A Gödör bezárt, a ZöldPardont elűzték, a Sziget egyre nehezebb körülmények közé kerül, a vidéki fesztiválok is az utolsókat rúgják. A színházak leépülése is gondosan vezérelt. Lassan nem marad más szórakozás, nem marad más örömforrás. A népnek pedig cirkusz és kenyér kell, de legalább az egyik.
Az Aranycsapat is hasonló korban született.

Eszembe jut e mondatról. „el kell érni”. Nemrég Brazíliában hatalmas tüntetések voltak/vannak és a konföderációs kupán az egyik műsörvezető mondta, „ha netán nyernek a Brazilok, akkor talán elcsitulnak a tüntetések is”. Nem pontosan, de a lényeg. Nagyon nagy problémák vannak a rendszerben. (ezt hívhatjuk demokráciának). A rendszer csikorog.Az arcukba tolják az egyre kiszolgáltatottabb tömegeknek a cirkuszt. Erről szól. A média butításából kimaradt tömegeket ezzel a lasszóval még befogják. (a lényeg ülj le és szurkolj+ igyál sört, mert az hozzá van rendelve). Ellenben támogatnám ha az országban dolgozó tömegek részére kötelezővé tennék a sportokat. Munkaidőben. Ennek volna értelme. Nem lenne ilyen beteg a társadalom. Kevesebb gyógyszer. Megoldódna a fenntarthatatlan egészségügy kérdése. Nemzeti dohánybolt helyett nemzeti / heti mozgáskultúra javító csomag. Füvesített parkok. Salakos futópályák.

ez lesz a legolvasottabb cikk a blogon 🙂 foci, politika…
kinek épülnének? tök egyértelmű melyik sikeres politikusunk szereti a focit. ez egy személyes vágy. a piramisok is ezért épültek, meg elég sok minden Rómában. lesz mit kiásni utánunk.

hmm, visszaolvastam a hsz-em. kicsit úgy tűnhet, mintha egyetértenék a dologgal, de nehogy valaki ezt gondolja! meglehetősen sarkallatos véleményem van a nem egészségügyi célú sport támogatásáról: vajon melyikünk személyes vágyát támogatja úgy az állam milliókkal, mint bármelyik élsportolóét? Ráadásul nekem nem is olyan ócska álmaim vannak, hogy 5másodperccel gyorsabban fussam a százat, mint most. Minden tiszteletem a tornászoké, de napokig nevettem a „lólengés olimpiai bajnoka” kifejezésen – kicsit sírva. Szánalmas egy cím. (a mögötte lévő munkát tisztelem, az eredmény szánalmas)
Számomra hihetetlen, hogy erre költik azoknak az embereknek a pénzét, akik 700 forintért rakják a téglát egy órán keresztül, vagy címereznek kukoricát a napon még kevesebbért. Vajon hány kislány és kisfiú megy úszni Egerszegi hírneve miatt hetente és hány menne, ha lenne uszoda a közelben Egerszegi apanázsából fenntartva, ingyen a jó tanuló gyerekeknek és olcsón a kevésbé okosaknak? Pedig tényleg elég tekintélyt parancsoló a teljesítménye mögötti munka, nem azt kicsinylem, hanem azt, hogy ez pusztán 10 másodpercért történt.
vajon az a 100 milliárd mire elég? Hány grundot lehetne felnőttjátszótérré alakítani (..az ökos cikkben szereplő társadalmi összefogásokat megtolva..) és hány -közmunkás- biztonsági őrt lehetne fizetni belőle, hogy rend is maradjon a téren, mint pl. a Károlyi kertben a belvárosban? Ez vajon hány kisvárost tehetne jobbá, élhetőbbé és vonzóbbá?

és végül az utolsó kérdés: ez utóbbi koncepció vajon mennyivel több szavazatot hozhatna 2014ben? mert szerintem ez a legfontosabb kérdés és a legtalányosabb is. merthogy szerintem sokkal-sokkal többet, mint egy stadion, főleg hogy az visz is szavazatot.

szerintem nem kellene bántani az élsportolókat, egyébként, meg erre én szívesen áldozok, pont a lólengésre meg a futásra.

