Sajnálatos szűklátókörűségre utal, hogy ilyen témákban „jeleskedik” a magyar diplomácia. Ha az energiahatékonyság által megtakarított milliárdokat a gazdaság fejlesztésére fordítanánk, akkor beszélhetnénk fejlődésről. Remélhetően a válság hosszú távon az energiapazarló megoldások leépülését, megszűnését eredményezi, mert ami nem fenntartható, annak el kell múlnia.

Fejlemények a „közel nullás” koncepcióban: elkészült a „végleges” verzió, és hozzáférhetőek a hozzászólások. Lássuk a szakma véleményét!
https://www.e-epites.hu/hirek/koszonjuk-eszreveteleiket

Apróság, de komoly érvek gyűlnek amellett, hogy a szén-dioxid nem okoz üvegházhatást:

https://atlatszo.hu/2012/05/01/magyarleaks-nem-talalt-hibat-az-mta-a-miskolczi-fele-klimaelmeletben/

Amibe érdemes belenézni, az a posztba linkelt Zágoni-féle MTA GGKI jelenés:

https://atlatszo.hu/wp-content/uploads/2012/04/Zagoni_MTA_jelentes-11.pdf

[re=84435]KGyST[/re]: Ezzel kapcsoloatban már olyat is hallottam, hogy egy közepes méretű aktív vulkán két hét alatt több CO2-t küld a légkörbe, mint egy átlagos metropolisz egész évben.

Egyébként pedig ha csak külföldi hitelekből tudjuk teljesíteni az energetikai követelményeket (amire nagy az esély), akkor nem sokat nyerünk, a gázfüggés helyett pénzfüggők leszünk. Persze a környezet…

Igen és egy kisebb közelkeleti fegyveres torzsalkodás annyi embert öl meg mint egy földrengés. Szóval ha a tudatosan rossz emberi cselekdeteket természeti jelenségekhez viszonyíjuk, akkor megszabadultunk az erkölcs nyûgétõl.

[re=84433]passzivhazcentrum[/re]: Lehet, hogy nem teljesen ide tartozik, de én meg egy olyan tanulmányt olvastam, ami kimutatja, hogy a dohányzás nem okoz tüdőrákot, sőt, segít megelőzni azt, mivel védelmet nyújt a tüdőnek a rákkal szemben. És ezt hosszasan, meggyőzően ki is fejti, miért egészségesebb dohányozni, mint elkerülni azt. Összehangolt agymosásnak vagyunk szerinte alávetve mindannyian, akik azt hisszük, hogy a dohányzás ártalmas.

Kovács András:
Amiről itt szó van, az alapvetően az, hogy tök mindegy, mennyi szén-dioxid kerül a légkörbe. Persze ettől például az energiahordozó-függésünk nem szűnik meg, illetve valszeg egy ilyen, komoly energia-hatékonysági program baromi nagyot lendítene az ország gazdaságán (alacsony képzettségű, egyébként valszeg munkanélküli munkaerőt foglalkoztat, illetve az építőanyag is relatíve nehezen szállítható, azaz egy ilyen program esetén sok építőanyag-gyár települne az országba).

Albert Sándor:
A globális felmelegedés, illetve ennek emberi vagy nem emberi oka nem erkölcsi, hanem tudományos kérdés.

Téves eredményre vezet, ha a környezetvédelem kérdését csupán a széndioxid-kibocsátásra redukáljuk. Egy nagy duzzasztómű működtetésének CO2-mérlege igen kedvező, ám építésével tönkreteszünk egy folyót, több tízkilométernyi völgyet és erdőt, és sok-sok vízi és szárazföldi állat- és növényfaj élőhelyét. Az atomerőmű sem termel lényegében szén-dioxidot, de hiba volna nem tudomást venni a sugárzó hulladék problémájáról, vagy arról, hogy a közeli folyóba vagy tengeröbölbe engedett hűtővíz felmelegíti a természetes vizet, teljesen megváltoztatva ott a környezetet. A kompakt fénycsövekkel a világításra szánt energia akár háromnegyedét is meg lehet spórolni, ám egyre többet hallani arról, hogy az előállítása messze nem környezetbarát, a benne lévő higany mérgező, a rosszabb minőségű (a spórolni vágyó kispénzű emberek számára elérhető) égők fényének vibrálása és természetellenes színe pedig nem tesz jót a szemnek sem. A jövő üzemanyagának tartott hidrogént vagy a bűnösnek kikiáltott szénhidrogénekből tudjuk előállítani, vagy a már így is sok vidéken hiánycikknek számító tiszta édesvízből, ráadásul az elégetésével vízgőz keletkezik, ami maga is üvegházhatást okoz.

