A használatbavételi engedélyhez javaslom megkeresni a TERMOMENT Kft.-t,mert Ők is jó hírnévvel rendelkeznek,de Ők a kéményépítés és SAJÁT HATÁSKÖRBEN ADNAK HASZNÁLATBAVÉTELI ENGEDÉLYT is (saját munkájuk esetén).Nem számit,hogy a lakás milyen FÜTÉSI RENDSZERREL ÜZEMEL,sőt az sem,hogy a különböző égéstermék elvezető kémények egy légtérben müködnek és a CO egyik kéményen ki és a szívóhatásra a másikon be mint ÉGÉSI LEVEGŐ BETÁPLÁLÁS.És ennek a csodálatos épitésü CSERÉPKÁLYHÁNAK a fütése mivel lesz megoldva?És az EGÉSZ LAKÁS FÜTÉSÉT milyen rendszer biztosítja?Mert a cserépkályha mestert és csempe árust az nem érdekli,hogy a BIZTONSÁG megoldott-e,az Ő érdekük egészen más.Vagy a cserépkályha csak azért kell,HOGY A VENDÉGEK IRIGYKEDJENEK???De javaslom,hogy az égéstermék ELVEZETŐJÉT ZÁRJÁK EL!!!

Üdv.Miklos:
Ha eélékszel még akkor ,hosszú idön keresztül a kémények problémájával foglalkoztam(mint áldozati oldalról megközelitve).A Termoment Kft.-t csak azért emlitettem,mert Ők mint kéményseprő cég volt az elkövető a kivitelezés és saját munkájuk HASZNÁLTBAVÉTELI engedélye ügyében,mert akkor még kellett engedély.Mint a leirásban szerepel „amit szerettünk volna az egész lakás fütésére rákötni.” és felújításról van szó.Mindezt csak figyelemfelhívásként közöltem,mert ha kétféle fütési rendszer fog müködni az veszélyes,hogy egy régi kéményre mindkét tipusú fütési rendszert rákötni.Csupán csak azt szerettem volna közölni,hogy az áramlási viszonyok CO esetében az égésterméknél más fajsúlyú és gondolom,hogy a két fütési rendszer nem egyszerre fog müködni és így ellenszívás képzödhet.És ne vedd okoskodásnak,mert a (feleségem áldozat volt,ha emlékszel).Nem vagyok szakértő,de a CO veszélyes játszma (szintelen,szagtalan,alacsony fajsúlyú)ezt meg én tudom jobban ,mert ez az én szakmám.Sok sikert!

[…] előző beszámolót ott hagytuk abba, hogy várjuk a gépészeket, akik bekötik a csöveket. Ez meg is történt, így […]

Szép és tetszik is. De nem fog berepedezni a parketta körülötte az illesztéseknél a súly és hőterhelés hatására? Erre mit mondtak a szakik?

Amúgy ha letiltom a cookie-t a böngészőben, láthatóak a még nem engedélyezett hozzászólások is. Mondhatni érzek némi zavart az erőben! 🙂

Nem is értem, hogy merülhetett fel Andrásban, hogy közös kéménybe kötnék egy gázkészülékkel. Brrrrr.
Szerintem, ha egy nagy tömegű, belső helyzetű főfalat melegít át a kályha, akkor az a hő bent hasznosul, hosszan elnyújtva. Az még egy nap múlva is sugározni fogja a hőt, és nem a külső térbe. (tapasztalom a magam építette, szerkezetben lévő kandallónkkal)
Errefelé a Főkétüsz a cserépkályhához is bélelt kéményt ír elő.

