Regisztráció/Belépés

további cikkek

.:iStván:.
2012. május 3. csütörtök

Jogszabálybogozó | Dolgoztassuk az építészt 1.

(Avagy hogyan lehet elérni, hogy ne kelljen kiadni egy építési engedélyt)

Mit találjon ki az építéshatóság, hogy ne kelljen kiadnia az építési engedélyt, hogy minél tovább tudja húzni az időt? Mit tegyen az építéshatóság, hogy minél több ’munkát’ adjon az építésznek (ebben a munka ínséges időben).

Természetesen csak szigorúan a jogszabályok szellemében és a jogszabályokat pontról pontra betartva és betartatva. Alább ezeket az ötleteket gyűjtöttem egy csokorba:

  • A zöldfelület számításnál a vízóra akna felületét is figyelembe kell venni, mint burkolt felület.
  • Hova teszi az építtető a sportszereket, a takarítószereket, hogyan helyezi el a bútorokat az életvitelszerű használathoz (lesz-e könyvespolcnak helye).
  • Alapozási tervet kell mellékelni.
  • Külön tető felülnézeti rajz nélkül egy engedélyezési terv sem érthető.
  • Az eresz mérete az ereszcsatornával együtt értendő.
  • A homlokzatokat égtáj szerint kell elnevezni.
  • A balti magasság jelölése sík terepen és megmaradó terepviszonyok mellett is elengedhetetlen.
  • A terv szabatos megnevezése nagyon fontos. Pld: nem az kell ráírni, hogy 1 lakásos lakóépület, hanem az kell ráírni, hogy Új 1 lakásos lakóépület.
  • A gépkocsi behajtó íve nem megfelelő (1 lakásos lakóépület esetén is).
  • Ikres beépítés alapjáraton nincs, csak akkor, ha az új épület homlokzati megjelenésében hasonló a meglévő épülethez, azaz egy épület képét mutatja. Különben ha meglévő épület mellé építünk az oldalhatáros beépítés (ekkor az oldalkert minimális mérete nagyobb).
  • Függőleges ereszcsatornák helye nincs rajta az alaprajzon.
  • Az alaprajzon és a metszeteken az anyagjelölések ikonjainak rajta kell lenni.
  • Ha az udvar felé bővítünk, akkor is kell utcakép.
  • Fa födém esetén műszaki specifikációt kell írni.
  • Külön borító és külön aláíró lap kell, egy lapon nem lehet.
  • A tervlapokon, ha több szaggatott vonal, van, akkor rá kell írni, melyik micsoda (áthidaló gerenda szaggatottja, tetőfelülnézet szaggatott vonala stb.), mert különben nem érthető.
  • Ha egy meglévő épület bővítéséről, átalakításáról van szó, külön bontási terv kell (mi marad a bontás után), nem elég, ha jól látható a megmaradó szerkezet és az új szerkezet (külön jelölése van).
  • A metszet vonalát végig kell húzni, nem lehet csak elindítani és a végén befejezni.
  • Ha végre rákerül minden a tervre, amit a hatóság szerint rá kell rajzolni, akkor és csak is akkor be lehet küldeni tervtanács elé (+3-4 hét). A tervtanácson persze ismét kitalálnak valamit jobbítási céllal, és lehet újra dolgozni, kiegészíteni, javítani. Ha viszont illeszkedés miatt nem ajánlja a tervtanács, még ha meg is felel az előírásoknak, akkor el lehet utasítani (Hurrá ezt sem kell megadni!).
  • és még szabadon válaszható bármi.

Külön a tervezőnek szóló kedvesség, hogy csak és kizárólag akkor javíthat bele saját tervébe, olyan lényeges dolgokat, mint plusz kóta, padlásfeljáró helye, ereszcsatorna helye stb., ha az építtetőtől írásos meghatalmazása van. Ekkor a javításról, kiegészítésről írásos jegyzőkönyvet kell felvenni és természetesen innen indul a 60 napos ügyintézés.

Ha netán pótlapokat kell befűzni, vagy ki kell cserélni lapokat, akkor az építésznek vagy építtetőnek le kell adnia iktatásra az ügyfélszolgálaton, majd pár nap múlva ismét bemehet, hogy befűzze őket a tervdokumentációba.

