ugye egy boldog helyen ilyenkor előveszik az irattárból a dokumentumokat: hatástanulmányok, költségbecslések, tanácsadói tanulmányok és vizsgálatok eredményét, majd levonják a következtetéseket, hogy ki hibázott és hol.
egy boldog helyen a tanácsadók, mérnökök, költségvetők többet nem kapnak munkát, ha ekkorát hibáztak. ha nem hibáztak, akkor pedig egy ideig nem szív friss levegőt az, aki a hatástanulmányok ellenére vagy éppen mellőzésével(?) döntött. plusz minimum a vagyonával is felel.

vajon mi történik azzal a CEO-val, aki egy ilyet piacon működő cég székéből vezényel le? beperlik hűtlen kezelésért? (ez mondjuk mostanában nagy divat)

Ilyenkor nem lehet ismeretlen tettes ellen különösen nagy értékű vagyoni kár okozása miatt feljelentést tenni?
Esetleg a feljelentés megtétele nem valamelyik államigazgatási szereplőnek lenne hivatalból kötelessége?

Nemmegmondtuk? És nem merő ellenkezésből, dacból.

„szaktudás”. Arcomon mosoly jelenit meg :).
A házak nagyon retro feeilng, a mottójuk ” csak tégla, mert az a jó”….

ismeretlen tettes? – ha nem visszakövethető egy döntés, akkor a vezető a felelős, hiszen ő meg pont azért van, hogy kritikán felül működjön egy vállalat, hivatal.

a mék nyilvánvalóan nem hibázott, hiszen mindannyiunk érdekét tökéletesen képviselve írták ki a pályázatot, hiszen az állami pályázatokon való részvétel lehetősége az egyetlen és legfelsőbb érdeke mindannyiunknak.
(a pályázaton, amin mindenki által elismerten az a pályamű nyert, mely leginkább képviselte a megrendelő érdekeit. csak sokan elfelejtjük, hogy kik a megrendelők.)

A MÉK abban követett el hibát hogy együttműködött a János-hegyi hajókikötő ókori téglákból való megépítésének terveztetésében.

Tátom a számat : a tégla miért nem jó???
A többi hibalistával egyetértek.

[re=87362]BEszter[/re]: A tégla azért nem jó mert nehéz, macerás, sokáig szárad a hozzátapasztott beton-vakolattal (=hosszú technológiai szünetek), bonyolult. Egy beton-téglaépület még egy év után is intenzívebben párásodik. Ha villámgyorsan el kell helyezni embereket, arra a lakókonténer a megfejtés. Esetleg valami könnyűszerkezetes épület.

Szabóbácsi válasza : „A tégla azért nem jó mert nehéz, macerás, sokáig szárad a hozzátapasztott beton-vakolattal (=hosszú technológiai szünetek), bonyolult. Egy beton-téglaépület még egy év után is intenzívebben párásodik. Ha villámgyorsan el kell helyezni embereket, arra a lakókonténer a megfejtés. Esetleg valami könnyűszerkezetes épület.”
Konténer? Ez még a zámolyi cigányoknak sem felelt meg, meg a jogvédőknek sem. Pedig ők egy fillért sem fizettek a bankoknak, hanem totál ingyen kapták. Nem kéne ennyire leírni egymást. Ez a bebukottaknaknak nem egy ideiglenes, S.O.S. szállása 1/2-1 évre,hanem …..
De köszönöm az őszinte válaszát.

Szentendrén építési beruházó lakott 6 évig 6db konténerben. Gardróbbal, kandallóval. Bp. II. Hűvösvölgyben óvoda van konténerből. A világ naposabbik oldalán könnyűszerkezetből van a családiházak 90%-a. Csak mifelénk kell még az ingyenházat is kastély-várépítési technológiával építeni a zámolyi és egyéb nagyuraknak. A téglát én ma a képcsöves tévéhez, monitorhoz hasonlítanám. Lehet esküdni rá, de nehéz 🙂

Szabóbácsi: egy kicsit nem értem ezt a konténer sztorit… nem árvíz sulytotta menekülteknek kell 1hónap alatt ideiglenes menedéket biztosítani max néhány évre, hanem tartós, fenntartható megoldást a kezükbe adni.

Amúgy meg miért gondolod, hogy a konténer az olcsó? Egy 12m2-es üres irodakonténer 1MFt+áfa + szállítás. Ennek alap nem kell, de azért nem árt. Tehát min. 100eFt/m2 az üres konténer. A fürdő, konyha, válaszfalazott az nyilván drágább. Egy normál tégla épületet meg 150-ből ki lehet hozni. A konténernek a létjogosultságát nem az olcsósága adja, hanem a mobilitása. Gyorsan össze lehet rakni (hűvösvölgyi óvoda), majd átvinni máshová, és ha már nem kell, akor el lehet adni (szentendrei vállalkozó). A mobilitás ennél a projektnél nem lehet a cél.

