Ennél egy kicsit rosszabb a helyzet szerintem. Sajnos úgy néz ki, hogy nem csak, hogy pénzt nem akarnak adni egy társadalmi igényre, hanem kifejezetten gátolják az energia megtakarítási beruházásokat. Meg kell nézni, hogy hogyan lehetne pl. egy egy kisebb közösségből szerveződő, hangsúlyozottan önerős, energia termelő kisszövetkezetet csinálni. Pl. egy településen néhány lakos összefogna, hogy csinálnak közösen napelem parkot, csak akkorát amely az ő igényüket lefedné, szövetkezeti formában. Ami adó egy ilyent sújtana, az engedélyezési procedurával együtt, az adminisztrációs kötelezettségek az is igazán „példaértékű” lehetne. Egyébként én nem hiszem, hogy az a cél, ne legyen energia megtakarítás. Én inkább a kiszolgáltatottság, a függőség növelésének politikai célját vélem felfedezni. Azt, hogy minél kevesebb autonóm személyiség legyen. Elnézést a politizálásért.

[re=86782]Adamko Feri[/re]: Ez nem politizálás, csak egyszerűen a mai helyzet rögzítése. Félek, nem fogom megérni, hogy az ilyen, és hasomló esetekről, mint a múlt tévedéseiről, könnyedén, adomázva, nevetgélve emlékeznénk!
Az egészben az a figyelemre méltó, hogy a lehetetlen feltételek ellenére, voltak, akik vették az akadályt! Lehet, hogy volt surranópálya?

[re=86784]Tanúsító[/re]: Mindig vannak eltökélt, és mindent beáldozó emberek. 🙂 Ha jó ügyért teszik akkor ez bizony nagyon jó dolog. Ha tudsz ilyent, akkor abban részt vett-e önkormányzat, és hol tartanak manapság? Izgalmas lenne egy igazi ilyent látni és megismerni.

Vajon hány társasház energetikai felújítása jön ki 834,2 millió forintból? Hány ilyen van Magyarországon? Húsz lakásos társasházakról lévén szó, a pályázók töredéke kaphat csak olyan összeget, ami tényleg segítséget jelentene a beruházásnál. Ha egyenlően osztanák el az összes pályázó között, legfeljebb fagyira lenne elég. Komolytalan az egész.

[re=86784]Tanúsító[/re]: Azt hiszem igazságod vagyon, itt (is) a surranópálya a lényeg. a többi csak fedősztori. Ennyi véletlen nincs.
Ahol 3000 milliárdos paksi bővítésről álmodoznak, ahelyett, hogy ennek töredékét az épületek feljavítására szánnák, ott valami nem stimmel.

Energiahatékonyság? Életminőség javítása? Tényleg ez volna a társasházaink legnagyobb problémája?

Úgy tesznek, mintha a gáz felülvizsgálata csupán arról szólna, hogy ki fizesse a felülvizsgálat költségét. Hát egy frászt. A mi 79 lakásos társasházunk úgy van megépítve, hogy nemcsak elöregedett a kémény és a teljes gázrendszer, hanem nem is felel meg a mostani előírásoknak (konyhán, fürdőn nincs ablak, stb.). 80-90 milliós felújításra van szükség ahhoz, hogy ne zárják el a gázt. Jelen állás szerint ki fogjuk építtetni a távhőt, és kiköttetni a gázt, mert még ez is jobban megéri.

Panelprogramra volt pénz, szigetelés + ablakcsere pályázatra volt pénz, napkollektorra volt pénz, csak épp arra nem írtak ki pályázatot soha az elmúlt 20-25 év alatt, hogy a veszélyesen elöregedett régi rendszereket – gáz, víz, áram, kémény – és szerkezeti elemeket – födém, erkély – felújíthassák a társasházak. Mert ugye nem gondolja senki, hogy akik ilyen öreg, lepusztult közművű tömbházakban laknak, azoknak azonnal kiadható százezrek vagy milliók lapulnak a párnacihában?

Remek cél az energiahatékonyság javítása, de amíg városi épületek ezreiben és lakások százezreiben már szinte működésképtelen és életveszélyes egyik vagy mindegyik közmű, amíg a kis falvakban nincs jó minőségű ivóvíz és megfelelő szennyvízelvezetés, addig csak olyan az egész, mint kölcsönből gyémántmandzsettát vásárolni a lyukassá rongyolódott inghez.

