Ennek a „hagyományőrző” háznak egy előnye van: lesz a gabonának elég hely a padláson…

Ejnye, Miklós!
Hát nem jött le, hogy a hagyományőrzés a girland, meg az építési évszám az utcai homlokzaton? Ennyi!
Ha ilyen a 7. változat, milyenek lehettek a korábbiak? Minden esetre az építtetőnek itt nagyon elégedetten, boldogan kell élnie, örökkön örökké -ugyanis másnak ez eszébe sem fog jutni. Nem akarom Miklóst ismételni, sajnos mindenben igaza van, tájolási gondok, belső funkciók elhelyezése, stb.
Néhány kiemelés:
– a kert hátul, tároló elöl, pincében. egy két év, és a fűnyíró, permetező, kerti szerszámok ellustulnak, a teraszon pihennek majd, nem mennek le a pincébe.
– jó ötlet a pincei WC, de elkelne egy kiöntő, csizmamosó, esetleg zuhanyozó.
– a földszinten az ember akár merre indul, fejjel a falnak megy. Falba veri a fejét majd a háziasszony is, amíg a krumplival, liszttel, hússal eljut a konyháig…
– nem tudom, mit dolgozik az építtető, de az a dolgozó, ahová a nappaliból lehet besurranni, nem jó semmire. Hogy fog tervekre, számítógépes programokra, jogi problémákra koncentrálni, ha a nappaliban megy a banzáj? Minden esetre a munka (nem a kerti munka!) verejtékét könnyen leöblítheti magáról.
– mit szolgál a nappali kertbe nyíló ajtaja, ha mellette ott a teraszajtó?
– egy kandalló kivételével nem igazán követhetők a komfort-rendszerek. Amit az épületenergetikáról látni lehet, kevés, és rossz. Az egyik kényes pont, a homlokzati lábazatok rétegrendje nem is szerepel a rajzokon.
Összefoglalva: Köszönöm, de nem kérem ezt a házat! Ajándékba sem!

[re=85409]bobo[/re]: … amit a pockok hordanak fel oda.

Családi házakkal manapság 50%-ban azzal találkozom. hogy hozzák az „elképzelést”. Ezt biztosra veszem, hogy az. Mert, ha egy gyakorló építész ilyen suta, zegzúgos, tartószerkezetileg rossz traktusokkal operáló, bútorozhatatlan „átjáróház” nappalit . alkot az kellemetlen. Az egész alaprajz valami fura kényszer szövi át. Ezt NE. Ha lehet. A hagyományőrzés nem egy elvont titok. Ha ez a cél, akkor a következőt javaslom. MAx 6,80-7,25 m széles utcai traktus. Ehhez még éppen jól mutat egy 37-42 fokos tetőzet. Ablakok mérete átgondolandó. Verenda szerepe nem értelmezhető. Ami méretileg jó és hasznos az a fedett terasz.

én nem értem azokat a „tervezőket” meg az építtetőket, akik majd egy kiadós havasesőben cekkerekkel végre hazaérkezve beállnak a fűtött/temperált garázsba, majd újragondolják a tervezésre töltött hónapokat és forintokat, majd további 40 métert gyalog megtéve, bőrig ázva beérkeznek a lakótérbe.
ritkán szólok hozzá tervkritikához, de ez a ház borzasztó. az ablakok szimpla ctrl-c/ctrl-v + átméretezéssel történő lehelyezése szimpla lustaságot, de még inkább igénytelenséget tükröz.
ha javasolhatom a megrendelőknek, akkor ezt a tervet ne építsék meg, mert amellett, hogy lakhatatlan, de még eladhatatlan is lesz.

[re=85414]sby f. j.[/re]: Jogos, de tényéleg akkor a fedett veranda legyen egy pinceszintről induló fedett külső lépcső. DE inkább az „újra” gombot” nyomjuk meg.

