Építésfelügyelet | … ha több, az is gond
a kép csak illusztráció
Építésfelügyelet sokadszor,
avagy, ha több az is gond.
Hát ez is bekövetkezett, a jó lelkem, együttérzésem (és egy kis figyelmetlenség) eredményeképpen megkaptam első építésfelügyeleti bírságomat, mint felelős műszaki vezető.
Jó ismerős házaspárnak terveztem egy kb. 80 m2-es földszintes családi ház, bővítést. A meglévő lakóépület mellé bővítettünk egy kb. 35 m2-es területet, valamint lebontottuk a meglévő tetőt és új egységes tetőt terveztünk.
A tervezés előtt átnéztük a meglévő épületet, megállapítottuk, hogy a meglévő tető nagyon rossz állapotú, de a meglévő fa födém a több helyen végzett feltárás alapján megmaradhat.
Az engedélyeztetés rendben ment, elkezdődött a kivitelezés. A tetőt leszedték, és jött a meglepetés, a jó állapotú fa födémgerendáknak 2 cm-es felfekvése van, és a felfekvések végei (kb 10 cm hosszon) úgy néztek ki mintha szétverték volna őket. Igazából csak a megszokás és a lélek tartotta fent.
Gondolkodás, tanakodás, és megszületett a döntés, meglévő fa gerendákat leszedjük és helyette új borított fa gerendás födémet építünk.
Igen ám, de ez módosított építési engedélyköteles, és addig az építkezés nem folytatható.
Dünnyögés, morgás, belenyugvás…
Módosított engedélyt beadtuk, az építéshatósági előadó megértő és rendes volt, elég hamar kiadta az engedélyt, de így is a rajzolással, engedélyeztetéssel, jogerőre emelkedéssel több, mint egy hónap telt el.
Végre jogerős az engedély, lehet folytatni a munkát. Kivitelező ismét nekilátott, a meglévő fa gerendát leszedte, új koszorút bezsaluzta, bevasalta. Az új koszorú vasalását ellenőriztem, átvettem, benaplóztam, a műszaki ellenőr is kinn volt, ő is megtette mindezeket.
Bevallom itt követtem el az első hibát, mert csak kirohantam, végigbogarásztam a vasalást, adminisztráltam, fotóztam és aztán futás tovább. A nagy sietésben nem is mértem, nem is figyeltem mást (bár ha belegondolok és mérek, vajon szétbontották volna-e az elkészített koszorú zsaluzását és vasalását??).
A koszorút bebetonozták, és a szilárdulási idő után jöttek az ácsok, akik pár nap alatt felrakták a fa födémgerendákat és a tetőt.
Ekkor hívott az egyik építtető, hogy baj van, mert kicsit nagyobb a belmagasság, mint szerinte kellene, és mint az engedélyezési terven van.
Kimentem megnézni, és megpróbáltam kideríteni mi okozta a belmagasság növekedését, miért kerültek magasabbra a fa gerendák, mint a terven. A kivitelező a régi épületről nem szedett le 1 sor téglát, és a koszorúval kihozta a meglévő épület falegyenének ferdeségét, valamint kicsit magasabb koszorút épített, mint a terven volt, mert az a biztos. Ez együtt kb. 30 cm magasság növekedést eredményezett, ezt még megtetézte az, hogy látszó fa gerendás födémet raktak fel a tervezett borított fa gerendák helyett.
Sajnos azt nem sikerült kiderítenem, hogy ki kérte azt a kivitelezőtől, hogy látszó gerendás fa födém legyen:
- A kivitelező azt mondta, hogy végig erről beszéltek az építtetőkkel, és az árajánlat is erről szólt. Az építtetők végig ilyet akartak.
- Az egyik építtető azt mondta, hogy erről szó sem volt, ő csak azt kérte, az legyen építve, ami az engedélyben van. Ő nem beszélt meg semmilyen változtatást a kivitelezővel, és igaz, hogy az árajánlatban ez van leírva, de csak a végösszeget figyelte, nem tudta, hogy ez más, mint az engedélyben szereplő födém.
- A másik építtető nem emlékezett rá, hogy erről volt-e szó, mivel az építkezés folyamán többször beszélgettek többféle dologról, de hát fa födém az egyik és a másik is. De ő biztos nem kért ilyen födémet.
Szóval a kivitelező készített egy szép, és kicsit drágább födémet saját kényére-kedvére. Ez elég hihető!
