Ez egy rémálom. Akik nehéz helyzetbe kerülnek, azokat ide, erre az eldugott helyre száműzni?! Innen még lehetőségük sincs valamilyen munkát kapni. Van épp elég kietlen rész Budapest belső területén is, ahonnan mégis könnyebb munkához jutni, utazni. Mert az utazás is komoly költség. Nagyon komoly. Kié lehetett ez a terület Ócsán?
A másik, szűz parcellázás közművekkel, drága házakkal. Megint nem a célszerűség látszik a cselekedetből hanem egy zsíros megrendelés. Kitalálták a konténerházakat, konténeróvodát (Hűvösvölgy). Kíváló megoldásokat találni idehaza, de főleg a nagyvilágban. Átmeneti szükséglakásnak, háznak az is megfelelő lenne úgy a harmadából. Biztos túl olcsó lenne, kevés haszonnal.

Az átlagosan 3-4 milliós hitelt nyögő embereknek ennek többszörösébe kerülő házakat építeni, magában is nonszensz, miközben ezrével vannak pár millióért megvehető üres ingatlanok. A könnyűszerkezetes épület csak folyamatos fűtés mellett marad meleg, hamar kihűl (nyáron meg felmelegszik) ha leég a kályha, hisz’ kicsi a hőtartó képessége a kis tömegű szerkezetnek. Tehát ahogy Miklós írja, valakinek otthon kellene lennie, hogy meleg legyen, sőt éjjel is kell rakni a tűzre. Ez alaphiba. Automatizálható pelletkazánra biztos nem lesz pénzük a bérlőknek.
Az OTÉK-ellenes, anakronisztikus alaprajzról már szó se essék, megszoktuk ebből a körből.

Szabóbácsi véleményével egyetértek. Ez egy rémálom, idióták találták ki. Fontos kérdés, hogy kié a terület, kik keresnek a kivitelezésen. Ha a lakópark bekerülési költségét elosztanák a bajba került devizahitelesek között, az itt elhelyezhető embereknél sokkal több hitelproblémáját lehetne megoldani, és mindenki maradhatna a saját lakásában/házában. Ezzel az erővel Kamcsatkába is kitelepíthették volna őket, ott sem lenne több esélyük munkát találni.

Nem tudok ez mellett szó nélkül elmenni. Ez a lakópark a hazai problémáknak a leképezése. Gyakorlatilag mindent elmond a jelenlegi helyzetről. A valós hitelválság probléma, egyértelműen alkalmatlan, látszatmegoldásának maximális professzionális és világmegváltó mintakommunikációja. Ilyen egy rendszer mely mindent megtesz a rászorulókért és közben még megmutatja, hogyan érvényesüljön az osztályon felüli minőségi építészet minimális rendelkezésre álló közpénzből. Mindezek mellett maximálisan környezetbarát és energiatakarékos. Szerencsére a tervező és kivitelező választásnál politikai összeférhetetlenség nem merülhet fel, hiszen a beruházási költség mindannyiunk szerint mélyen piaci ár alatti. A tervek építészeti színvonala példa értékű. Ha valaki mégis szerénynek érzi a megjelenést, az csak az alacsony költségvetésnek köszönhető. A devizahitelesek teljesen alkalmatlanok, tudatlanok és műveletlenek. Nem tudják mi a jó nekik. Mi az, hogy nem pályáznak megfelelő létszámban és még igényeskednek is. Ez egy hálátlan nép. Többet nem írnék… persze savanyú a szőlő. Csak az a baj, hogy kimaradtam ebből is. Terveznék és építenék szívesen még ilyent sem, ha megfizetnék de mostanában már alig van mit. Politikai felhang nélkül az vigasztal, hogy az út vasút és egyéb nagy építkezések húzzák az építőipart és egyes cégek brutál osztalékokat adóznak le. Nincs minden veszve?

[re=85437]Szabóbácsi[/re]:

Valoszínű,hogy igen.
Alacsony beruházás, csillagászati fenntartási költségek mellett , a 70-es évek minőségi követelményeinek teljeskörű kielégítésével.