A pincében lévő wc-nél az ajtó nyílhatna kifelé is. A rajzon nem látom, hogyan férhetnék el, hogy csukhatnám be az ajtót magam mögött..
Miklóshoz csatlakozva.. reggel még félálomban kattintottam a telefonomon a linkre, egyből az alaprajzot néztem, és hosszú másodpercek kellettek ahhoz, hogy értelmezhessem legalább a bejáratot és a közlekedőket..
A garázs legalább tágas 😉

A pince jelen formában értelmetlen, csak hőhidakat okoz a házba. Külső szigetelésnek 25 cm Grafitot javaslok. Padlásra min. 40 cm hőszigetelés kellene. Szerintem értelmetlenül magas a tető/padlás. legalább az alsó három sort ytong-ból kellene felfalazni. Konyha kicsi, egyik hálószoba túl nagy. Dolgozó szobát én a bejárathoz nagyon közel tenném. Jó lenne látni egy telek rajzot.

Zoli, a nagy hálószoba szerintem később kettőre bontható, ezért nagyobb, mint 24 nm (egyenként is legyen egész szoba majd), és az a felső csonka fal is erre utal. De egyébként jelen formában tényleg túl nagy, bontva viszont rossz formájú a szélső szoba.

Nem lehet jól szétbontani a nagy szobát.
5 méteres garázsajtó lenne célszerű és 6 méternél szélesebb garázs. Persze ha két nagyon kicsi autót terveznek hosszú távon akkor jó a jelenlegi ajtó / szélesség.
Egy üres papírra újra kellene tervezni az egészet, figyelembe véve a telek adottságait.

Nem lehet a két szobát jól szétbontani. Kicsi a garázsajtó és a garázs szélessége is.

500 cm garázsajtó és 600 cm vagy nagyobb szélesség kell két közepes autónak.

Nem a tervhez, hanem Zolihoz és többi Tervezőhöz fordulok kérdéssel: elterjedni látszik az építési rendszerek keverése egy falszerkezeten belül. Nem igazán tudom és értem, miért kell/lehet keverni a 3 sor YTONG lábazati falat a POROTHERM rendszerrel. Sajnálatos, hogy már nem egyszer hívtak ki ilyen épülethez, melyeken vízszintes hajszálrepedések alakulnak ki a mellvéd alatti falszakaszon. Szinte mindegyik felépült épületnél azt a választ kaptam kőművestől/építési naplóból/tervekből, hogy az alsó pár sor más szerkezetű, mint a felmenőfal többi része. Mi indokolja ezt? A két különböző anyagú/technológiájú rendszer keverése mennyire engedi meg a gyártói/technológiai/Kivitelezői/Tervezői jótállás/garancia érvényesítését (hisz nem tudja senki sem bizonyítani, hogy ez így szabványos, szabályszerű: tervezési/kivitelezési útmutató, szakértői csomópontok szaklapokban, stb.)? Sem az egyetemen, sem szakmunkásban nem tanítjuk az eltérő anyagú falak/szerkezetek alkalmazását pontosan a fizikai jellemzők, falazási sajátosságok eltéréséből adódóan. Köszönettel várom felvilágosító válaszokat, hisz mindenből lehet tanulni!

Hőhídmegszakítás végett kell ytong sor vagy valami hasonló anyag habüveg stb… Azért javaslom a ytongot mert olcsó.

Találtam egy jó rajzot róla:

https://www.passzivhazepito.hu/kivitelezes/passzivhaz-epites-kepekben/budapesti-minsitett-passzivhaz-epites oldalon R02 rajz

Csak egy laikus vagyok, de nem szeretnék ebben a házban lakni. De tartok tőle, hogy más sem, ez pedig azt jelenti, hogy – még ha az első lakók szeretik is – később igen nehéz lesz eladni.
Egy jó terv attól jó, hogy az építtető igényeire frappáns, elengáns és élhető válaszokat ad, nem ilyen kényszeredetten benyomorgatott, Miklós szavaival élve csak cipőkanállal használható zegzugokat.
Egyetértek az előttem szólókkal, egy U vagy L alakú, vagy legalább nyújtottabb épületben valószínűleg sokkal kényelmesebben el lehetne rendezni az igényelt helyiségeket és funkciókat, kevesebb labirintussal és több természetes fénnyel.

