Nekem volt már hasonló ügyem. Pont az OTÉK változása előtt (amikor ez a passzus változott) adtam le egy tervet. Abban egy családi ház szuterénébe ment a lehajtó. Ott több, mint 8 méteren ment le jó másfél métert a rámpa. A régi szabályozás (ami a beadáskor érvényes volt) szerint megkaptuk az engedélyt. Ez nyáron volt. Ősszel kaptam egy levelet a Kamarától, hogy a rámpa az OTÉK szerint nem jó, ezért megrovásban részesítenek. Egy kamarai biztos szúrta ki. (Ez is csak egy adalék, mire használják a tagdíjakat. Engedélyezett tervek utólagos átnézése, mindezt hatósági szemüveggel és rosszul. Erre miért kell költeni? Mondjuk ez más téma.) Hosszasan leveleztünk, hogy az engedélyeztetéskor érvényes OTÉK mely paragrafusa szerint nem jó, mire rájöttek, hogy persze akkor még nem volt ilyen paragrafus. DE azt mondták, hogy szakmailag akkor is rossz, de ha én kérelmezem, akkor a megrovást törlik. Persze azóta is gond nélkül használják a rámpát télen-nyáron.
A lényeg, hogy a fenti esetben úgy értelmezték, hogy családi háznál is eszerint kell kialakítani a lehajtó rámpát. Azt nem tudom, mi van, ha a telek ennél meredekebb? Mi laktunk olyan helyen, és beálltunk. Csak ha csúszott, akkor sózni kellett, vagy kint maradtunk.

Kedves Miklós! szerintem: „A gépjárműtároló kialakításának méretei” mellékletben szereplő összes előírás vonatkozik az egyállásos gépjárműtárolóra is, így a családi ház garázsára is.
7 méter alatti rámpa esetén az r=20m lekerekítés az egyetlen oték szerinti megoldás, így 7,00 méteren ~60cm-t lehet megtenni lefelé ha jól emlékszem, 5méteren meg csak 30-t, ami már majdnem akadálymentes is, de Esztertől tudjuk, hogy korlát amúgyis kellene… 😉

talán ott a kiskapu, ha a gk tároló kötelességet az előkertben adja meg a terv, a lehajtó pedig csak egy plusz szolgáltatás, de a pincében hivatalosan nincs parkolóhely. – persze ha lehet előkertben parkolni. (amúgy a parkolóhely viszont már lejthet ahogy akar?)

Tipikus magyar „túlszabályozás”
Valamelyik törvényalkotó mérges lett az előkertben lévő használhatatlan lehajtó miatt, lehet, hogy ilyen házat vásárolt.
Tehát leszabályozták. Minden mérnököt alkalmatlan hülyének tartanak, aki, ha nem kap szabályozást, önállóan nem tud egy tervezési döntést jól meghozni. Mellesleg közúton ennél meredekebb dolgok is megengedettek.
Mikor kerül a törvényhozás közelébe egy aktívan gyakorló építész?
Miért kell mindent túlszabályozni?
A jól működő előírásokat miért kell újraírni?

Hát, ezzel újat mondtál, Miklós. Ha minden lejáró ilyen lenne, az nagyon jó lenne!

[re=86892]beg[/re]: Csak az utolsóelőtti előtti mondatra: ha meredek, lejtős a telek – mint most nekem – és csak az oldalkertben van hely rámpának.
Akkor gáz van.
Hiába a lejtő, kifut alóla a terep. Első kérdésként a Wöhr ajánlott gyakorlatilag 5M-ért liftet ami egyben fedett kocsiállás is lehet. Ámbár a 3-3,5m helyett csak 2,4-et emel.
Aztán rájöttem, minek lemenni, hogy utána lehessen jó magasra fölgyalogolni? Marad egy híd az utcaszinten 🙂

A rámpa kialakítás az OTÉK 6. számú mellékletében van.
Az OTÉK 103.§ (5). bek kimondja:
(5) Egy személygépkocsi tárolására szolgáló gépjárműtároló helyiség vagy terület legalább 2,70/5,00 m nagyságú legyen. Több személygépkocsi elhelyezésére szolgáló tároló tervezésénél és kialakításánál a 6. számú melléklet szerinti megengedett legkisebb méreteket és legnagyobb lejtéseket kell alkalmazni.

Tehát a megadott rajzot csak több személygépkocsi elhelyezése esetén kell alkalmazni.

[re=86914]Szabóbácsi[/re]: Erről a tervről szívesen néznék rajzokat 🙂 Izgalmasnak hangzik.

[re=86929]meregzsakk[/re]: Ok, elküldöm az átalakítási terveimet, lehet savazni! 🙂

[re=86929]meregzsakk[/re]: Mégsem.

Ahogy gondolod kedves Szabóbácsi 🙂

Ez a 10%/20%/10%-kos rámpakonfiguráció 7 tonnás teherautóknál is működik?