A közeljövőben nem várható a minimális tervezési díjat meghatározó jogszabály

Az Országgyűlés egy, a Városliget-törvényben található rendelkezéssel eltörölte a Kormány részére adott azon felhatalmazást, amely alapján rendelet születhetett volna a tervezési díjak kiszámítási módjáról.

Magyar Közlöny: 2013. évi 218. szám
Érintett jogszabály: 1997. évi LXXVIII. törvény
Módosító jogszabály: 2013. évi CCXLII. törvény
Hatályos: 2014. január 1.

Az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi XXXIV. törvény 2014. január 1. napjától felhatalmazta volna a Kormányt arra, hogy tervezési díjjal kapcsolatos rendeletet alkosson. A Kormány 2013. áprilisában – 2014. január 1-jei hatállyal – arra kapott felhatalmazást, hogy a belföldi székhelyű tervező által vállalt építészeti-műszaki tervezési tevékenység ellátásáért felszámítható tervezési munkadíj eleme tekintetében a legalacsonyabb és a legmagasabb irány-díj meghatározásának módszerét rendeletben állapítsa meg [2013. évi XXXIV. tv. 23. § (7) bek., 10. § (6) bek.; 1997. évi LXXVIII. tv. 62. § (1c) bek.].

A felhatalmazás nem jelentett jogalkotási kötelezettséget a Kormány számára, azonban az Országgyűlés – a Városliget-törvény zárószavazása előtti módosítási indítványába iktatott rendelkezéssel – döntött arról, hogy még ez a felhatalmazó rendelkezés sem lép hatályba [2013. évi CCXLII. tv. 13. § (2) bek.]. Mivel a jogalkotó szükségesnek látta a tervezési díjjal kapcsolatos felhatalmazás eltörlését is, ezért valószínűsíthető, hogy a közeljövőben nem születik jogszabály ebben a kérdésben.

a cikk folytatása: építési jog