Ha mindezeken végre túl van a terv, és az összes egyéb papír is beadásra került (közműnyilatkozatok, kéményseprő szakvélemény stb.), eltelik jó pár hét, és építési engedély határozat közelébe, vagyis a célegyenesbe érnénk, akkor az előadó előkészíti az engedély határozatot, és beadja aláírásra.

Az aláírás előtt ismételten átnézik, természetesen keresnek benne még valami észveszejtően fontosat (pld: nincs, a tervben hol tárolják a szánkót és a sílécet) és kezdődik minden előlről.

A határidőbe bőven benne vannak, mert még az és is beiktatásra kerül, tehát a 60 nap nem telik el.

Az építtető ideges és türelmetlen, az építész nem különben, a hivatal csak vonogatja a vállát, ők határidőbe vannak, és a Ket. alapján mindent kérhetnek, ami szerintük az elbíráláshoz és a megértéshez kell.

Mit tehetünk ilyenkor???

Semmit, hiszen a hivatal csak a jogszabályok szerint jár el. Hogy többször hiánypótoltatnak, minden héten kitalálnak valamit.

Nem számít!

A 2004. évi CXL törvény (Ket.) kimondja

1. § (1) A közigazgatási hatóság az eljárása során köteles megtartani és másokkal is megtartatni a jogszabályok rendelkezéseit. Hatáskörét a jogszabályokban előírt célok megvalósítása érdekében, mérlegelési és méltányossági jogkörét a jogalkotó által meghatározott szempontok figyelembevételével és az adott ügy egyedi sajátosságaira tekintettel gyakorolja.

(2) A közigazgatási hatóság a hatáskörének gyakorlásával nem élhet vissza, hatásköre gyakorlása során a szakszerűség, az egyszerűség és az ügyféllel való együttműködés követelményeinek megfelelően köteles eljárni. A hatóság ügyintézője jóhiszeműen, továbbá a jogszabály keretei között az ügyfél jogát és jogos – ideértve gazdasági – érdekét szem előtt tartva jár el.

 

Hozzászólások (21): megnézem

  • lali

    2012. május 3. csütörtök 06:47

    #84042

    uborkaszezon?
    vagy tapasztalatok összefoglalása?
    nekem egyszer azért dobtak vissza egy tervet, mert a belmagasságot a tetőtérben és a lépcső szélességet eltérő pont szerint értelmezte az előadó. telefonos egyeztetésen azt mondta, hogy ha beleírom a műszaki leírásba, hogy az oték mely pontja alapján adtam meg ezeket, akkor elfogadja.
    vitatkozhattam volna, de inkább beleírtam, mert kellett az engedély

  • Cser Eszter

    2012. május 3. csütörtök 08:19

    #84043

    Szép fővárosunk egyik kerületében szereztem ezeket a tapasztalatokat az elmúlt 3-4 hónap során. Más helyeken simán, ‘csont nélkül’ átmennek a terveink (II fokon is). Ebben a kerületben pedig mindenki hosszú listát kap hiánypótlásként.

    Sajnos, mivel az építtetőinknek szüksége van mihamarabb az építési engedélyre (kell az engedély, mert építkezni szeretnének), így az építész inkább beletörődik, nem vitatkozik, még ha úgy érzi nem is jogos amit kérnek vagy nincs igaza a hatóságnak, inkább javít, kiegészít, átrajzol. Az építészek többsége engedélyezésre szerződik, így ezekért a plusz munkákért nem igazán tud pénzt elkérni.

  • Fenyvesi Péter

    2012. május 3. csütörtök 10:28

    #84046

    Érdekes, ahogy elkezdtem olvasni, rögtön leesett, h Eszter a szerző. Csak nem azért, mert egy kerületben lakunk? 🙂
    Régen ezt hivatali packázásnak hívták. Várom, a nem sürgős megbízásokat, h legyen idő hagyni másodfokra futni.

  • Szabóbácsi

    2012. május 3. csütörtök 14:57

    #84055

    A tervtanácshoz még jóval a beadás előtt is be lehet adni. Az a pont kihagyható. A további legtöbb kívánság szerintem jogos. Az utcaképtől eltekintve. Szerintem érdemes még beadás előtt a finisben lévő tervvel egyszer bemenni. Nem árt a személyes kapcsolat. Különben is, a rendőrnek mindig igaza van. És az az egyszerűbb.

