Újabb un. „saláta”törvénnyel lettünk gazdagabbak (amikor egy törvényben változtatnak meg több korábbi rendeletet és/vagy törvényet). A mostani törvény neve: 2012. évi CLVII. törvény A településfejlesztéssel, a településrendezéssel és az építésüggyel összefüggõ egyes törvények módosításáról.

A törvény módosítja

1. A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény-t

A módosítás számos összeférhetetlenségi, kinevezési iratbetekintési kérdést szabályoz, de kitér pl. az alábbiakra is (a teljesség igénye nélkül):

„A Kamtv. 10. §-a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Két vagy több területi kamara az alapszabályukban szabályozottan egyesülés nélkül is létrehozhat közös etikai-fegyelmi bizottságot. A közös etikai-fegyelmi bizottságba az együttműködő kamarák csak egyenlő arányban választhatnak tagot.”

„A Kamtv. 25. § (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(7) A kamarai tag Magyarországon egyidejûleg a lakóhelye szerint illetékes területi mérnöki és területi építész kamara tagja is lehet, de a kettõs kamarai tagság kényszere nélkül, egyik területi kamarai tagsága esetén – az általános szabályoknak megfelelõen – a másik területi kamara szakterületén is szakmagyakorlási jogosultságot kérhet. Ebben az esetben a két területi kamara megállapodik az érintett tag tagdíjának megosztásáról.”

„A Kamtv. a következõ 54. §-sal egészül ki:
„54. § Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy a területi kamara működése törvényességének helyreálltáig a közigazgatási feladatok ellátására más eljáró területi kamarát rendeletben jelöljön ki.”

2. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása

A jogszabály számos, a törvényben szereplő fogalom meghatározását adja meg, illetve számos helyen módosítja az Étv., mint pl. (a teljesség igénye nélkül):

„Az Étv. 4. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A magyar történelem kiemelkedõ jelentõségû helyszínein lévõ, a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint az állam kizárólagos tulajdonába tartozó építmények vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõségû nemzeti vagyonnak minõsülõ mûemlékek és mûemlékegyüttesek, továbbá országos jelentõségû kulturális és sport rendeltetésû építmények telkére, valamint az azok közvetlen környezetébe tartozó telkekre vonatkozóan az ott megvalósítandó közérdekű beruházás érdekében a Kormány rendeletben megállapíthatja a beépítés szabályait.”

„Az Étv. 6. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

„6. § (1) a települési önkormányzat az épített környezet, a település tervszerû alakítása és védelme érdekében e törvény és végrehajtási rendeleteinek keretei között településfejlesztési és településrendezési feladatokat lát el.
(2) Ha országos közérdekbõl vagy kiemelt nemzetgazdasági érdekbõl szükséges, törvény a települési önkormányzatot kötelezheti, hogy – a Kormány által rendeletben meghatározott határidõre – gondoskodjon a településfejlesztési koncepciójának, integrált településfejlesztési stratégiájának és a településrendezési eszközeinek elkészítésérõl,
módosításáról, azok jóváhagyásáról. Ilyen esetben a pénzügyi fedezetnek az éves központi költségvetésben történõ tervezésérõl a Kormány gondoskodik.”

 „Az Étv. 36. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(1) Építésügyi hatósági engedély törvényben, kormányrendeletben meghatározottak szerint akkor adható, ha a kérelem és mellékletei, valamint a kérelmezett tevékenység megfelel a jogszabályokban meghatározott szakszerûségi követelményeknek.”

„Az Étv. 38/C. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara független ellenõrzési rendszert mûködtet az energetikai tanúsítványok tekintetében. Ennek keretében jogszabályban meghatározott tartalmú ellenõrzés céljából évente véletlenszerûen kiválasztja a Nyilvántartásban rendelkezésre álló összes energetikai tanúsítványnak kormányrendeletben meghatározott statisztikailag jelentõs hányadát, és az ellenõrzések alapján a hatáskörrel rendelkezõ szervnél kezdeményezi a jogszabályban meghatározott hatósági intézkedéseket.”

A jogszabályváltozás  érinti a kivitelező vállalkozásokat is:

„Az Étv. 39. § (2)–(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
„(2) Építõipari kivitelezési tevékenységet az folytathat, a) akinek az építõipari kivitelezési tevékenység a tevékenységi körében szerepel, továbbá a kivitelezési tevékenység végzéséhez alkalmas telephellyel rendelkezik, M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 144. szám 24649b) aki rendelkezik a megjelölt építõipari kivitelezési tevékenységi körének megfelelõ szakképesítéssel vagy legalább egy – vele tagsági, alkalmazotti jogviszonyban álló – ilyen szakképesítésû szakmunkással, és c) aki – a csak a 39/A. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenységet végzõk kivételével – vele munkaviszonyban vagy tagsági jogviszonyban álló olyan személyt alkalmaz, aki az a) pont szerinti tevékenységi körbe tartozó, csak felelõs mûszaki vezetõ irányításával végezhetõ kivitelezési tevékenységek tekintetében a felelõs mûszaki vezetõi feladatok ellátására jogosult.
(3) Aki üzletszerû gazdasági tevékenységként építõipari kivitelezési tevékenységet (a továbbiakban: vállalkozó kivitelezõi tevékenység) kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a névjegyzéket vezetõ szervnek
bejelenteni.”
(3) Az Étv. 39. § (5)–(6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
„(5) a vállalkozó kivitelezõi tevékenység folytatásához kormányrendelet felelõsségbiztosítást, referenciát vagy a vállalkozó kivitelezõ teljesítésre való alkalmasságát igazoló vállalkozásminõsítést írhat elõ.
(6) Aki vállalkozó kivitelezõi tevékenység végzésére nem jogosult, de a tevékenység jellegének megfelelõ szakképesítéssel rendelkezik, kormányrendeletben meghatározott építõipari kivitelezési tevékenységet csak saját vagy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti hozzátartozó céljára végezhet.”