Ha már a magasság miatt kimentem, átnéztem a tetőt is. Az engedélyezési terven fogópáros tetőszerkezet volt tervezve, és a fedélszék terven is ez szerepelt. A kivitelező ezt is épített, azzal a kis változtatással, hogy a fogópárok alá egy körbe futó középszelemen is elhelyezett, biztos, ami biztos alapon, melyet függőleges oszlopokkal alsó teherelosztó fákon keresztül letámogatott a fafödémre.
Kérdeztem, miért kellett betenni a fogópáron kívül a többi fát. Válasz: Így sokkal biztonságosabb a tető, no és könnyebb volt építeni. Megnézettem egy statikussal a tetőt és a födémet, aki számolt és azt mondta, hogy szerinte jó lesz így.
Megállapítottam, hogy az építménymagasságba még így is kényelmesen beleférünk. A kialakult helyzetet benaplóztam, tájékoztattam az építtetőt, hogy erre fennmaradásit kellene kérni (módosítást nem lehet, mert már készen van). Az építtető úgy gondolta nem kér fennmaradásit, majd a végén lenyilatkozza, hogy így sikerült, és a napló alapján majd a felelős műszaki vezetői nyilatkozatban is leírjuk mindezt.
Itt követtem el a második hibát, hogy nem mondtam le a felelős műszaki vezetést, és nem hagytam felelős műszaki vezető nélkül az épületet.
Pár nap múlva megérkezett az építésfelügyeleti bejárásról szóló értesítés. A papírmunka rendben volt, így nem gondoltam, hogy különösebb gond nem lesz. A magasság különbség is be van naplózva, legfeljebb beadjuk a fennmaradási kérelmet akár tetszik az építtetőknek akár nem.
Az ellenőrzés le is zajlott, a magasság növekedés jegyzőkönyvbe került, a fennmaradási benyújtásának kikötésével. Eddig úgy zajlott minden, ahogy várható volt. Innen következtek a bonyodalmak.
Az ellenőrök felmentek megnézni a tetőszerkezetet és megállapították, hogy eltértek a kiviteli és engedélyezési tervtől, mert igaz, hogy alapjáraton egy fogópáros fedélszék készült el, de ez alá betették a többlet fákat és ez óriási problémákat fog okozni. Nem lehet többet sem építeni, csak ami a terven van. Majd értesítenek.
Jó pár hét eltelt, benyújtottuk a fennmaradásit, az építtetők meg is kapták az engedélyt, természetesen a hozzá tartozó tetemes bírsággal együtt. Érkezett egy levél: Nyújtsunk be statikusi és felelős műszaki vezetői nyilatkozatot, hogy megfelelő, így a tető. Nyilatkozatot benyújtottuk.
Második levél: Nem statikusnak, hanem statikus szakértőnek kell nyilatkozni, és szakvéleményt írni, mert meglévő, már kész szerkezetről van szó. Sőt számítást is kérnek.
…Ezt nem igazán értettem, mert persze, hogy meglévő, hiszen most építették, most készült, ha nem lenne készen, akkor semmilyen gond nem lenne. De nem több éve épült, hogy réginek lehessen mondani. Telefonos egyeztetés eredménye: Mivel ez egy meglévő szerkezet (mindegy mikor épült, mert nem pontosan az épült, meg ami a terven volt) így sima statikus nem írhat róla, csak statikus szakértő.
Szóval a fedélszék tervet megtervezheti a statikus, megnézheti, hogy hogyan készült el, de ha nem úgy készítik el pontosan, akkor csak statikus szakértő mondhat róla véleményt. Hát ez szép.
Átnéztük a tetőt, immár 4 db szakember (építész, statikus, statikus szakértő, ács), mi lenne, ha kiszednénk a fölösleges fákat, mert tulajdonképpen ezek a teherviseléshez nem kellenek, ez a tető a fesztáv, és a beépített keresztmetszetek (szarufa), anyagok miatt fogópárosan is simán működne, működhetne.
Mivel az ács csak jót akart, így aztán jól egymáshoz szögezte őket. Ha kiszednék, a többletfákat az sok munkával járna és sérülhetnek a fogópárok is. Az építtető úgy döntött, hogy az ő ’erős’ tetőszerkezete ne legyen szétverve, inkább kifizeti a statikus szakértői véleményt.
