266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet a szakmagyakorlásról
A Magyar Közlöny 2013. évi 119-i számában, július 11-én megjelent a 266/2013. (VII. 11.) kormányrendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről. A rendelet – a (2)-(3) bekezdésekben foglalt kivétellel – 2013. augusztus 1-jén lép hatályba.
A jogszabály megalkotásának célja a szakmai kamarák közigazgatási feladatellátása eszközrendszerének erősítése, a tervezőkre, szakértőkre, felelős műszaki vezetőkre, építési műszaki ellenőrökre, beruházás-lebonyolítókra és energetikai tanúsítókra vonatkozó magyar és uniós képesítési, képzettségi, jogosultsági előírások figyelembe vétele mellett korszerű, átlátható, a szakmagyakorlási tevékenységet folytatók számára egyszerű, ugyanakkor a magyar mérnökök érdekeit mindenhol képviselni tudó szabályozási rendszer kialakítása.
- „a településrendezési tervezési, az építészeti-műszaki tervezési, a településrendezési szakértői, az építésügyi műszaki szakértői, az építési műszaki ellenőri, a felelős műszaki vezetői és az energetikai tanúsítói tevékenységre (a továbbiakban együtt: szakmagyakorlási tevékenység), a szakmagyakorlási tevékenységet folytatók körére, a tevékenységük folytatásának részletes feltételeire, az eljáró hatóság kijelölésére, a jogosultság megállapítására és a névjegyzék vezetésére vonatkozó előírásokra,
- a szakmagyakorlási tevékenységre vonatkozó szerződések tartalmi követelményeire, a szerződést biztosító mellékkötelezettségre és a szerződés teljesítésére vonatkozó szabályokra,
- a szakmagyakorlási tevékenységet folytatókra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokra,
- az építmények építészeti-műszaki tervezése során végezhető feladatok körére, valamint az építészeti-műszaki tervezési tevékenység ellátásáért felszámítható tervezési díj tartalmára,
- az építészeti-műszaki tervezés során a tervezési díjfizetési kötelezettség nem teljesítése tárgyában hozott, az építészeti-műszaki tervezőt marasztaló jogerős bírósági ítéletről szóló értesítést vagy a nemfizetési jelzést követően lefolytatandó vizsgálat és az ennek alapján megállapítható jogkövetkezmények részletes szabályaira,
- a szakmai kamarák által a szakmagyakorló tevékenységére vonatkozó szabályok be nem tartása esetén kiszabható bírság mértékére és a szabálytalan tevékenység jogkövetkezménye megállapítására”
- tisztességes munkához jutását elősegítő,
- a tevékenység végzését könnyítő,
- jogbiztonságát, a fizetési morált megerősítő,
- az építési minőség színvonalát biztosító,
- az adminisztrációs terheket csökkentő,
- az eljárásokat egyszerűsítő,
- a jogkövető magatartást ösztönző és
- a szabálytalanságot a fokozatosság elve alapján szankcionáló
A kormányrendelet rendelkezik a névjegyzéket vezető szerv kijelöléséről, hatásköréről és illetékességéről, illetve a szakmagyakorlási tevékenység folytatásának feltételeiről.
A rendelet meghatározza az engedélyhez kötött, valamint a bejelentéshez kötött szakmagyakorlási tevékenységek körét; a szakmagyakorlási tevékenység engedélyezésének feltételeit, illetve részletezi a bejelentés tartalmát.
Külön fejezet foglalkozik a tervezéssel, ezen belül a településtervezési, az építészeti-műszaki tervezési tevékenységgel, a tervezési program és a tervezési szerződés tartalmával, valamint meghatározza, mit foglal magába a tervezési díj.
A rendelet a településrendezési és az építésügyi műszaki szakértés, az építési műszaki ellenőrzés, a felelős műszaki vezetés, az energetikai tanúsítás részletes – külön fejezetekben való – szabályozásán túl a jogosultság megállapításának eljárási szabályait, a továbbképzési rendszer és a jogosultsági vizsga szabályait részletezi.
Kitér az EGT-államok, valamint harmadik ország szolgáltatóival kapcsolatos szabályokra és a jogkövetkezményekre.
A záró rendelkezéseket követően táblázatokkal egészül ki a jogszabály, többek között a szakmagyakorlási jogosultságokhoz szükséges képesítési követelmények, a szakmai gyakorlati idők, továbbá feladatok meghatározásával, amelyeket az adott szakterületi jogosultsággal lehet végezni.
