Állami megbízások állami tervezőkkel
a kép forrás: Index.hu / Szarvas
Hamarosan új fogalmat kell megtanulnunk, mégpedig az állami tervezőt. Ő lesz az, aki kizárólagosan tervezhet, ha az állam építeni szeretne valamit, pl. kórházat, utat, iskolát, bölcsödét, várfelújítást, idősek otthonát, gyerektábort, erdei iskolát, könyvtárat, múzeumot, városligetátépítést. Miután az önkormányzatokat sikeresen megszabadították a legtöbb közfeladat alól, gyakorlatilag lassan minden ÚJRA állami kézben lesz, amiről tudjuk, hogy központi irányítást jelent. Anélkül, hogy belmennénk a politikába, vélhetően pártpreferenciák nélkül is tudja mindenki, hogy ez mit jelent.
A mi szakmánk most került sorra. A 1731/2013.(X. 11.) kormányhatározatban foglaltak szólnak arról, hogy ezentúl állami beruházást csak a most kiépítendő állami tervező irodák tervezhetnek majd. Mindezt arra hivatkozva, hogy sok volt a hibás terv és ezért estünk el sok uniós pályázattól. Mert ha az állam csinálja, akkor nem lesz hiba.
Ilyen fokú támadást nem intéztek a mérnök társadalom ellen a minisztérium megszüntetése óta. Mivel az elmúlt cca. 10 évben az állami beruházások szinte teljes egésze kizárólag EU-s forrásokból épült, nem kell túl nagy képzelőerő ahhoz, hogy ez a rendelet mit eredményezne.
A pályáztatás csak némi visszatartó erő volt a direkt állami megbízások ellen, ha a kormányhatározatban foglaltak valóban megvalósulnak, akkor hatalmi szó fogja eldönteni, hol mi és ki által épülhessen. Meg hogy ki tervezheti.
Kedves kollégák, belegondoltatok ebbe, hogy ez mivel jár?
Ennél csak az a szörnyűbb, hogy a két mérnök kamara Workshopokat rendez, ahelyett hogy az találná ki, miképpen lehet ezt a kormányhatározatot alapjaiban megvátózni lobbizással, mérnöki kamarák alapszabályának változtatásával, tüntetéssel, bojkottal, AB-hez vagy az illetékes EU bírósághoz való beadvánnyal…..stb. pedig még a sajtó is ezzel sokkolja a téma iránt érdeklődőket. Az Index pl. ezt írja:
Kovács István szerint 2014–20 között évi 400-500 milliárd forintos forrásra lehet számítani, ami rengeteg mérnököt érint. Az állami és az önkormányzati kapacitás viszont véges, ezért azt csak a meglevő magánkapacitások államosításával lehet megteremteni.
Államosítják a KÖZTI-t vagy a többi magán építészirodát? Eközben a mérnök kamarák workshopokat rendeznek.
A Workshop II. célja, hogy a Workshop I. megállapításai és az időközben megjelent kormányhatározat alapján kialakítsa a hazai mérnöki és építész területeken működő tervező-, lebonyolító- és tanácsadó kis- és közepes vállalkozások álláspontjait a 2014-2020-as európai uniós programokat szabályozó és végrehajtó rendszerek kialakításához.A hazai mérnöki és építész kkv-knak az uniós forrásokból megvalósuló munkákhoz – mint a közeljövőben szinte egyetlen forráshoz – egyszerű, gyors, és a kiválasztási folyamatban a minőségi szempontokat maximálisan figyelembe vevő eljárással kell hozzájutniuk. Ehhez költségtakarékos és hatékony állami intézményrendszer és eljárásrend kialakítása szükséges. forrás MÉK
A Workshop „eredményéről” ismét csak elfelejtettek tájékoztatni az építészeket, bár ahogy a másik kamara oldalán olvasom, talán jobb is, azzal sem lennénk előbbre. Az állam pedig vélhetően örül annak, hogy két erőtlen kamarával kell csak bíbelődnie.
1731/2013. (X. 11.) Korm. határozat a 2014–2020-as európai uniós programok lebonyolításának alapelveiről)
Hozzászólások (9): megnézem
ger82
2013. december 16. hétfő 17:08
Kedves Miklós, a képen a magánnyugdíj, a trafikok és a kaszinók államosítása lemaradt…
Koós Miklós
2013. december 16. hétfő 18:52
[re=87259]ger82[/re]: a rajzot nem én készítettem, de a trafikok és a kaszinók nem állami tulajdonuak, csak állami elosztásuak
Tanúsító
2013. december 17. kedd 05:42
Itt az ideje véglegesen áttérni a patchwork-re!
