Előre kell bocsájtani, hogy az építéshatósági ügyintézés teljes elektronizálására létrehozott ÉTDR rendszer (Építésügyi hatósági engedélyezési eljárást Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer) pusztán egy eszköz, egy megoldás, a jogszabályi hiányosságokat és problémákat nem rajta kell számon kérni. Maga a rendszer elindítása is számos jogszabályi változást indukál, amit viszont nem a Belügyminisztérium erre a célra létrehozott csapata határoz meg, hanem a jogszabályalkotó, vagyis a parlament.

Az elektronikus ügyintézés lényege, hogy a folyamat teljes időciklusában a hatósági, engedélyezésben résztvevő összes szereplő – az előre definiált jogosultságának megfelelően elektronikusan hozzáférhessen egy központi helyen a tervekhez és az iratokhoz.

Az ügyintézés alapja a tárhely, amelyet a hatósági eljárást kezdeményező ügyfél hoz létre egy erre a célra létrehozott szerveren. Ide gyűjtheti össze (töltheti fel) a különféle terveket, iratokat, számításokat, véleményeket..stb. Egészen addig, amíg nem történik meg magának az engedélykérelemnek az elindítása, addig erre a tárhelyre szabadon lehet feltölteni, abból törölni. A lényeg, hogy ezt egy gyűjtődossziénak lehet tekinteni. Ide kerülhetnek az előzetes szakhatósági vélemények, a tervtanácsi vélemények, közműnyilatkozatok, illetékbefizetési igazolások…stb.

Amikor az ügyfél úgy véli, hogy minden egyben van, elindítja az eljárást. Mind a feltöltést, mind a különféle engedélykérelmek benyújtását számos sablon segíti majd, így egyszerűbb és a különféle statisztikák elkészítében is nagy segítség lehet. A kérelem elindítása után feltöltött anyagot nem lehet már törölni (senkinek sem) pontosan egy esetleges korrupció elkerülése érdekében. Rontott tervek esetében viszont további tervek is feltölthetőek, sőt ha az ügyintéző hiánypótlást állapít meg, akkor a pótlás is itt tölthető fel.

Technikai elvárás

Az ÉTDR rendszer teljes egészében böngésző alapú, amely az összes ismert böngészővel együttműködik, egyedül egy Java applikáció lehet szükséges, bár a legtöbb böngészőhöz eleve használnak ilyet. Ebből következően operációs rendszertől is független (Win, Mac, Linux).

A Java-nak van letölthető offline változata is, igy a letöltött tervek megnézése, méretvétel stb. offline is lehetséges.

A rendszerbe való belépés

Az ÉTDR-be többféle képpen lehet belépni:

1. Ügyfélkapun keresztül (akinek nincs, kénytelen lesz regisztrálni)
2. Elektronikus aláírással rendelkezők

A rendszer használói

Az ügyfél státusz alapesetben az építtető (kérelmező), a tervezők továbbra sem ügyfél státuszuak, ahogy most sem azok. Az ügyfél viszont megbízhatja a tervezőt, hogy járjon el helyette, de ettől még nem adja át ügyféli jogállását. Mivel az ÉTDR-rel leginkább az építészek fognak találkozni, ezért vélhetően ők fogják elsősorban használni, mindezt, ergo nekik lesz célszerű elsőként megtanulni a rendszert, ami nem lesz bonyolultabb más hasonló regisztrációt és feltöltést igénylő internetes megoldásoknál.

A rendszert használók másik köre a szakhatóságok, akik szintén kapcsolódhatnak és ők is – a jelenlegitől eltérőnek – kizárólag elektronikus úton kapják meg az értesítést, hogy ügy indult, illetve ők is a központi tárhelyről tölthetik le a szükséges iratokat, terveket. Módjuk lesz a tervekre – rétegtechnikát használva – megjegyzéseket fűzni. Természetesen a rendszer tudni fogja illetve az ügyintéző is beállíthatja, hogy az egyes szakhatóságok milyen terveket láthassanak, felesleges mindenkinek mindent látnia.

A rendszer elektronikusan hiteles lesz, ezért nem lesz szükség külön papir alapú, kinyomtatott verzióra.

A rendszer legnagyobb felhasználói az építéshatósági ügyintézők lesznek, akik a kódjuk megadása után egy felületen egyben látják majd az összes folyó ügyüket, melyik éppen hol áll, honnan várható még visszajelzés stb. számukra már megkezdődött az egész országban az oktatás.

Számítógépes rendszerről lévén szó, bizonyos eddig megszokott rutinok elfelejthetőek, hiszen pl. nem lesz mód tervek csereberéjére (csak új változat feltöltésére), a rendszer kötelező lépéseit végig kell mindenkinek hajtani. A méltányosság, a szívesség magában a rendszer működésében nem játszhat szerepet.

Az ÉTDR ugyanakkor nem egy robot lesz, amely átveszi az ügyintézőktől a munkát, pusztán a munkájukat lesz hivatva segíteni. Mód lesz pl.