„Az Étv. 41. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

„41. § (1) Építménybe építési terméket csak az építményekre vonatkozó alapvetõ követelmények teljesülése mellett szabad betervezni, illetve beépíteni.
(2) Az építési termék az (1) bekezdésben foglalt követelmények teljesülése érdekében beépítésre akkor alkalmas ha:
a) az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezésérõl szóló, 2011. március 9-i 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 305/2011/EU rendelet) 4. cikkében meghatározott gyártói teljesítménynyilatkozatban foglaltak
megfelelnek az elvárt mûszaki teljesítményeknek, vagy
b) a 305/2011/EU rendelet 37. és 38. cikkeiben körülírt egyedi mûszaki dokumentáció az ott leírtak szerint rendelkezésre áll és az abban foglaltak igazolják az elvárt mûszaki teljesítményeknek való megfelelést, vagy
c) az építési termék megfelel a külön jogszabályban meghatározott követelménynek.
(3) Az építési termékek teljesítményállandóságának értékelésére és ellenõrzésére, valamint a mûszaki értékelõ szervezetek kijelölésére, bejelentésére és tevékenységére a megfelelõségértékelõ szervezetek tevékenységérõl szóló törvény elõírásait kell alkalmazni a 305/2011/EU rendeletben foglalt elõírásokkal együtt.”

Az építtető kötelezettségeit is pontosan meghatározza a módosítás:

Az Étv. 43. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(1) Az építtetõ felel
a) az építési beruházás teljes fedezetének biztosításáért,
b) a beruházáslebonyolító kiválasztásáért,
c) az engedélyezési és kivitelezési terv tervezõjének, az építési mûszaki ellenõr, valamint a kivitelezõ kiválasztásáért,
d) az építésügyi hatósági engedély, tudomásulvétel megszerzéséért,
e) a jogerõs és végrehajtható építésügyi hatósági engedélyben és a hozzá tartozó, jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott tervdokumentációban, valamint a kivitelezési tervekben foglaltak betartásáért,
f) az építõipari kivitelezési tevékenység megkezdésének az építésfelügyeleti hatósághoz történõ, jogszabályban elõírt bejelentéséért és az ehhez szükséges mellékletek meglétéért, az ezzel kapcsolatos változások bejelentéséért,
g) az építési munkaterület átadásáért, 24650 M A G Y A R  K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 144. számh) az építõipari kivitelezési tevékenység végzésének ellenõrzéséért,
i) azért, hogy az építmény rendeltetésszerû és biztonságos használatához szükséges járulékos építmények, tereprendezési, fásítási, parkosítási munkálatok az építménnyel együtt valósuljanak meg,
j) azért, hogy az építési napló a hatósági ellenõrzések és eljárások során az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság rendelkezésére álljon, továbbá amennyiben jogszabály elõírja az építési napló elektronikus vezetését, az elektronikus építési napló aktiválásáért, valamint
k) az e törvényben meghatározott esetekben személyes adatok közléséért és jogszabályban meghatározott esetekben a megjelölt adatok bejelentéséért.”

És a végére hagytam egy, a tervezőket (és persze az építtetőket is) érintő jogszabályi változtatásról:

„(2) Az Étv. 62. §-a a következõ (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy az építészeti-mûszaki tervezési tevékenység, az építésügyi mûszaki szakértõi tevékenység, valamint az építésügyi igazgatási szakértõi tevékenység ellátása során kötelezõen elvégzendõ feladatok körét, valamint a belföldi székhelyû tervezõ, illetve szakértõ által a kötelezõen elvégzendõ feladatok belföldrõl történõ ellátásáért felszámítható legalacsonyabb és legmagasabb díjakat rendeletben állapítsa meg.”

Érdemes mindenkinek áttanulmányozni az egész törvényt, mert még számos fontos bekezdésről nem esett szó.

letöltés: https://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK12144.pdf

az eredeti törvények letöltése:

1996. évi LVIII. törvény a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról.  (a hatálybalépésig kattintson az oldal jobb felső sarkában lévő „Váltás a jogszabály következő időállapotára ( 2012.XI.14. )”!)

1997. évi LXXVIII. törvény (Étv) az épített környezet alakításáról és védelméről (a hatálybalépésig kattintson az oldal jobb felső sarkában lévő „Váltás a jogszabály következő időállapotára ( 2012.XI.14. )”!)