CPR – teljesítmény nyilatkozatok
Az a gyártó, aki az építészet porondján akar maradni, az elkészíti a termékeinek teljesítménynyilatkozatát, mert csak ennek birtokában tudja egy tervező betervezni a tervébe. Ezt szabályozza a 275/2013. (VII.16.) Kormány rendelet. Nem szükséges terméknyilatkozat minden egyes termékhez, ilyenek pl. a festékek illetve az u. hagyományos és természetes anyagok. A rendelet fogalommeghatározása szerint a
11. hagyományos vagy természetes építési termék: ismert és gyakorolt hagyományos eljárással előállított, az előállítás körzetében helyi felhasználásra szánt, fa, terméskő, föld, agyag, vályog, nád, szalma és más természetes vagy növényi anyagok és az ezekből jellemzően nem sorozatban gyártott építési termékek,
Ezek az anyagok akkor is betervezhetőek, ha nincs hozzájuk TNy, ekkor az eljárás:
7. § (1) Ha az építési termék egyedi, az építkezés helyszínén gyártott, vagy műemlék építménybe beépített, illetve bontott, hagyományos vagy természetes építési termék és a gyártó által önkéntesen kiadott teljesítménynyilatkozat nem áll rendelkezésre, az építési termék akkor építhető be, ha a beépítéséért felelős műszaki vezető az építési naplóban tett nyilatkozatával igazolja, hogy az építési termék tervezett beépítése megfelel az Étv. 41. §-ában foglaltaknak.
A korábbi írásban szó esett róla, hogy többféleképpen járhatunk el a tervezésnél, amikor termékjellemzőket kell megadni, de bármelyiket is választjuk, nem kerülhetjük el ezeket a nyilatkozatokat, ergo ezeket be kell szerezni valahonnan. Látszólag egyszerű a feladat, csak le kell tölteni a gyártók honlapjáról. A megvalósítás azonban kicsit döcögösebb.
- A termék gyártója csak szállítói megfelelősségi nyilatkozatot tesz közzé
- A termék gyártója nem tette fel, ezeknek a cégeknek aztán lehet levelet írni, hogy legyenek kedvesek elküldeni.
- megtalálható a honlapjukon, de 150 terméküket egyesével kell letölteni, ami elég idegőrlő (pl. egy vakolatgyártó esetén)
- minden fent van, de a termékeiket egyedi kódszámmal látták el, ezeket belefoglalták egy nagy táblázatba, majd a kódszám birtokéban el kel mennünk egy direkt erre kialakított kereső oldalra, ahová beütve megkapjuk a letöltés linkjét (természetesen termékekként), így működik pl. az Ytong vagy a Velux
- a legnagyobb téglagyártó honlapján még cifrább a helyzet: csak a legújabb tégláik illetve a födémszerkezetük érhetőek el, a többihez így lehet hozzájutni:”Vigye fel a keresőbe a teljesítmény-nyilatkozat számát, amit a termék csomagolásán elhelyezett címkén, ill. falazóelemek esetén a termékbe égetve talál.” Nem is értem, menjek el egy kereskedésbe és irkáljam le egyesével? Ez valami direkt kiszúrás??? 5 napja írtam neki, eddig semmi visszajelzés.15
Bizonyára vannak még egyéb anomáliák is, mindben az a lényeg, hogy a tervezők mind, külön-külön adatbázis építésbe kellett hogy kezdjenek, mert bár találhatóak gyűjtemények a neten, de érthetően nem teljes körűek vagy úgy vannak kialakítva, hogy ne lehessen egy kattintással letölteni őket, míg mások csak link gyűjteményt állítottak össze.
Létezik kész megoldás is, az ArtiFlex kiadó adatbázisa, ami folyamatosan frissül, csak éppen az a baja, hogy bármennyire is részletesnek tűnik a több mint 500 oldalas kiadvány, ott csak azokat fogjuk megtalálni, akik ezért fizettek. Így viszont sajnálatosan csonka marad, olyannyira, hogy legutóbb egy családi házhoz szinte semelyik termékhez sem találtam segítséget.
Sokan szeretnék a nyilatkozatokból kinyerni a termékjellemzőket, de ez korántsem egyszerű, mivel sokan a papíron aláírt nyilatkozatot szkennelték be, abból pedig nem lehet semmit sem kimásolni, így marad a teljes táblázatok újragépelése, ami több tucat termék (nyilatkozat) esetén korántsem egyszerű feladat.
Hasonlóan problémás a nyilatkozatok azonosítása. Találunk gyártókat, akik egy hosszú azonosítószámmal jelölik a terméküket, de találni olyat is, aki egy egyszerű szám helyett jó hosszan körülírja a terméket. Na ezt írjuk bele egy táblázatba!
Ti ezt hogyan oldottátok meg?
