A múlt héten résztvettem a termékrendelettel kapcsolatos CPR konferenciasorozat utolsó eseményén (CPR – Construction Products Regulation vagyis Építési termékek szabályozása). Tanulságos volt, sokat okosodtam, de megvilágosodásról nem volt szó, amit az is jól mutat, hogy bizonyos fontos kérdésekben maguk az előadók is vitában voltak egymással, pedig ez volt a 8. helyszín.

Ez nyilván sokat elárul magáról a rendeletről, hiszen, ha azok, akik erről előadást tartanak, magunk sem értelmezik egységesen, mit tegyen az egyszerű felhasználó?

Alapvetően a rendelet úgy szól, hogy meg kell fogalmazni az épületre vonatkozó követelményeket, majd a kiválasztott anyag kapcsán meg kell bizonyosodni, hogy az megfelel-e a kritériumoknak. Magyarán pl. egy fal esetén az összes számbajöhető hatást és vélt igénybevételt le kellene írni, majd ellenőrizni kell, hogy az X gyár y terméke ennek megfelel-e, ha igen, akkor az betervezhetjük a tervezés során.

A termékrendelet olyan fokú megpróbáltatásoknak teszi ki a tervezőket, hogy az már már szándékos szívatásnak tekinthető. Beszélgettem a szervezőkkel, Csanády Pál azt mondta, hogy eddig kb. 1300-an voltak a 8 konferencián, de eddig csak kb. 5-7 olyan tervezővel találkoztak, akik ezt eddig egyáltalán megcsinálták, pedig a jogszabály már tavaly óta megköveteli tervezőktől.

Az előadók egymás között is némiképp vitatkoztak, de annyit sikerült kihámozni, hogy a követelmény oldalról gyakorlatilag lehetetlen összeállítani, mert ahhoz az ÖSSZES magyar szabványt, előírást ismerni kellene (pl. nem hiszem hogy bárki is tudná, hogy egy kent padlóburtkolatnál mi a max vizfelvétel, vagy rugalmassági együttható). Ilyenből pedig sok tucatnyi található egy közepes épületben is. Nincs ilyen összefoglaló adatbázis, táblázat, állami forrás, igy ezt mindenkinek magának kellene kibányásznia, miközben azt kockáztatja a tervező, ha valami fontos paraméter elfelejt meghatározni, máris rajta a felelősség.

Ez az irány tehát halott.

Maradnak a konkrét termékjellemzők, teljesítményigazolások,ugyanis a rendelet lehetővé teszi, hogy ne csak konkrét követeleményeket adjunk meg (ami úgye azt eredményezheti, hogy a kivitelező több anyagból is tudna dolgozni), hanem konkrét anyagokat, szerkezeteket is meg lehet adni. Ezzel pedig akkor lehet a gond, ha valaki ettől el akarna térni. Nekem legalábbis nem volt világos, hogy ezt milyen procedúra alapján lehet megoldani.

Bár nem volt egységes ebben sem az előadók  véleménye, de az körvonalózodott, hogy ha az eng. tervbe bekerül egy olyan passzus a tervező részéről, miszerint az eng terv nem alkalmas kivitelezésre, akkor csak a legfontosabb paramétereket kell megadni, a többit, részletesen pedig a kiviteli tervben. Abban az esetben viszont, ha nem készül kiviteli terv, akkor az eng. tervnek kell tartalmaznia a konkrét termékjellemzőket.

A konfrerencia résztvevői megkaptak egy 525 oldalas adatbázist az eddig felvett anagokról és szerkeztekről, ami kiindulásnak alkalmas egy a rendeletnek megfelelő műszaki leírás összeállításához, de fájó módon azt is jelenti, hogy az adatbázisban szereplő gyártói anyagok nem fedik le a teljes magyar termékpalettát, csak azokét, akik fizettek azért hogy bekerüljenek az adatbázisba.

Miért érdekes ez? Egyrészt számos gyártó kimaradt, így az ő termékeik részletes termékjellemzőit úgy kell majd levadászi valahonnan, ami eredményezheti majd azt, hogy amelyik termék nincsen benn az adatbázisban, annak lusták lesznek a tervezők kikeresni a legfontosabb tulajdonságait, helyette inkább azokat választják, amik szerepelnek benne. Igenám, de a kivitelezésnél fog előjönni, hogy mégiscsak egy másik anyagot akarnak beépíteni és ahhoz a tervezőnek kell hozzájárulni, egyúttal felelősséget vállalnia. Akkor kell majd a szükséges paramétereket hitelt érdemlően beszerezni, mert nem lesz másik választása

Ahogy írtam a folyamatot még nem ismeri senki, de kódolva van a konfliktus.

Előjött még a tűzrendészet és az akusztika, ahol az volt az álláspont, hogy e kettőben – ha nem homogén szerkezetről van szó – csak akkor lehet tervezni, ha a komplett réteges szerkezetről készült akusztikai vagy tűzvédelmi vizsgálat. Pl. a tetőtér összesitett akusztikai paramétere nem adható meg, mivel sok rétegből áll. A tűzvédelem egy családi háznál pld. 2 rtg. gipszkartonnal biztositható.

Vegyes érzelmekkel távoztunk, ami nem az előadók hibája, hanem egyértelműen a szabályozás kiforratlanságának köszönhető. A tervezőket igencsak a sarokba szorították, de talán kevesen gondolták végig, hogy pusztán ettől még nem fog semmi sem változni.

A magyar építőipar színvonala ugyanis nem azért tart ott, ahol, mert eddig nem volt termékrendelet, hanem mert vagy rosszul vagy nem terv szerint kiviteleztek, vagy mert eleve rossz volt a terv, vagy ami a legrosszabb még terv sem volt. Ezen pedig a termékrendelet sem segít.

Legvégül pedig nem győzöm megismételni azt a megkerülhetetlen kérdést, miszerint miért gondolja a Magyar Építész Kamara, hogy neki ebben a CPR ügyben nincs tennivalója? Miért hozza lehetetlen helyzetbe a tagságát azzal, hogy látványosan távol tartja magát ettől az egésztől, miközben mindannyian azt várnánk el, hogy pont a kamara szervezze az ezzel kapcsolatos konferenciákat és dolgozzon ki segédleteket, hogy meg tudjunk felelni a jogszabályoknak. Ha ugyanis elmeszelnek, nem lesz, aki tagdijat fizessen.

[poll id=”60″]