  • Cser Eszter

    2012. május 3. csütörtök 15:13

    #84056

    A területen csak bizonyos esetekben kell beadni a tervtanácshoz tervet, egy sima kis lakóépületet eddig nem kellett benyújtani.
    Múltkor személyesen az előadóval együtt a csoportvezetőnél egyeztettem le egy tervet, mert szerintem kérdéses volt. Pár hét múlva benyújtottam az elmondása alapján a tervet. Beadás után szólt az előadónak, hogy át kell dolgozni, mert nem jó tájékoztatást adott.
    Lehet,hogy egyszerűbb ha az építéshatóságnak mindig igaza van, de egy idő után, amikor minden héten jönnek az új kitalációk, az új rávezetni valók, akkor egy idő után az embernek elege lesz. A múlt héten a kertész általi kertészeti terv készítése, ezen a héten pedig földmérő általi kitűzési rajz becsatolása az újdonság.

  • Cser Eszter

    2012. május 3. csütörtök 16:17

    #84059

    És a mai legújabb.
    Nyilatkozzam le, hogy milyen a kuka tárolásának módja az épületnél zárt vagy nem zárt.
    Rajzoljam rá a beépítési vonalat az alaprajzra, mert a kótázott előkert és oldalkert és hátsókert méretekből nem állapítható meg, hogy építési helyen belül van-e az épület.

  • Huszti István

    2012. május 3. csütörtök 17:41

    #84061

    Néhány kedvencem:
    1. Az épület legmagasabb pontja 6 méter, kérik számítással igazolni, hogy az építménymagasság nem több, mint 7,5 méter.
    2. Az erkélyre felfuttatott növény vetülete beleszámít a beépítettségbe, ha a növénykötöző drót az erkélyhez rögzített, DE!, ha 6 méter magasan beton alapra helyezett IPE 200-as oszlopokra fut a növény, akkor nem.
    3. (szerencsére nem velem történt)Tervező kolléga szerint az építési eng. kérelmet jogtalanul utasították el. Kért időpontot az irodavezetőtől egyeztetésre. Az irodavezető a megbeszélés napján reggel felhívta, hogy sajnos nem ér rá, adott új időpontot egy héttel később. Egy hét elteltével a kollégát mosolyogva kirúgta, miszerint letelt a fellebbezési határidő.
    4. Ügyintéző szerint a szögtámfalat a talajhoz szegezik.
    5. A ferde tetőn a rétegrendi vonalat nem szabad függőlegesen jelölni, hanem a rétegekre merőlegesen, kérik a tervlap cseréjét.

  • Szabóbácsi

    2012. május 3. csütörtök 17:49

    #84063

    Tőlem is kért már elnézést egyszer az előadó hogy elnézte a beépítési paramétereket #&@!

  • Fenyvesi Péter

    2012. május 3. csütörtök 19:02

    #84064

    [re=84059]Cser Eszter[/re]: Kétoldali hivatalis packazitis? Rajzolvasási gondok is lehetnek. SI faktor? (sárga irigység faktor) rohadt tervezőnek se legyen már jó! 193/2009. tervdokumentáció tartalma? Remélem, mindet 8 napon túl kérték!
    De jó, holnap adok be tervet. Mikor belépek, felhagyok minden reménnyel. Vagy a jómodorral. 🙁

  • lali

    2012. május 3. csütörtök 20:23

    #84068

    van egy kedves – és rendkívül felkészült – tűzvédelmi szakértő kollégám, aki néhány visszadobott tervnél közigazgatási eljárás lebegtetésével, jogszabályi hivatkozással ment be a hatósághoz már többször a visszautasított szakhatósági engedélyek miatt.
    mivel az előadók és a főnökeik is NAGYON féltik a székeiket, ezért minden esetben sikerült elérnie, hogy a nyilvánvalóan téves és hibás szakhatósági engedély elutasításokat visszavonják.

    lehet, hogy a fenti esetben egyszer érdemes lenne megpróbálni egy ilyen eljárást az elsőfokú hatóságnál is

