[re=84815]sby f. j.[/re]:
Én nem láttam sehol leírva, hogy az Ytong párazáró lenne. Éppen ezért kifelé egyre csökkenő páravezetési ellenállású anyagokat szokás alkalmazni, ez nem újdonság. Másfelől éppen az Ytong pórusszerkezete olyan, hogy gyakorlatilag fagyállónak tekinthető. (Egyébként is köztudottan csak 1-2% pára halad át a falszerkezeteken, a többit szellőztetéssel távolítjuk el, az építési nedvesség pedig képes kiszáradni, mivel nincs utánpótlás.)
A falazat átlagos U-értékébe természetesen nem kell beleszámolni a nyílászárókat, a falszerkezet átlagának kell 0,15 alatt maradnia, az ablakokra/ajtókra külön kell értelmezni a 0,85-ös (beépített) határértéket.
A falszerkezet vastagsága lehet vita témája, sokféle anyag és építési mód létezik, mindnek megvan az előnye/hátránya, mindig az adott épület/helyszín/… esetében legmegfelelőbbet kell alkalmazni.
Nem kell szeretni az Ytongot, de alaptalanul kár „vádaskodni”. 🙂

[re=84817]sby f. j.[/re]:
A légtömörség (amit a belső vakolatréteggel alakíthatunk ki) egyáltalán nem jelent párazárást, legfeljebb párafékezést.
Az Ytong egyik látványos újítása (talán nem is annyira új), hogy ugyanazon összetevőkből tudunk teherhordó és hőszigetelő elemet is készíteni az arányok változtatásával. Így tényleg könnyebb lehet homogén – szerkezeti hőhidaktól mentes – szerkezeteket építeni.
Az, hogy a nyomószilárdsága mekkora, csak azt szabja meg, milyen feladatokra alkalmas. PTH-ból sem épülnek felhőkarcolók.

… ha már megszólíttattam:
Senkinek nem ajánlom a saját nézőpontomat, elfogult vagyok az Ytonggal szemben!
Egyetlen szerencsém, hogy nem építész vagyok, nem kell sehová ajánlanom, terveznem, építenem. Általában nem kérdeznek felőle, de ha igen, hát vessen magára az illető. Egyébként az én gondom is a párával, nedvességgel függ össze. Számos példa igazolta, hogy milyen találó a „bölcsek köve” elnevezés, nagy tudás és tapasztalat kell ahhoz, hogy alkalmas helyen és módon építsék be! Nem tetszik a 60 cm-es falvastagság sem.
Ha valaki úgy tartja, ért hozzá, tervezze, építse – aztán írja rá a nevét, hogy mi is tudjuk, kinek köszönjük.

[re=84820]sby f. j.[/re]:
A légtömörség éppen arról szól, hogy a levegő nem igyekszik kifelé a falon át (ez a cél legalábbis). A pára viszont igen. De hogy az a falszerkezetben okoz-e kárt, az a páraterhelés intenzitásától (belső és külső relatív páratartalomtól) és a fal anyagától (szorpciós izotermájától) függ. Ezért készítünk minden egyes engtervhez páratechnikai ellenőrzést, legalább winwatt-osat.

A Multipor sajnons kétszer anniyba kerül mint bármely hőszigetelés, így nem terjedésének ez az egyik oka, nekem nagyon szimpatikus. Remélem az ára isv változni fog, mert tetszik a homogén falszerkezet !!!

Én azt dicsérném,aki a telkemre épitene egy házat.Amolyan referencia ház lenne…………

Nemprobléma a 60cm falvastagság esetén megoldható,hogy a lecsapodott párát dréncső segitségével kilehessen vezetni.De azt magyarázza már meg valaki,hogy ez a falszerkezet mennyibe kerül m2/Ft-ban?Mert annakidején még a vertfalat sem kellett 60 cm vtg.-ban készíteni és nemkellett hozzá még méregdrága vakolat,mert csak betapasztották és Marisnéni a nagyobb ünnepekkor bemeszelte.Pedig az a legegyszerübb technologiával készült:agyag+törek+tehénszar+víz és a rokonság összefogása a döngöléshez a zsalúba.És biztos lehetett a tulaj,hogy a háza télen meleg,nyáron hüvös lessz.Ja ,most biztos drága lenne az előállítás,mert a tehénszart importból kellene beszerezni.Pár évvel ezelött a panelprogramnál is azvolt az igéret,hogy 20-30%-al olcsóbb lesz a fütési számla.Csak Marinéni kifizette a 1 000 000Ft pluszt,de a fütésszámlája még igyis emelkedett.És ezért KI VÁLLAL FELELŐSSÉGET???Megint NAGYÜZLET VAN KILÁTÁSBA valamely érdekcsoportnak?