Külön kiemelném a hőszigetelés kérdését: ha az ember jól szigetelt házat épít, az később minden hónapban konkrét megtakarítás formájában jelentkezik a rezsiszámlákon. Javaslom az építtetőnek, hogy olvasson utána ennek a témának, és meg fogja látni, hogy ez manapság mennyire fontos. Részben a fenntartási költségek miatt, részben a ház későbbi eladhatósága (illetve ha a mostani tervek szerint épül meg, akkor eladhatatlansága) miatt.

Összességében azt mondhatom: az építtető helyében és sok mindent újragondolnék ezen a házon. Inkább most, mint később.

siralmas, de hol van ilyenkor az építtető? az 98-as tervkritikánál is nagyon hiányoltam, hogy a megrendelő sehol, itt is jó lenne megtudni, hogy amikor ezt házat megtervezték mi zajlott le a fejekben…

Elnézést kérek a kedves építtetőtől, de ez egyszerűen borzalmas!!! :-((((
Berendezhetetlen nappali, a kanyargós helyiségek csak elvesznek a hasznos terüleből, forró, fűtött kamra…. Tartalmatlan formák. Inkább egy vidéki iskolára hajaz.
Nem tudom mennyi a tervező, ill. az építtető része ebből a kétes eredményből, de iszonyatosra sikeredett. Ne sajnálja a kidobott pénzt, időt, meneküljön ettől a tervtől és bízza szakemberre a dolgot. Nem fogja megbánni.

Egy három hálószobás, feltehetően max. négy ember befogadására szolgáló házban van vagy 15 ajtó, többségük szűk helyre nyílnak, mögöttük nincs bútorozható felület. Nekem az volt az első gondolatom, hogy mire reggel elérnék a szülői hálóból a konyhába, pár ajtót biztosan lábbal rúgnék be közülük, főleg ha valamelyiket véletlenül nyitva felejtette egy családtag.

A dolgozószoba kicsit nagymama-lakosztálynak tűnik a zuhanyzóval, de az elhelyezése miatt szerintem nem csak dolgozószobának, de vendégszobának is alkalmatlan.

A fürdőből a háztartási helyiségbe jópár métert kerülve viszik a ruhákat? Onnan a nappalin keresztül a teraszra teregetnek, vagy a veranda utca felőle végébe? Biztosan morognék, ha ennyit kéne mászkálnom a ruhákkal.

A konyha egy átlagos életmódhoz nem igazítható, értelmetlennek tűnik a nappaliból való kizárólagos megközelítése. A szűk folyosón a hátizsákban fogják bevinni a főzési nyersanyagot? Mert kézben tartható táskával a folyosón csak 45 kiló alatti ember fér el. Ahogy a kandallóba való fával is elég macerás lesz végigmenni rajta.

Nem tudom, hogy a kishelyiségekbe hogyan fogják bevinni a bútorokat. Ha elemes polcokat vesznek, akkor a kicsi helyen nem tudják összeszerelni őket.

Elképzeltem, ahogy a festő a létrájával nekiáll kifesteni a gardróbot. Azt hiszem, ha egyáltalán elvállalja a munkát, sűrűn emlegetni fogja valakinek a nőrokonait… 😉

Lehetséges, hogy azért van ennyire elkülönítve a hálóblokk és a közösségi helyiségek, mert szeretnék a házat később két lakásra bontani? Szerintem erre a célra sem lesz alkalmas a ház.

[re=85434]sby f. j.[/re]: nem vagyok szigetelés szakmérnök, csak a műegyetem „bölcsészkarát” végeztem, de szerintem arra gondolt, hogy a vázkerámia téglafal anizotróp, azaz a fizikai tulajdonságai irányfüggőek.
Célszerűen ez azt jelenti, hogy a falra merőlegesen „hőszigetel” (ezt ki kéne verni a fejekből, a tégla nem hőszigetel, csak tartja a meleget), így a födémre álló oromfalak izmos vonalmenti hőhidat képeznek még akkor is, ha csak 10cm hőszigeteléssel operálunk. Béléstestes födémnél ez simán okozhat penészedést is, a monolit födém ebből a szempontból szerencsésebb, mert jobb hővezető, így elkeni a hideget egy nagyobb felületen, no meg nem üreges, így a penész csak a belső térben jelenhet meg.

