ArchiCAD 16 – BIM elemek mindig kéznél
BUDAPEST, 2012. május 2. – a GRAPHISOFT® bejelentette az építészeknek készülő prémium BIM tervező szoftverének, az ArchiCAD® 16-nak a megjelenését. Az ArchiCAD® 16 az épületinformációs modell elemek kezelésének átfogó “ökoszisztémáját” mutatja be, az egyszerű létrehozástól a megosztáson keresztül egészen a keresésig. A beépített energetikai értékelés a programot a piacon jelenleg elérhető „legzöldebb” megoldássá teszi.
Az ArchiCAD 16 magyar nyelvű változata 2012. nyarán jelenik meg.
„Az építési projektek – természetüknél fogva – számos egyedi épületelemet és szerkezetet tartalmaznak, amelyek a megszokott BIM eszközökön felüli modellezési képességeket igényelhetnek.” – mondta Vértesi László, a GRAPHISOFT Termékfejlesztési Elnökhelyettese. „Az ArchiCAD 16 a 3D-s elemek eddig nem látott fokú kezelhetőségét nyújtja és a “felhő” felhasználását is integrálja – ezzel segítve a felhasználókat, hogy készítsenek vagy keressenek olyan tárgyakat, komponenseket, szerkezeteket, amelyekhez az aktuális BIM modellnél szükségük van.”
ALAKZAT Eszköz – a modellezési szabadság újraértelmezése
Az egyedi tárgyak, összetevők és szerkezetek olyan eszközt igényelnek, amely rendkívüli modellezési rugalmasságot nyújt. Az ArchiCAD 16 a natív, BIM környezetben megvalósuló közvetlen modellezés képességét a forradalmian új ALAKZAT eszköz (MORPH™) segítségével teszi lehetővé. Az ALAKZAT segítségével új elemek készítéséhez intuitív grafikai eszközök, teljesen egyedi geometriai lehetőségek és népszerű modellezés-technikai eljárások állnak rendelkezésünkre. Egy ALAKZAT, bármely meglévő ArchiCAD BIM elem konvertálásából, de akár egy egyszerű 3D poligon rajz segítségével is létrehozható. Az ALAKZAT eszköz optimális megoldás a szokásos épületmodell összetevők, szerkezetek és természetesen az épített környezet elemeinek – mint például az egyedi tervezésű épületbelsők – készítéséhez.
BIMcomponents.com – BIM összetevők keresése a „felhő”-ben
A BIM iparág egyik leggyorsabban fejlődő szegmense az épületek alkotóelemeinek területe. Az ArchiCAD parametrikus GDL technológiája fejlett eszköz a szakemberek kezében, az intelligens épület komponensek megalkotására. Az ArchiCAD 16 alapvetően változtatja meg az átlagos felhasználó lehetőségeit, hogy saját projektjeikhez egyedi elemeket készíthessenek. A program új modellezési képességeit a felhő-alapú BIM komponens adatbázishoz kapcsolva, lehetővé teszi bárki számára, hogy készíteni, keresni, fel és letölteni tudjon igényei szerint. Az elemek megosztását egy teljesen integrált web portál változtatja közösségi funkcióvá. A BIMcomponents.com egyúttal egy központi „piacteret” is jelent minden GDL tárgy számára – melyet az ArchiCAD felhasználók közvetlenül elérhetnek, és ahol a számukra legszükségesebb tárgyakat megtalálhatják.
FENNTARTHATÓSÁG – az iparág első, teljesen integrált energetikai értékelése
Napjainkban a környezettudatosság, a fenntarthatóság minden építési projekt számára fontos kérdés. A hagyományos hiedelemmel ellentétben egy épület fenntarthatósága sokkal nagyobb mértékben függ az építész döntéseitől mint az épületgépészeti rendszerektől. A GRAPHISOFT folytatja a fejlesztéseket a „zöld” gondolkodásért, ezért az ArchiCAD 16 a fenntartható tervezés számára egy új, munkafolyamatba integrált eszközt kínál. A beépített energetikai értékelés funkció hasonló a korábban önálló EcoDesigner™ termékhez, de teljesen új technológián alapul (például helyiség alapú épület modell geometriai analízis, analítikus időjárási adatbeviteli lehetőségek, stb.). Ez a technológia az építész számára lehetőséget ad, hogy az ArchiCAD-en belül egy megbízható, dinamikus energia becslést kaphasson a BIM modellről. A számítás a modell geometriai analízisére és a helyszín szerinti pontos online időjárás adatokra támaszkodik.
Az ArchiCAD 16 mellett, a GRAPHISOFT további megoldásainak frissítéséről is gondoskodik. Ezek közé tartozik a BIM Server™ továbbfejlesztése, a „felhő”-be integrált modell megosztás lehetősége a szolgáltatási szerződéssel rendelkező BIMx felhasználók számára, az IFC 2×3 Koordinációs Nézet 2.0 verziója a könnyebb OPEN BIM használat számára. Az ArchiCAD 16 nemzetközi verziójának kiadása 2012 május 30-én várható. A magyar nyelvű változat megjelenésére előreláthatólag 2012 nyarán kerül sor.
Az ArchiCAD 16 programról több információ a https://www.graphisoft.com/archicad oldalon található, egyelőre angol nyelven. Az ArchiCAD 16 internetes, élő bemutatójára a “BIM Components at Your Fingertips” oldalon regisztrálhat. Ez a webinar 2012. június 19-én lesz.