[re=86788]zeugma[/re]: Ez egy tanácsi épület(ek) volt, mármint a tietek? Mi is egy 79 lakásos panelben lakunk. Igaz szövetkezeti. Mi vagyunk a szövetkezet. 🙂 Nálunk szépen gyűlt a felújítási alap, és folyamatosan karban is lett tartva minden gépészeti elem. Van tartalékunk is. Ahogy máshol is, nálunk is probléma volt egy időben a közősköltség elmaradás, de ezt a vezetőségek, nem kis vita árán az igaz, de megoldották. Néha nagyon nehéz, mert tényleg egy öreg, vagy éppen állástalan ember nagyon nehezen nyögi ki még a közősköltséget is. Viszont nem értek veled teljesen egyet, hogy előbb szépen tegyünk lakhatóvá minden épületet, aztán legyen csak energetikai megtakarításra pályázat. A mellettünk lévő ház, az egy nagyon nagy szövetkezethez tartozik. És a rossz vezetés miatt nem is állnak olyan jól. A közös költség is nagyobb mint nálunk. Én ezt a kérdés inkább szociális alapon kezelném, és lakók szintjén, semmint épületek szintjén. Volt nálunk is olyan aki tudott volna fizetni, de szart bele az egészbe. És van olyan aki nagyon nehezen teremti elő a közősköltségre valót. Ez utóbbiaknak a gondját szerintem nem pályázat útján lehet megoldani, hanem szociálisan. Az egy másik kérdés, hogy erre semmilyen társadalmi, állami folyamat nincs kiépítve. Szóval jöjjenek csak az energetikai pályázatok, NORMÁLISAN, és a szociális problémákat máshogy kell megoldani. Sajnos bármelyikünk juthat bármikor olyan helyzetbe, hogy szociálisan kellene neki segítség, de ….

[re=86788]zeugma[/re]: nem értek egyet, igenis van értelme az energetikai felújításnak. még a sok problémával küszködő panelfelújítások is messze a legmegtérülőbb beruházások. Természetesen abban igazad van, hogy léteznek más problémák is, de ami nagyon fontos, hogy ez nem az igazságosságról kellene, hogy szóljon, hanem arról, hogy 20cm PShab ára egy panelon kb 6 év alatt térül meg és aztán a megtakarított pénzt már lehet (és kell is) másra költeni.
nyilván a panelokkal volt érdemes kezdeni, mert látványos, jól kommunikálható és minden bizonnyal az egyik leggyorsabban megtérülő felújításprogram. Igaziból nem is értem, hogy miért nem volt kötelező, hiszen a panelok 99%a nem képvisel építészeti értéket, teljesen nyugodtan becsomagolhatók. Ha racionáliisan gondolkodunk, már 2002ben nem szabadott volna olyan panelháznak léteznie, ami nincs kívülről lehőszigetelve.
nem mellesleg, az energetika az ország független külpolitikájával messze összefüggésben áll (lásd ukrajna), ezért még az sem túlzó, ha mindezt a katonai költségvetésből finanszíroznánk. Pl 21db gripennél tuti több függetlenséget adna évi +50.000 passzívház.
ismétlem, teljesen más dolog, hogy léteznek egyéb problémák is.
—
Ez a pályázat viszont nem erről szólt. A mi 22 lakásos társasházunkra durván 60milliót kéne költeni és 7-8 év alatt behozná az árát. Ez csak épp a teljes országra szánt pályázati pénz 7%a…

Lakáseladáskor a régi lakásokra is energetikai számítást szükséges végeztetni. Minek? Az eredményt az esetek többségében előre meg lehet mondani. A változtatásra meg nincs pénz.

[re=86788]zeugma[/re]: Megértem az indulatodat! Azonban, ha figyelmesen olvasod az előzményeket, rájöhetsz, hogy az utóbbi idők pályázatainak köze nincs az energiahatékonyság javításához… Ilyen módszerrel az elaggott gépészetű házakra is minden további nélkül születhetne pályázat, Te továbbra is életveszélyes házban laknál.
Pató Károly: ha egyszer már késik az a vonat, nem jobb tudni, hogy mennyit?

Közröhely !
A Fővárosi Nagycirkuszban sokkal jobb előadást adnak,
sokkal kevesebb pénzért.
(Egyúttal elnézést kérek a Nagycirkusz előadóitól,
hogy ilyen rangon aluli összehasonlításba állítottam Őket.)

Rádióműsorban hallottam, hogy olyan szerződése van az országnak, hogy akkor is ki kell fizetni a szerződött
mennyiséget, ha egyetlen köbmétert se hívunk le. Ez is oka lehet a kormány viselkedésének.

Sziasztok!

Csak óvatosan írok, a cím miatt. Engem az érdekelne, hogy 2012-ben, hogy építhetnek ilyen (https://www.archdaily.com/425864/carassale-house-luciano-kruk/) papír-vékony falú vasbeton családi házat? (nyaralót?)
Oké, hogy Argentínában más éghajlati viszonyok vannak, de a meleg ellen csak kell védekezni??