Epiteszikon
2013. december 17. kedd 09:22
Közalkalmazott építész tervező. :). Remek. Akik „kint” maradtak és fejlesztenek, próbálkoznak irodát fenntartani, fizetik a járulékokat,…azok akik a NAGY feladatokra készülnek, azok maradnak kívül. S a munkák elmennek mellettük.
Remek.
ger82
2013. december 18. szerda 14:28
valóban, ezek csak elképesztően durva beavatkozások.
Pályázatírás? az viszont tényleg lemaradt!
Kalmár Zoltán
2013. december 18. szerda 14:43
Kedves Miklós
Az építész szakma mindig is egy háborgó tenger volt, melyen a gyakorló építészek próbáltak így- úgy partra vetődni. Hogy csak mást ne említsek(tisztelet a kivételnek), meg kellett (kell) küzdeni a hivatalokban pöffeszkedő, sok esetben képzetlenebb ügyintézőkkel, akik közül egyesek (ha a megrendelő a tervező nélkül merészelt bemenni érdeklődni az előírások felől, azt a „jótanácsot” kapták, hogy ezzel az ismeretlen vidéki, névtelen tervezővel ne foglalkozzon, hanem van itt egy névjegykártya, majd ez a „menő” tervező rugalmasan mindent megold). Meg kellett (kell) küzdeni a hatóságok kiskirályaival, na és nembeszélve az ügyfelekről, akik általában azt gondolják, hogy bármit építhetnek kényük kedve szerint. (Ez a gondolkodás egyenesen arányos a bankszámlán lévő pénzükkel), és ha a tervező nem tud mindent „elintézni” kerestek másikat, természetesen az ügyintéző ajánlásával.
Aztán most jött a hidegzuhany, a szakma megreformálása. Az elmúlt cca. egy év alatt lett annyi változás mint az előtte levő 40 évben összesen. A tervezőknek ezt is meg kellett enni. Úgy látszik desszertet is kapunk, na meg gyomorrontást.
…és amivel nagyon egyetértek kollégáimmal együtt, (akik persze félnek az ilyesfajta vélemény-nyilvánításoktól, lehet, hogy nem ok nélkül), hogy az építész kamara egy paradicsomi sziget, távol a kamarai tagoktól, azok probléma tengerétől, a tervezői tagok tagdíjából épített és fenntartott elefántcsont toronyban működtetve a megreformálhatatlanként működtetett KAMARÁT, ami ugye a tagság érdekeit kellene, hogy védje, de a heti két három leginkább fizetős eseményre hívja fel a figyelmünket, na és arra, hogy ha nem fizetjük a tagdíjat kamatostul fogják kérni, e nélkül ugyanis nem tudják képviselni az érdekeinket.
Költői kérdés, de hová vezet ez az út? Mi lesz a magyar építész szakma jövője, Hány jólképzett kollégának kell még feladni a szakmát. (A boltosoknak támogatják a pénztárgépek beszerzését, a mezőgazdaságban támogatást kapnak a gazdák a föld után és ha rossz a termés. Az építészeket miért nem támogatják eszköz és szoftverbeszerzések kötelezővé tétele után az új rendszer használatához, vagy ha nincs munkánk, ami olyan mint egy jégverés a gazdáknál, csak ez hosszabban nyúlik el, stb. A keresetünk jó része arra megy el, hogy irodánkat alkalmas szinten tudjuk tartani (eszközök, szoftverek, stb.) a megnövekedett követelmények megvalósításához)
Más (ha már így belelendültem): Miért nem küzdünk azért, hogy az e-napló használatát értékhatárhoz kössék??? Ha Józsi bácsi a hortobágyi Ohatpusztakócson a 20m2-es disznóólját egy 10m2-es építési engedély köteles bővítéssel akarja fejleszteni -hogy közelebb kerüljön az Európai Unióhoz-, akkor neki is meg kell nyitni az e-naplót, amiről mindenki tudja, hogy mivel jár. Egy kicsit nem ironikus (vagy inkább siralmas) ez a dolog? Több környezetemben dolgozó és működő szakmabeli is állítja és jónak tartaná, ha lenne egy értékhatár mely (a viccet félretéve) még a melléképületeknél, vagy a kisebb lakóépületeknél is megfontolandó lenne, mondjuk 50 millió Ft, ami alatt a hagyományos építési naplót lehetne alkalmazni, netán választható formában, ha valaki nagyon ragaszkodik az e-naplóhoz. Valószínű, hogy ez most Isten elleni véteknek tűnik, hiszen a büntethetőség és a büntetési tételek nagysága manapság egy igen jelentős bevételt hozhat és hoz is a konyhára, melyet azért sokmindenre fel lehet ugye használni. (Mondjuk a stadionépítéseken keresztül munkalehetőségeket lehet teremteni a vidéki kis tervezőirodáknak és kisvállalkozóknak. Bocs.)