A szakértő több körben, több napig számolta, térbeli modellel modellezve a tetőt, majd benyújtotta a szakvéleményét (külön cikket érdemelne, hogy magyar szabvány szerint, vagy eurocod szerint, hogyan és miként kellene és lehetne számolni egy ilyen térbeli szerkezetet, és hogy mindkettő szerint mennyire vannak túlméretezve a szerkezeteink).
Eltelt pár hónap, és újabb levél érkezett nekem, a műszaki ellenőrnek és valószínűleg a kivitelezőnek. Mindenkinek kijárt a bírság.
A felelős műszaki vezetőnek azért, mert eltértek az építési engedélytől, igaz, hogy kijárt, naplózott végezte a feladatát, de hát hibázott (ez igaz, nem is vitatkozom, befizetem a bírságot). Ha eltértek, akkor meg le kellett volna mondania a felelős műszaki vezetést. A műszaki ellenőrnek azért, mert nem naplózta be külön, hogy eltérés történt. A kivitelezőnek meg, azért mert eltért.
A fentiekkel kapcsolatban pár gondolat és kérdés fogalmazódott meg bennem:
- A 191/2009 (IX.15.) Korm. rendelet 13 §-a alapján a felelős műszaki vezetőnek csak feladatai vannak, és kötelességei, jogai igen kevés (lemondhat).
- Miért jó, hogy felelős műszaki vezető nélkül marad egy építkezés??
- Miért jó, hogy valakivel a végén látatlanba alá kell íratni?? Vagy új embert kell bevonni, új felelős műszaki vezetőt aki nem látta az eltakart szerkezeteket??
Hozzászólások (9): megnézem
Robinhood
2012. augusztus 30. csütörtök 12:42
GUSZTUSTALAN, HOGY EGY ENGTERV ALAPJÁN KÉRNEK SZÁMON BÁRMIT IS. Ez engterve tömeg, alaprajz megoldásairól szól, a kivitelei terv a szerkezeti, műszaki megoldásokról. DE. Tegyük fel felmerül valami szerkezetcsere (valljuk be, mindig felmerül). A gond ott van, hogy ezt NAGYON jó lenne ha lepapírozással, engedélyezéssel 5 munkanap alatt le lehet tudni, zárni. Hiszen nem egy új ház kerül megépítésre, hanem valami szerkezetcsere. ÉS
Mi van akkor ha helyszínelés során, AMIT látnak az még ÉPÍTÉS alatt áll ?????? Azaz MÉG nem végleges. Akkor is jár a bünti ?? A kérdés, Az Építéselügyelők részére. Kijönnek ellenőrizni egy folyamatban lévő építkezést. Megnézik. DE ott minden amit látnak folyamatban van és nem végleges, nem átadott. Hol van az a határ, hogy amit látnak annak menet közben 100%-osan véglegesnek kell lenni ???? Ki mondja meg?? Vannak segédszerkezetek, vannak hibák. ÉS mi van ha tudunk róla és a használatbavételig ezt TUDJUK hogy javítani, korrigálni fogjuk. Szerintem az Építésfelügyeletnek a használatbavételi eljárásnál kellene kijönni. Mert menet közben….nehéz bártani rámondani, hogy „hóhó eltértek” Igen, Tudjuk, holnap javítjuk ez csak segédszerkezet, ez egy nem végleges, átadott szerkezet. Nem jó az egész rendszer. De jól tudjuk kell az Államnak a pénz. Ennyire egyszerű.
MÉgegyszer :Ha nincs a szerkezet átadva, és nem azt akarjuk használatba vételire bevinni, akkor miért is a bírság ??
Fenyvesi Péter
2012. augusztus 30. csütörtök 14:04
Az egészet hihetetlenül túlbonyolították, mintha olyan gyakran dőlnének össze a házak. Boldogabb országokban a műszaki vezető nyilatkozik, hogy így is megfelel, övé a felelősség. Átadáskor meg a hatóság dönt, h átlépett-e szabályokat.
Miért kell egy családi házra ugyanolyan bonyolult eljárás, mint egy plázára, vagy atomerőműre?
Ha kifogunk egy rosszindulatú hatóságot, csúnyán vissza tud élni ezzel. Itt sem változott semmi, csak rengeteg felesleges munka, költség terhelte meg a résztvevőket.