A focihoz képest meg töredéke amit ezekre költenek.

„Az első három futót még feljegyzik a krónikák, no de a többit?”
Ez mekkora marhaság, persze, hogy nem jegyzik, de honnan tudnák, hogy ki az a három, ha el se indulnak? 🙂 Miklós azt te se gondolhatod komolyan, hogy ne legyen verseny, mert csak 3 érmet osztanak.

Szerintem ez a bejegyzés az érzelmek és indulatok felkorbácsolására remekül megfelel, sőt mindenki a nyomorát rázúdíthatja a sportolókra de ettől senkinek nem lesz jobb.

A témát részemről lezártam, mert semmi értelme elkezdeni a nézőpontokat egymás ellen feszíteni és görcsöle, „hogy de akkor is, meg csak azért is…”.

Eddig itt magasabb röptű elmélkedések voltak, nem passzol a téma az oldal eddigi színvonalához.

Jobb lenne, ha szeretett vezetőnk akvarellezne, vagy olvasgatna szabad idejében, akkor talán kiállítótermek és könyvtárak épülnének.

ger, nem az élsportolókat bántom ezzel. őket nem hibáztatom azért, mert kapják. plusz senki nem akadályoz meg, hogy zsebbe nyúlj és támogasd a lólengést. a te pénzed, te dolgoztál meg érte.
első három – nem szeretem ezt az érvet, mert nem a nevek feljegyzése „legalizálja”.
A közpénznek azon tulajdonságát, hogy másokat dolgoztatnak érte sajnos egyáltalán nem szoktuk hozzágondolni. Az a százmilliárd tízezer ember kétheti munkája ám. Nem tűnik soknak, de találj tízezer olyan embert, aki két hétig ingyen dolgozik neked egy ügyért – találj egy olyan ügyet! (az árvíz talán megközelítette ezt a társadalmi összefogási szintet)
Az viszont tény, hogy a párszázmilliárdos fociügyhöz nem is fogható más sport finanszírozása, de az elv ugyanaz: a magyar adóforintokat sokkal inkább kellene más, esetleg pénzügyileg is megtérülő beruházásokra költeni. Merthogy egy stadionnak elég sok külföldit kéne idevonzania, hogy nullszaldós legyen a vége, ami erősen kétséges számomra – ez évi 100.000 !!! fő, ha 10éves megtérüléssel számolsz és azzal, hogy átlag 100.000 forintnyi hasznot teremt itt nyaralva. Ilyen még a tündérmesében sincsen.

[re=86038]Tóth Szilveszter[/re]: Egyetértek az írásával, én is többek között a szociális érzékenységet hiányolom. Százmilliárdos nagyságrendben költeni focistadionokra az ország jelenlegi helyzetében értelmetlen.

javaslom az alábbiak állami nem támogatását, mindegyik szervezet követői/résztvevői/élvezői/ dobják össze a pénzt:
– könyvtárak
– parkok (szökőkút 400 millióért?)
– P+R parkolók
– múzeumok
– színházak
– ingyenes strandok
– árvízvédelem
– egyházak

és persze:
– foci

Arra költsenek amire én mondom! Le az Ybl Miklós díjjal!!!! sőt vonják vissza!

Hogy mi a hasznos és az ország érdeke, sok fajta módon meg lehet közelíteni.

pedig megfogattam, hogy lezártam témát 🙂

ok, akkor zárjuk le.
(az egyház, foci és az ybl díj tényleg tök feleslegesen kap állami pénzt, bár az egyházak látnak el állami intézmények helyett feladatot, pl iskola, amikért jogosan kapják amúgy tökugyanazt az állami fejkótát, amit bármelyik állami iskola kap. az ybl díj meg egy cím, azt pénz nélkül is ki lehetne osztani, mint elismerést.)
Amúgy szimpatikus, hogy érzelmi alapon állsz hozzá, de azt gondolom, hogy ennek a blogvitának az a legfontosabb tanulsága, hogy érdemes volna azért felülvizsgálni, hogy mikre mennyit érdemes valójában költeni. És persze nem a kisebb összegek vágásával kell elmenni az érzelmi türelem határáig, viszont vannak olyan méretű összegek – zenélő szökőkút 400millióért – amiért igenis megérné lemondani a vágyainkról inkább.

