Energiahatékonysági pályázat – ez vicc?
Csalódottságának adott hangot a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) az NFM legfrissebb lakossági energiahatékonysági pályázata kapcsán, melynek keretében mindössze 830 M Ft-ot kínál társasházi felújításokra. Az összeg olyan kevés, hogy az igények fél ezrelékét sem tudják belőle támogatni. A Csepp a tengerben az új lakossági energiahatékonysági pályázat című sajtóközleménye szerint, a saját felmérésük szerint cca. 1 millió háztartás tervez energiahatákonysági felújítást.
forrás: NOL
Miközben arról lehet olvasni, hogy Hollandia 2050-re teljes mértékben önfenntartó lenne, addig nálunk még csak most kezdi felmérni a kormányzat az igényeket:
„Két határozatban járult hozzá a kormány ahhoz, hogy a Pro Regio Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési és Szolgáltató Nonprofit Kft. felmérje, potenciálisan mennyi energia takarítható meg a lakásokban, illetve akciótervet dolgozzon ki az állami középületek energetikai felújítására – a határozatok a legutóbbi Magyar Közlönyben jelentek meg.
Felméreti a kormány a lakó- és középületek energetikai jellemzőit. A kormánynak azért kellett határozatot hoznia a projektekről, mivel azok költségei meghaladják az egymilliárd forintot, egyenként 1 milliárd 196 millió forintba kerülnek. A teljes költséget a környezetvédelmi operatív program állja.
Az első projekt kiindulópontja az, hogy az ország által felhasznált energia 40 százaléka a lakásokban fogy el, fűtésre, hűtésre és melegvíz készítésre, és a 4,3 millió lakás 70 százaléka nem felel meg az energetikai elvárásoknak. A megbízottnak ki kell dolgoznia a felújítás finanszírozásának változatait, és fel kell mérnie azt is, hogy a lakosság mennyire hajlandó azt igénybe venni. A megújuló energiaforrások alkalmazhatóságát is vizsgálnia kell.
A középületeknél rangsort kell felállítani a felújításra, majd ebből kiválasztva 50-100 épületet, ki kell dolgozni a felújítás műszaki és költségvetési koncepcióját. Az uniós normáknak megfelelően a középületek 3 százalékát kell energetikailag felújítani 2020-ig.” forrás Napi Gazdaság
A fenti összeg azt mondhatni, hogy arcpiritóan kevés, hiszen a pályázatra szánt 830 millió Ft még a közelébe sem ér annak, amit pusztán a vizsgálódásra elkülönítettek. Mindez szembemegy az évek óta szajkozott energetikai kinyilatkoztatásoknak és persze ellentétes az EU-nak tett vállalásokkal is.
Hozzászólások (4): megnézem
Szabóbácsi
2013. július 19. péntek 10:59
Hogy a 70% nem felel meg, azt még jó hírnek is lehet betudni. Rosszabbra gondoltam. De mi lesz, bedrájvitozzák a Parlamentet?
Koós Miklós
2013. július 19. péntek 11:50
[re=86488]Szabóbácsi[/re]:
ha a mostani energetikai határértékeket 30% teljesíti, az még nem jelent semmit. Tudjuk milyen alacsonyra tették a lécet.
A Parlament? Az épületállomány mekkora részét is jelentik a védendő műemlékek? Gondolom tízezrelékes nagyságrendben…
Tanúsító
2013. július 20. szombat 06:01
– Ha ez lenne az első, ennyire elszabott pályázat, még mosolyoghatnánk rajta kevéskét… Így viszont kilóg a lóláb!
– Ha dörzsölt, öreg róka lennék, aki már minden csínját-bínját ismeri a pályázatoknak, azt mondanám, ne izguljunk, a nyerteseket már kijelölték…
– Ha érdekelt lennék benne, biztosan elismételném itt is, hogy milyen szép, tudatos taktikai húzás, hogy a pályázatokban résztvevő energetikai tanúsítótól
50 millió forint kockázati összegű szakmai felelősségbiztosítás meglétének igazolását követelik meg, már a pályázat benyújtásakor! Akkor is, ha évente legfeljebb egy, 6-800 eFt kivitelezési díjú pályázatban vesz részt!
De nem mondom, nem teszem, nem hiszem – hogy ez így működik!
VarJu
2013. július 23. kedd 05:14
Rádió műsorban hallottam, hogy a kormány nem érdekelt az energiahatékonyságban, mert olyan szerződésünk van gázszállításra, hogy, ha nem hívjuk le a szerződött mennyiséget, akkor is ki kell fizetni. Ez magyarázhatja, hogy inkább csak a felmérésekre költenek, meg egy-két csókos házára.
Legnagyobb bajnak mégis a lakosság tájékoztatásának teljes hiányát tartom: Véletlenül került szóba és tudtam meg az önkormányzatnál, hogy a szomszédos társasház területére átnyúlhatna a max. 10 cm vastag szigetelésünk, csak vállalnunk kell, hogy ha ott később több szint épül, eltávolítjuk. Még át sincs adva a tetőtérért cserébe felújított homlokzatunk és most tudjuk meg, hogy szigetelhettünk volna egy É-i homlokzatot a Duna-parton, ahol mindig hidegebb van néhány fokkal, mint a városban. Mivel az épületben az önkormányzatnak elég jelentős tul. hányada van, különösen elvárhatónak tartanám, hogy figyeljen az építési engedély kiadásánál a lakosai érdekén túl a saját vagyonára is, de ennek, sajnos, nyomát sem látom. Másik kérdés, hogy 10 cm vastag szigetelésnek volna-e értelme. Ha pedig 10 cm átnyúlhat, 20-30 miért nem? Azt ugyanúgy el lehetne távolítani, ha mellénk építenek és feleslegessé válik.
Réges-régen olvastam az Élet és Tudományban a Duna-parti gesztenyefákról, hogy némelyik korábban kizöldül és hamarabb elsárgul, mert melegvízű erek haladnak a gyökerüknél. A Halász utca sarkán, a szomszéd ház előtt is van ilyen fa. Jó volna tudni, alkalmas-e valamire az ilyen meleg víz. Az önkormányzattól ilyen tájékoztatást is elvárnék, kerületi szinten. A gyakorlatban pedig a helyi lapban max. a rendeletek vannak.
Arról is szívesen olvasnék tanácsot, hogy 100 éves, műemléki környezetben lévő (de nem műemlék) házunkban volna-e megoldás belső szigetelésre. Láttam, hogy egy lakótelepi lakásban sikerült megoldani (az építész rokona lakott benne, ha jól emlékszem), látogatható volt a „passzív-ház napokon”, sajnos, nem tudtam elmenni.
Korábbi írásokat és hozzászólásokat olvasva úgy láttam, a szigetelés alapterület igénye beszámít a beépítettségbe. Laikusként ezt értelmetlennek, sőt károsnak tartom: fontos dolog és ezen nem múlhat az ingatlan összhatása. Régi épületnél pedig ellehetetleníti a szigetelést.
Elnézést a szakszerűtlen kifejezésekért és a hosszadalmas írásért.