Albert Sándor
2012. augusztus 30. csütörtök 16:19
Az egész annak az intézményesített világszemléletnek a folyománya, ami azt hiszi hogy ha szabályokat állítunk fel, akkor azokat betartva minden jó lesz. Minden törvény, vagy szabály egy megközelítés, a használhatóság és miheztartás érdekében. Ettõl legtöbb esetben a valóság valamennyire eltér, ideális esetben csak kevéssé. Az ember, legyen a megrendelõ, tervezõ, ellenõr értelmezi és alkalmazza a szabályt és joga kellene lennie azt esetenként felüírni, finomítani. De az intézményesített akadémiai központú világnézet, amiben meg kell hagyni, mi is hibások vagyunk, mert nekünk is jó ám sokszor amikor erre vagy arra a törvényre lehet hivatkozni, és munkánk szükségességét indokolni, nos ez ilyen elfajulásokhoz vezet. Mindez azért, mert ebben a világnézetben mindenki idióta laikus, csak a szabályokat és törvényeket kiagyaló tudós koponyák az istenek. Aztán ha egy ilyennel szóbaelegyedsz, akkor õszintén bevallja, õ nem is tud igazán semmit, csak úgy gondolta hogy ez jó lesz így. Az emgeri gyarlóságtól, ami a mienk, semmiféle törvény nem véd meg.
Kőmíves Kelemen
2012. augusztus 30. csütörtök 18:19
Szerencsére nálam egyre többen (80%-ban) kérnek kiviteli tervet az engterv mellé – családi ház szinten.
Emellett van fizetős egy tervezői művezetés, és telefonon elérhető vagyok bármikor, bármennyit, ingyen.
A kivitelezőknek az elején elmondom, hogy vagy betű szerint betartják a kiviteli terveket, vagy visszabontatom a kreálmányukat. Ha van ötletük a jobb, gazdaságosabb, olcsóbb megoldásra, akkor nyitott vagyok, hiszen mindent én sem tudhatok. Viszont ezeket ELŐRE kérem, hogy át tudjuk rágni, és legyen idő átvezetni fedvénytervben.
Ha menet közben kerül elő valami ötlet, akkor fizesse ki a benzint+mérnökóradijat, és odamegyek megvitatni (ha ráérek).
Ha ezek le vannak tisztázva az elején épittetői-kivitelezői-femü-műszaki ellenőri szinten, akkor nincsenek ilyen problémák…
(jah, és kiviteli terv nélkül olyan árat mondok femüre, ami nem éri meg a delikvensnek. Mivel nem fogok regényeket irni az épitési naplóba, plusz utána vitatkozni mindenkivel, hogy mikor mi hangzott el. Nekem nem éri meg)
Mindazonáltal amit leirtál, az eléggé hivatali túlkapás és bürokratikus marhaság.
Kocsis Krisztián
2012. augusztus 30. csütörtök 19:46
Fizess ha van a kalapod akkor azért ,vagy ha nincs kalapod akkor azért.
Elvégre a bürokrácia 1etlen célja ,hogy fenntartsa önmagát.
Röhely ,hogyha véletlenül jobban sikerül valami az előírtnál (építőiparban ez nem túl gyakori eset mind tudjuk 🙂 )akkor is bünti van.
Adamko Feri
2012. szeptember 4. kedd 09:19
Mivel nem vagyok építész más oldalról nézem ezt az írását Miklósnak. Az intézményekben a bürokraták szintén emberek, és nem még kevesük szakember is. Az sem lehet igaz, hogy sokuknak ne lenne szakmai gyakorlata. Gondolom, hogy ők is valahol laknak, és egyáltalán nem biztos, hogy a saját illetőségűk területén, tehát ők is belefuthatnak ilyen problémákba. És végül, gondolom ez a sok herce-hurca nekik sem jó.
Kívülről úgy tűnik, így senkinek sem jó.
Végül akkor kik csinálják ezeket a marha előírásokat, és bonyolult megoldásokat?
Sajnos ez az egész, és nem csak az építésügyi hatóságokra igaz, hanem szinte az összes bürokráciára.
(Nem vagyok annyira naiv, de a mechanizmust nem értem, mármint a bonyolultság kialakulásának a mechanizmusát nem értem. Viszont ha már kialakul, miért nincs ennek gátja?)
FMV
2012. szeptember 6. csütörtök 14:27
Zavaros a történet főszereplőjének szerepe.