A sort még hosszan folytathatnánk. A lényeg, hogy összefüggéseiben, rendszerben kell vizsgálni ezeket a dolgokat. Ha csupán egyetlen kiemelt elemre koncentrálunk, akkor belefuthatunk ilyenekbe, mint hogy felesleges is csökkenteni a CO2 kibocsátásunkat, mikor egy vulkán sokkal többet füstöl ki, vagy hogy felesleges is alternatív hajtású autókat fejleszteni, hiszen az áram úgyis a szénerőműből jön.

A környezettudatosság elsősorban fejben dől el. Gondoljunk a passzívházakra és a velük kapcsolatos hazai ellenállásra: először azt kellene megérteni, hogy a legolcsóbb és legkevésbé szennyező energia az, amit el sem használunk.

Kisebb súlyúnak vélem az ügyet. A haladóbb szemléletű tervezők, építtetők úgyis jó irányba terelik leendő projektjeiket. Nem pusztán annyi csak a céljuk hogy rezegve, de átvigyék a lévet. Akit meg nem érdekel, azt úgyis csak az fogja érdekelni hogy kerülhesse meg a követelményeket. Akár egy „véletlen” számítási hibával. A házak, különben is nagyon egyedi, speciális alkotások. Amíg az iparban és legfőként a közlekedésben enneél sokkal nagyobb kilengések engedélyezettek, addig mit várjunk? Amíg EGYÁLTALÁN 8-10 hengeres személyautókat, meg n×100 lóerősöket lehet gyártani 2-3…x tonna súllyal és ez nem a közútálat hanem bizonyos körökben a köztisztelet jele, addig nincs mit csodálkoznunk. Ugyanígy vagyok a medencékkel, különösképpen a belső fedettekkel.
Az egyik ház fogyasszon 10-50kWh/a-t, a másiknak csak a medencéje elégessen egy társasháznyi szénhidrogént! Továbbra is inkább szigorú véges energianormákat írnék elő mind a kocsikra, mind a lakóházakra térfogategységként. Mindegy mennyi pénze van, 2 személy nem fűthessen ki pl. 600m2-t + 80m3 vizet 25°-ra csak azért, mert meg tudja fizetni. Szélsebesen kezdenének terjedni a kollektorok, napelemek, külső, belső szigetelések. Természetesen ezt a „környezettudatos és álszent” vezető gazdasági hatalmaknak kellene kezdeni mint Németország, USA, Svájc, UK. Amerikában amennyivel olcsóbb az üzemanyag, kb. annyival olcsóbb a fűtés is.

[re=84448]Koós Miklós[/re]:
Most az a nagy kérdés, hogy te azért akarsz-e tenni, hogy nyugodt legyen a lelkiismereted, vagy a környezetedben akarsz valamilyen objektív változást-nem változást végbevinni.

Mert az előbbi esetben érvényes ez a fajta vallási-morális érvelés, viszont a természeti környezettel kapcsolatban sajna a természettudományé a végső szó. És ha ezt felmentésnek értékeled, akkor magát a tudományt negálod, kvázi vallásos alapon.

