16. Nemzetközi Passzívház Konferenciáról 2.
A 2012. május 2-6. között Hannoverben megrendezett 16. Nemzetközi Passzívház Konferenciáról készült Green Press összeállítás folytatásaként közöljük Sariri-Baffia Enikő, okl. építőmérnök, energetikai szakértő beszámolóját. A magyar származású passzívház minősítő és oktató – a magyar passzívházak minősítője – kezdettől fogva részt vesz a nagyszabású szakmai rendezvényen – a mérnöknő évekig a passzívház-standardot kidolgozó Prof. Wolfgang Feist közvetlen munkatársa volt. Sariri-Baffia Enikő vezette be 2011-ben az eredeti német tananyag alapján magyar nyelvre adaptált Minősített Passzívház Tervező képzést Magyarországon.
Több mint 45 országból érkezett a mintegy 1000 résztvevő, hogy informálódjanak az energiahatékony építkezés csúcstechnológiáját képviselő passzívház-standardról. Nem véletlen, hogy az észak-németországi városban rendezték meg a világhírű szakmai rendezvényt; ez a régió Európa-szerte kiemelkedő példával szolgál: települési viszonylatban Hannoverben koncentrálódik a legtöbb passzívház, a város külön támogatja az új passzívházak építését, valamint a meglévők passzívház-minőségű felújítását (Deep Renovation program), a rendezvény zárónapján ezek közül több épületet felkereshettek a résztvevők. Ezen túlmenően Hannover arról is döntött, hogy városi használatú középület kizárólag passzívházként épülhet.
Passzívházak a világban
A 16. Nemzetközi Passzívház Konferencián 75 előadás hangzott el, a legérdekesebbek közül számolunk be röviden.
A darmstadti Passivhaus Insitut Jürgen Schnieders vezetésével tanulmányt készített a passzívházak megvalósíthatóságáról szerte a világon. A kutatók arra a meghökkentő eredményre jutottak, hogy néhány extrém, ritkán lakott klímazóna kivételével a Föld minden pontján megvalósítható a funkcionális passzívház-standard, sőt, ez az épülettípus jelenti életciklusra vetítve a gazdasági optimumot is – vagyis az ennél gyengébb energiahatékonyságú épület megvalósításával az építtető hosszú távon pénzt veszít. Ez a tény pedig már a mai energiaárak mellett is érvényes. Az energiaárak emelkedésével a gazdaságosság mértéke javul.
A passzívház-standard szerint tervezett, kivitelezett épületek egyes komponenseire minden égtájon más követelmények érvényesek, és más minőségek képezik a gazdaságosság optimumát.
Például Stockholmban négyrétegű üvegezés szükséges, miközben Mexikóvárosban egyrétegű üveg is elegendő. Nem szabad azonban összetéveszteni az egyes épületelemek gazdasági optimumát az egész épületével, mivel gyakran fordul elő, hogy az egyes elemek egymásra kölcsönhatással vannak, szinergiák alakulnak ki.
a teljes cikket olvassa el a greenpressblog-on!
Hozzászólások (1): megnézem
Fenyvesi Péter
2012. május 25. péntek 22:55
Gondolom, mindenki jobban járna, ha a paksi 5. blokk építése helyett, annak a 3000 milliárdnak egy részéből a hazai épületállomány energiahatékony felújítását támogatná az állam, nem is beszélve, a passzívházakról. Rengeteg munka(hely) kevesebb környezetszennyezés, gyors megtérülés, de hisz’ mi tudjuk. Vajon, a döntéshozók, mért nem?