk

10. de hiszen van tanúsítvány a termékről! Igen, csak éppen nem arról a tulajdonságáról, amit éppen reklámozunk és mivel a vásárlók nem szeretnek 10 oldalas vizsgálati jegyzőkönyveket olvasgatni, amik hemzsegnek a különféle szakkifejezésektől, ezért inkább elhiszik, hiszen a címlapon látják a termék nevét, meg azt hogy hivatalos irat. Ennyi elég.

11. olyasmit reklámoznak, ami nem is érdekel minket. A nyitókép erről szól. A termék a nyári meleg ellen jobban véd, igen ám, de én még soha senkivel nem találkoztam, aki azért rakatott volna fel hőszigetelést a házára, hogy a nyári meleg ellen megvédje. Ennek ugyanis van egyszerűbb és ha úgy tetszik tervezési oka. Ahogy Zöld professzor szokta mondani: amelyik házba a nyári felmelegedés miatt klímát kell szerelni, azt a házat rosszul tervezték meg.

12. a legzseniálisabban felépített marketingje talán a Veklának volt az utóbbi 20 évben, hiszen a nem is létező terméknek már a külföldi gyártási licenszét árulták, miközben csak pár darab színes téglácskát nézhetett meg a nagyérdemű. Nem is igazán értette senki, hogy ha ekkora felhajtást csináltak neki, akkor ez mire volt jó? A Vekla esetében az egyik fontos érv a magyar volt, annak kihangsúlyozása, hogy magyar fejlesztő nem viszi külföldre a zseniális találmányát, hanem itthon fogja gyártani a magyar embereknek, mert hazafiak vagyunk. Bármennyire is furcsa, ez nagyon hatott sok mindenkire.

A különféle MLM kurzusokon bizonyára ezeknél sokkal kifinomultabb technikákat tanítanak a jővő termék forgalmazóinak. Soha semmit nem utáltam jobban, mint a direkt marketinget, de főképp a multi-level-marketinget (MLM), mert a továbbképzéseiken begyakorolt eladási módszereiktől minden jóérzésű embernek feláll a hátán a szőr. De el kell ismernem rengeteg embert tudnak rászedni.

Így trükköznek velünk a cégek, hogy megvegyük termékeiket

A termékeladások esetében nem az a baj, hogy el akarnak nekünk adni valamit, hanem, ha olyasmit akarnak eladni, ami a valóságban nem tudja azt, amit a marketingszövegek említenek. Egyes források szerint Mo-on az építőipari termékek közel 50%-a gagyi, selejt. Mégis megveszik. Leginkább a fentiek segítségével.

E termékek között kiemelt helyen szerepelnek a különböző kent, fújt, ragasztott, táblás hőszigetelések. Nem véletlenül, hisz az energiatakarékosság ma alapvető hívószó az építőanyag kereskedelemben, ezt sokan szeretnék meglovagolni és a MEGTÉRÜLÉS szóval sokakat át tudnak ejteni. Így az sem véletlen, hogy e cikk összeállításánál is ezek jöttek először szembe.

Joggal kérdezheti bárki, hogy akkor miért nem ellenőrzik ezeket az anyagokat?

a választ itt olvasható:

A fogyasztóvédelem csak a papírokat ellenőrzi, de azt, hogy a termék megfelel-e az ott feltüntetett mutatóknak, infrastruktúra és kapacitás hiányában nem vizsgálhatja. Erre az Építésügyi Minőségellenőrző és Innovációs Nonprofit Kht. (ÉMI) lenne szakmailag hivatott, csakhogy a vizsgálatok díjára nincs fedezet, erre nincs állami keret. Konkurens cég már finanszírozott ellenőrzést, amelynek során kiderült, az adott árucikk teljesen alkalmatlan arra funkcióra, amire forgalomba hozzák. Vidor szerint főként a polisztirol hőszigetelő anyagok, a nyílászárók és az építéskémiai termékek között sok a rizikós minőségű. forrás

Ennek ellenére létezik olyan megoldás is, amikor pl. a konkurencia vizsgáltatja be a termékeket, mint a hazai EPS gyártók egyesülete, a MEPS. A vizsgált 10 termékből jószerivel csak egy felelt meg a szabványnak az ÉMI szerint