Írhat-e egy építész gépészeti műleírást?
Melyik az igaz?
(avagy hogyan értelmezik a jogszabályokat)
2013. március 18-án kelt levélben a Belügyminisztérium Építésügyi Főosztálya válaszolt a kérdéseimre melyek között az első kérdés ez volt:
1. Az 1-3 lakásos új épületek, ill. az 1-3 lakásos meglévő épületek bővítése és átalakítása esetén a készülő építési engedélyezési terv műszaki leírásához szükséges-e gépész és elektromos társtervező közreműködése? Ekkora volumenű épületnél a gépész és elektromos műszaki leírásrészt építészmérnök elkészítheti-e?
Válasz:
1. Engedélyezési terv épületgépészeti és épületvillamossági műszaki leírásához nem szükséges szakági jogosultsággal rendelkező tervező bevonása. Szakági jogosultsággal rendelkező tervező bevonása kivitelezési tervdokumentáció készítése során szükséges, a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló 104/2006 (IV.28.) Korm. rendelet 1. mellékletének 2. és 3. pontjában meghatározott tervezési tevékenységek esetében.
Pénteken kaptam az egyik fellebbezésemre a Budapest Főv. Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalától egy II. fokú határozatot, mely ennek a teljes ellentétét mondta ki (meglévő épület bővítésének engedélyeztetése kapcsán).
Akkor most kell egy lakóépület engedélyezési tervéhez gépész és elektromos tervező bevonása vagy sem???
Hozzászólások (4): megnézem
Fenyvesi Péter
2013. szeptember 17. kedd 10:38
Éljen a jogbiztonság! Győztek a sztahanovisták, a mennyiség legyőzte a minőséget a jogalkotásban is.
Tóth Szilveszter
2013. szeptember 17. kedd 10:59
Pedig teljesen egyértelmű a helyzet, csak nem mertük elhinni vagy ezeddig nem tűnt fel senkinek, mert más volt a szokás… a szöveg szerint vagy a tartószerkezeti műleírást is írhatja építész, vagy gépész és elektromos társtervező is kell mindenhez. (ráadásul – amúgy nagyonis ráérezve az idők szelére – a gépészet megelőzte a tartót a számozásban, így a szimbolikus fontosságban is – felteszem teljesen véletlenül, de akkor is..)
Tűzvédelmi tervdokumentáció pedig nem kell,csak ha szakhatósághoz kell menni, mert a 8.mell I. nem sorolja fel, immár a kiürítést sem. Sok helyen ennek ellenére – teljesen jogszerűtlenül – „az építész megírhatja” alapon bekérik. Pedig nem írhatná meg, jogszerűtlen magatartásra felbujtva ezzel az egyszerű jogkövető építész tervezőt.
Teljes a katyvasz, de a kedvencem a 2.8. – amíg ezen nem akadtam fent, azt gondoltam, hogy nem látta szakmabeli. Azóta azt gondolom, hogy nem látta olyan se, aki magyarul tud… nyilvánvalóan a 2.7 pont „szerint” szava után szeretett volna shift-entert ütni a tördelő, de enter lett belőle, új pontba szedve a 2.7 jellemzését 🙂
Torák Oszkár
2013. szeptember 18. szerda 17:14
[re=86881]Tóth Szilveszter[/re]: Van hatóság, ahol legutóbb tőlem elfogadták az általam írt gépész és villamos műszaki leírást. A tűzvédelemmel viszont hasonlóan jártam. Az OTÉK 50.§ (3) bekezdés és a 312- es korm. rend. 8. sz. melléklet II. rész 6.2 pontjára hivatkoztak. Cser Eszternek is az válaszolták, hogy egyes esetekben kell csak tűzvéd. dokumentáció, amit építész nem írhat alá. Viszont a 6.2-es véletlenül vagy szándékosan tűzvédelmi munkarészt említ, nem tudni, hogy ez azonos-e a tűzvédelmi dokumentációval vagy nem. Ezt a tűzvédelmi munkarészt kérik, amikor nem kell szakhatóság, és ezt mi is aláírhatjuk. Így viszont felesleges külön a menekülésszámítás. De mindkettőt kérik. Fenyvesi Péter jól írta, az egész 312- est a mennyiség legyőzte.
Tóth Szilveszter
2013. szeptember 19. csütörtök 13:13
[re=86884]Torák Oszkár[/re]: énáltalam „írt” (smittelt) gépész és elektromos műleírásokat, de még tűzv. műleírást is fogadtak már el. – a költséghatékonyság sokmindenre hajlandóvá tesz.
Viszont az említett 6.2 az nem a „I. Az építészeti-műszaki dokumentáció elemei a tervezés tárgyától függően” – fejezet része és itt a lényeg, hanem a „II. Általános előírások”-nál található, így nem előírt tartalom. A többi itt található pont sem előírt munkarész. A 6.1 említi is, hogy az 5. melléklet… ami úgy kezdődik, hogy „Szakhatósági…” Visszatérve a 8. mellékletre, lehetne még előírás a III. fejezetben is, de ott sem fordul elő a „tűz” betűkombináció a szövegben.
Persze ez az én értelmezésem, az osztályvezetőké meg az, amihez igazodni kell.
A 312-es max. egy vázlat. Valószínű átolvasás nélkül vált jogszabállyá. Tipikus példája annak, hogy ha jót akarunk, azért általában tanulni és izzadni kell, nem elég leülni este és legépelni az ötleteinket.