***
Végül pedig egy kérdés, mi a helyzet, ha rossz vagy ellentmondásos a teljesítményigazolás? Erről a következő részben írunk.
[poll id=”60″]
[poll id=”61″]
Hozzászólások (5): megnézem
Lestyán Mária
2014. március 27. csütörtök 06:04
Kedves Kollégák!
Sajnos a teljesítmény nyilatkozatot az EU nem tervezési eszköznek találta ki, hanem a gyártók forgalomba hozatali kötelezettségének.A gyártók sajnos nem kezelhetik ezeket önkényesen, szigorú szabályok vannak rá és minden olyan szabályozási szándék Magyarországon, amely pl. arra irányulna, hogy ezeket egységes formában valahogy közzé kellene tenni a termékek szabad áramlását akadályoznák az EU szerint ezért sajnos tilos.
Fontos, hogy a gyártónak a teljesítmény nyilatkozatot kötelezően a termék értékesítésénél kell csatolnia a termékhez, és sajnos termékenként külön-külön. Ezért vannak a kódok, mert sajnos a digitális csatolás a jellemző, mely szerint a címkén helyeznek el web címet és kódot amely alapján bármely EU-s országban letölthetővé válik annak az országnak a nyelvén a nyilatkozat ahol értékesítik. Ezért vannak a központi címen való tárolások sok gyártónál, ahol nem csak az aktuálisat kell tudni visszakeresni, hanem az előzményeket is sajnos. Tehát a közzététel nem attól függ, hogy az adott országban mi a szabályozás, hanem, hogy a gyártó mit gyárt és hova értékesít, milyen rendszeren belül, az EU szigorú előírásaira figyelemmel.
Fontos, sajnos, hogy mindig az aktuális teljesítmény nyilatkozat az érvényes és még az is, hogy a tervezőnek sajnos első sorban nem az építési termékek, hanem a szerkezetek teljesítmény jellemzőit kell meghatároznia és azokhoz kell megfelelő teljesítmény jellemzővel rendelkező építési terméket választania a tervezési folyamatban.
Mind a tervezőknek, mind a gyártóknak az lenne a legtisztább helyzet, ha a 275/2013 mellékletét képező táblázat olyan irányba kerülne fejlesztésre akár a szakma, kamarák vagy minisztérium által, hogy abból az egyes épületszerkezetekre azokban alkalmazott építési termékekre meghatározásra kerülne miket kell a tervezőnek az „elégségeshez” megadni, akár küszöbértékkel is kiegészülve. Ebben az esetben a tervező tudja mit kell min.kiírnia a gyártó meg tudná mi szerepeljen min. a teljesítmény nyilatkozatán. Egyik fél sincs jó helyzetben.
A teljesítmény nyilatkozatokat soha nem lehet majd tervezési eszköz szintre szabályozni, és jelzem nem azért mert a jogalkotó nem szeretné, hanem az EU nem ad rá lehetőséget, mert a lényeg az EU-nak a korlátozások nélküli minél egyszerűbb eladás elősegítése. A teljesítmény nyilatkozatokból összegyűjtött adatbázisok pedig csak tájékoztató jellegűek lehetnek a tervezők számára, abból nem fog kiderülni számukra, mi az a paraméter amit neki az adott szerkezetben történő alkalmazás alapján az építési terméknél figyelembe kellene vennie. Mert pl. egy hőszigetelő terméknél nem mindegy, hogy pl. padlásfödémen, válaszfalban, vagy pl. tetőszerkezetben alkalmazom e, még azonos termék esetén sem! De mondhatunk falszerkezetet is, nem mindegy, hogy teherhordó fal, tűzfal, válaszfal, menekülési útvonalat határoló fal vagy vázkitöltő fal készül belőle, mert mindegyikre más a követelmény. A tégla az építési termék, követelmény viszont az építményszerkezettel szemben van. Nem lehet sajnos külön kezelni!
Üdvözlettel:
Lestyán Mária
tanúsító
2014. március 29. szombat 04:53
Sajnos, nagy igazság van benne! Jogászok, íróasztal…, mit ragozzam. Ha jól emlékszem, rendelettel egy folyó folyásirányát is próbálták megváltoztatni.
Cser Eszter
2014. március 30. vasárnap 16:56
Oké, rendben van, megértettem, hogy nem lehet közzé tenni, és hogy nekem mint tervezőnek az egyes épületszerkezetekre kell megadnom a teljesítmény értéket a hatályos szabványok stb alapján.
Ha ezt a hatalmas munkát sikerülne is elvégeznem, összeszednem az épületszerkezetekre ezeket az értékeket, és ezt beírom az engedélyezési terv műszaki leírásába (konkrét anyagmegnevezés nélkül), az építtetőim és a kivitelezők első kérdése, hogy konkrétan melyik anyag is felel meg ezeknek az értékeknek.