Fenyvesi Péter:
Csupán azért irtam a hozzászolást,mert ez megtörtént eset,hogy egy társasház esetében egyes lakok felújítást hajtottak végre és megváltoztatták az előző fütési rendszert és az EGY LÉGTÉRBE üzemelő KÉMÉNY+ SZELLŐZŐK közül a szellőzöket kibélelve használták égéstermék elvezetőként.És mindez nem számitott,hogy a többi lakás szelőzöi egymásrarakott előregyártott betonelemekből készült szigetelés és kötöanyag nélkül.És az új kémények különböző szinten lettek bekötve és így üzemel együtt a régi kéményekkel egymáshoz érve a szellőzők falával és a szellőzök tetőszint felett alacsonyabban vannak a kémény kiömlönyilásánál.És én a legfelsöbb szinten laktam és mikor kihivtam a TERMOMENT (kéményseprő céget aki épitette és engedélyezte az új kéményeket) a lakás huzatának ellenörzését megvizsgálni a VC szellőzéjénél papirtégetve probálta meg elvégezni az ellenörzést a VISSZAÁRAMLÓ CO hatalmas lánggal belobbant.És minderre a MÉK állásfoglalását kérve az volt a válasz,hogy fogadjak szakértöt és utána megszüntették azt a rendeletet,hogy a kéményekre használatbavételi engedélyt kell kérni.Mindehez aszisztált az összes ÉPÍTÉSI HATÓSÁG is csakhogy nekem (családi áldozatba került).És ettől szeretném megkimélni mindazokat akik a jónevü szakember véleményt hangoztatja saját munkáinál,mert az én esetemben is hangzott a dicshimnusz.Ne vegyétek kötekedésnek,csak figyelemfelhívásnak.Mert nálunk a mi estünkben a nyitott égésterü vízmelgítők egy kéménybe kötve voltak a régi rendszerbe és úgy került a gáz cirkó légkeverös a szellőzö kibéleléses kéménybe,ahány felújítás annyi új kémény a többi meg maradt a régi kéménybe üzemelve együtt.És elnézést:nem a JÓHIRŰ és KIVÁLLÓ SZAKEMBEREK munkáját akarom rombolni!

[re=85607]Hawaii[/re]: szia! a parkettarepedés abszolute nem probléma. meglepő, de simán elvisel egy ekkora terhet. nálunk csehsüveg boltozaton salakfeltöltés, azon gerendák és azon szegezett parketta és azon egy kb ugyanekkora, embermagasságú, de sajnos közel sem ilyen szép cserépkályha, immár 122 éve, tehát mondhatni, hogy kimozogta magát, ha akarta és sehol egy parkettahiba a kályha körül / miatt. Pedig volt már, hogy elszámoltam a fát és kicsit felizzott a vasajtó 😉

Ferenc: szerintem ha a ház tetemes szigeteléssel körbe van véve, akkor az a hatásfokvesztés simán megéri, hogy ott nem keletkezik egy takarítnani való, nehezen kifesthető térrész, ráadásul a cserepek számát is növeli, márpedig nem olcsó egy ilyen kályha.
Plusz mivel, mint tudjuk a kályha tulajdonosa az építőiparban dolgozik, ezért felteszem viszonylag gyakran kap olcsón/ingyen bontott épületfát tüzelőnek. (a legjobb a szegezett parketta, nekem még 3m3 van ilyenem egy lakásfelújításból ;))
Bár a fehér szín miatt kényes lesz a cserép a tüzelőfára, kátrányos, festékes fát én tuti nem tennék bele, mert az elszínezheti.

[re=85615]sby f. j.[/re]:
Bizonyára lassítja a felfűtést, de tapasztalatom szerint, a sugárzó hő a környezetet gyorsan felmelegíti, a vízközeg felmelegítését késlelteti. Lehet, h ez Miklósnál nem fontos, mert otthon dolgozik, nem hagyja kihűlni. A talaj felé biztos elszökik némi hő, bár tágítva a belső tér fogalmát, ennek zöme is visszajut, hisz’ a ház közepén van, így a lakótér felé adódik vissza, időben hosszan elnyújtva, ha én jól gondolom. Amint a falba, födémbe jutó hő többi része.