  • tanúsító

    2012. május 3. csütörtök 20:28

    #84069

    Nehéz elképzelni, hogy az Építészeket – hallgató korukban – ne érték volna hasonló inzultusok, mint a gépészeket: rajzbeadás xy tárgyból. három éjjel, három nap szerkesztés-kihúzás-feliratozás után!, reggel nyolckor a tanseg.: „Hű de gyönyörű munka, Kolléga Úr, hibátlan! Precíz! És milyen szép, tiszta munka, kalapom emelem!Ez akár jeles is lehetne…, lehetne, ha nem felejti le a Kolléga Úr azt a fránya méretvonalat ott, a felső sarokban. Várjon csak, segítek…” és a nagy gonddal kiszerkesztett, ki…stb hófehér, szűzi DIPÁ-mra piros golyóstollal rávési a segédvonalat, de úgy. hogy az alatta lévő 3 A/0 DIPA is áthasadt! „Holnap négyig hozhatja különeljárási nélkül!” (72 óra tömény rajz!!!)és még utánam szól: „És nem ezzel a selejttel jön vissza, hanem újakkal!”
    Aki ezt, vagy valami hasonlót félévenként 3-4szer megkapta- persze kizárólag az állékonyság növelésére, nevelési célzattal, sokáig fel sem vette a hatóságok kisded játékait.(Bevallom, én tíz év után álltam fel azzal, hogy: Tervezzen nekiek a Gyurgyeváci lócsiszár! Azóta az én kezemben van a szítóvas…
    Türelem, Építészek, ÍGY TÉR VISSZA A FIATALSÁGOTOK…hogy nem így képzeltétek?…

  • Cser Eszter

    2012. május 4. péntek 06:50

    #84074

    Van egy kis bővítés ügyem, ahol 61. napon kaptam hiánypótlást. Van olyan beadott engedélyem, amire lassan harmadik hónapja még egy sor sem érkezett. Amelyik engedélynél rákérdezett az ügyfél két hónap után a jegyzőnél, hogy mi újság, udvarias semmitmondó választ kapott a jegyzőtől és egy hiánypótlást az előadótól (igaz el kezdtek az ügyével végre foglalkozni).

    A hiánypótlások kiadására a jogszabályok megszabnak határidőt, sőt elvileg kellene az eljárás megindításáról is értesítést kapni. Hát ilyen csak nagy ritkán van, a hiánypótlás sem jön a beadástól számított 10 napon belül. Az pedig, hogy egyszer összeírnák a hiányosságokat, azokat benyújtjuk, és kapjuk az engedélyt, ez nem igazán szokott előfordulni. Több javítás, kiegészítés több ütemben.
    Már próbáltunk beszélni a jegyzővel (mint a törvényesség őrével), de vele még az előzetes bejelentkezések után sem sikerült, mindig az aljegyző hallgatta meg a problémánkat. Kértük egyszer legyen kiírva hiánypótlás jól összenézve, aztán ha beadjuk, akkor minél hamarabb lehessen engedélyt kapni.
    Persze, megígérte, hogy utána nézz, de nem változott semmi.
    Igazán csak idegeskedni lehet, mert senkit nem érdekel, hogy az ügyfeleken a jogszabályt utolsó pontig be akarják hajtani, saját maguk a jogszabályban előírt határidőket sem tudják tartani.

    Szabóbácsinak:
    Ha kértek volna elnézést a hibás tájékoztatásért nem lenne gond, akkor sem eset volna jól, az átdolgozás, de hát így jártam…. Emberek vagyunk.
    De egy szót sem szólt nekem személyesen a hibás tájékoztatás adója, de még az előadónak sem mondta, hogy sajnálja vagy valami.

  • ZooLee

    2012. május 5. szombat 11:05

    #84082

    Jó téma!
    Jó tudni, hogy nem egyedül hőbörgök!

    Különösen tetszik a Miklós által idézett jogszabály (2) pontja.
    Ha ezt betartanák a hivatalok, az volna a Kánaán!

  • Akta

    2012. május 5. szombat 18:47

    #84085

    Soha sem vállalom az építési engedély megszerzését.
    Csak azért vállalok felelősséget és csak azt szolgáltathatom, amire ráhatásom van.
    Mivel az engedélyeztetési folyamatra nincs a tervezőnek direkt ráhatása ezért, aki elvállalja, az hibázik. Főleg saját magát csapja be és természetesen az építtetőt is. Ezzel az értelmetlen vállalással az a tévképzet alakul ki az építtetők körében, mintha nem ők tehetnének a hatóságok egyre fokozódó, szándékosan ellenséges magatartásáért.

    A terv elkészítése az építész feladata, a szarrágás a hatóságokkal pedig az építtetőé. Legyenek szívesek összefogni és a saját önkormányzatukon működő építéshatóságot értelmes, gyors, kedves kiszolgálásra bírni. Ha ezt nem teszik és egy lakossági fórumon csak 80-an jelennek meg és hagyják, hogy a HÉSZ direkt jól kiszúrjon velük, akkor csak járkáljanak az engedélyeztetés ügyében.