Ha konkrét anyagot írok, akkor meg ha nem azt akarják beépíteni akkor meg az a gond.
Sajnos a magyar valóság az, hogy bemegy az építtető az üzletbe (az engedélyezési tervet el sem viszi magával) és megveszi azt az anyagot amelyik le van árazva, vagy amelyikre rábeszélik, vagy amelyikről jókat olvasott a neten, vagy amelyikre elég az anyagi kerete.
Építtetőim többségét abszolút nem érdekli mit írogattam az engedélyezési tervbe, különben is meg van már az engedély, így a műszaki leírást többnyire el sem olvassák.
Így nekem mint tervezőnek a kivitelezés anyagválasztására szinte semmilyen befolyásom sincsen.
Berdár József
2014. július 24. csütörtök 19:04
Értelmezésem szerint a teljesítmény nyilatkozatokat nem kell az építési eng. kérelemhez mellékelni, csak akkor, ha a F.TERVEZŐ ragaszkodik – már az eng. tervnél-, hogy (a legkonkrétabban) miből épüljön fel az épület !
(nem minden ép. eng. köteles épületnél kell kiv. tervet készíteni !)
Sajnos az I. fokú ép. hatóságok (szerintem jogtalanul)az ép. engedélyezéshez kérik a Teljesítmény nyilatkozatokat!
ÜDVÖZLETEM !
A 275/2013.(VII.16.)Korm. R. 1.§.; valamint a 4.§. 2. bekezdése szerint kell eljárni. Ez rendezi a kérdéseket ((igaz egy szó kimaradt – ( kivitelezési~ )
és nem építészeti-műszaki dokumentáció!)).
Ha nincs (illetve nem kell) kiv. tervdokumentáció, akkor az építési szerződésben kell megjelölni a Teljesítményi követelményeket (nyilatkozatot!).
Szerintem így kell értelmezni az alapvetően jó rendeletet, de a hatóságok és
a tervezők másként-másként értelmezik.
AZ eng. terv -elsősorban – engedélyezésre van kitalálva!
Kiváncsi vagyok a véleményetekre.
Üdv. – 2014-júl. 24.- B. Józsi !
Tóth szilveszter
2014. július 25. péntek 10:30
[re=91337]Berdár József[/re]: 8. melléklet a 312/2012. I.rész 1.1.5. „jogszabályban előírtak szerint az építménybe betervezett építési termékekre vonatkozó teljesítmény-jellemző meghatározását”
tehát a műleírásnak tartalmaznia kell, hogy a különböző jogszabályok által előírt követelményeket milyen teljesítménytényezők (alapadatok) felhasználásával teljesítettem.
ami logikus is, csak hát a befektetett munka…
hogy pontosan milyen mélységig kell ezeket lebontani, pl a PS hab méretpontossága szükséges-e az energetikához, azt egyrészt a 8. pontban a kamarára bízták (álságosan kijelentő módban „áll rendelkezésre”, mert nem szankcionálják, hogy évtizedek óta sz*rik ránk a kamaránk ebben a témában.) nyilván az u értéke kell meg a vastagsága, de vajon a többi „minden felhasználási területre” címkével ellátott érték kell-e egy engtervbe? (ok, még a szilárdság és a tűzállósági fok, meg a vakolhatóság, roskadás, és mit köszönhetünk a rómaiaknak? ugye, hogy semmit?)
ehhez a témához még fontos a következő kitétel: II rész 5. A tervezett építési tevékenység szempontjából érdemi adatot, tényt, körülményt nem tartalmazó dokumentáció-részek elhagyhatók. Ez viszont az ügyintéző kezébe ad minket, amíg a kamara nem írja le, hogy mi a nem releváns info. épp ezért én már sík telek esetén is adok be terepmetszetet, merthát ugye az az egy vonal az nem mukna, de legalább nem lesz hiánypótlás. egy ügyintéző meg nem fog kockáztatni és felvállalni egy olyan felelősséget, hogy ő döntse el, hogy a szigetelőlemez átlós irányú mérettűrése releváns információ-e egy engedélyezési tervben vagy sem, amikor oda van írva a 275be, hogy minden felhasználási terület esetén szükséges.
– –
az egész téma onnan van elrontva, hogy az engedélyezési tervet minőségbiztosításra kezdte el használni a jogi környezet, amikor nem arra való, és nem lehet rá alkalmas sem.
Véleményem szerint az engtervnek egy igérvénynek kell(ene) lennie. az építész részéről, hogy lehet azonos geometriával pl A+ házat tervezni kiviteli terv szinten. A hatóság részéről szintén egy igérvény, miszerint lehet oda egy olyan geometriájú házat építeni.
Mindezek után jöhet(ne) a műszaki tervezés és a minőség biztosítása.