Belügyminisztérium, Területrendezési, Építésügyi Főosztály
1903 Budapest, Pf. 314.

Tárgy: Tájékoztatás kérése az új hatályos építésügyi jogszabályokkal kapcsolatban

Tisztelt Magyar Mária Főosztályvezető Asszony!

Nagyon szépen köszönöm az előző levelemre küldött szakmai véleményét. Sajnos az eltelt időben ismét több kérdés, eltérő értelmezés merült fel.
Felmerült kérdések:

1. A BVKSZ 4§, (2) bek. alapján az elő, oldal és hátsó kert előírt méretébe előlépcső elhelyezhető. Az OTÉK 35 §-a már nem említi a földszintre felvezető előlépcsőt, csak az alagsori vagy pinceszinti lépcsőről ír.
A lakás bejárati ajtajához felvezető előlépcső (illetve a teraszra felvezető teraszlépcső) amennyiben az épülettől eldilatálva (különállóan) épül, elhelyezhető az előkert, oldalkert és hátsókert előírt méretén belül?

2. Az engedélyezési tervdokumentációhoz szükséges útbehajtó engedélyt mikor kell mellékelni? Ha nincs tömegközlekedés az utcában (kerületi kezelésű utca), akkor is kell útbehajtó engedély?

3. Az előkert, oldalkert és hátsókert előírt méretébe bejárati ajtó feletti előtető (konzolos védőtető, mely a falra van felszerelve) benyúlhat?

4. A gépkocsi felhajtó rámpa (a terepszintről vezet fel a garázs szintjére) két oldalára kell-e fogódzkodót elhelyezni?

5. A szomszédoknak mennyi idejük van arra, hogy jelezzék részvételi szándékukat az építési engedélyezési eljárásban?

6. Az építési engedélyhez beadandó energetikai számítást elkészítheti-e építészmérnök, vagy energetikai tanúsító jogosultsággal lehet csak elkészíteni?

7. Jelenleg még a helyi rendeletek, csak az építménymagasságra adnak meg határértéket. Így az engedélyezési tervhez ezt ki kell számolni. De a 312/2012 (XI.8.) Korm. rendelet 8 melléklet 4. pontja épületmagasság számítását írja elő. Akkor is ki kell számolni az épületmagasságot, ha a helyi rendelet nem ad meg határértéket (vagyis nincs mivel összehasonlítani) az engedélyezési tervhez?

8. Egy helyrajzi számú ingatlanon álló többlakásos épület jelenlegi állapotának igazolására (a lakások alapterületének rögzítésére) benyújtott hatósági bizonyítvány kérésre (1 db hatósági bizonyítványt kértünk a teljes ingatlanra vonatkozóan) mennyi illetéket kell beadni.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. Törvény XV. Fejezetének alábbi pontja kimondja:
11. az ingatlan adataiban bekövetkezett változásnak az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéséhez, vagy tény, állapot, egyéb adat igazolásához az építésügyi hatóság hatáskörébe tartozó hatósági bizonyítvány kiadása 20 000 forint.
Egyes helyeken pedig lakásonként kérik az illetéket.

9. 20 éve épült lakóépületet 17 éve építési engedély nélkül bővítettek, és azóta, így is használják. Az időközben a helyi rendelet változott, így a bővítés nem fér bele a telek beépítettségébe. Az ingatlan tulajdonosa szeretne egy hatósági bizonyítvány kérni a jelenlegi állapot igazolására.
Az önkormányzat kiadja a hatósági bizonyítványt, de olyan kitétellel, hogy földhivatalnál történő bejegyzésre nem alkalmas (álláspontjuk szerint azért írják bele, hogy ne lehessen legalizálni egy szabálytalan állapotot). Ha már egyszer ott áll, lebontatni nem lehet, használatát megtiltani nem lehet, akkor miért nem lehet legalizálni? Jogosan jár el az önkormányzat?

10. Egyes helyeken a helyi rendeletben előírták, hogy újonnan elhelyezendő lakóépület esetén a kötelezően elrendelt gépkocsik elhelyezését az épülettel egybeépítetten kialakított gépkocsi-tárolókban kell biztosítani. Nem tértek ki a helyi rendeletben arra, hogy a személygépkocsi tárolónak milyennek kell lenni.
Ilyen esetben a fedett gépkocsi beálló, ha egybe van építve a lakóépülettel is gépkocsi tárolónak számít?

11. Az elektronikus ügyintézés miatt az építtetők (vagy meghatalmazottjuk általában ez a tervező) elektronikusan kap jogerős tervet. A bankok a kölcsön igényléséhez viszont papíralapon pecsétes tervet szeretnének. Egyes önkormányzatok hajlandóak jogerős tervet kiadni, de csak azt, amit az elektronikus rendszerből kinyomtatnak, és pecsétet nem hajlandók rátenni, mert szerintük az úgy is hiteles.
Sajnos a kapott elektronikus jogerős tervek megosztására, a bank felé, vagy a bank betekintésére a rendszerbe nincs lehetőség.
Ha kinyomtatják a terveket az elektronikus rendszerből az hiteles lesz, hogyan lehet rá pecsétet kérni?

12. Lakóépület, családi ház használatbavételi tudomásulvételénél mi a minimum készültségi fok, amire el kell jutni az építtetőnek?
Pár helyen teljes burkolattal, berendezett konyhával, színvakolattal ellátott épületet hajlandók csak átvenni, sőt még a kertet is ki kell alakítani, a fákat is el kell ültetni.
A mai gazdasági helyzetben sokan örülnek, ha a minimális dolgokkal el tudnak készülni (külső hőszigetelés, színvakolat nélkül, belül beton aljzat, minimális beépített berendezés), és mihamarabb be tudnak költözni, a külső rész pedig befejezik, ha összeraknak egy kis pénzt.

Kérem, legyen szíves ezeket a kérdéseket megválaszolni, hogy munkám során megfelelően tudjak eljárni.

Bp. 2013.06.28.

Tisztelettel:

Cser Eszter

okl. építészmérnök
1188 Bp. Címer u. 62/b

 ***