Valóban, még egy egyszerű kíváncsiskodó is örömét leli ebben a tervben! Magam is szűknek tartom a bejáratot és a lépcsőt. Több ráutaló jel van, hogy figyeltek az épület energia-háztartására, de szívesen láttam volna részleteket: anyagok, szerkezetek csomópontok, -pl. a terasz-hőhidak kiküszöbölése, fűtés, szellőzés, stb. No és a régi mániám: a pincében bőven lett volna hely kerti szerszámoknak, háztartási helyiségnek. Hiányozni fog!.

A garázs az épületburkon belül helyezkedik el, igen nagy hőveszteséget fog okozni. Elrendezés jó.

[re=85907]Koós Miklós[/re]: Köszönöm! Valami hasonlót sejtettem!

tipikus kódolási elcsúszás, a betűtípusuok okozzák. ha fontos (mondjuk itt teljesen elfogadható egy kommentben), akkor el lehet menteni képként a pdf-et és szövegfelismerővel visszaolvastatni.
—
a ház nekem is tetszik, de a garázs mennyezetéről, oldalfalról a hőszigetelés nekem is hiányzik. a feltöltött, de megépített pincét meg nem értem, max ha beépítési mutatók miatt van. Meg még annyit tennék hozzá, hogy a pinceszinten a szobablokkban az ajtókat 100asra venném, wc mellől kivenném a pengefalat – esetleges kerekesszékes használat miatt ezek az apró módosítások még hálásak lehetnek.

Amúgy gratulálok, nagyon szép lett! Sok sikert és kitartást, hogy ez így is épüljön meg!

Az egész ház tömege nagyon szimpatikus, nagyon átgondolt, nagyon tiszta.
Tetszik!
Talán az utcáról is látható lőrésszerű ablakokra még lehetett volna valami mást
kitalálni, de ez már csak szőrszál hasogatás.

Az alaprajz is nagyon szerethető és lakható. Látszik, hogy foglalkoztak a még a
„kapu építménnyel” is, és a bejárati ajtón belépve is -ugyan csak pár
négyzetméternyi- dupla légtér fogad. Kár, hogy mindezek ellenére tényleg keskeny a bejárathoz vezető lépcső.

Ettől függetlenül alaprajz tele van további remek megoldássokkal, a tájolásból is
sikerült kihozni szinte mindent. A szülői hálóblokk kifejezetten szellemesen lett
megoldva – ügyesen elkülönül a gyerekekétől, de azért mégis közel van hozzá. A
szülők fürdőszobájába kerülő fotelt pedig nagyon frappánsnak találom.
Ügyesen összehozták a dolgokat!

Néhány apróság, ami egy ilyen jó tervnél bosszantó tud lenni:
Az egyik, hogy miért nem került egy háztartási helyiség bele? A pinceszint
nagysága simán lehetővé tenné, még akár egy kinti teregetésre alkalmas,
kertkapcsolatos helyiség kialakását is.
A másik pedig a kamra: belsőterű, távol van a bejárattól, ráadásul alatta kazán
van, egyik falát pedig egy kandalló melegíti. Klasszikus funkcióját így nehezebben tudja majd ellátni – igaz, ez legalább van.

Összeségében nagyon jó látni egy ilyen tervet! Hallgatóként rengeteget lehet
belőle tanulni, és örülni annak, hogy egy újabb nagyon színvonalas házzal
gazdagodtunk. Remélem a kivelező is ilyen jó munkát végez majd.

Gratula az építésznek és az építettőnek is érte!

[re=85922]Tóth Szilveszter[/re]:
„a feltöltött, de megépített pincét meg nem értem”
Szerintem dicső építési szabályozásunk terméke, ami ilyenre kényszeríti a tervezőt. A józan ész szerint a feltöltéseknél helyiségnek kellene lennie (mivel szerkezetet így, vagy úgy kell oda építeni), de akkor beleszámít a szintterületi mutatóba. A valóságban megépítik, nem töltik fel és a használatbavétel után a falon kivágják az ajtó helyét (ami már rejtve ott is van) és helyiségként használják.
Nem hibáztatom a tervezőt, arról van szó, hogy a bruttó szintterületi mutató értelmezése a szabály szerint baromság.