• tervek összehasonlítására (a rendszer képes egymás fölé tenni különböző verziójú terveket és kijelölni az eltéréseket
• a feltöltött terveknek PDF-A formátumunak kell lennie, igy a rajzok pontmegfogásosak lesznek, igy az ügyintézőtől kezdve a szakhatóságokon át mindenki képes lesz egy beépített Java alkalmazás segítségével a terveken méréseket végezni
• a tervek forgathatóak
• szkennelt (emiatt bittérképes) rajzok esetében meg kell adni egy kótázott hosszat és a léptéket, innentől a szkennelt rajzokon is lehet majd méréseket eszközölni
• rétegeken jelenhetnek meg a különféle észrevételek
• az eljárás végén a tervek automatikusan záradékolva lesznek

A tervekkel szembeni elvárások

A terveket pdf-ben kell feltölteni a tárhelyre, az elvárt verzió PDF-A, amit a legtöbb CAD rendszer tud (de pl. az ArchiCAD még nem). Hibásan feltöltt anyagok esetében az ügyintéző kérheti a feltöltött az ismételt feltöltésre. Az iratoknál az MS office doc, docx, xls, xlsx illetve a nyílt forráskodú OpenOffice (vagy LibreOffice) formátumait tudja fogadni a rendszer. Műleírát természetesen pdf-ben fel lehet tölteni.

a fentieken túlmenően a képek, videók is feltölthetőek, ha szükségesek, itt csak annyi a megkötés, hogy ingyenesen beszerezhető nézővel meg lehessen nyitni őket.

Külön kiemelt helyet kap – elsősorban foghíj vagy komolyabb beruházás esetében, esetleg városképi, utcaképi elbírálásnál a 3D-s formátum, ami a kvázi közös szabvánnyá vált IFC formátumot jelenti. Ezt gyakorlatilag bármelyik CAD rendszer képes exportálni (nem kötelező, de pl. egy tervtanácsi szakaszban hasznos lehet).

Bár az előkészítő szakaszban többször is felvetettük, hogy szűnjön meg a papír alapú tervbeadás, jó alkalom lett volna, hogy a rendszerből kiessenek azok, akik 2012-ben sem képesek lépést tartani az elvárható minimális technikai fejlődéssel, végül is a rendszer képes fogadni a hagyományos papír alapú tervdokumentációkat is. Ha valaki maga nem tudja ezt beszkennelni, akkor a létrejövő kormányablakok feladata lesz ezt végrehajtani. a lényeg az, hogy beküldeni lehet papír alapon, de ha már bekerült a rendszerbe valami, az elektronikusan kezelhető legyen.

Mindez természetesen azt is jelenti, hogy bárki letöltheti a terveket és ki is nyomtathatja, ha nem szeretné monitoron böngészni, de ez nem befolyásolja az elektronikus ügyintézést.

Kapcsolattartás

A rendszer számos egyéb rendszerrel lesz képes együttműködni, az ügyfél szempontjából ezeknek kisebb a jelentősége. Ilyen pl. a tértivevények kezelése, amit a Posta úgy fog megoldani, hogy a visszaérkezett tértivevényeket beszkenneli és így juttatja vissza az építéshatóságokhoz, nem papir formában.

Első körben viszont nem lesz együttműködés az egyik legfontosabb adatbázissal, a földhivatali térképeket és tulajdoni lapokat kezelő Takarnet-tel, mivel annak jelenlegi rendszere területenként eltérő, nem kezelhető egységesen igy nem tud automatikusan kapcsolódni az ÉTDR-hez. A hírek szerint elindul az ottani fejlesztés, a mielőbbi kapcsolódáshoz.

a kezdéskor nem fog tudni kapcsolódni a kamarák jogosultsági nyilvántartásához sem, azok esetében a tervezőknek maguknak kell megadni a jogosultságukat a regisztráció során. Állítólag a kamarák névjegyzékeinek ilyen irányú átalakítását és összekapcsolhatóságát már elkezdték fejleszteni.

Az ügyintézés során az ügyfél által megadott elektronikus elérhetőséget használja mindenki, akinek nincs emailcime, az postai úton kaphatja meg az értesítéseket.

Akit részletesebben érdekel, az Nyílt Napokon elhangzó bevezető előadás anyagát letöltheti.

Az ÉTDR kifejlesztésében elévülhetetlen érdemeket szerzett Varga Illés Levente építész, aki gyakorló építész tervező és hosszú ideig egy Bp. környéki önkormányzat építéshatóságát vezette, igy közvetlen tapasztalatai vannak a jelenlegi rendszer működéséről, hibáiról. Levente volt mellesleg az első építészek egyike, akinek honlapja volt és az első építészeti linkgyűjteményt is ő hozta létre Archilink néven. Sokunk számára sokáig ez volt az egyetlen szakmai oldal a magyar interneten.