A GRAPHISOFT-ról
GRAPHISOFT® indította el a BIM forradalmat az iparág első épületinformációs modellező (BIM) szoftverével, az építészek számára fejlesztett ArchiCAD® programmal. A GRAPHISOFT az iparági vezető szerepét folyamatos, innovatív fejlesztésekkel erősíti. Ilyen a GRAPHISOFT BIM Server™ program, amely a világon elsőként valós idejű BIM csapatmunka környezetet biztosít, és a GRAPHISOFT EcoDesigner™, amely a világ első teljesen integrált épületenergetikai modellező alkalmazása. A GRAPHISOFT új megoldásai alapvetően változtatták meg az építészeti tervezés és az együttműködés világát. A GRAPHISOFT® 2007 óta a Nemetschek Csoport tagja.
ArchiCAD 16 brossúra (angol nyelvű) letöltése
[sajtóközlemény]
[poll id=”58″]
Hozzászólások (1): megnézem
sityu
2012. május 9. szerda 10:48
„Az ArchiCAD parametrikus GDL technológiája fejlett eszköz a szakemberek kezében”
Na ez a mondat konkrétan egy vicc.
Fejlett eszköznek nevezni egy olyan programozási eszközt, ami gyakorlatilag változatlan a 80-as évek vége óta; hát az enyhén szólva is túlzás. Merthogy a GDL technológia a jelen állapotában egy vicc: a programozási nyelv egy alap BASIC (a zx spectrumomon futó pascal is komolyabb programozási nyelv volt).
Bár nem vagyok hivatásos és tanult programozó, de azért annyit látok, hogy az 1964-ben kifejlesztett BASIC óta eltelt majd fél évszázadban történt egysmás a programozás házatáján. Gondolok itt pl. az objetumorientált programozásra; ami tudomásom szerint nem csak azért lenne alkalmasabb eszköz a térbeli elemek programozására mert a térbeli elemek is „objektumok”, hanem pl.: a sokkal fejlettebb paraméterkezelés okán is.
És akkor nem beszéltünk a gdl-szerkesztés szintén évek óta változatlan felületéről. Ami szintén közel van a használhatatlanhoz: nincs semmiféle szintaxiskiemelés, automatikus szövegkiegészítés, a paraméterkezelés egy merő káosz.
Hadd írjak egy rövid történetet: az elmúlt hétvégén történt, hogy a tolóajtók közt nem találtam olyat, ahol egy bizonyos paramétert be lehetne állítani. Nosza nekiugrottam, hogy meghegesztem én a meglévő ajtó elemet. Mivel már kb. százas nagyságrendű gdl elemet programozgattam (voltak teljesen egyediek, 2d-sek és 3d-sek; s volt hasonló javítgatásom is számos), gondoltam, hogy 1-2 óra alatt végzek vele. Másfél napba telt (2-3 óra után már úgy voltam vele, hogy csakazértis megcsinálom, ha már ennyit beleöltem, aztán ebből lett másfél nap). Szép kis reverse-engineering munka volt: a gdl leírás 3 másik gdl-t hívott meg, átadogatva egymásnak ~30-40 paramétert (a ~200-ból), a paraméterek hol ‘beszédes nevűek’, hol ‘D1d’-tipusú rövid paraméterek voltak; a kódban gyakorlatilag egyetlen REM sem segítette a tájékozódást; a kód tele volt használaton kívüli, gyalog módszerekkel kikerült szeméttel. De aztán végül csak megcsináltam.
Tudom, nem sok olyan hülye van, aki gdl-ben programozgat, de hát ennek alapvetően nem (csak) az az oka, hogy az építészek többsége irtózik az ilyesfajta dolgoktól, hanem az is, hogy az eszköz gyakorlatilag használhatatlan.
Úgy vélem, hogy ha csak a fentebb jelzett 2 fő témát (objektum-orientáltság és korszerű szerkesztő felület) megoldaná a graphisoft, akkor esély lenne arra, hogy a bevezetőmben idézett mondat igazzá váljon, és egy kicsivel többen foglalkozzanak ezzel az egyébként komoly lehetőségeket rejtő témával.
S ha már megint egy ilyen hosszú bekezdést írok, ideteszem a másik fixa-ideámat: független 3d-s munkalap. Az elképzelésem lényege az volna, hogy a jelenlegi változtathatatlan ‘szint’-ekből 3d-s munkalapokat kellene csinálni.
Mit jelenthetne ez:
-a merev szintkezelés helyett a 3d-s munkalapokból szabadon össze lehetne állítgatni a modellt (a 3d-s munkalap több példányát is föl lehetne használni, a munkalapok szabadon egymásba ágyazhatók lennének – mint pl. a sketchup component-jei);
-a 3d-s munkalapok külön elemként elmenthetők, modulként becsatolhatók lennének (akár BIM komponensnek is lehetne nevezni; de a jelenlegi ‘mentsd gsm obektumként a kijelölteket’ helyett is használható volna);
-természetesen a hagyományos, megszokott archicad modellstruktúra kedvelői mit sem vennének észre ebből: ugyanis a 3d-s munkalapokból összeállított alap szint-struktúra ugyanúgy működhetne, mint a korábbi, fix szintek;
-a fentiek alapján látható, hogy a gsm-tárgyak szerepét részben, a beágyazott modulét meg teljesen átvehetné.
Mindebben az a szép, hogy ennek minden technikai feltétele adott, gyakorlatilag semmi olyan újdonságot nem kellene beleprogramozni az Archicadbe, mint pl. a MORPH, vagy a korábbiakban a HÉJ, vagy a Függönyfal volt; hanem csupán arról volna szó, hogy a meglévő eszközök, megoldások kapcsolatait, kapcsolódásait kellene újragondolni. S ennek az újragondolásnak a következtében a program működésében olyan rugalmasság keletkezne, amiben elég komoly lehetőségek rejlenének.
Aztán lehet, hogy a beharangozott BIMcomponents.com éppen pont ezeket fogja tudni (félek, hogy nem), meglátjuk.