Ytong elonye nem kell konzolosan falsikon kivulre beepiteni a nyilaszarokat a hoszigetelesbe, konnyen megmunkalhato meretpontos es jo hoszigetelo kepessegu. Szerintem A+37,5 cm ytong es austrotherm grafit 20 cm jobb es olcsobb valasztas mint a multipor.

[re=84832]sby f. j.[/re]:
Azért egy nem terhelhető üveggyapot-filcet ne hasonlítgassunk egy homlokzatra szánt kemény anyaggal, az U-érték mellett más tényező is számít egy gyártmány alkalmazásakor. Azt pedig mindenki tudja, hogy ár kérdésében az EPS-nek nincs igazi versenytársa ezen a téren. Nyilván nem az árával akar hódítani a Multipor.

[re=84836]sby f. j.[/re]: Adjatok már egy kötél-véget, hadd kötözködjem én is!;-)
Felelős tervező ki-ki rég kialakította már az érdeklődési körét, szokásait, mondhatnám, a know-how-t: szerencsére olyan nagy az anyag-, és szerkezet választék, hogy hagyatkozhat a megérzésére, a szimpátiájára. A renoméjára pedig vigyázni fog, ezért néha bővít valami újdonsággal is, legfeljebb megtanulja. Hogy itt meggyőzzük egymást, ritkán történhet meg. Személy szerint jómagam szívesen meghallgatom Szabadi kollégát, elfogadom, néha akadnak mások is, de vagyok olyan vén ökör, hogy azért csak a saját fejem után megyek leginkább. (v.ö. előző megszólalásommal: most már nem csak én örülök, hogy nem vagyok építész!)
Visszatérve az Ytongra, mind a gyártás, mind a raktározás, szállítás, munkahelyi mozgatás, beépítés terén számos, kényelmet szolgáló előnnyel rendelkezik, több építőanyaggal szemben. A kényelemnek ára van, ez még elfogadható. De a kényelem kihat a gondolkodásra is, ha akár a tervező, akár a mester elvéti az alkalmazását -és itt első-, másod-, és harmadsorban is a vízre, párára gondolok… hadd ne részletezzem. Van, aki jól dolgozik Ytonggal? Kalapot le előtte! -de én akkor is kerülni fogom.

A+ 0,25 szerintem jónak mondható

Mondjuk én már azt sem értem, aki ytongból épít tartófalat…

[re=84840]dyro[/re]: Statikailag nem árt, ha vannak beton pillérek még tégla esetén is

Koós Miklos.
Látszik ,hogy fogalmad sincs róla,hogy mit jelent a vert fal.Az a csuszózsalus technologia előfeltétele a régi szegényréteg házépítési kategoriában.Azért azt mostsem válaszoltad meg,hogy mennyi az ára ennek a technologiának,mert könnyü úgy elengedni a fantáziánkat,hogy TERVEZŐI FANTÁZIA alapján épitsünk várfalvastagságú épületeket mert úgyis a MEGRENDELŐ TULAJDONOS FIZETI a tervezői fantáziadíjat és az épitmény költségét is.Mindezekután,majd jön a nyári kánikulla és befelé igyekszik a meleg és egész nyáron müködik a LÉGKONDI és a PÁRAKICSAPODÁS HATÁSÁRA készen áll a penészes falszerkezet CSIPERKETERMELÉSHEZ,csak a sporákat kell időbe telepiteni.És jönnek az ÉPITÉSZEK és megmagyarázzák,hogy ők semmiért nem felelösök,mert a MÉK hozzájárulását adta ,hogy valakik nagyon gazdagok lehessenek ismét.És ha ezis lecseng,majd változtatnak a jogszabályokon,hogy ŐK nem vonhatók felelösségre semmiért.Na ez a probléma,hogy mindenkinek más az érdeke és csak a MEGGAZDAGODÁS SZÁMIT,úgy,hogy más fizeti a SZÁMLÁT.Mégegyszer-menyibe kerül a 60 cm-es fal a szigeteléssel és az egész nyári légkondi használattal és az asztmás betegek gyogyításával???Ja,még csak most indul a PASZÍVHÁZ TERVEZŐ képzés,de az ANYAG MÁR adott!!!