A 2012 évi törvényi szabályozás keretében már felülvizsgálatra került a jogosultsághoz kötött tevékenységek köre,a kormányrendeleti szabályozás mindezek részletszabályozását tartalmazza, ami
- figyelembe veszi a felsőoktatási rendszer változását: a kreditalapú oktatási rendszerben napról napra több megnevezésű és különböző szakmai tartalmú diploma kerül kiadásra, ezért nem tartható tovább a diploma megnevezésű jogosultság fenntartása. Ehelyett a tevékenység folytatásához szükséges tudás felmérése alapján a minimumkövetelmények és a hozzá tartozó kredittartalom megállapításán alapuló jogosultsági engedélyezés kerül bevezetésre.
- egységes szabályozást vezet be, egyszerűsíti a jelenlegi szabályozást. Ennek főbb elemei: képesítési követelmények, gyakorlati idő, vizsga, továbbképzés, összeférhetetlenség
- a könnyebben alkalmazás érdekében egy jogszabály váltja ki a korábbi sokféle jogszabályt
teljes cikk és forrás: e-epites.hu az eredeti rendelet letöltése
Ide gyűjtjük össze a rendelet későbbi módosításait is, vagyis az írás folyamatosan frissül
***
2016. december 28-i változások
Nem teljeskörűen, csak a lényeg kiemelve: A rendelet 44. § (5) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A területi kamara titkára megtiltja a szakmagyakorlási tevékenység folytatását és ezzel egyidejűleg törli a tevékenységet folytató szakmagyakorlót a névjegyzékből, ha)
„i) az R1. 9/A. §-a szerinti ellenőrzés során a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara megállapítja, hogy a korábban egyszer már a 45/A. § (1) bekezdése szerinti figyelmeztetést kapott energetikai tanúsító által készített tanúsítvány legalább két besorolással eltér a tényleges értéktől.”
A rendelet 29. alcíme a következő 45/A. §-sal és 45/B. §-sal egészül ki:
„45/A. § (1) Az R1. 9/A. §-a szerinti ellenőrzés során a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara mint független ellenőrző szervezet a feltárt hibák alapján figyelmeztetésben javításra szólítja fel az energetikai tanúsítvány kiállítóját, ha a tanúsítvány nem a jogszabálynak megfelelően készült vagy eltér a tényszerű állapottól.
(2) A tanúsító a feltárt hibát a korábbi tanúsítvány érvénytelenítésével járó új tanúsítvány kiállításával köteles javítani. A javítás során a javításkor hatályos jogszabályok és a javításkor érvényes műszaki állapot szerint kell végezni a tanúsítást.
A törvény más módosítást is tartalmaz, a teljeskörűséghez el kell olvasni a teljes törvény szöveget
***
szakmagyakorlásról szóló cikkeink
ismertetők a legfontosabb építőipari jogszabályokról
Svájci bicska az építési joghoz | a legfontosabb jogszabályok egy helyen
Hozzászólások (6): megnézem
aesopus
2013. augusztus 9. péntek 14:04
hét van benne néhány érdekesség. pl egyes sajátos építményfajtákat építész tervezői jogosultsággal nem lehet tervezni, műszaki ellenőrizni, fmv-zni.
de majd még a hatályba lépésig módosítják párszor, mert ez most a divat
Csirmaz László
2013. augusztus 9. péntek 19:21
Igen! Van benne egy két érdekesség. Például a SZÉS 6 épületenergetika. A gépészmérnök és építészmérnök vizsga nélkül még egy energetikai tanusítást sem készíthet, de ép.en. szakértést végezhet. A villamosmérnök meg egyszerűen kimaradt. Azt írják, hogy figyelembe vették a legújabb képzéseket. Akkor az épületenergetikai szakmérnök miért maradt ki? Több éve folyik már ez a képzés. Véleményem szerint ez az épületenergetika témakör jogszabályi szinten jelentőségéhez képest igencsak „le van fokozva”. Mikor éri már el a mérnök társadalom, hogy véleményét figyelembe vegye a jogalkotó?
Csirmaz László épületenergetikai szakmérnök
Csirmaz László
2013. augusztus 11. vasárnap 08:46
Igen, van egy két hiányosság a jogszabályban. Például az épületenergetikából (SZÉS 6) miért maradtak ki a villamosmérnökök, illetve az épületenergetikai szakmérnökök?
Csirmaz László
Csirmaz László
2013. augusztus 14. szerda 09:33
Tisztelt Kollegák!
Annyit tennék még a jogszabályhoz hozzá, hogy „tanúsítói tevékenység” (Étv. 38/C. „Az energetikai tanúsítói tevékenység az energiát használó épület energetikai jellemzőinek vizsgálata alapján, annak eredményéről energetikai tanúsítvány kiállítása.”) jogalkotó általi kitalálása abszolút elhibázott, nem fedi a tevékenység tartalmát. Itt nem arról van szó, amit a törvényben a jogalkotó leír, nem pusztán energetikai tanúsítványt kell kiállítani, hanem – a tanúsítvány kiállítását megelőzően – az épület energetikai jellemzőit több oldalon keresztül kiszámítani.