Nagyon jól mondta az előttem szóló, főleg alulról indul el az épületek energiafogyasztásának csökkentése. Fórumokon hall egy egy ember ezekről, szomszédtól, munkatárstól, tervező a megrendelőtől sok esetben, majd hitetlenkedve fogadja, vagy el se hiszi (a tényeket), de azért jópáran ésszel építkeznek. A fő vezérlő általában nem az hogy ne szennyezzük a környezetet, hanem hogy kevesebb legyen a rezsi, ami persze nem baj, mivel valamennyire összefügg a kettő.
És ugye az igények, azok nőnek, mert megtehetjük, általában aki építkezik, az nem a „szegény réteg” közül való, megteheti hogy ne egy szobában nőjön fel két gyerek, ami nem baj, de nem is biztos jó, még ha meg is tehetjük.
Messze vezet ez, jópár könyv valószínűleg már meg is telt (és még fog is) ilyen és hasonló gondolatokkal

Az élet során a ház egy dolog, de szerintem ami hihetetlen, az a közlekedés, szállítás, azaz annak mértéke. És ami még hihetetlenebb, hogy nagy része felesleges lenne, csak sok ember él ebből, és senki nem akar visszamenni a középkorba vagy még visszább……de ez is messze vezet.. 🙂

[re=84452]Tar Tibor[/re]: Az igényekről szólva: noha a passzívház-szemlélettel abszolút egyetértek, azért kicsit szemet szúr, hogy ezen házak nagyrésze is úgy 200-300m2-es, hogy mindössze 4 ember fér el benne (3 gyerek pedig egyébként is fehér holló a fejlett világban). Talán meg lehetne próbálni kWh/fő/év-ben mérni a fűtési energiaigényt, az mutatná az igazi öko.lábnyomot.

Tar Tibor: Pedig az épületek működtetése a kimutatások szerint többet fogyaszt és többet szennyez, mint az összes (légi, vízi, közúti és vasúti) jármű együttvéve. Nagyon fontos lenne a közlekedés és szállítás racionalizálása és „zöldítése”, de még fontosabb volna „zöld” épületeket építeni, mert egy ház általában sokkal több ideig áll és működik, mint amennyi ideig egy mai autó fut, és lecserélni sem olyan egyszerű, mint egy autót. Ha pazarló épületeket építünk, még unokáinkra is rákényszerítjük a költséges és szennyező fenntartást, vagy a drága és macerás utólagos korszerűsítést.

Gondoljunk a panelházakra: rossz minőségű, rossz elrendezésű, nehezen élhető lakások ezrei vannak bennünk, mégsem valószínű, hogy mostanában tömegesen bontanák le őket, és építenének a helyükön új, korszerű, kényelmes és egészséges házakat. Itt állnak már negyven-ötven éve, és még sokáig velünk lesznek, akárcsak a Kádár-kockának becézett tucat-családiházak, vagy a 80-90-es évek nagy alapterületű, „okosba” megépített, vagyonokért kifűthető többgenerációs családi házai, amikben már nem akar több generáció együtt élni. Ráadásul az ilyen épületeket még csak nem is lehet „letenni a garázsba”, mint egy autót, nem lehet felfüggeszteni a használatukat, amikor túl kevés a pénzünk vagy túl nagy a szennyezés: a házat (hivatalt, gyárat, üzletet…) mindenképp fűteni és világítani kell, különben el kell költözni.

[re=84455]zeugma[/re]: Azért ezekkel a kijelntésekkel nem értenék egyet.
A ház több ideig áll és működik. Viszont nem is kell drágán 3-15 évenként újból és újból legyártani. Egy ház energiafelhasználását utólagos megoldásokkal negyedére is le lehet csökkenteni. Na ez a kocsiknál elképzelhetetlen.
Drága és macerás utólagos korszerűsítés. 20-30 év elteltével a gépészet, burkolatok 0-ra avulnak el, amúgy is szükséges lesz a korszerűsítés. Inkább alaposabb odafigyelés a plusz befektetés.
Rossz, nehezen élhető panelházak. A panelházak egyáltalán nem rossz minőségűek, nehezen élhetők. Szerintem összekeveri a belvárosi belsőudvaros szobakonyhákkal. Tájolásuk, telepítésük általában optimális, sávos jellegű. Elrendezésük is közepes-jó-kíváló, de semmiképp sem rossz. A mostani felújításokkal egészen jó minőségi szintet hoznak.
A kalákás házaknál viszont jelenlegi értékükhöz képest valóban aránytalan befektetéseket kell eszközölni egy jobb energiamutató eléréséhez. Sajnos azért, mert ezek a nem frekventált helyen található ingatlanok gyakorlatilag forgalomképtelenné váltak. Ennek ellenére az energiák egységárai ugyanúgy vonatkoznak rájuk is. Szóval nem kidobott pénz. Egy a probléma, csak a gazdag ember tud spórolni.