Az ytong, liaporbeton tégla, habüvegek, vagy a purenit termékek tudják csökkenteni ezeket a hőhidakat érzékelhetően. (meg az okos tervezés)

[re=85429]ger82[/re]: szerintem elvettük a kedvét pont úgy, ahogy múltkor. Nemrég adtunk árajánlatot egy ház kivitelezésére és hát ilyenkor illik néhány megjegyzést tenni a tervre, hogy éreztesd a megrendelővel, hogy szakember vagy és amúgyis jól átnézted a tervet. Viszont én ott akadtam el, hogy a ház telepítése béna volt, meg nem volt benne gyerekszoba egy sem. Gyakorlatilag két főre méretezték a 150m2es családi házat.
Node mi játszódhat le egy építkező fejébe ha ilyen (mint most és az előző tervkritikánál is) alapvető hibákra hívják fel a figyelmét és az általa nyilván megszeretett tervet kályhatölteléknek minősítik?

Szerintem menekül ilyenkor az ember és még meg is értem. Függetlenül attól, hogy kinek van igaza.

[re=85438]sby f. j.[/re]: A rajzról kimaradt a padló lépésálló szigetélése ami min 20 cm kellene legyen a lakótér alatt. Ha fűtve van a pince az más akkor abba nem célszerű garázst elhelyezni és külső hőszigetelésének körben min. 20 cm kellene lennie.

Igen, az ábra azért félrevezető, mert a külső és belső oldali hőszigetelés is lemaradt róla. küldtem ez ügyben egy pdf-et mailen, bár ott nem pince hanem oromfal-fszt találkozást ábrázoltam. ha gondolod rakj az ábrád mellé egy hasonlót. a fal vékonyításnak nem vagyok feltétlen híve, szerintem 20cm téglafal bőségesen elég egy házhoz (és olcsóbb is), ha azon 20cm hőszigetelés van, az meg már elfedi azokat a hőhidakat, ami a 20cm kerámia és mondjuk egy vb pillér váltásnál van. Vékonyítani max ablaknál tartom indokoltnak, ha a redőnytok miatt a falsíkba és nem a szigeteléssíkba kerül az ablak. de ezek amúgy olyan részletek, amik rettentő helyzetfüggőek, nem feltétlen ez az optimum, csak max egy ökölszabály.

[re=85444]sby f. j.[/re]: Elnezest, minden szerkezetnel a 0,2 vagy jobb U erteket javaslok. Ha valaki homogen szerkezetet preferalja A+ ytong a megoldas. Ezen tervnel is es nagyon sok masiknal 30 cm teglat preferalja az epitteto ami alkalmatlan a hohidmegszakitasra.

[re=85445]sby f. j.[/re]: félreérted a problémát. az ábra, amit készítettél, az egy anyagváltási hőhíd (nem tudom mi a szakszó rá), abban a helyzetben nincsen jelentősége annak, hogy a kerámia tégla milyen irányban hőszigetelő.
Az a kerülő hőhíd, amiről mi beszéltünk és amit az emailen küldött ábrámban is jeleztem, az akkor áll fent, ha mondjuk a földszint fala rááll a földdel érintkező beton alaptestre. Ez esetben hiába szigetelem kívülről a lábazatot és rakok a padlóba akár 15cm hőszigetelést (a hagyományos 0,04esből), a fal alsó 20centije jelentősen hidegebb lesz, részben azért, mert a vázkerámia tégla a fallal párhuzamosan nem sokkal jobb a tömör kisméretű téglánál. Ugyanez a helyzet fűtetlen padlás esetén a padlásban alkalmazott hőszigetelésen átmenő falakkal.
Erre egy olcsó megoldás, ha azt a sort ytonggal váltom ki. Az sem teljesértékű, de egy fokkal jobb. Aki az ytongtól valamiért tart, annak pedig vannak említett alternatívák.
Ezek a hőhidak hőszigetelés nélkül nem alakulnak ki.