[re=84842]B. András[/re]:

Kedves Miklós!

Nem lehetne esetleg arról szó, hogy a „trollkodást”, azaz az fórum nyíltságával való visszaélést, melynek lényegi hatása az értelmes eszmecsere gátolása, bevennéd a tiltólistára?

Már-már fizikai fájdalmat okoznak a troll-kommentek, még ha jóhiszemű(?) de szerfeletti – mondjuk így – tájékozatlanság lakozik is bennük…

[re=84844]Koós Miklós[/re]:
„A tüzelőanyagon való spórólás nem TERVEZŐI FANTÁZIA, hanem építtetői elvárás”

Sajnos még mindig sokan gondolják úgy, elég áttérni a fatüzelésre, és minden meg van oldva. Az igazi, következetes energetikai tervezés és méretezés iránti elvárás még annyira nem evidens a megrendelők között. De azért javul a helyzet.

[re=84848]Koós Miklós[/re]:
Igen, a passzívházakét valóban. Azonban ahogy ezt Boros kolléga egyszer említette, ilyet többnyire jól tájékozott és tehetős emberek építtetnek. Azonban ilyenekből egyelőre nem sok van, a többiek felvilágosítása pedig elég fáradtságos, (és sokszor eredménytelen) munka.

Szerintem az Ytong mint falazó elem nem rossz anyag. Azonban elég kényes és jól kell megválasztani a rétegrendeket és rendszerben kell gondolkodni. Azonban a multipor hőszigetelés csak egy marketing ajánlat. Szerintem a multiport inkább pince födémek és belső szigetelésekhez érdemes használni.

Nálunk Ytong fal van és kőzetgyapot külső szigetelés. Belül pedig üvegszövet erősítéssel vakolat.

Semmilyen problémát nem tapasztaltam. A párával kapcsolatos problémákat nem érzékeltem. Megemlíteném, hogy gipszkarton födémem van ami jobban magába szívja a párát mint az Ytong tégla. Ha pedig a pára gazdálkodásnál tartunk azt is megemlíteném, hogy a téglafalakon lévő vakolatok is megkötnek vizet télen belül és azt szépen szellőzés vagy túlfűtés hatására visszaadják.

Az Ytong téglának van egy pici előnye hőhidasság szempontjából sávalapon a téglával szemben. Főleg AE házaknál lehet ezt kihasználni. Passzív házaknál pedig
ha méretezésre kerül a ház akkor mindenképpen elkészítik az energetika mérleget vagy esetleg lemez alapot választanak.

Szerintem az Ytong 30 A+ tégla vastag EPS borítással jó alternatíva lehet az építkezésnél. Ár szempontjából közel hasonló áron van a B30 NF + vastag EPS árához. Az árak inkább építkezési hely, akció, szállítási költség, ismeretség alapon szóródnak.

Ha valaki Ytong téglát választ akkor ne engedjen a kísértésnek és ne csak vékonyan glettelje hanem 3 alternatívája van:
– Vastag glettet alkalmaz teljes felületen üvegszövet borítással
– Kb. 3 cm Ytong belső vakolatot alkalmaz, helyenként a kiállások és a sarkoknál üvegszövetes erősítéssel.
– száraz vakolatot (pl gipszkarton) használ a borításhoz.

Máskülönben könnyen pókhálósodik a vakolat vagy a sarkoknál kisebb repedések lehetnek.

Amit érdemes mint tégla mint Ytong falazó elemnél, hogy NF elemet használnak az építkezésnél. Mivel függőlegesen a kőműves kanál kevésbé hatékony…

[re=84844]Koós Miklós[/re]:
Minden tervezőnek megvannak a szokásai. Ezért gondoltuk, hogy a saját mérnöki fejünk után megyünk, és úgy döntöttünk, Porotherm 44K fal és 7,5 cm Multipor nekünk a nyerő, ár-érték arányban is. Igazából a Porotherm 44K a 0,105-ös lambdájával már önmagában A kategóriás U=0,25 hőszig habarccsak falazva, Multiporral pedig majdnem passzív lesz. A Multipor szerintem páratechnikailag remek, csak egy nem remek, az pedig a ragasztójának az ára, mert nem a lapok a drágák, hanem a rendszer. Szerencsére van olyan környező EU ország (Szlovénia) ahol a rendszert Baumit Multipornak hívják és a ragasztója olcsó (12,5 EUR szemben a 9000 Forinttal). és a lapok a drágák. Csak egy kis logisztika és megvan az elfogadható árú, kitűnő páratechnikájú ház. Ja persze belül meszelve lesz, kívül meg a legpáraáteresztőbb színezővakolat. Melyik is az?? Várom a szakértő válaszát. Köszönettel,
A.Viki

Véleményem szerint a Porotherm 44K fal és a multipor 8 -s helyett gazdaságosabb a vékonyabb fal + vastagabb szigetelés.