[re=85623]Fenyvesi Péter[/re]: na a talaj felé távozó hőről szívesen olvasnék egy jól összefogott írást, meg szívesen látnék egy gyorsan számítható és szemléletes energetikai szabványt, mert erről a témáról igen különböző véleményeket is olvas az ember. (olvastam már olyat is, hogy a padló alá tett hőszigeteléssel elszigeteli az ember a házat a Föld hőjétől, a passzívházas írásokban meg ecsetelik, hogy 10% megy ki a talaj felé az energiából – házat meg most nem tudok kísérletként építeni egy ilyet is meg olyat is, hogy kipróbáljam kinek van igaza, bár az utóbbi megalapozottabbnak tűnik ;))

[re=85620]Tóth Szilveszter[/re]: Akkor, ha jól értem, ez jellemzően inkább vaskályháknál, kandallóknál felmerülő probléma.

hawaii: egy kandallót simán ráépítenék egy parkettára, egy vaskályhát már nem annyira, mivel az jellemzően nem egy kiterjedt felületen fekszik fel, hanem lábakon áll és ott a pecsétnyomás nevű erőhatás ellen kell dolgozni a parkettának. Laikus számára megfogalmazva: a lába nyomot fog hagyni. Talán a hősugárzása is jelentősebb, bár bevallom sosem volt vaskályhám.

[re=85634]sby f. j.[/re]: a számításban a talaj felé a deltaT hibás, nem 22+5 hanem 22-5
nem offolni akarom a témát, de a fűtésszámla a hőmérsékletkülönbség felület és idő szerinti integrálja, ez a talajra nézve is igaz, csak ott nincsen csak egy felületi hőátadás – a belső.
Ha egy jurta alakú házat, ha nézek, ami mondjuk nincsen leszigetelve csak a lábazaton, de ott mondjuk jó mélyen, másfél métert, akkor jó eséllyel a közepén nem is lesz hőveszteség a talaj felé, míg a lábazat felé vagy a lábazati hőszigetelés számít, vagy az a 2×1,5 méter talaj, ami a kerülő hőhíd útja. vagy ezek valamilyen átlaga.
no erre kéne egy értelmes, szemléletes, de mégis egyszerű számítást kitalálni :p

[re=85638]Tóth Szilveszter[/re]: viszakozom, középen is lesz, a 17 fokos hőmérsékletkülönbségnek és egy valamilyen vastag földréteg U értékének a függvényében…

[re=85634]sby f. j.[/re]:
További okok a talaj felé hatékonyan hőszigetelni.
Pl. Geocellel, aminek hővezetése tizede a talajátlagnak.
Érdekes lenne tényleg egypár mérési számsor, hogy különböző mértékű szigetelések esetén hogy alakul a talaj hőmérséklete az épület közepén, különböző mélységekben, ill. hogy ez mennyit változik a téli-nyári időszakokban. Bizonyára volt már ilyen szondázás.

[re=85650]sby f. j.[/re]:
Köszönöm az elemzést, igyekszem tanulni, ha már anno hanyagoltam az épfizikát. (ki tudta, h ilyen fontos lesz)
Igen, ahogy írod, a lemezalap többnyire a talajszint közelébe kerül, ha nincs pince:https://www.geocell.hu/hu/beepites/ így a lábazatszigetelés és a fagykötény szerepe a széleken megnő, de az ajánlásokban is 30-40 cm szerepel, mezőben.
Nekem még az is dilemmám, hogy ha nem tennénk pár cm hőszigetelést ezen felül még a lemezalap és a padlófűtés közé is, akkor bevonnánk még jobban a hőtárolásba az alaplemezt, de a rendszer tehetetlensége elviselhetetlenül megnőne, ha én jól gondolom.

Tisztelt Cím!

Most rakattam vízteret a cserépkályhámba és vettem egy 700 literes puffert. Elküldené nekem a vizes bekötés rajzát?