[re=84435]KGyST[/re]: Késve reagálok, nem voltam itthon:
Örülök, hogy más is figyeli a munkásságukat. 🙂 Érdemes meghallgatni az előadásaikat, interjúikat, olvasni az írásaikat. Úgy tudom, a NASA is visszaigazolta a kutatásaikat. Egyébként azt is mondta Miskolczi egy interjúban, hogy a könyveket sem azért nem égetjük, mert CO2 keletkezne. Tehát, szó nincs arról, hogy ők bárkit energiapazarlásra, a források elherdálására ösztönöznének, sőt! de nem a CO2 a veszélyes, különben sem az emberi tevékenység a fő oka, és nem is az okozza az üvegházhatást, – bizonyítják, – zanzásítva. Ezt egy napon említeni egy ilyen komolytalan dohányzós elaborátummal, hát Passzívházcentrum!? már bocsánat…! Engem meggyőztek, de ami fontosabb: egyre több kutató, és intézmény fogadja el az eredményeiket, szóval, nem hit kérdése.
A klímabiznisz, néhány ezer kutató fényes megélhetését szolgálja leginkább, hisz’ olyan események bekövetkezésével riogatnak, melyeket már csak haláluk után lehet majd ellenőrizni. Korábban is írtam, ez a lufi, előbb-utóbb valószínű kipukkan, nem a CO2 lesz a mumus.
Arról pedig, hogy érdemes spórolni a fosszilis forrásainkkal, takarékoskodni az energiával, az építtetők túlnyomó része meggyőzhető. 1-2 óra beszélgetés után, lelkes hívei lesznek a takarékos háznak. Érdemes energiát fektetnünk szemlélet alakításába. Sajnos, mostanában időnk is több jut rá. Ha a politikusaink is így gondolnák (mért is ők döntenek?) nem Paksot akarnák bővíteni (úgysem lesz rá forrás) hanem az épületállomány energiahatékonyságába való beruházást jobban ösztönözni. (S nem a késleltetésért lobbizni)

[re=84457]Szabóbácsi[/re]: „Azért ezekkel a kijelntésekkel nem értenék egyet.”
Az nem baj, véleményszabadság van 🙂

„A ház több ideig áll és működik. Viszont nem is kell drágán 3-15 évenként újból és újból legyártani.”
Így van, ezért kellene már elsőre jól megépíteni. Hiszen egy jó és egy elrontott ház építési költsége közel azonos. Ha a megrendelő, a tervező és a kivitelező használja az eszét, ugyanannyi pénzzel és ugyanannyi munkával sokkal jobb végeredmény is elérhető, csak kellene némi tudatosság és szándék – vagy ha ez nincs, akkor az ésszerű építkezést kikényszerítő állami előírások.

„Szerintem összekeveri a belvárosi belsőudvaros szobakonyhákkal.”
Nem keverem össze. Itt mifelénk (vidéki megyeszékhely) a belvárosi belsőudvaros szobakonyhák egyáltalán nem jellemzőek. A belvárosi házak többségében nagypolgári lakások vannak, a kevés szobakonyhás hátsóudvari lakásból majdnem mind üzlet vagy raktár lett. Persze akad néhány betoncsoda a barokk/klasszicista épületek közé beékelődve, amiket a lebombázottak helyére húztak fel a „felszabadítók”.

