Mi lett Pécs kötelező színeivel?
Lassan már 4 éve, 2009 januárjában adtam hírt arról, hogy „Az országban Pécs készíttette el elsőként a város un. vizuális arculatának koncepciótervét. Ennek alapján 2008. decemberében, az év utolsó ülésén a pécsi közgyűlés módosította a Pécsi Építési Szabályzatot, amelynek értelmében a jövőben csak meghatározott színekre lehet festeni a pécsi épületeket„.
Megvallom, aztán meg is feledkeztem erről, de most hogy újabb nagyszabású dologra készülnek a városházán, miszerint 2030-ig szóló fejlesztési koncepciót dolgoznak ki, eszembe jutott ez a jogszabály. Azért fogalmazok így, mert bár terveztem Pécsre az elmúlt időszakban, vélhetően nem azokon a területeken, ahol ezzel találkoznom kellett volna. Most utánanéztem és legnagyobb meglepetésemre még mindig életben van ez a jogszabály. Az érvényes PÉSz az alábbiak szerint teszi kötelezővé az alkalmazását:
Mielőtt bárki is félreértené, nem a kötelező szinek alkalmazása a gond, hanem az hogy nem a funkció, az utcakép, egy előzetes szinezett utcakép alapján kell kifesteni a házakat, hanem kerületenként, függetlenül attól, hogy családi házról, rendelőintézetről vagy éppen óvodáról is van szó. Nincs jelentősge, hogy az épület egy apró kis boltocska, vagy egész utcát elfoglaló bevásárló központ, esetleg fix szinekkel dolgozó franchise üzlet. Csak a terület számít, pl. hogy a siklósi városrész.
Mondanom sem kell, ennek az egész színezési őrületnek semmi nyoma nem tapasztalható a városban vagy azért mert a házak döntő többségét már régen festették ki, vagy mert már túl régen és ugyanarra a színre festette a tulajdonosa, vagy csak nem is ellenőrizte senki sem.
Belegondolni is rossz, miképpen nézne ki a csehországi Litomsyl vagy Telc főtere, ha valaki ott is egy ilyen szabályozást vezetett volna be.
A felső képen Litomsyl, az alsón Telc főtere látható.
Hozzászólások (1): megnézem
T/10728 | településképi kötelezés: akár 1.000.000 Ft-os településképi bírság - koos.hu
2016. május 28. szombat 14:20
[…] Az egészből szerencsére nem lett semmi. Itt írtunk róla. […]