Köszönettel:

Németh Gyula

[…] beszámoltunk a cserépkályhánk építéséről itt és itt. Megvártam, hogy elkezdődjön a fűtési szezon és közvetlen tapasztalatokkal […]

„Szén-monoxid ölte meg a fiatal atlétát”
Először is: Öszinte részvétem a családnak!
Otthon a fürdőszobában kapott szé-monosid mérgezést a 13 évesK.. Z…!
A korosztályos atléta zuhanyozás közben szenvedett súlyos mérgezést.A mentök a tüzoltok a katasztrofavédelem is kivonult.A katasztrófavédelem mérői magasabb szé-monoxid koncentrációt jeleztek.A balesetet az okozta,hogy egyszerre müködött a lakásban a páraelszívó és a GÁZÜZEMŰ fürdőszobai vízmelegítő.

Hogy kerülhetett szén-monoxid a lakásba?

Szén-monoxid a tűzelőberendezésekben tökéletlenül elégő szénvegyületekből keletkezik.A lakásokban rossz szelőzőrendszerek,eldugult kémények miatt szeporodhat fel.Hiába müködik azonban minden tökéletesen,előfordulhat olyan helyzet,hogy a szén-monoxid nem szellőzik ki.Ha a lakás nem szellőzik máshol,csak a kéményen és az elszívon keresztül,és ha ez kettő egyszerre megy,és az elszívó erősebb mint a kémény szelelése,akkor nem megy ki az égéstermék,hanem bejön,mert a levegőáramlás behúzza.-Látjátok mikor még csak egyedül hadakoztam -bánatomban-,akkor biztosan untátok,hogy már megint itt vagyok.És hiába jött ki ellenörzést tartani a TŰZOLTÓ NAGYFÖNÖK és a KATASZTRÓFAVÉDELMI NAGYFÖNÖK és lobbantották be a visszaáramló CO-t és ELMENEKÜLTEK A JEGYZŐKÖNYV FELVÉTEL ELÖL , a feleségem életébe került,hogy Karcagi és Hudák úrak tovább FÖNÖKÖSKEDHESSENEK.Persze ehez az ÖSSZES HATÓSÁG és IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS közremüködése kellett,hogy ELTUSOLHASSÁK.És mindezért évek óta küzdök,hogy FELELÖSSÉGBIZTOSÍTÁS BIZTOSÍTÁSI DÍJÁHOZ hozzájussak,nem sikerült elérnem,mert a HATÓSÁGOK és IGAZÁGSZOLGÁLTATÓK(ekik szerintük függetlenek)megakadályozzák,mert tehetik ,mert ott is van BÜNTÁRS,de tovább ítélkezhet mint ÍTÉLŐTÁBLA ELNŐK!!!
Ezért kérem elnézéseteket,ha valakit megbántottam a hozzászolásaimmal.
Persze attól a KAMARA ugyanolyan szar lesz,mint a többi HATÓSÁG KORRUPCIÓS tevékenysége!!!

[re=86811]Németh Gyula[/re]: [re=86811]Németh Gyula[/re]: [re=86811]Németh Gyula[/re]:

Hol lehet venni vízteret a cserépkályhába? Ez az a bizonyos patkó, amit beszerelnek? Nekem eddig minden kályhás azt mondta, hpgy nem lehet felülről megbontva bele rakni, hanem teljesen újra kell rakatni a kályhát. Ha kályhás lennék, én is ezt mondanám.
Kérem adjanak infőkat, valóban jól működik-e?

Tisztelt Koós Miklós úr!