Egyrészt kevesebb helyett vesz el a telekből, kisebb felületű tető kell, kisebb kerülete lesz a háznak így kevesebb térkő vagy járda kell mellé, olcsóbb a kisebb megépítése rezsi óradíjban. Kevesebb habarcs, és hőszigetelés kell a kisebb falhoz.

jó kombináció lehet:
Ytong A+ 30 NF + EPS vagy grafitos hőszigetelés.
Leiertherm 30 NF + EPS vagy grafitos hőszigetelés.

A vastag tégla vékony hőszigetelés mindig drágább megoldás…
Itt talán gazdaságosabb és költség kímélőbb alternatíva lehetett volna a 44 fal + 12 cm EPS szigetelés.

Véleményem szerint AE házaknál a gazdasági optimum fal esetében kb. U=0.17 értéknél van általában a jelenlegi energia áraknál. Megemlíteném, hogy AE ház esetén nem csak a fal értékére kell odafigyelni hanem a tető, padló, ablak Uw értékére is.

Célszerű ezeket az értékeket összehangolni a magasabb komfort érzés miatt.
Különösen a padlóban található hőszigetelés vastagságára érdemes odafigyelni mivel ez utólag nem nagyon növelhető gazdaságosan…

[re=84855]A.Viki[/re]: Kedves Viki!

A nyílászárók hol lesznek elhelyezve? Fal külső síkjára vagy szigetelésbe kilógatva konzolosan célszerű, ennél a szigetelés vastagságnál ez lehetetlen.

min 10 cm és lehetőság szerint PIR hőszigetelés.

a lambda érték a fontos, fal, födém és aljzat 0,1 környékén legyen. Ennél rosszabb értékű épületet egyszerűen nem éri meg építeni.

Ha két falazat ugyanazt az U értéket adja végtelen síkfal esetre, akkor a sarok-hőhíd annál lesz nagyobb, amelyik vastagabb. Ugyanahhoz a belmérethez a vastagabbnál nagyobb külméret, tehát nagyobb hűlő felület tartozik.

Szóval a gyengébb lambdából eredő nagyobb vastagság nagyobb hőhidakat jelent. Ezen segítene a rétegrend megfordítása, belül lenne a Multipor. Ilyenkor a hőáram még a nagyobb áramsűrűségű részen van fékezve, ami hatékonyabb.

Csak sajnos
-ezzel tovább csökken a hőtároló tömeg
-a Multiporról még nem olvastam sehol korrektül leírva, hogy az effektív labdája mennyi is, miközben ugye a belsejében lekondenzáló párát kapillárisan visszavezeti és elpárologtatja. Egyrészt a párolgás hőt von el (vagy ha úgy jobban tetszik, a lekondenzáló víz leadja látens hőjét) másrészt ha a kapillárisokban levegő helyett víz van, akkor mennyivel romlik a hőszigetelés.

[…]   […]

1.) Ytong fal+ EPS homlokzati hőszigetelés – Nem halmozódik föl a pára az EPS előtt? Hogy jut ki? A szivacsos Ytongon átszáguld és beleveri a fejét az EPS-be…A gyártó nem tiltja?
2.) Passzív ház fal U érték 0,10 -től indul lefelé…Pld. Ytong Lambda 375 mm + Multipor 250 mm = 625 mm. – Tehát passzív háznál 600 mm körüli falakkal kell számolni.
3.) PIR közvetlenül nem alkalmas közvetlenül homlokzati hőszigetelésre, ugyanis hőre, stb. deformálódik, ami a homlokzaton elfogadhatatlan. Egyedül koszorú vagy vb. pillér előtétként, rabichálózva, hagyományosan vakolva probléma mentes. – Javaslatom: Szerelt homlokzatburkolat mögött alu kasírozott PIR hab.