(A cikk eredeti témájához kapcsolódóan: az államnak most meg lett volna a lehetősége, hogy javítson azon a kialakult helyzeten, hogy kevés az állami bérlakás. Egyszerűen a most fél vagy negyed gőzzel folyó lakásfelvásárlást kellett volna felpörgetni, másra nem is lett volna szükség. Az állam is jól jár, mert normális ár alatt venne lakásokat, a tulaj is jól jár, mert aktuális ár fölött adná el, bank is jól jár, mert nem fizető adóstól szabadul meg, gazdaság is jól jár, mert a vételárból fizetőképes kereslet generálódott volna. Csak a banki árverezésen nagyot kaszáló maffiózók nem jártak volna jól… ennyi)

Koós Miklós hozzá szólásával kapcsolatban a véleményem : a passzív társasházba 2-3 évre költöztetett emberek nem tudnak összespórolni ez idő alatt annyit, hogy újból becsorogjanak a hitelfelvevők közé, újabb lakásvásárlásra.Kis keresetű emberek.Havi 10-30 ezer forint éppen 1 milcsike, amivel mit lehet kezdeni? Még Szabóbácsi konténerére sem elég. A bárlistás hitelfelvevőt nem szolgálná ki egy bank sem.
Értem én, hogy az építőipar felfuttatása (és a tervező mérnökök foglalkoztatása) is nagyon fontos. Azt gondolom az OV-kormány ebben is gondolkodott, „legalább a maga kölkeinek jusson valami” elv alapján. Ócsára iskolát, buszt, orvosi rendelőt, munkahelyeket kellene vinni és pár év múlva elég jól beágyazott közösség nőne ki ebből a bank-menekült nagycsaládosokból.Mind ez elmaradt és ezért kudarcos……

nem kellett volna passzív társasházat sem építeni. valós gazdaságpolitikát kéne folytatni valamint valós szociálpolitikát.
és akkor nem lennének ilyen helyzetben családok, élhetnének továbbra is a munkahelyük, családtagjaik, barátaik között és nem bármilyen szép házba az életüktől távol.

messzire vezet, de ha a chf kölcsönünk kamata 2006ban 6,5% nekünk a bank felé, a chf alapkamata a banknak a svájci jegybank felé pedig 2% volt, úgy a kamatmarzs 4,5% volt akkor.
ha ma – amikor 0% az alapkamat – 4,5% lenne a kölcsön kamatmarzsa, akkor egészen másként néznének a devizahitelesekre, de valamiért a chf alapú kölcsönök ügyfél-bank viszonylatában lévő kamata inkább a forint alapkamatával mozog együtt, ami igencsak „fura”.

mindettől még az ócsai telep kapcsán csattogni kéne a bilincseknek.

[re=87385]dyro[/re]: Ez egy menekülttelep. Ugyanaz mint az árvizek esetében. Itt nincs semmi, tehát megélhetési lehetőség sem. Rövid időn belül mindenki menekülni fog, kényszerül innen. Az ideiglenes ellakásra néhány -akár használt, nem vadiúj- hőszigetelt konténert összekapcsolva ledobni betontuskókra biztosan olcsóbb mint földmunka, sávalap, téglafalazás, vésések, külső-belső vakolások, ácsmunka, bádogozás, cserepezés. Belül egyszerű, szabadon szerelt vezetékekkel. Szerintem kell hogy cél legyen a mobilitás. Itt a semmihez való röghöz kötés szinte az őrizet határát súrolja.

[re=87389]Koós Miklós[/re]: a(z állami bér)lakásokra igaz, amit írsz, azoknak egytől-egyig ph szintűnek vagy valami hasonlónak kellene lennie. ócsára nem igaz, az ócsai telepnek nem szabadna léteznie.

szabóbácsi: a konténereknek közművek kellenek. ha olcsóságról és néhány évről beszélünk, akkor lakbértámogatást kell nyújtani és havi 50k-ból bőven meg lehet úszni házanként. Az ócsai esetben egy teljesen más koncepció volt. nem gyorsan, olcsón valami szükség-szállást nyújtani az embereknek, hanem egy önfenntartó (zöldséget termesztő, esetleg állatokat tartó) kis gazdaságokat létrehozni. Eleve ez a koncepció nem életképes. Mert hogy vannak ilyen beállítottságú emberek, de akik a hitelt nem tudják fizetni, az egy másik halmaz, és ennek a két halmaznak elég kicsi a közös része.

De a lényeg már elhangzott korábban: Amikor az az alapvető probléma, hogy a fizető kereslet nem tud annyi lakást eltartani, amennyi van, akkor nem az a megoldás, hogy újabbakat építünk…

Olvasgatok, és mosolygok.
Az ócsai szociális lakóparkról alkotott véleményekben, sok valós elem is fellelhető nyomokban, de……. Más egy várost repülőgépről nézni, vagy a városban élni, és a látottakról véleményt alkotni!
Tudni kell, hogy az ócsai szociális lakóparkban rendkívül jó minőségű anyagokból épültek a házak, az utak, és a közművek (már amelyek kiépítésre kerülhettek). Mivel gázhálózat nem épülhetett, igen nagy szükség lett volna minden portára, egy megfelelő méretű tárolóra, amely a tüzelő tárolására is szolgálhatna, de az tervezéskor kifelejtődött.
Egy biztos, az alapötlet nem volt rossz, csak a megvalósítás helyének kiválasztása volt elhibázott, és ezzel az egész projekt sikertelenségre lett ítélve. Nem beszélve arról, hogy a lakópark csak akkor tudta volna betölteni az elképzelt feladatát, ha a következő ütem is megépült volna, de nem a jelenlegi helyen. Hiszen a terület rét-legelő lévén, annak minden ismérvével, teljességgel alkalmatlan többek között mindenféle növénytermesztésre, vagy egyszerűen csak pázsit létesítésére, és még sok minden másra is.