A már 25 éves tartalék kéményt sajnos célszerű megvizsgáltatni a helyi kéményseprőkkel. A jelenleg érvényes kémény szabvány előírja, hogy ha új fűtő készüléket helyeznek üzembe akkor kell készíttetni egy hőtechnikai méretezést. Ez is szükséges ahhoz hogy használatba vételi hozzájárulást kapjon a helyi illetékes kéményseprő szakszolgáltató vállalattól. Az ügy kellemetlen része, hogy a fűtő berendezéshez minősítést is kérhetnek a kéményseprők és ahogy elnéztem a fényképeket, annak a „víztérnek” nincs semmi ilyen pecsétes papírja.
A „hivatalos” részt félretéve, a gyakorlati problémák a következők lehetnek:
– Ha jó légzáró képességű ablakok és ajtók vannak az épületben akkor előfordulhat, hogy az égéshez szükséges levegő nem jut be a lakásba. Ennek a következményei akár tragédiához is vezethetnek.
– Mint azt a középiskolai fizika órán megtanulhattuk, – kivéve azok akik akkor épp nem figyeltek oda mert moziban vagy strandon voltak – ha egy gázt vagy folyadékot felmelegítünk, akkor annak megnő a térfogata. Ebből következik az, hogy a hagyományos gravitációs (v. másként negatív nyomású) kémény attól a nyomáskülönbségtől működik ami arányos a füstgáz és a külső levegő hőmérséklet különbségével és a kémény hasznos magasságával. Ez a nyomás különbség pedig csak pár 10 Pa. A nyomáskülönbségnek kell legyőzni a kályha járatainak az ellenállásást is. Ennek automatikus következménye, hogy ha működik a lakásban egy konyhai elszívó (kb. 150-300 Pa) vagy jól zárnak a nyílászárók akkor könnyen visszafelé áramlik a füstgáz a lakásba.
-A kályhába beépített „víztér” valószínűleg nem vesz fel többet, a kályha által leadható hőteljesítmény 1/3 részénél de így is lehűti a füstgázt. Ez pedig csökkenti azt a nyomás különbséget amely működteti a gravitációs füstelvezetést és égési levegő utánpótlást.
– A kémény belső felületét néhány év alat tönkre teheti a füstgázokból kicsapódó és lerakódó kátrány. Ezt a folyamatot a hiányos légellátás, az alacsony füstgáz hőmérséklet és a nem kellően száraz tüzifa (Pl. két évnél frissebben kivágot rönk fa). Ennek a jelenségnek az előre jelzésést lenne hivatott a kéményseprők által évente legalább egy alkalommal elvégzet alapos kémény vizsgálat.(kémény vizsgálat kamerával.)

Ezzel jutottam el ahhoz amire szerettem volna felhívni mindenki figyelmét. Ha egy eddig megszokott és a tapasztalataink szerint működő rendszerhez hozzányúlunk és valamilyen körülményt megváltoztatunk, akkor meg kéne vizsgálni, hogy milyen következményei lehetnek. A dolgok összefüggéseit nem hagyhatjuk figyelmen kívűl büntetlenül!
Azt szeretném javasolni a kályhás mesternek, hogy mivel ma már nem csak „nyílászárók” hanem jól záró ablakok is találhatók az épületekben, minden egyes esetben meg kéne vizsgálnia az égéshez szükséges levegő biztosításának lehetőségét. Egy esetleges tragédia egy életre tönkreteheti a megbízó család és – feltételezve, hogy tisztességes és jó szándékú iparos – az ő életét is.
P Emesének: Ha figyelmesen végig olvassa a vízteres kályha építésésről szóló beszámolót és a fényképeket is alaposan megnézi – akár többször is – képes lesz eldönteni, hogy be lehet-e dugni felülről egy már korábban elkészült cserép kályhába a „vízteret”.
Nem vagyok kályhás ezért nem érint az a feltételezése, hogy a kályhások be akarják csapni, viszont élek a feltételezéssel, hogy annak idején az iskolában nem a reál tárgyak voltak az erősségei. Ezért szeretnék emlékezetébe idézni egyet a népi bölcsességek közül: „Ki mint él, úgy ítél”.

Egy gépész aki ma inkább bádogos.