MÉK útmutató az építési termékrendelethez
A MÉK honlapjáról a 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól” kapcsán :
A MÉK Útmutatója a tervezők számára az építészeti-műszaki tervekben, az építési termékek meghatározásához
Megváltozott az építési termékek mintegy 20 éves forgalomba hozatali szabályozása. Új uniós rendelet alapján történik az építési termékek forgalmazása, valamint a beépítés és betervezés szabályai is megváltoztak.
A forgalomba hozatal során a gyártó, a forgalmazó már nem igazolja, hogy az építési termék megfelel a felhasználás minimum követelményeinek. A 2013. július 1-je után forgalomba hozott építési termékek esetében a gyártók már csak az építési termék lényeges termékjellemzőiről nyilatkoznak.
A megfelelő építési termék kiválasztása nagyon fontos az épület minősége és a rendeltetésnek való megfelelőség szempontjából. Ez az útmutató ehhez kíván segítséget nyújtani.
Építési termék kizárólag olyan, az épületbe állandó jelleggel beépített termék, amelynek egy vagy több tulajdonsága az építményre vonatkozó alapvető követelményekre befolyással bír (lényeges terméktulajdonság).
Azt, hogy az adott építményben melyik termék építési termék, tehát a számtalan beépített termék közül melyik (egy vagy több) termék tulajdonsága lényeges, azt az adott elhelyezkedés, beépítési mód, funkció stb. figyelembevétele mellett, a tervező határozza meg.
Az építési termék kiválasztásakor a tervező a jogszabályok előírásai, az építtető elvárásai, (tervezési program) a helyi építési előírások és saját elképzelései szerint jár el.
A továbbiakban kétféle módon lehet meghatározni a tervekben alkalmazott építési termékeket. A szokásos módon konkrét márka, típus megjelölésével, miután a tervező a gyártók által szolgáltatott információk alapján kiválasztja az adott tervezési célra alkalmas terméket. A másik lehetőség a termék elvárt műszaki követelményeinek meghatározása, esetleg konkrét termék típus meghatározása nélkül. Az előbbi módszer alkalmazása esetén a kivitelezés során ragaszkodni kell a kiválasztott termékhez és ez problémát okozhat, ha mondjuk a megnevezett termék nem kapható, vagy más okból kell helyettesíteni. Az elvárt teljesítmény megadása tudatosabb tervezést tesz lehetővé, az elvárt lényeges termékjellemzőknek megfelelő, legkedvezőbb elérhetőségű terméket lehet kiválasztani.
De hangsúlyozni kell, hogy az adott célra megfelelő tulajdonságokkal és termékjellemzővel rendelkező termék kiválasztása és a tervdokumentációban való rögzítése mindenképpen a tervező feladata és felelőssége.
forrás: Magyar Építész Kamara – Az építési termékrendelethez.
megjegyzés a fentiekhez
a fentieket nem azért másoltam ide, mert azt feltételtem, hogy ez egy valódi segítség volna a tervezőknek, mert nem az, hiszen ennyit magunk is ki tudunk olvasni a jogszabályból, hanem ez arra példa, hogy a MÉK ezzel le is tudta a maga részéről a témát. Azt gondolom, hogy ezt talán nem úgy kellett volna rálőcsölni a tervező társadalomra, hogy igazából senki sem tudja, hogyan is kell ezt csinálni, arról nem is beszélve, hogy kíváncsi leszek, mindezt kik és hogyan fogják ellenőrizni. Bár vélhetően mára csak pár ezren maradhattunk, akik ténylegesen tervezéssel foglalkoznak, de rossz belegondolni, hogy mindannyiunknak egyesével kell majd kitalálni, összeszedni a töméntelen műszaki információt, hogy meg tudjunk felelni e fenti rendeletnek.