De nem hergelem tovább magam, mert már attól félek így is túllőttem a célon. Én nem is olyan régen még bíztam a jövőben. mostanság már egyre inkább csak egy „…fortélyos félelem igazgat…”
VZo
2013. december 18. szerda 23:27
Emberek!!! Mindent le lehet tolni a torkunkon?
Félek, hogy igen! Magyar nemesek vagyunk!
Van egy jó névtippem:
„NEMZETI Tervezőiroda”
Nem sírom vissza az „átkost”, vagy inkább „áldottat”.
De azért …
Ezzekkel az intézkedésekkel lehet kihúzni az építőipart a válságból!
Meg az elektronikus naplóval!
Állami tervszolgáltatás? at Zolesz blogja
2013. december 21. szombat 12:43
[…] irodalom: Koós.hu – Állami megbízások állami tervezőkkel „Mivel az elmúlt cca. 10 évben az állami beruházások szinte teljes egésze kizárólag […]
callmeyer ferenc
2014. január 6. hétfő 10:23
Magyar Építészek Szövetsége
Magyar Építész Kamara
Magyar Mérnök Kamara
t. elnökeinek
Per Emil, Telki 2013. december 22.
Tárgy: hol vagy tervező¸(nyílt levél)
Itt ülök az M1 tv képernyője előtt. Az „épül a park” című műsorban magyarázzák meg küzdelmeiket az építési anyagokkal, szerkezetekkel, a geológiai nehézségek megoldásaival. Az Ybl bazár rekonstrukciójáról van szó. Itt még sajnálatos balesetek és talált bombák is előfordultak. Kik ők? A KIVITELEZŐ vállalkozások! Izgatottan lesem mi is készül, várom a „projekt” értelmét: mi készül itten?
Magyarán várom, hogy valaki, a TERVEZŐ megjelenjék, és elmagyarázza a leendő látni valót. Vagyis az épületet, amely magába foglalja az Ybl Miklós által tervezett bazársort is.
A műsorból szomorúan derül ki: épület épül szellemi munka nélkül.
Aztán itt fekszik előttem a Magyar Nemzet karácsonyi melléklete, ÉPÍTŐIPAR címmel. A tartalomjegyzék:
• szegedi szuperlézer;
• kaposvári cukorgyár silója;
• Rubik-kocka Múzeum;
• az épülő gyorsforgalmi utak;
• Hungária Körgyűrű;
• Dél-budai Metró;
• a Ludovika Kampusz.
Hol vagy építész, mérnöktervező 2013-ban?
Vén építészként visszaemlékezem az átélt szocializmus éveire. Milyen küzdelmeket vívtunk folyamatosan az akkori médiával azért, hogy a nagy-és egyéb beruházások ismertetésében emlékezzenek meg a tisztelt újságírók az alkotói szellemi munkáról. Mutassák be az alkotások mögött álló szellemi erőt, a TERVEZŐT.
Küzdelmeink az 1950-56 évek között zajlottak le. Számos cikket őrzök ezekből az időkből. Akkor, bár lassan, de kezdett a jég olvadozni, s egyre gyakrabban megismerhette az akkori (még ugyan nem polgári) lakosság, az alkotó építész és mérnök személyeket.
Ma immár hatvannégy esztendő multán mintha semmi sem történt volna. A közmédia törölte az építés folyamatából a szerzőket, noha jogai azóta legitimálódtak. Az építészetben csak akkor jelenik meg személyiség, amikor feltűnik a külföldi sztár építész a szabadnak megjátszott piacon. S mindez akkor történik, mikor végre vannak kamaráink!
Elkeseredve írom e sorokat, látványos középítkezéseink megérdemelik, hogy alkotóik építészek, mérnökök elfoglalják a 21. század Parnasszusán méltó helyeiket, hasonlóan 19 és 20. századi elődeikhez.
Nos, tisztelt elnök asszony és urak, ez a feladat az önök kezében van. Vegyétek fel és folytassátok a hatvannégy évvel ezelőtti küzdelmet, és szerezzetek a magyar műszaki értelmiségnek jól megérdemelt megbecsülést!
Szívélyes és baráti üdvözlettel a 2014.-ik év kapujában:
Dr. v. Callmeyer Ferenc építész, c. egyetemi tanár.