A panelházak és a velük együtt épült ilyen-olyan zsalus meg téglablokkos, 30-50 éves lakótelepi házak errefelé igenis többségében gyenge minőségűek és élhetetlenek, béna technikai megoldásokkal és katasztrofális elrendezésű lakásokkal. Egy példa egy másik városból: 1965-ben épült tömbház, klasszikus „kergetőzős” lakások, középen a fürdő és a konyha, körben pedig egymásból nyíló szobák. A házban valaki gázszivárgást érez, szerelőt hív. Kiderül, hogy az egész gázrendszert fel kell újítani, a lakókat hetekre kiköltöztetik a februári szibériai hidegben. A lakásokban a felmérés húszezer, a csövek és gázórák cseréje kb. 50 ezres kiadás, a háznak további 15 millió …lesz majd, ha lesz miből. A szövetkezetnek és a lakóknak ugyanis minden megtakarított pénze elment a néhány hónappal korábban befejezett panelprogramos felújításra, sőt még komoly hitel is maradt utána. Igen ám, de az ablak nélküli konyhákban és fürdőszobákban ma már nem szabadna nyílt égésterű gázos készüléket (tűzhely, bojler, fürdőszobai konvektor) használni, főleg nem a frissen beépített, jól szigetelő ablakok mellett, ezért ezeket a készülékeket mind le kell cserélni elektromosra. Fejenként többszázezres költség, plusz a megnövekedő villanyszámla. Ráadásul az elektromos rendszert nem ekkora terhelésre méretezték, ezért az egészet ki kell cserélni, újabb 18 millió.

A probléma első felét a karbantartás hiánya okozta, a második, nagyobb gond (gázos készülékek kidobása és a villamos rendszer cseréje) viszont nem állt volna elő más alaprajznál. Eredmények: az ottani lakók rettegnek a csődtől, a városvezetés vizsgálja az azonnali kitelepítés és a kötelezően végrehajtott cserék szükségességét (tényleg nem lehetett volna megvárni a jobb időt az öreg, de egyelőre nem szivárgó csövek és órák cseréjével?), a város hasonló építésű házaiban pedig a közös képviselők ideiglenesen megtiltották az ablakcserét és minden olyan egyéni felújítást, ami a gázos készülékeket vagy a csöveket érinti, nehogy ők is így járjanak, hogy egyszerre szakad a nyakukba minden baj.

(Folytatás)
Nagyon hasonló katasztrófával találják szemben magukat azok az emberek, akiknek a régi házában egyszer csak leszakad a födém, vagy megindul alatta a lösztalaj (lásd korábbi, megtörtént esetek). Általában a rossz tervezés, a felelőtlen üzemeltetés (pl. engedély nélküli átalakítások), és a szükséges karbantartás elmaradása együttesen eredményezi az ilyen helyzeteket. Az emberi ostobaság ellen nem lehet mit tenni: ha valaki kiveri a főfalat, bizony rászakadhat az épület. Ám ha olcsóbban üzemeltethetők volnának a házaink (tervezés!), akkor maradna pénz a szükséges karbantartásra, felújításra, és nem állnának elő ilyen helyzetek. Egy átlagos mai családnak a rezsiköltség komoly kiadást jelent, különösen ha egy nehezen kifűthető házban/lakásban él, ezért az egyébként is időszerű, és hosszútávon megtakarítást is hozó korszerűsítésre aligha lesz pénze.

A lényeg mindebből annyi: amit felépítünk, az hosszú ideig velünk marad. Az államnak minden erejével azon kellene lennie, hogy legalább az a kevés új épület, ami elkészül, a lehető legbiztonságosabb és legtakarékosabb legyen. Előbb-utóbb minden épület rászorul a felújításra és a gépészet korszerűsítésére, de nem mindegy, hogy mikor, hogy mennyiért és mekkora macerával, illetve hogy addig is mennyit pazarol el a működtetése.