Többen, nagyon sokszor leírták már, hogy az energetikai jellemzők számítása és az energetikai hatékonyság növelésére tett alternatív javaslatok kidolgozása klasszikus szakértői tevékenység. Mit jelent, hogy az energetikai jellemzők vizsgálata? Ezeket a jellemzőket nem a tanúsító számolja ki a 7/2006. (V.26) TNM rendelet alapján, hanem valakitől készen kapja és neki ezeket csak vizsgálni kell a tanúsítvány kiállítása során? Nem lenne helyesebb a valós helyzetnek megfelelően a „vizsgálata” szó helyett „számítása” szót használni? Ha pedig a valóságnak megfelelően több oldal számítás szükséges, akkor aligha indokolható a „lefokozó” tanúsítói tevékenység használata. Egyetlen épületenergetikával foglalkozó EU rendeletben nem található ilyen kifejezés, mindenütt szakértőkről van szó. Az Étv. önmagával is ellentmondásba kerül akkor, amikor a fogalmak 20. pontjában „számítási módszer” szerepel.
Az épületenergetikai szakmérnökök „kifelejtéshez” annyit tennék még hozzá, hogy a képzés során például épületfizikát nagyobb óraszámban oktatnak, mint az építész hallgatóknak. Azért mégiscsak az épületfizika jelenti az alapokat. Az sem lényegtelen, hogy a szakdolgozatok szintén épületenergetikai témakörben készülnek és akkor az építész- gépészmérnökök mellett nincs az említett szakmagyakorlóknak jogosultság? A villamosmérnökök kihagyásához pedig annyit, hogy minden épületfizikai jelenség villamos hálózatokkal szemléltethető a legegyszerűbben.
Véleményem szerint a 2010/31. EU épületenergetikai irányelv és a 244/2012/EU rendelet teljesen új irányt szab az épületenergetikai szabályozásnak. Álláspontom szerint az energiahatékonysági tanúsítványban foglalt számításoknak tartalmazni kellene, hogy az épülethatároló szerkezeteken, vagy a gépészetben történő változások milyen mértékű – forintban meghatározott – energia megtakarítást eredményezhetnek. Véleményem szerint a valódi energia megtakarítást eredményező beruházások megkövetelik, hogy ne csak a jellemző paraméterek mérőszámait közöljük a megrendelővel, aki esetleg ezeket nem tudja megfelelően értelmezni és értékelni, hanem az energia megtakarítás forintban kifejezett értékét is. Az ugyanis nem mond semmit a tulajdonosnak, hogy ha 10 cm EPS felkerül a homlokzati falazatra, akkor a hő-átbocsátási tényező például 0,35 W/m2K lesz, vagy az összesített energetikai jellemzője primer energiában kifejezve esetleg 30 kWh/m2a –val csökken. Sokkal inkább az alternatívákra kidolgozott költség-haszon számítással meghatározott, forintban kifejezett bekerülési költség, elérhető megtakarítás, megtérülési idő számítása lehet lényeges.
Csirmaz László
aesopus
2013. augusztus 14. szerda 13:57
húú, Kollégák, ahogy egyre többet olvasom, egyre inkább ámulok.
nézzük, ki mi tervezhet a jövőben:
– Vezetékes,- és vezetéknélküli infokommunikációs rendszerek …. … az elhelyezéshez szükséges alépítmények és műtárgyak, födlfeletti tartószerkezetek tervezése –> szükséges végzettség: okl. villamosmérnök, informatikus (!!!), villamosmérnök, mérnök-informatikus
nagyon belefáradtam az olvasásába…
hiába van építész diplomám, be kell gyorsan iratkozni a GDF-re, hogy holnap TV-tornyot tudjak tervezni (nem szeretnék)
Csirmaz László
2013. augusztus 14. szerda 16:16
Évek óta morgolódik a mérnöktársadalom a tevékenységét érintő jogszabályok nem megfelelő volta miatt. És akkor nem hogy javulna a helyzet, hanem egyre rosszabb. Nem hogy nem segíti a jogalkotó a szakmagyakorlást és a szaktudás érvényesülését, hanem egyre inkább gátolja. Mondja meg már valaki, hogy egyáltalán a jogászok ebben a mérhetetlen jogszabálytengerben el tudnak valahogyan igazodni? A szóban forgó korm. rendeletnek is állítólag az volt a legfőbb célja, hogy egyszerűbb legyen a szabályozás. Nem tudom, hogy van-e még egy ilyen jogilag agyon- és túlszabályozott társadalom, mint a mienk? Egyszer lesz majd talán olyan is, amikor azt mondjuk mi mérnökök, hogy ez igen ezek a jogszabályok valóban a mérnökök és a társadalom érdekeit szolgálják.
Csirmaz László