Kedves István: én is erre gyanakszom – mármint nem a csalásra, hanem, hogy szintterülettel nem fért el a tervező, ha meg budapesten van, akkor valószínűbb, hogy terepszint alatti beépítéssel volt szuficit, hiszen ez esetben a bvksz szerint leszámolhatja a tárolóknak hívott és a garázs részt.
amúgy a feltöltés természetesen nem helyiség, mivel nem használható emberi tartózkodásra, de mégis egyetértünk, bele kéne számolni a szintterületbe, csak más miatt: „az alapterület épületszerkezetekkel növelt..” – no ezért: az ott egy jó vastag épületszerkezet 😉 – mondjuk én nagyon meggazdagodnék kenőpénzekből, ha előadó lennék – az ilyen jogértelmezési gyakorlat miatt :p

szintterületet amúgy úgy is lehet nyerni, hogy 189cm-re tett álmennyezetekkel lecsökkentem az alapterületet és csak arra figyelek, hogy a szobák átlagos belmagassága 220 legyen. az álmenyót meg később el lehet bontani – minden szabályozásban vannak röhejes kiskapuk. ezért szeretem a tűzvédelemben azt az elvet, hogy lehet kivételt kérni az okftől, ha az otsz hülyeségre vezetne. kell az ember szubjektvitása egy ilyen komplex szabályrendszerhez, különben lesz kiskapu és kifacsart ház is. persze ettől még kell törekedni az értelmes szabályokra.

jut eszembe, az megvan, hogy egy toronyház épületmagasságát hogy lehet csökkenteni pusztán emeletráépítéssel? 😉

[re=85960]Koós Miklós[/re]:
Van erre magyarázat. Ha abból indulunk ki, hogy a szintterületbe a szerkezet is beleszámít – mert ugye a fal egy igen környezetterhelő tevékenység – feltételezhetően a szabályalkotók a következőképen jártak el. Reggel munkába menet a liftben megbeszélték az alapelveket, miszerint minden építtető hülye, vagy csalni akar, ill. mind a kettő, a tervezőket meg meg kell szívatni. Elgondolták, hogyha a szerkezet nem számítana bele a szintterületbe, akkor bizonyára mindenki több méter vastag falakat építene, amibe utólag üregeket vájnának és ott kizárólag súlyosan környezetterhelő tevékenységeket folytatnának. Most gondold el, akkor a pincében milyen rettenetes dolgok történhetnének.

Nem értem a lapostető iránti lelkesedést. Szerintem ezen az égtájon ez életidegen, a környezetbe legtöbbször nem is illik.

(A többi valóban alapos, átgondolt, praktikus, talán a kamra ablaktalansága, illetve a sarkában lévő kémény az, ami kényemetlen lehet majd.)

[re=85972]Kati[/re]: én meg nem értem a robotgépet, 100 éve villával verik fel a tojást, minek akkor a robotgép??

Szerencsére nem vagyunk egyformák, ezért lelkesedik valaki érte.

Melyik éghajlatra gondoltad a lapos tetőt? Nincs tipikus lapos tetős éghajlat.

[re=85978]ger82[/re]:

😉 Hehe… A hasonlat tökéletes. Amihez a tojást fel lehet verni villával, ahhoz felesleges géppel verni. Semmivel sem tart kevesebb ideig, felesleges energiát és a mosogatásnál felesleges vizet pazarolunk miatta.

Egyébként valóban, jó, hogy nem vagyunk egyformák, ez nem is baj.
Ettől még igaz, hogy azok az utcák, ahol teljesen különböző formájú tetők, no meg lapostetős házak váltják egymást, egyáltalán nem néznek ki jól.

Valóban klassz terv, ritka mint a fehér holló. Azonban Miklóssal egyetértek, a be és feljárat szűk. Szerintem nem méltó a házhoz. Ha belegondolunk egy teljes kört kell megtenni ahhoz hogy elérjük a fölső szintet. Mindezt egy 90cm széles négykarú húzottfokú lépcsőn. Egy tetőtéri szobához ok, de magához az egész lakáshoz nem ok. Ha majd megépülés után mégsem szeretnék a lakást, emiatt lenne. A kazán optimális helyen van, de sajnos a mellette lévő kamra ellenkezőleg. Tele van az északi oldalfal (szerintem) felesleges ablakokkal (3db). A gardróbba is jó lenne akár ablak helyett egy lencsés fényvető. A legfelső hálóba is csak a bútorozást nehezíti az ablak. A pinceterület feltöltött részei lehet hogy levegő sűrűségű feltöltést kapnak? 🙂
Gratulálok a tervhez mégegyzser. Ötletes, igényes, átgondolt, szép szerkezet, forma.

[re=85993]Kati[/re]:
„Ettől még igaz, hogy azok az utcák, ahol teljesen különböző formájú tetők, no meg lapostetős házak váltják egymást, egyáltalán nem néznek ki jól.”

Szerintem nem igaz, a szépség és hogy mi tetszik az relatív.

[re=85960]Koós Miklós[/re]: Szentendre-Pismány is ilyen terület. 30m2 garázs és 15m2 pinyó nem számít be, de a többi igen. Ostoba találmány. Szinte ugyanannyi szerkezet kell a részbeni alápincézettséghez mint a teljeshez. Többször előfordult hogy megépítéskor válaszfallal elfalazták ezeket az elvileg feltöltött területeket, majd használatbavétel után kibontották. Szomorú hogy ilyenekre kényszerítik rá az építtetőket.

GRATULUÁLOK! Mind a tervezőnek, mind az építtetői szándéknak. Öröm nézni látni, hogy ilyen színvonalú tervek is születnek ma Magyarországon.