Első mondata szerint:
„megkaptam első építésfelügyeleti bírságomat, mint felelős műszaki vezető.”
Szívességből elvállalta a Felelős Műszaki Vezetést is?
Tevékenységének leírása szerint valahol félúton volt a MűEll és a Tervezői művezetés között amit csinált.
Mert nem a hivatalos FMV feladatokat látta el.
Az a definíció szerint:
„A felelős műszaki vezető az építési munkahelyen végzett építési-szerelési munka felelős irányítója. Személyesen felel az építménynek, építményrésznek, szakmunkának a jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési terveknek, illetve a jogszabályban meghatározott kivitelezési terveknek megfelelő megvalósításáért, továbbá az építési tevékenységre vonatkozó szakmai, minőségi és biztonsági előírások megtartásáért, az építési napló vezetéséért (a napló vezetése, a munkahelyi átadás-átvétel nem alapból kötelessége a felelős műszaki vezetőnek, csak ha erre megbízást kap), és a munkálatok végzésének szakszerűségéért.”
Cser Eszter
2012. szeptember 6. csütörtök 15:55
A felelős műszaki vezetést nem szívességből vállaltam, a jogszabályi előírások szerint megbízási szerződést kötöttem az építtető által kiválasztott kivitelező vállalkozóval.
Ismerem és az építtetők is ismerik a felelős műszaki vezető definícióját, de általában egy családi ház / bővítés stb. építésénél nincs arra anyagi keret, hogy egy mérnök napi szinten kint legyen az építkezésen, és napi szinten irányítsa az építkezést. Ilyenkor általában a kivitelező irányítja az építkezést minden nap, a mérnök pedig az egyes munkafázisokat ellenőrzi.
Sajnos a jogszabály nem tesz különbséget az 50 lakásos lakóépület és a 30 m2-es családi ház bővítés papírmunkája, felelős műszaki vezetése között.
A jogszabályban előírtakat csak az a kivitelező tudja betartani akinek saját alkalmazottja a felelős műszaki vezető (ehhez megfelelő mennyiségű és folyamatos munkaellátottság kell), vagy ha saját maga a felelős műszaki vezető.
Tóth János
2017. december 1. péntek 13:08
Tanúlság! Kihagyni az építési osztályt a fenébe, úgyis csak meresztik a valagukat, és építeni amit jónak látnak. Egy építési osztályon nem építészek vagy szakértők dolgoznak, hanem bürokraták!
Más egy üres telek esetében, de itt egy felújítás/bővítés történt meglévő használatbavételi engedéllyel.
A nem hivatalos úttal rengeteg vesződdségtől kíméli meg magát az ember ilyen esetben.
Példa: Pesti 50-es években épült társasházi lakásunkat úgy modernizáltuk (komplett gáz-víz-fűtés-csatorna-nyílászáró-falazás-burkolás-festés stb), hogy semmire nem kértünk engedélyt. E nélkül is ugyanaz a szakember csinálta, és láss csodát 10év alatt senkinek nem okozott problémát.
Ráadásul a kémény nyílásokat elfalaztuk(saját kürtők voltak) és a cirkót parapeten vezettük ki, amit ugyebár nem lehet.
Kijött a kéményseprő ellenőrizni a kéményt (ugye minden évben), ránézett, azt mondta ezzel neki nincs dolga, felírta az ellenőrző papírra majd elment.
Kijött a gázművek ellenőrizni (5 évente kell), felsorolt egy rakat szabálytalanságot, majd mikor rákérdeztem, hogy ez probléma-e vagy befolyásolja-e a biztonságos használatot, csak annyit felelt, jól van megcsinálva tökéletes minden, csak nem szabályos, de ne foglalkozzak vele, őket sem érdekli. Oszt elment. Senkit, de tényleg senkit nem érdekelnek a szerkezeti/gépészeti dolgok addig, amig nem kérnek rájuk engedélyt. Ha engedély nélkül – szabálytalanul csinálod, nagy ívbe leszarják az egészet, ha viszont engedélyt kérsz és mindent szabályosan akarsz csinálni, akkor hirtelen te vagy a véres húscafat akit szét kell tépni!
Én mespóroltam fél évet és úgy 1 milliót az egésszel – engedély nélkül.
Nem buzdítok senkit, döntse el mindenki maga, hogy melyik éri meg neki jobban!