Az új autókra szigorú uniós normák vannak (a kisebb emisszió általában kisebb fogyasztást is jelent), a „zöld divat” és főleg a válság miatt pedig az emberek amúgy is a takarékosabb járműveket keresik, így a gyártók is erre törekednek. Az épületeknél ugyanez még hiányzik, hazánkban legalábbis mindenképp. Nem jobb a helyzet az alternatív energiák terén sem: támogatás vagy pályázat alig van, a házi szélkerekek telepítését az önkormányzatok városképi szempontokra hivatkozva szinte mindenhol megakadályozzák, nagyobb szélerőművek évek óta nem épülnek, a napelemmel termelt többletenergiát a fogyasztóktól töredékáron veszi át az áramszolgáltató, ellenben más országokkal, ahol akár másfélszer annyit is fizetnek érte, hogy ezzel ösztönözzék az alternatív megoldások terjedését. És akkor még nem szóltunk a középületekről, ahol mind az új építést, mind a felújítást csak az állami akarat teheti zöldebbé és gazdaságosabbá, meg az üzleti és ipari célú beruházásokról, ahol szintén az állam tudna kikényszeríteni zöldebb megoldásokat. Értem én, hogy kevés a pénz, meg hogy egy kormány sem tud csodát tenni, de legalább azt a kevés meglévő pénzt költsük el hasznosabban. A pazarló épületek felújítása nemcsak zöld akció, hanem jó befektetés is, de mivel csak sokára térül meg, ezért a kisembernek nincs rá pénze. Az államnak azonban lehetne, ha akarná. Kár, hogy nem akarja…

C’est la zsizny: közben tegnapelőtt elutasította egy (kis) tervemet a XVII kerületi tervtanács, többek között arra hivatkozva, hogy nem támogatják a napelemek háztetőre építését, ne ennek akarjam már a tetőgerinc irányát alárendelni.

2012, Magyarország

[re=84486]zeugma[/re]:
-Egy házat 50-100 évre tervezünk, és halvány lila fingunk sincs arról, hogy 50-100 év múlva mi lesz a felállás. Az 1970-es években mindenki meg volt arról győződve, hogy a szovjetek ki fogják nyitni az olajcsapot, ha kell, és minden meg lesz oldva, és ez csak 40 éve volt. Egy ház teljes élettartamára kitalálni az akkori igényeket teljes lehetetlenség. Mi van, ha 10 év múlva tényleg lesz magfúzió, és 20-30 év múlva az energia kvázi ingyen lesz? Erről néhány évtizede mindenki szentül meg volt győződve.
-A klasszikus „kergetőzős” lakások azért épültek, mert ezzel lehetett lerövidíteni, azaz takarékosabbá tenni a lakásokba építendő gépészeti csövek (igen, azok, amelyek mára elavultak és cserére szorulnak) mennyiségét. 1970-ben a kérdés úgy merül fel, hogy építünk, mondjuk, százezer gazdaságos lakást, és ezek lakossága összközművet kap, vagy csak ötvenezer, igényesebbet, és a meg nem épült ötvenezer lakás lakossága meg továbbra is jár a kerti budiba szarni. Szerintem ez racionális döntés volt. A panelszörnyekről meg annyit, hogy az egy lakásra jutó lehűlő felületük sokkal kisebb (mondjuk, negyede), mint egy hasonló családi házé, és akkor nem beszéltünk arról, hogy a velük elérhető nagyobb laksűrűség sokkal kisebb (gazdaságtalan, környezetszennyező autós) forgalmat generál. Amennyire én emlékszem, a gyalogos közlekedés 100 fő/ha felett, a bringás és a tömegközlekedés 30 fő/ha felett gazdaságos. Ebből annyit érdemes megjegyezni, hogy a környezettudatos építés szempontjából a minél kompaktabb, minél nagyobb laksűrűségű települések a kívánatosak. Ajánlanám olvasnivalónak a „sötétzöld” Világ helyzete 2007-et, ez a városkkal és az urbanizációval foglalkozó különszám. Innen néze a lakótelep sokkal-sokkal korszerűbb, mint a családi ház, igaz, ez sem tart örökké, és a gépészetet néha-néha, mondjuk, ötven (inkább húsz-harminc) évente illik felújítani.
-A jelenlegi magyar szabályozás kifejezetten és tudatosan ellene dolgozik a környezettudatos építésnek. Egy példa, az 5 méteres előkertet le lehet csökkenteni az utólagos hőszigeteléssel, maximum mennyivel? Max. 10 centivel. Próbálj te így okosan felújítani egy házat. Lépten-nyomon a környezettudatosság tagadásba ütközik az ember.

Nem a pénz a kevés (az szerintem az államnál túl sok van), hanem az ész.