Valószínűleg nem miattam ürül a lelátó. Talán 30 éve voltam utoljára. Kb. annyira érdekel mint nőket a szelepvezérlési módok. Utálom a sört, a pecázást, biztos bennem van a hiba.

Szerintem nem azért felesleges sokmilliárdos stadiont építeni, mert nem szabadna a látvány- és versenysportokra ennyi pénzt költeni. Ha érdekli az embereket, akkor igenis költsön rá az állam. A foci nagyszerű dolog, ahogy a futás, a lólengés meg a kajak is az. Az élsportolók tényleg a lelküket is kidolgozzák az eredményekért, sokakat inspirálnak, és mindenki szeret az ország sportsikereinek örülni.
A látvány- és versenysportok támogatását beszüntetni valóban olyan lenne, mintha a múzeumtól meg a könyvtártól vonnánk meg az állami pénzt, hiszen azoknak sincs semmi „gyakorlati” hasznuk.

Mégsem értek egyet a stadionépítéssel, méghozzá a cik elején szereplő statisztikai adatok miatt. Ha az embereket egyre kevésbé érdekli a foci, vagy legalábbis egyre kevésbé akarják élőben, a helyszínen nézni, akkor nem kell neki új stadiont építeni. Derítsék ki, hogy mitől csökken a népszerűsége, és orvosolják előbb azt. Például fékezzék meg a huligánokat, hátha akkor visszatérnek az apukák a kisfiaikkal. Aztán ha újra nő az érdeklődés, és újra tömegek adnak ki pénzt a meccsekre, akkor lehet nekik stadiont építeni.
Most fordítva ülnek a lovon: az új stadiontól várják, hogy a foci népszerűbb legyen. Be kéne látni, hogy ez nem működik.

37 éve sportolok versenyszerűen. Egészen biztosan rossz sportágat választottam, mert soha egy fillér állami támogatást nem kaptam, ellenben nyertem több világ- és Európa-bajnoki címet… Költöttem viszont rá már milliós nagyságrendben… 🙂 És talán így érthető, hogy miért szoktam mondani: Én a sportot szeretem, nem a focit…! 🙂 Ezek a látványberuházások még annyit sem érnek, mint a piramisok, mert azoknak legalábbis csillagászati hasznuk volt! (állítólag…:) )

Nálunk sajnos évszázados hagyomány, hogy a politika helyettesíti a piacot.

Zsolt István: Az ott lent Amerika (1986-ban jelent meg)

Az újságíró-szerző kulturálisan érdeklődik egy ottani kisvárosi amerikai színház működéséről a színház-igazgatótól, az anyagiakról is:
– És az állami támogatás?
Házigazda értetlenül néz:
– Adónkkal támogatjuk az államot, mit mindenki más.

(Idézet emlékezetből, de ez a lényege.)

A foci a világ nagy részén ezen a szinten rég nem sport, hanem „biznisz”, úgy is kellene kezelni.

Somos István „gyűjtése” a következő anekdota a 60-as évekből:
Valamelyik holland média hírműsorában ilyesmi hangzik el:
Akkor eddig volt a futball, most jöjjenek a sporthírek.

Kotsis József: „A foci a világ nagy részén ezen a szinten rég nem sport, hanem “biznisz”, úgy is kellene kezelni.”

De hiszen itt is így van, ezen a szinten rég nem sport, hanem zsíros biznisz. Bizonyos érdekköröknek. 😉