Szia Miklós,

Csak továbbítanék neked egy ilyen soxorozott levelet. Pár rész benne kifejezetten szakmai 🙂
Üdv, Szabóbácsi 

Szokások a középkori Angliából kb.1500-ból

1. Legközelebb, ha kézmosás közben úgy tünik,túl hideg a víz ,gondolj a következõkre :

Angliában ,1500 körül , a legtöbb esküvöt júniusban kötötték ,mivel a hagyomány szerint , az évi fürdést májusban végezték el és júniusban még elég jószagúak voltak. Az esetleges kellemetlen szagok elfedéséért a menyasszonyok nagy csokor illatos virágot tartottak kezükben.

Ez lett a késöbbi menyasszonyi csokor

2. A fürdö egy nagy,forró vizzel teli kádból állt.

A tiszta vizben való mosdás a ház urát illette meg. Utána a fiai és a ház többi férfitagjai fürödtek,majd a nök , végül a gyerekek ,utolsónak maradva a csecsemök. Idõközben a víz olyan piszkos lett ,hogy el is lehetett tünni benne..

Innen ered a mondás is „Don’t throw the baby out with the bath” Ne dobd ki a fürdõvizzel a gyereket is!

3. A házaknak magas ,nádból készült teteje volt,alatta nem volt kideszkázva.

A meleg háztetõn sütkéreztek az állatok ,macskák,kutyák,patkányok,bogarak.Esõs idõben piszkos és nedves lévén,az állatok gyakran lepotyogtak a tetöröl.
Innen a mondás is „It’s raining cats and dogs” Macskák és kutyák potyognak az égböl

Mivel a szobák felett csak a háztetö volt ,különösen a hálószobában kellett kitalálni valamit, hogy az ágy ne teljen meg bogarakkal és más szeméttel.

Így jelent meg a baldachinos ágy rudakon kifeszitett lepedö az ágy felett.

4. A gazdag házak padlója kölapokból volt kirakva.

Esõs idöben,télen sikossá vált ,ezért szalmával( thresh) hintették le,hogy járni tudjanak a házban és melegebb legyen. Idövel annyi szalma összegyült,hogy ajtónyitáskor egyszerüen kicsúszott az ajtón.Ekkor kitalálták,hogy egy fadarabot tettek az ajtó elé.

Igy jelent meg a küszöb (angolul threshold)

5. Disznóhushoz ritkán jutottak, ilyenkor nagyon különlegesnek érezték magukat.

Ha ekkor vendégük is volt,tüntetöen lelógatták a sonkát a gerendáról. Tehetösnek számitott az a férfi,aki „could bring home the bacon” („sonkát tudott hazahozni”). Keveset vágtak a sonkából ,szétosztották a vendégek között és elégedetten „chewed the fat” rágcsálták a zsiros darabokat az asztalnál

6. A kenyérosztásnak is megvolt a sajátos szabálya

A dolgozók kapták a kenyér égett alját,a család a kenyér belét és a vendégek, megtiszteltetésképpen ,a kenyér felsõ kérgét („upper crust”).

7. Ólomkupákból itták whiskyvel a sört és ez a kevert ital napokig leverte lábáról fogyasztóját.Úgy feküdtek az útszélen mintha kómában lettek volna. Rendszerint kinyújtoztatták a részeget a konyhaasztalon 2 -3 napig, a körülötte egybegyült család evett ivott és várta,hogy felébred – e .

Igy vált szokássá a virrasztás („to wake up” – felébredni)

8. Mivel a temetõk beteltek, kiásták a koporsókat és a csontokat az ugynevezett csontok házába vitték („bone-house”) igy a sirhelyeket ujból fel tudták használni

Amikor ezeket a koporsókat megnyitották, elég sok koporsó falán karcolásokat vettek észre és rájöttek,hogy azokban élve voltak eltemetve az emberek. Ekkor gondolták ki azt,hogy temetéskor rákötözzenek egy zsinórt a halott kezére,azt kivezetve a koporsón ,siron keresztül csengettyüt kötöttek a végére. Kijelöltek egy személyt ,aki egész éjjel a temetõt járta és figyelte az esetleges csengõszót.

Igy jelent meg az éjjeli õrjárat „graveyard shift” – ami ma az éjszakai müszakot jelöli –
és a csengõ hangja életet mentett . („saved by the bell”)

9. A középkori Angliában az emberek nem szexelhettek, csak a király jóváhagyásával (kivétel a királyi család). Mikor egy család gyereket akart a királyhoz kellett fordulniuk kérelemért, aki küldött nekik egy táblát, amit az ajtóra kellett kitûzniük, amikor házas életet éltek. A táblán ez állt:

Fornication Under Consent of the King. ( F. U. C. K. ) azaz paráználkodás a király engedélyével. Innen ered a mai „fuck” angol szó.

10. Hihetetlen, de az, amire a 21. században egy egész ipar épült, azt régen sokkal egyszerûbben oldották meg: igaz, így szabadítva el betegségeket, járványokat. A középkorban ugyanis nemes egyszerûséggel az éjjeli tálba „végzett” dolgokat kiöntötték az ablakon, egyenesen az utcára. A másik megoldás is valami hasonló volt: a várakba úgynevezett gardróbot építettek, vagyis egy olyan teraszszerûséget, amely zárt volt, és amely kívülrõl a fal síkjából kiemelkedett. Az alján egy lyuk volt, ezen keresztül pottyant ki a bent ülõ salakanyaga.

Az angol vécét csak a 16. században egy Sir John Harrington találta fel, ám az még évtizedekig nem terjedt el, bár Erzsébet királynõ próbálkozott vele, és udvarában építtetett egy illemhelyet – nem nagy sikerrel, nem szerették ugyanis használni az alattvalók.

Az angol, vízöblítéses toalett végül csak a 19. században vált széles körben ismertté és használttá, ám még sokáig nem volt hozzá wc-papír, bármilyen hihetetlennek is tûnik. A tekercses segítség egyrészt egy Gayetty nevû New York-i vállalkozó nevéhez fûzõdik, aki kitalálta, hogy a papírral könnyen tisztán tarthatják alfelüket az emberek. Ám egy távoli országban már jóval korábban rájöttek erre: Hung Wu kínai császár bizonyíthatóan használt már lepedõ nagyságú papírt a 14. században.

Mára pedig – mint említettük – egy egész iparág épült a vécé köré: illatos, zenélõ, önmagától mûködõ toalettek, intelligens illemhelyek egész arzenálja várja a magukon könnyíteni vágyókat.