fotó: Wikipédia (civertan)

„Elkezdődött a Mal-per, amiben a Mal Zrt. vezetői és munkatársai állnak bíróság elé, összesen 15-en. A 91 oldalas vádirat szerint többszörös kötelességmulasztás vezetett nyolc ember halálához, 226 ember sérüléséhez, a környezet szennyezéséhez és több tíz milliárd forintos anyagi kárhoz, ezért az ügyész letöltendő börtönbüntetést kért mindenkire.” forrás

„A katasztrófa már a X-es tározó megépítésekor kódolva volt a vádirathoz csatolt szakértői vélemény szerint, ezen a hatósági előírások betartásával sem lehetett változtatni, mondta a harmadrendű vádlott, F. Józsefné, a környezetvédelmi vezető a vörösiszap-katasztrófa ügyében indított büntetőper pénteki tárgyalásán a Veszprémi Törvényszéken” forrás

A hosszú előkészítéssel megkezdődött per a remények szerint pontot tehet majd ennek a szörnyű katasztrófának a végére. A halálos áldozatok száma és a károkozás mértéke olyan nagyfokú, hogy a VALÓDI tettesek megnevezése és megbüntetése alapvető társadalmi érdek és elvárás.

A per elején nyilvánvalóan nem lehet kijelenteni, hogy melyik MAL vezető milyen mértékben vétkes, de az valószínűsíthető, hogy igen komoly emberi mulasztások is közrejátszhattak.

Kevesen gondolták anno, hogy milyen potenciális katasztrófahelyzet állhat elő a közvetlen környezetükben, sőt, mint látható volt, sok kilométerrel arrébb is. Egy demokratikusan működő országban az ott élők szeretnek biztosak lenni abban, hogy az életüket, egészségüket, vagyonukat nem érheti csapás, de mivel ennek megvédése meghaladná a képességeiket, ezért ennek gondját, feladatát jórészt az államra testálják és a befizetett adójukért cserében elvárják, hogy

• biztosak lehessen abban, hogy nem szennyezett húst kapnak a boltokban,
• a kereskedelemben kapható elektromos tárgyaik nem fognak tüzet okozni
• a gázberendezéseik nem fognak felrobbanni
• az utakon ne káosz legyen, hanem tartsák be a KRESZ szabályait,
• ne foszthassák ki minden utcasarkon
• a bankba befizetett pénzük ne tűnhessen el
• és még hosszasan sorolhatnánk.

Joggal várhatjuk el, hogy a különféle veszélyes anyagokkal és technológiákkal dolgozó cégek, vállalkozások csak bizonyos keretek között dolgozhassanak és legyen olyan szintű az állam megbízásából eljáró hatóságok ellenőrző munkája, hogy ne következhessenek be a Kolontárihoz hasonló tragédiák.

A híradások ugyanis NEM szólnak arról, hogy a MAL vezetőinek vélelmezhető felelősségén túl érintettek-e esetleg állami szervek is a katasztrófa bekövetkeztében. Ha ugyanis az iszapömlés előtt két héttel végzett ellenőrzés mindent rendben talált, akkor nyilván az az ellenőrzés nem ért semmit. Vagy az ellenőrzés módja vagy az azt elvégzők alkalmatlanok egy lehetséges veszély előzetes feltárására és megakadályozására.

A hatósági engedélyeztetés és a jogszabályok alkalmazásának problémáját jól mutatja, hogy pl. a területi Bányakapitányság nem minősítette bányászati hulladéknak a vörösiszapot, holott a hatályos törvények szerint az. A Vízügyi Hatóság pedig 2002-ben teljesen szabálytalanul vízi létesítményként sorolta be tározót. Először veszélyes hulladékként kezelték, majd későbbiekben már nem tekintették annak. A két fogalom alapvetően más kezelést és védekezést jelent. Még hosszan lehetne sorolni.

A teljes feltáráshoz szükség volna, ha ezekre is sor kerülne a per folyamán. „Kolontárokkal” ugyanis tele van az ország, csak éppen nem tudunk róla, bár meg vagyunk győződve, hogy a környezetünkben működő veszélyes üzemekkel kapcsolatban minden rendben van.

Valóban minden rendben ?