Eközben a Magyar Építész Kamara évtizedek óta pl. azzal van elfogalva, milyen – mellesleg nem betartható – ajánlott tervezési díj kalkulátort alkosson meg, de képtelen majd egy évtizede arra, hogy pl. összeállítson egy jegyzéket, milyennek is kell lennie egy tervdokumentációnak, holott ez törvényi kötelezettsége volna. Én elvárnám, hogy az építési termékekkel kapcsolatosan is kiadjanak egy mindenki által használható táblázatot, részletes útmutatót, segédletet, bármit.
A magam részéről ezt a MÉK hozzáállást egész egyszerűen felháborítónak tartom.
[poll id=”60″]
[poll id=”61″]
Hozzászólások (11): megnézem
Epitesziikon
2013. szeptember 13. péntek 08:23
Miklós én már gyűjtögettem ki ezt azt szívesen megosztom itt köztünk. Egy file-t amihez mindenki hozzá hozzátenni. Pl google Drive-ba beteszem és CSAK tervezőknek adok hozzáférési jogot. Vagy átküldöm és Te adsz hozzá. Bármelyik jó, de kb készen van ez nekem amit csak fel kell fejleszteni sok sok katalógus adatból.
Magad Uram ha szolgád nincs.
ikon
Epitesziikon
2013. szeptember 13. péntek 08:28
A Kamara az felháborító, megyénként min két ember tevékenykedik benne,de arra nem veszik a fáradtságot, hogy ellássanak bennünket információval, kész megoldásokkal. Tevékenységi értéke nulla. A szomorú az hogy ez egy büszke mérnöki szervezet feje és még kommunikálni sem tud felénk, a külvilág felé meg pláne….A létezése olyan mint a parlamentben ülők ,akiket megválasztunk ugyan,de utána elfelejtik mivégre is az egész….
Koós Miklós
2013. szeptember 13. péntek 08:29
[re=86850]Epitesziikon[/re]:
ez igazán remek lenne. Huszti István is már felajánlotta, sőt már el is küldte, amit ő szedett össze, csak a módját nem találtam még ki.
Fenyvesi Péter
2013. szeptember 13. péntek 09:59
Mint a pedagógusok: amit az állam elbarmol, majd mi megoldjuk, mert a munka nem állhat meg.
Ha létrehozunk egy ilyen adatbázist, a gyártóknak, forgalmazóknak érdeke lesz fejleszteni a termékeik adataival. Ha ezt valahogy a tudomásukra hozzuk, biztos kiveszik, (beleteszik) a részüket.
Epitesziikon
2013. szeptember 13. péntek 10:49
ÉS a végén fizetünk a saját adatbázisunkért , haha. Miklós küldöm én is. A google drive-ot /dropboxot ajánlom, ahol személyre szabottan lehet meghívni egyéneket.
Jómagam műszaki leírás „standard” tartalmakra is gondoltam.
ikon
Koós Miklós
2013. szeptember 13. péntek 11:03
[re=86854]Epitesziikon[/re]:
ne felejtődjön el, hogy kétféleképpen lehet megadni a paramétereket:
1. vagy egy konkrét gyártó, konkrét termékét (de ha változtatnak, akkor változtatni kell a kiviteli terven is)
2. vagy – ami sokkal keményebb előkészítést jelent – a követelményrendszert kell meghatározni. Huszti István ez utóbbit kezdte el összeszedni. Ha belegondolsz, hogy pl. egy talajnedvesség elleni szigetelés esetén milyen elvárásokat kell összedni, akkor látható, hogy ez nem kis munka.
a hétvégén nem leszek itthon, de a jövő héten ki kellene találnom a segítségetekkel, hogyan, miképpen….
Peter.G
2013. szeptember 13. péntek 11:22
Véleményetek szerint van rá lehetőség, hogy a 2. pontként említett követelményrendszert határoz meg a tervező, azonban márkára/típusra is ajánlást tesz, amely nem kötelező jellegű?
