Gyönyörű és nagyon elegáns lett a kályha. Hány kilowattos, hogy vizet is melegít?
Gondolom épületgépész tervezővel alaposan át lett beszélve.

Valóban, nagyon szép, klasszikus darab. Gondolom, a bútorozással összhangban lesz/van.
Mennyit ront a légzáráson? Nem kavar be nagyon a fűtés szabályozásába, vagy csak átmeneti időszakokban használjátok majd?

2. kérdésemre megtaláltam a választ, hogy újraolvastam a tervről szóló polémiát.

Gratulálok gyönyörű darab,és nagyon ízléses.

Valóban, nagyon szép lett ez a kályha!
A fotóról úgy látszik -csőátmérők-, mintha gravitációs rendszer lenne, ez kicsit zavar- a puffertartály miatt. Kérhetnék mailban egy kapcsolási vázlatot, vagy, ha készült, egy függ. csőtervet?Köszönöm!

T. sby.f.j.!
Valóban, a legolcsóbb energia az, amit nem használunk el!
Nem dicsekedhetek azzal, hogy értem minden sorodat, mennyiben válasz korábbi kíváncsiskodásomra, de nem baj, majd az idő…
Megpróbálom részletezni, mi jár a fejemben: a berendezés nevéből -vízteres cserépkályha- éles ésszel arra következtetek, amit a fotón is látok, hogy nem csőkígyót, hanem egy „mosófazekat” építettek be, csonkjai igen csak méretesek.Így egy lomha, nagy vízterű rendszert kapunk.
Vagy harminc-negyven éve azzal a hátsó gondolattal próbálják csökkenteni a központi fűtési rendszerek vízterét, hogy gyorsabban reagáljon a parancsokra, szabályozása könnyebb legyen. Ez olcsóbb berendezést, kevesebb anyagot, de többlet szivattyúmunkát eredményezett. (A felületfűtéseknél aztán még tovább mentek: magasabb anyagköltség, lomha szabályozás, még nagyobb szivattyúmunka…) Esetünkben a fizikai kialakítás lehetővé tenné az alrendszer gravitációs működését, ha a puffertartály elhelyezése is ezt célozná. (Nem tartom valószínűnek, hogy etázsfűtés módjára működne, kevés lenne a nyomáskülönbség, vélhetően a puffertartály csőkígyójának ellenállása miatt.)Tehát ez a kör is szivattyús lesz. Ha tudnék méretezni, úgy számolnék, hogy a csővezetékben, szerelvényekben lamináris, a hőcserélőben durva turbulens áramlás legyen -a mosófazékkal nincs mit tenni, „le kell fölözni”, oszt annyi. Ha ezt gyorsan akarnám megtenni, kevés lenne a 40 W-os szivattyú.(A hajóskapitány kérdezi:mennyi? Azaz, fajlagosan mekkora hőmennyiséget szolgáltat a berendezés víz oldalon?) Szóval, nem vagyok biztos, hogy „csőátmérőből sosem elég”. Az is gondot okoz, hogy kimentek a divatból a huzatszabályozók. Milyen egyszerű lenne a védelem. Ugyancsak kiment a divatból a nyitott tágulási tartály, ide mégis inkább azt építenék.

[re=85661]sby f. j.[/re]:
Nyitott tágulási tartály: abszolút biztos a működése, nem fogok a szétrobbant kályha előtt morogni: affene, beragadt a biztonsági szelep!
Olvasom a 13-ast is természetesen, de nem akarok mindenbe beledumálni…
üdv!

[re=85668]sby f. j.[/re]: … ha jól értettem, itt mindez beltérben van. Ha ott is lefagy, akkor már mindegy… Egyébként, tudok rosszabbat: a túlfolyó egy arasznyi egyenes csődarab, és a szennyvíz vezetéktől a tágulási tartály felé lejtett! Megépítették! Mesterek!

[re=85669]Tanúsító[/re]: MekkMesterek. :))

[…] beszámoltunk a cserépkályhánk építéséről itt és itt. Megvártam, hogy elkezdődjön a fűtési szezon és közvetlen tapasztalatokkal […]

Üdvözlet!
Szép a kályha és biztosan jól is működik.
Az első anyag képei között szerepel egy kép a konyháról, ahol vélhetően a páraelszívó külső térbe kivezetett csöve látható – mint potenciális veszélyforrás…
Nagymamáink korában, mikor a cserépkályha elterjedt volt, nem voltak fokozott légzárású nyílászárók és nem volt elszívás a konyhában, a fürdőben, a WC-ben.
Most fordítva van és ilyen helyzetben hol tud az elszívással külső térbe juttatott légmennyiség legkönnyebben bejutni a lakásba? – a kályha kéményén keresztül. Jó esetben észrevehető, rosszabb esetben mérgezzük saját magunkat.
Remélem itt figyelembe lett véve a légellátás kérdése is.