    A tervet átadom az ügyfélnek, ha kifizet.
    A kifizetett tervvel elmehet a hatóságra engedélyeztetni.
    Ha az én igazi hibám a hiánypotlási követzelés, akkor szó nélkül ingyen elvégzem.
    Ha hiánypótlás csak a hivatal értelmetlen szarrágása akkor a pótmunkát a megbízó ki kell fizesse – hiszen az ővé a szarrágó hatóság, az ő adójából fizeti.

  • Fenyvesi Péter

    2012. május 6. vasárnap 21:50

    #84094

    [re=84085]Akta[/re]: A megbízók komplex szolgáltatást kérnek, hisz nekik ez ismeretlen terület, nem mozognak rajta otthonosan, tartanak a terv elutasításától, biztosra karnak menni. Ha megvan az engedély, akkor van számukra rendben a dolog. Nemrég úgy ment el egy megkezdett munka, hogy valaki elvállalta statikával gépészettel, művezetéssel, kivitelezéssel, stb. együtt. Ő volt a biztonságosabb a megbízónak.
    Én is szeretem megmutatni, együtt átnézni az előadóval (előzetes egyeztetések után is) hogy ő is képben legyen, elmondjam, mit miért, hogyan nyújtok be. Esetleg, mit miért felesleges. Nem szokták ellenezni. Nekem is jó, ha a bizalom megvan irányomban.
    Holnap tervbeadás, nálam lesz a Miklós által beidézett Ket. részlet. 🙂

  • Kőmíves Kelemen

    2012. május 6. vasárnap 23:17

    #84095

    Nekem a mostani legutóbbinál a tervtanács azzal jött, hogy csatoljak M1:10 léptékű csomóponti rajzokat a bővitmény-meglévő épület kapcsolatáról, mert szerintük ez nem megvalósitható.
    Nyeltem egyet, kiviteli tervre úgyis van megrendelés, elődolgoztam kicsit, beadtam nekik.
    Ekkor azzal jöttek, hogy miért dilatálom el a bővitményt, szerintük csak úgy a jó, ha a régi épületrész koszorújába be van vésve az új födém (amin zöldtető van).
    Kicsit elszakadt a cérna, és felvilágositottam őket, hogy mekkora baromságot beszélnek…
    Aztán jött az, hogy a délnyugati tájolású nappalis bővitmény jobb lenne az északkeleti oldalon, mert az távolabb van az utcafronttól.

    Nooormális?

    Lassan már nem is merem azt mondani az ügyfeleknek, hogy 60 nap az ügyintézési határidő, mert minimum duplájára nyúlik mindig, és nem az én hibámból.
    Jah, és természetesen egyeztetési jegyzőkönyvet nem hajlandóak aláirni, nehogy már bármiért is felelősséget kelljen a későbbiek során vállalni.

  • Akta

    2012. május 8. kedd 17:17

    #84110

    [re=84094]Fenyvesi Péter[/re]: Az ügyfél komplex szolgáltatási igényét megértem. Jónak tartom, ha a tervezők együtt a teljes feladatot megoldják. Ebbe az engedélyeztetés is beletartozhat, ha a hatóság alkalmas rá:
    .
    1.) Jó hatóság:
    A korrekt, értelmes hivatalnál történő engedélyeztetés, a korrekt, értelmes tervtanáccsal történő egyeztetés beletartozhat a komplex tervezésbe, a komplex ügyfélkiszolgálásba.
    .
    2.) Rossz hatóság:
    A ló túloldalára átesett hatóságokkal és tervtanácsokkal való küzdelem NEM tartozhat bele a komplex tervezésbe, a komplex ügyfélkiszolgálásba. Az nem a tervező feladata.
    .
    A túl sok, egymásnak ellentmondó jogszabályok mögé bújó, kukacoskodó hivatalnokok és az értelemtlenségeket kérő tervtanácsok kéréseinek való megfelelés nem mérnöki munka, hanem részben pszihológusi, részben korrupciókezelő feladat.

    — Pszihológusi a feladat, ha a kukacoskodók önértékelési gondok, munkahelymegtartási félelem miatt tartanak be.
    — Korrupció-kezelő a feladat, ha a kukacoskodók a piacról való kiszorítás (a haverok helyzebe hozása) céljából tartanak be.
    Gyakran a kettő ötvöződik.