Tényleg a falazóblokkon és a minimális dugaszoló aljzatok számán keresztül lehet költséget (beruházási költséget+ fenntartási költséget!) csökkenteni? Ezen túlmenően kiváncsian várom hányan és milyen háziállatokat fognak tartani….A kritikus hangvételen túlmenően ,nyilván más a rendelkezésre álló forrás egy szociális bérlakásra ,de ezzel kapcsolatosan számomra néhány kérdés merül fel :

Ház van, csak tőke nincs a finanszírozásra ,miért építünk még többet?
Ha már mégis építünk ,miért a „sztyeppéken”?
Miért nem sorházak/ikerházak/társasházak ,ahol esetleg ugyanazon koltségvetésből jobb kihasználtság/minőség/fenntarthatóság érhető el a családi házas jelleg megtartása mellett?
Miért kell 18×40 m telek egy 50-70 m2 családi háznak (ha már két generációs családi ház)?
Mi lesz ezen házak sorsa 20-30 év múlva?
A XX.században többször igazolódott ,hogy települést tervezni és fejleszteni kell ,ami a helyi adottságok /igények / előrelátható életmód változások figyelembevételével kell ,hogy történjenek ,egy részben organikus folyamat eredményeként. Ez néhányan továbbra sem “hisszük el” vagy nem érdekel minket?
Az elfogadott tervekre ,településtervezésre vonatkozóan ,mindenkinek ajánlom Sitte írásait ,melyben kifejti véleményét (több mint 100 évvel ezelőtt) a települések kizárólag tudományos /gazdasági / matematikai alapokon történő fejlesztésére:
https://architectureandurbanism.blogspot.cz/2010/01/camillo-sitte-1843-1903-city-building.html
Persze ezen kérdések megválaszolása már nem változtat a helyzeten. Viszont akkor mit lehetne tenni ,hogy „mentsük a menthetőt”?
Például:
gyalogos és kerékpáros „zöldfolyosó” Ócsára egy pálya alatti gyalogos “folyosóval”,hogy az ide települők ne csak egy irdalmas autópályán keresztül tudjanak eljutni a „városközpontba” egy verőfényes nyári délutánon.
“hagyományos fűtés” újragondolása, újrahasznosítható energiaforrások figyelembe vétele (pl .: település szintű napenergia ,talajhő hasznosítás)
Bízom benne, hogy a hozzászólók reakcióinak legalább egy része meghallgatásra/megfontolásra kerül a megfelelő csatornákon keresztül.
Szép napot mindenkinek!

[re=85439]sby f. j.[/re]:

Érdekelne , hogy mi lett a „trükközős ” megoldás eredménye 🙂

Érdekességként gondoltam megkérdezek minden kedves olvasót/hozzászólót. Ha Önt ,mint tervezőt/kivitelezőt/szolgáltatót felkérték volna , hogy a meghatározott kritériumok mellett ( cél ,helyszín ,max.2-3 dugalj ,50-70 m2 stb) részt vegyen a tervezésben/megvalósításban ,mit reagált volna? Nyilvánvaló , hogy egy vállalkozás szemszögéből „ez is egy munka” ,azonban a szakma erkölcsi oldaláról ” tánc az ördöggel”.Én gondolkodtam rajt és bevallom, a jelen építőipari viszonyok mellett nehéz lett volna elutasítani egy ilyen jellegű /méretű megbízást.Talán megprobáltam volna a „Megbízót” jobb belátásra bírni a „beruházási versus fenntartási költségek „vonatkozásában. Érdeklődve várom a hozzászólásokat…..

Ha az alkotók igazán elkötelezettek lettek volna az alacsony költségvetés és fenntartás iránt, akkor az lett volna a nagy dobás, ha olyan rendszert találnak ki, (ha már mindenképp építeni akarnak) aminek létrehozásában részt vehettek volna a póruljártak. Számos szép példa van a világban, hogy helyi anyagokkal, helyi, akár képzetlen erőkkel hogyan lehet remek alkotásokat létrehozni, megfelelően átgondolt rendszerrel, szakmai irányítással. Addig is van munkájuk, értéket hoznak létre, lelakhatják a munkájuk ellenértéket, stb. Persze, ezzel csorbul a kasza. 🙁

[re=85465]Mezei Norbert[/re]: nem az építész feladata eldönteni, hogy építkeznek-e és hogy mennyiből. ettől még ha mi kaptuk volna a megrendelést, tuti megpróbálok más irányt mutatni, mint ezt, de amennyiben ragaszkodnak az irányhoz is, akkor természetesen „ez is egy munka” – sőt, megpróbáltuk volna szépen megcsinálni.
amúgy látszik, hogy a Kvadrumosok is szívesen csinálták: szépek a látványtervek, pofás megjelenésű a homlokzati rajz stb. igazán benne van a szívük a tervbe és ez a hozzáállás valahol nekem tetszik.

és mi lesz 20-30 év múlva? rossz példának jó lesz.

és mennyi ilyen van még… szomorú

Már meg is bukott a program. Szerintem borítékolható volt. Aki kitalálta hivatalból hülye vagy jópénzér’? Nem vagyok egyébként ellendukker stílusú.
https://www.napi.hu/ingatlan/bedolt_az_ocsai_koncepcio.548844.html