Tóth Szilveszter
2013. szeptember 13. péntek 14:20
[re=86853]Fenyvesi Péter[/re]: sajnos nem valószínű, hogy beszállnak, mert szerintem egyértelműen az a gyártók érdeke, hogy az engtervbe beleégjen a terméknév. az ok szerintem az, hogy a tervezők tájékozatlanabbak, marketinggel könnyebb rájuk hatni, mint a kivitelezőkre.
de tévedjek nagyot. az adatbázis engem is érdekel, már másik topikban is fejtegettük, még levelet is váltottam Istvánnal róla – csak sajnos (szerencsére) nem jut időm foglalkozni vele…
a google drive amúgy egy jó kiindulási alap, arra biztosan jó, hogy lássuk hány ember tenne bele adatot első körben. csak hát a szellemi tulajdon védelmére is kéne kicsit gondolni.
Kőmíves Kelemen
2013. szeptember 13. péntek 18:29
Nekünk nemrég volt fejtágitónk ez ügyben.
A legegyszerűbb konkrét terméket megadni, és amennyiben ettől eltérnek, azt a Femü az épitési naplóban rögziti, és ennyi.
Az eltéréshez kell az épittető és a tervező hozzájárulása, valamint természetesen nem lehet rosszabb, mint az eredetileg feltüntetett anyag jellemzői.
Ha valaki csak értékeket akar megadni, akkor az adott szerkezetnél azokat az értékeket adja meg, amik fontosak, hogy minimálisan teljesüljenek.
Tehát pl téglánál a nyomószilárdság, hőátbocsátási tényező, de bele lehet tenni a hanggátlást vagy a páradiffúzió értékét is.
Tóth Szilveszter
2013. szeptember 14. szombat 04:03
[re=86859]Kőmíves Kelemen[/re]: „valamint természetesen nem lehet rosszabb, mint az eredetileg feltüntetett anyag jellemzői” – hát ez az, ami a bibi:
egyrészt pl. az X tégla nyomószilárdsága 20 a Y másiké 19 és már nem tehetem be, pedig mondjuk a 9 is simán elbírná. vagy a hőszigetelése minimálisan rosszabb, de 15cm grafitos ps lesz rajta – vajon miért ne cserélhetném ki a két majdnem ugyanolyan blokktéglát? – azért, mert a tervező a nevével adta meg és a negyedik tizedesjegyben kisebb lesz az U?.
másrészt mi a rosszabb mondjuk páradiffúziós ellenállás esetén? a nagyobb érték élettanilag nem kedvezőbb, a kisebb érték pedig betehet a páralecsapódásnak egy hőszigetelés-tégla váltásnál. a sűrűségnél melyik a rosszabb érték? ha nehezebb, megsüllyed a ház, ha könnyebb, csökken a hőtehetetlenség.
az összes paraméter pedig ~3000 tétel egy családi háznál. leírni, számon tartani és behajtani meg lehetetlen. és senki nem akarja ezt kifizetni egy engedélyezési terv keretein belül – valljuk be, teljesen jogosan.
nem értem, hogy miért nem az összerakott szerkezet szerepe szerinti megfelelőséget kell tanúsítani. adott a fal, lecserélem a lézercsiszolt vázkerámiát bontott B30ra, ettől romlik a hőszigetelő képessége, cserébe a megspórolt pénzen rakok jobb lambdájú PS habot és tanúsítom, hogy a „teljes szerkezet” kielégíti a tervező által leírtakat, vagy rosszabb lett, de a minimálisan előírtakat teljesíti és a megrendelő beleegyezett, hogy csökkenjenek a képességek.
Mezei Norbert
2013. szeptember 27. péntek 13:24
[re=86850]Epitesziikon[/re]: Kedves Ikon,
Épp egy családi ház terv műszaki leírásán dolgozom ,ami a fenti szabályozás bevezetése óta az első megbízásom ,tehát szintén bajlódom a megoldással.Kaphatnék valamilyen formában hozzáférést az általad felajánlott gyűjteményhez? Segítséged előre is köszönöm Norbi