Az előző tervkritika címében a karakteres szót szándékosan használtam, mert a passzívházak/alacsony energiájú házak esetében sokszor születik az a vélemény, hogy sablonosak, kockák…stb. Nos számos példa igazolja, hogy ez egyszerűen nem igaz, az építészen múlik, hogy milyen házat tervez.

Van azonban egy másik nézőpont – és itt elnézést kérek a terv beküldőjétől, hogy pont az ő háza kapcsán írom le a következőket, nem feltétlenül erre a házra vonatkoznak – , ez pedig a racionalitás és az energiahatékonyság. Ezek nélkül csak cicoma lesz az „alacsony energiájú ház” kifejezés, de legfőképpen nehezen hihető. Nem elég hivatkozni rá, de eltökéltnek és hozzáértőnek is kell látszani.

Az energiahatékonyság és a racionalitás nem azt jelenti, hogy mindenütt (minden csomópontban) elérjük a kívánt igen alacsony U értéket, hanem sokkal inkább az a kérdés, hogy MILYEN ÁRON? Miért is lényeges ez?

Amióta az első majdnem passzívházam azért nem sikerülhetett (nem tudta elérni a megfelelő értékeket), mert a garázs szerves része volt a kétszintes épületnek (ott ez nem tervezési kérdés volt, hanem ez volt a tervezési program az adottságok miatt), azóta tudom, hogy ez egy igen kényes kérdés, amire nehéz jó választ adni. Azóta nem is tervezek termikus burkon belülre garázst. Ha innen indulunk ki, akkor ez csak akkor lehet hatékony, ha erre jó választ tud adni a tervezője a tervekben.

Ahogy az alábbi metszeten látszik, a garázs úgy került be az emeleti háló alá, mintha ez is egy fűtött tér lenne. Persze lehet fűteni, de teljesen értelmetlen és hiábavaló. aki látott már automata garázsajtót, az tudja, az minden, csak nem lég- és hőzáró.

Kinagyítottam a garázs feletti áthidaló környékét, itt látható jól a probléma gyökere. a garázsajtót, mégha hőszigetelt is, nyugodtan tekinthetjük úgy, mintha egy egész nap résnyire nyitva hagyott ajtó lenne. Hőszigetelés szempontjából nulla. Innentől kezdve a mögötte lévő garázs szinte külső térnek tekinthető, amiért nem fog megfagyni semmi sem ott, az a mögötte lévő lakás melegítő, kondicionáló hatása.

És itt a baj.  Pont itt nincs hőszigetelés, se a fölötte lévő szoba, sem a mögötte lévő lépcsőház felé. A szobában hideg lesz hőszigetelés hiányában. Hogyan lehet ezen segíteni? Le kell hőszigetelni a teljes mennyezetet és hátsó falat + az oldalfalaknál meg kell oldani a hőhídmegszakítást, ergo a tömör falazatot valamivel meg kell szakítani és hőszigetelni kell. Ez vagy nem egyszerű vagy nagyon drága. És nem lesz tökéletes.

A másik észrevétel az épület karakteres jellegét adó kanyargó és kiálló hol tető, hol párkány. Valóban nagyon karakteres, de amikor erre a kiviteli tervben csomópontot kell rajzolni, akkor nem is érdemes rutin megoldásokkal foglalkozni, mert megoldhatatlan a hőszigetelése, márpedig ha hőhíd van, akkor az a megoldás nem jó (ahogy a fenti megoldás sem jó a maga 5 cm hőszigetelésével).

A betont hőszigetelés szempontjából nem is érdemes figyelembe venni, márpedig akkor ebben a csomópontban mindössze 5 cm hőszigeteléssel kalkulálhatunk, ha rendesen körbe akarnánk hőszigetelni (vegyük alapul a tető hőszigetelés vastagságát, ami 18 cm, akkor a karcsú és kecses párkányból lesz egy 18+20+18 cm vastagságú valami, ami már közel sem olyan kecses hatású.

Ekkor jönnek elő az EGYÉB megoldások, amik vagy bonyolítják, vagy igen drágává tudják tenni ezt az egyébként látványos megoldást (pl. ISOKORB hőhídmegszakító…). Márpedig ha nem tudjuk megnyugatóan megoldani ezeket a kényes csomópontokat, akkor vagy eleve rossz tervet készítünk, vagy csak nagyon drágán kivitelezhető vagy nem lesz alacsony energiájú vagy amit a legkevésbé szeretnének sokan, át kell tervezni emiatt a házat.

A minap azzal keresett meg valaki, hogy segítsek a tervezendő házát alacsony energiájú házzá formálnom, mert az építésze ehhez nem ért, illetve nem akar ezzel foglalkozni. Néztem is egy nagyot.

De ő legalább őszinte volt.