    3.) Kié a hatóság, kié a felelősség?
    A rossz hatóságról az építtetők tehetnek.
    Az építtetők fizetik az adójukból a hatóságon dolgozókat, az irodájukat, járulékaikat. Az építtetők saját magukkal szembeni kötelessége, hogy elérjék azt, hogy adójukból őket segítő, „jó” hivatalok működjenek.
    Ha erről nem gondoskodnak, nem törődnek az építési jogszabályokkal, a hivatal stílusával, akkor igyák meg a levét, birkózzanak ők a saját hatóságukkal.

    Ezt az én ügyfeleim megértik. E miatt nem vesztettem el egyetlen ügyfelet sem.

  • Kelemen Zsolt

    2012. május 8. kedd 22:37

    #84112

    a „Ket”-et én is viszem holnap, most meg megyek nyomtatni, mert reggel tervbeadás!

  • Fenyvesi Péter

    2012. május 9. szerda 12:48

    #84116

    [re=84110]Akta[/re]: Tiszta képlet. Mindegyik változattal találkozom.
    A mienk, a közelmúltig ilyen jó hatóság volt, szigorú, következetes, de együttműködő. Öröm volt bemenni, értelmes szakmai megbeszélésekre. Én másutt is ilyenekkel találkozom, többségében. Értékelik a szakszerű, alapos munkát, segítenek eligazodni a jogszabálydzsungelben. A kivételeknél meg mérgelődöm, próbálom meggyőzni, akit lehet. A többinél, az engedély érdekében megcsinálom a felesleges többletmunkát.
    Az előadók feletti szakmafelügyeletnek ezt is vizsgálnia kellene, hogy a felesleges bürokrácia csökkenjen.

  • #84258

    […] hete megjelent cikkemet szeretném bővíteni, az azóta eltelt időszak (3-4 hét) […]

  • Fenyvesi Péter

    2012. június 14. csütörtök 20:12

    #84390

    A legutóbbi remek ötletek:
    pl.
    A vakolatot is kótázni kell.
    A kisebb eltérések miatt leállított kivitelezés miatt nem hatályos az engedély (a 193/2009 szerint ettől nem veszti hatályát) a fennmaradási engedélykérés új eljárás, amiben teljesen új feltételek is szabhatók a kész épületre. Pl. tervtanács elé is kell vinni. Vajon, miről dönt majd? Ha nem tetszik, bontás? Ez olyan, mint a visszamenőleges törvénykezés.
    Az engedély nélkül végezhető munka sem végezhető. Nem azért végezhető eng. nélkül, mert független az engedélytől?

ÉPÍTÉSI JOG
Fogalommeghatározások | építménymagasság, épületmagasság, homlokzatmagasság

Azt feltételezem, hogy a szakmánkból sincs mindenki tisztában azzal, hogy PONTOSAN mi a különbség az építménymagasság, az épületmagasság és a homlokzatmagasság között, de főképpen melyiket, mikor kell figyelembe venni. Eredetileg az általam fogalommagyarázatra szoruló kifejezések közül a „12/A Beépítési magasság„-t gondoltam megvizsgálni, de jött pár levél az építménymagasság kontra épületmagasság témában és úgy véltem, nagyobb látószögre […]

Fogalommeghatározások | építménymagasság, épületmagasság, homlokzatmagasság
2017. július 8. szombat
SZAKMA
Milyennek ítéli meg az építéshatósági-, a tervtanácsi- és a főépítészi rendszert? | Kérdőív az építészekről 2017 – 4. rész

A kérdőívbe több téma esetén is elhelyeztük a szabad szavas válaszok lehetőségét, amivel szerencsére a kitöltő kollégák éltek is. Az azonosságok kiszűrése után következzenek tehát ezek a válaszok, mindenféle kommentár nélkül (szerk. megjegyzés: a vastaggal szedettek megegyeznek az én személyes véleményemmel is)  általában az egyes rendszerelemeknek való megfelelés folyamatosan párhuzamos munkát kíván, sokszor ellentmondásos a […]

Milyennek ítéli meg az építéshatósági-, a tervtanácsi- és a főépítészi rendszert? | Kérdőív az építészekről 2017 – 4. rész
2017. június 26. hétfő

legfontosabb jogszabályok

minden (2019 márciusáig megjelent) fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább