Energiatudatos? építészeti díj
Pár napja kb. 3 helyről is kaptam értesítést, miszerint kiosztottak valamilyen energiatudatos díjat. Az Energia Hivatal PR-ja kíválóan működött, láthatóan meg is mozgattak minden lehetséges kommunikációs csatornát. Hétfő reggel kaptam az alábbi levelet:
Kedves Koós Miklós!
Kérem tekintse meg az alábbi cikket: https://zoldtech.hu/cikkek/20120427-energiatudatos-epiteszeti-dij
A díjnyertes pályámű érdekes számomra. Ilyen épületfelújítás, sőt fele fogyasztással és nem gázzal mindannyiunk tarsolyában van, mégsem küldte be senki. A pályázaton több általam nagyra becsült kollégám is indult, szebbnél szebb és megalapozott mérnöki munkával elért energiatakarékos épülettel. Ez lenne a magyar energiatudatos tervezés követendő útja?
https://www.e-gepesz.hu/?action=show&id=8062
Persze ne a passzívház építés legyen az egyetlen út, de azért valami többlet kellene egy energetikai díjazáshoz nem? Szeretném a blogon a véleményét és további kollégák véleményét látni, ha érdemesnek tartja a témát. Köszönettel: Schopf Márton
A cikket magam is olvastam és rendkívül felháborított, bár a többi tervet nem ismerem. A tény maga, hogy egy közönséges felújítás, azokkal a komponensekkel – amiket ma már minden épületnél alapkövetelménynek tekinthetünk – „kiemelkedőt” jelentsen, sokkal több mint az energiatudatosság félreértelmezése.
Kazinczy Gyöngyvér neve szűk szakmai körben talán még ismerősnek is hangozhat, korábban már körberodeózta a médiát passzívház ellenes kirohanásaival, közszemlére téve egyben e témában való járatlanságát. Nézzük meg e I. díjat érdemlő koncepciót és emeljük ki azokat a legfontosabb állításokat, amiket ezek a tablók tartalmaznak:
„A legzöldebb energia a fel nem használt energia„. Brávó, kiváló marketingszöveg, kár hogy nem saját.
„Építészeti, környezeti kultúra megőrzése, a helyi környezeti hatások figyelembevétele„. Nos, helyesen lett megidézve az építészeti tervezés egyik axiómája, de az energiatudatossághoz mellesleg semmi köze.
„384 kWh/m2év értékről 91-es értékre csökkentette a fajlagos energiamutatót. A megnegyedelte jól hangzik, kár hogy a 90-es értékkel én inkább elbújtam volna, ez nem az az érték, amivel 1. dijat szokás nyerni. Másrészt, pedig ha nyitva hagyom a az ablakokat, vagy éppen kitöröm a felét, akkor ez az eredeti érték lehet akár 500 vagy akár 700 kWh/m2év és akkor mégjobban hangzanak, hogy a hetedére csökkentette az energiafelhasználást. Kétségkívül a legrosszabb állapotban lévő épületek esetén lehet a legnagyobb javulást elérni, de ez nem az építész érdeme, hanem annak, hogy sajnos vannak ennyire rossz épületeink. Tiszteségesebb lenne pl. az átlaghoz, vagy éppen az új épületek esetén szokásos értékekhez viszonyítani. Egy gyerekeknek szánt kosárlabdapályán könnyű zsákolni egy 160 cm magas felnőttnek is, de próbálja meg igazi pályán ugyanezt. Ha alacsonyra tesszük a mércét, azt még átugrani sem kell, elég csak átlépni.
„Klímazónás alaprajzi tervezés, passzív napenergiahasznosítás és természetes fény kihasználása„. Ez magyarra fordíva azt jelenti, hogy a tervező meghagyta az ablakokat. A passzív napenergiahasznosítást pedig csak akkor volna ildomos idevenni, ha ez valóban hőnyereséggel jár, vagyis a szoláris hőnyereség és a felületeken létrejövő hőveszteség különbsége pozitív. Ergo ennek feleljenek meg az ablakkeretek, üvegezés beépítése és hőtechnikai értékei (megfelelő sugárzási együtthatójú üvegezés!!), mert ha nem, akkor csak egy bazi nagy lehülő felületet terveztünk. Erre vonatkozóan csak annyi tudható, hogy „új(!!!), jó hőszigetelő képességű nyílászárók kerültek beépítésre„, ami a szakzsargonban a legolcsóbb, kereskedelemben kapható ablakokat jelöli (különben ki lenne emelve a 3 rtg-ű üvegezés, kiváló g és U értéke…stb).
„Környezetbarát anyagok, megfelelő hőszigetelés, nyílászáró csere(felújítás), újrahasznosítás„. Sajnos a sajtóközleményben közreadott tablók felbontása olyan kicsi, hogy nem lehet elovasni a feliratokat, így tudatlanságban hagyva az érdeklődőket, melyek lehetnek ezek a „környezetbarát anyagok”? Csak nem faablakra gondolt a kedves tervező? Mert akkor ezzel ki is pipáltuk a környezetbarát anyagokat? Remélhetőleg nem használt – közel sem környezetbarátnak tartott – betont, no pláne vasbetont, műanyag vízszigetelést, poliuretán esetleg (a gyártásakor energiazabáló) kőzetgyapot homlokzati hőszigetelést. Mindez csak remélhető, különben nehezen lenne védhető a „környezetbarátság”.
Mutasson nekem valaki egyetlen „környezetbarát” anyagot, szerkezetet, az alábbi rétegtervekből:
Az újrahasznosítás jól hangzik, de kínzó kérdés, hogy mi lett a szétrohadt ablakokkal, az üveggel, a felbontott, habarcsba rakott beton vagy műkőlapokkal, a belső ajtókkal, a felbontott hajópadlóval és azok párnafáival? Mit csinálhattak vajon a falról levert vakolattal és csempével, a lebontott kémény koromban úszó tégláival, az elrozsdásodott ereszcsatornával? Vajon mi lett a fotón – látható szépen összerendezett – bontott cserepekkel, amik a legtöbb esetben már maguktól szétmállanak? Hová kerültek a bontott szarufák és cseréplécek, hogyan hasznosulhattak, akárcsak az udvar felbontott, korábbi beton vagy szétmállott téglajárdája, a kibontott szaniterek, a leszerelt lámpatestek, a falakból illetve a Bergmann csövekből kihúzott/kitépett elektromos vezetékek, bakelit kapcsolók? Ugye ezek a fent felsorolt bontott anyagok nem a szemétlerakóban végezték, hanem valami értelmes újrahasznosítás részei lehettek? Bízzunk abban, hogy e kérdésekre a válasz minden bizonnyal a nem olvasható apró betűs részben vannak részleteiben is kitárgyalva.
Mindezt csak azért fontos megemlíteni, mert egyébként pár tucat kisméretű címeres tégla ismételt beépítése még nem teszi az építési folyamat újrahasznosítottá!
„Nyári hővédelem: árnyékolás + hőtároló tömeg„. a nyári hővédelem valóban nagyon fontos, mi magunk is itt, a saját teraszunkon ezt a növénybefuttatós megoldást választottuk (tényleg nekünk is pályáznunk kellett volna…) azonban, mint használó tudom, hogy az effajta nyári hővédelemnek ára van. A mögötte lévő nappali szoba nappal is sötét. Ergo, a fenti hangzatos szlogenek esetében viszont azt jelenti, hogy a „természetes fény kihasználása” sajnos pont kilőve, vagyis nem igaz. Vagy természetes fény, vagy nyári lombárnyékolás. Vagy vagy (a nem kívánt rész törlendő). A hőtároló tömeg jól hanguzik, de azért azt tudjuk, hogy mindez csak akkor ér valamit, ha a megfelelő hőszigetelést valami azért biztositja.
„Épületgépészet: Kiváló hatásfokkal működő gázkazán, esővízhasznosítás: WC öblítés, öntözés, napkollektoros rendszer„. A kondenzációs kazán felemlegetése 2012-ben kb olyan fantasztikus gondosságra utal, mint amikor egy falazat kapcsán egy régi B30-as téglához hasonlítunk valamit. Hagyományos gázkazánt egyre kevesebbet használnak, e téren akkor volna valami említésre méltó, ha pl. földenergiával, hőszivattyúval, biomasszával fűtenének, no de egy sima kondenzációs gázkazánnal ? Mi ebben a fantasztikus, újszerű, előremutató, energiatudatos? Vagy csak az, hogy nem egy 30 éves Totya kazánról megy továbbra is az egykörös fűtés?? A szelektív hulladékgyűjtést és a környezetbarát tisztószerek használatát pedig kár volt idekeverni, mert a tervezés és a megépült épülethez semmi közük, ez egy építtetői attitüd, hogy miként használják majd az épületet ? (ami pl. ott kezdődik, hogy az adott településem van-e szervezett szelektív hulladékelszállítás és felhasználás, vagy csak külön gyűjtik és jó magyar szokás szerint a végén ugyanazon a szeméttelepne kötnek ki?)
……………..
A tervezők közül számosan terveznek ennél komolyabb energetikai mutatókkal épületfelújításokat, mégsem gondolják, hogy az ő tervük valami eredendően új, forradalmi, energiatudatosság szempontjából példának állítandó. Azt gondolom, ma ez kell legyen a minimum, mi több, ha már pályázat, akkor oda valami figyelemreméltó kell.
Ennél ma már sokkal, de sokkal többet kellene megcélozni és ne ámítsuk magunkat azzal, ha az energetikailag értékelhetetlenül elavult épületeinkre felteszünk pár napkollektort és kicseréljük az ablakokat „új nyílászárókkal”, akkor már energiatudatosak vagyunk. Nem lenne jó, ha egy ilyen pályázati végeredmény kapcsán a hazai energiapolitika és mi magunk is megelégednénk pusztán ennyivel, mert ez szakmai sértés volna azok számára, akik mindezt komolyan gondolják és nem elégszenek meg azzal, hogy pár unalomig ismert frázissal írnak tele pályázati tablókat.
————–
Kiegészítés:
az alaprajzról nem is esett szó, pedig az is megérdemel pár mondatot, mint a természetes szellőzés nélküli és csak közvetett megvilágítású szobák, az ügyféltér akadálymentesnek mondott WC-je, ami nem alkalmas erre (nem véletlenül nincs berajzolva a 150 cm átmérőjű kör), az összes ajtó küszöbös és még lehetne sorolni. Ki adott erre engedélyt? Egy biztos, akadálymentesítéssel foglalkozó szakember egészen biztosan nem látta, de ki lett pipálva.
Hozzászólások (25): megnézem
tanúsító
2012. május 1. kedd 02:08
Megpróbálom megismerni a második-. harmadik helyezett munkáját, meg egy-két elutasítottat. Bizonyára érdekesek lesznek!
Kelemen Zsolt
2012. május 1. kedd 09:09
Az 1. díjas terv itt érhető el: https://epiteszforum.hu/node/15869
„Energiatudatos szellemben végzett, előremutató tervezői munkáját a Magyar Energia Hivatal 1 millió forintos pénzdíjjal jutalmazta.”
No comment, és irigy sem vagyok!
Kelemen Zsolt
2012. május 1. kedd 09:10
tovább olvasom a cikket:
Az építész csak utólag tudta meg, hogy egyeztetés nélkül jelentősen változtattak a műszaki tartalmon, majd az ezt követően újra kiírt pályázaton sikerült kivitelezőt találniuk.
A hangsúly a megváltozott műszaki tartalmon van: fa nyílászárók helyett műanyag, kőzetgyapot hőszigetelés helyett PS táblák, a növényrács ívelt tartói helyett fűrészáruból összecsavarozott vázrendszer. Ezek nem elhanyagolható, apró különbségek, hanem – főleg a környezettudatos tervezési szemlélet és cél tekintetében – döntő változtatások
Az eszem megáll!
Kelemen Zsolt
2012. május 1. kedd 09:11
Mivel az előző hozzászólásom nem jelent meg a link:
https://epiteszforum.hu/node/15869
ptszk
2012. május 1. kedd 10:20
savanyú a szőlő…
Koós Miklós
2012. május 1. kedd 10:36
Kiegészítés:
az alaprajzról nem is esett szó, pedig az is megérdemel pár mondatot, mint a természetes szellőzés nélküli és csak közvetett megvilágítású szobák, az ügyféltér akadálymentesnek mondott WC-je, ami nem alkalmas erre (nem véletlenül nincs berajzolva a 150 cm átmérőjű kör), az összes ajtó küszöbös és még lehetne sorolni. Ki adott erre engedélyt? Egy biztos, akadálymentesítéssel foglalkozó szakember egészen biztosan nem látta, de ki lett pipálva.
Koós Miklós
2012. május 1. kedd 10:38
[re=84016]ptszk[/re]: szabad cáfolni
Koós Miklós
2012. május 1. kedd 11:29
[re=84020]Adamko Feri[/re]: nem értünk egyet, vagy félreérthető, amit írtam. E fenti munkának SEMMI KÖZE az energiatudatossághoz. Ha egy 70 éves parasztházban a laikus építtető kicseréli az ablakokat és kivülről rátesz 10 cm hőszigetelést a homlokzatra, mi több még a padlásra is jut 10 cm, akkor a korábbi energiaszámla valószínüleg negyedét fogja fizetni. Miközben laikusként azt sem tudja, mi fán terem az „energiatudatoság”.
Egy szakembertől viszont elvárható, hogy PONTOSAN TUDJA ÉRTELMEZNI és tudja is alkalmazni. Laikus közönség előtt lehet gügyögni, de egy szakmai pályázaton NEM. Ezt tettem szóvá. Az egész leírásból süt a hozzánemértés, a felszinesség, a „marketinggelmindeneladható” mentalitás.
a laikus közvélemény jelentékeny hányada max a Blikkből és a Kiskegyedből tájékozódik és kötve hiszem, hogy széles körben eljutna hozzá a Magyar Energia Hivatal szakmai pályázatának az eredménye. És itt térnék vissza Jóska véleményéhez. A népek nem fognak erről beszélgetni a vacsoraasztal körül, mert el sem jut hozzájuk a hír.
RobinHood
2012. május 1. kedd 14:48
Ez egy sima átalakítás. Hirtelen 15 ilyen rétegrendű/volumenű munkámat szedém elő, de nem teszem, miért tenném? Ez a megoldás, nincs más. Alapvetően Miklós pártján állok. Az „Energiatudatos” témakörben kiváló eszmefuttatások voltak és lesznek itt e fórumon. Azok több értéket hordoznak. Kezd a címke megtévesztő lenni Hölgyeim és Uraim. Kishőszigetelés, kiskóla máris zöldcimke.
Koós Miklós
2012. május 1. kedd 15:20
K.Gy. „Vaszati szakértő” is, bár a Vaszati szövetségben nem találni a nevét. Idézet a honlapjáról:
„A Vasztu tudománya a Stapatya védában van leírva, amely a több évezredes Védikus Írások egyikének, az Atharva védának a része. A Vasztu ötvözi a Védák tudását az emberrõl és boldogulásáról az anyagi világban. Ha szeretnénk harmóniában élni a természettel, szeretnénk kedvezõen használni annak egyetemes törvényeit, alkalmazzuk a Vasztu szabályait új házunk építése során, vagy meglévõ lakóhelyünk átalakításakor! A Vasztu a lelki és az anyagi tudományok legoptimálisabb ötvözete: a legkülönbözõbb egyetemes törvényszerûségeket foglalja magában (gravitáció, energia-áramlás, a bolygók mozgása és hatása, az égtájak jellemzõ tulajdonságai, az öt alapelem: föld, tûz, víz, levegõ és éter sajátosságai); ezen kívül nagyon mély lelki háttere is van, amelynek az õsi indiai Védikus Írások istenségeivel és félisteneivel van szoros kapcsolata.
Jogosan vetõdhet föl a kérdés: hogyan alkalmazható ez a több ezer éves indiai építészeti tudomány napjaink Európájában, ahol teljesen mások az éghajlati viszonyok, a kultúra és az emberek szokásai? A Németországi Szász Svájcban található Védikus Akadémián Marcus Schmieke vezetésével, kifejlesztettük a Vasztu „európai vagy modern változatát”, ami Vaszati néven vált ismerté. A Vaszati úgy ötvözi az õsi és a modern építészettudományt, hogy az minden szempontból ki tudja elégíteni a mai európai emberek igényeit, ugyanakkor hû marad a Vasztu õsi alapelveihez.
Mérnökként azért hiszek ebben a tudományágban, mert pontosan szerkeszthető, logikusan magyarázható. A Vaszati tizenkét univerzális törvényen alapul. A Vaszati minden alapelve, útmutatása és javaslata a térenergetikával kapcsolatos, az energiaáramlás univerzális törvényeiből vezethető le, egy tudományos alapú térenergetikai rendszer, amely minden pontján harmóniában van a természettel. Így kiválóan alkalmas már meglévő lakások és egyéb funkciójú épületek energetikai harmonizálására, illetve új épületek komplett tervezésére.” (https://www.energiatudatoshaz.hu/vaszati_tanacsadas)
Ez önmagáért beszél. Mérnöki és épületfizikai érveket jobb ha sutba tesszük, mert holmi „térenergetikai” hókuszpókusszal úgysem tudnánk versenyezni.
Huszti István
2012. május 1. kedd 16:54
Teljesen egyetértek Miklóssal, valahol meg kell határozni azt, hogy mi az elvárható szakmai teljesítmény. Amúgy ezzel kapcsolatban a tervezőnek már korábban feltettem néhány kérdést – https://epiteszforum.hu/node/19110 – elfogadható választ nem kaptam.
Rezsnyák Péter kivitelező építész
2012. május 1. kedd 21:25
Miklós! miután a vaszatival kapcsolatos honlapon ezt találtam, nincs több kérdésem:
Drágakőjóslás könyv 1.400,-
Szerintem egyezzünk ki velük egy döntetlenben! (by fekete vitéz, gyaloggalopp)
Kocsis Krisztián
2012. május 2. szerda 09:27
“új(!!!), jó hőszigetelő képességű nyílászárók kerültek beépítésre“, ami a szakzsargonban a legolcsóbb, kereskedelemben kapható ablakokat jelöli (különben ki lenne emelve a 3 rtg-ű üvegezés, kiváló g és U értéke…stb).
Bingó!!!
Olyan jókat szoktam röhögni magamban amikor a műszaki adatlapon(márha van 1általán van) az szerepel ,hogy kiváló minőségű. Ráadásul ezt nemhogy a köznép ,de még jónéhány tervező is beveszi.
Ennyi ésszel meg egy vödör mésszel bárki nyerhet 1 millát ….
Pintér Attila
2012. május 2. szerda 14:51
Szerencsém volt a helyszínen megnézni az összes pályázatot, és úgy emlékszem, hogy ez a 90 kWh/m2 év volt a leggyengébb érték.
A győztes projekt kihirdetése előtt, a pályázat kiírójaként jelenlévő MEH képviselője kifejezetten gázfűtés ellenes beszédet tartott, és jelezte, hogy ennek a pályázatnak az országos gázfüggőség csökkentése is a célja. Biztosan elégedett!?! A többi, „korszerűtlen” pályázat zömében hőszivattyút használt. (Talán nem is volt több gázkazános megoldás.)
A bírálók nem figyeltek eléggé, vagy a pályázók nem értették a kiírást, de az biztos, hogy így elég szánalmassá degradálódott egy jó kezdeményezés.
Koós Miklós Úr! A honlapjához gratulálok, élvezetes és tanulságos a böngészése!
Lazzlo
2012. május 2. szerda 19:23
Úgy tűnik, a mérték itt nem volt érték.
greenpr
2012. május 2. szerda 20:45
Nem Kazinczy Gyöngyvér tehet arról, hogy ő kapta az 1. díjat (nyilván nem úgy lobbizta ki…). Az inkább elgondolkodtató, hogy a szakmai zsűri mi/ki alapján szelektált… Nyilván – jóemberi szokás szerint – személyek ellen (esetleg ‘haverok’ mellett?) is szavazott a t. zsűri, amikor x – az nagydíjas épülethez képest sokkal jobb energetikai mutatókkal rendelkező – tervek/tervezők NEM kaptak akárcsak 1 dicsérő oklevelet sem. Úgy tudom, több magyar minősített passzívház is szerepelt a 15 pályamű között – ezek tehát említésre sem méltó energiatudatos építészeti irányvonalat képviselnek, a zsűri döntése (elhallgatása) értelmében. (Hol látható a pályaművek listája? Tudja valaki?) Illetve elgondolkodtató, hogy a passzívház-technológia miért szálka a szakma – egy bizonyos részének – a „szemében”?
M
2012. május 2. szerda 22:08
[re=84025]Huszti István[/re]: Idézet a megjelölt linkről:
„HI: 5. Biztos drágább a PT 30 mint a SILKA ? Lehet, hogy a SILKA 20 is megfelelt volna ? (Különben a SILKA jó választás)
Kazgyo: 5. SILKA 30 felel meg. Egyébként PT drágább, hőtároló tömeg szempontjából pedig zéró.”
Hát, nem tudom, lehet, hogy bennem van a hiba, de a zérót nagyon erősnek találom Gyöngyvér részéről. Igaz, hogy valamivel 2 feletti a szorzó a mészhomok javára a fajsűrűségek tekintetében, de ha az összes termikus blokkon belüli tömeget számoljuk, akkor kisebb lesz a mészhomoktéglás épület előnye. Ja, és hogy mennyivel _drágább_ a PT? Gugli 1. találat: PTH 30 NF: 250Ft, SILKA 30: 642 Ft — jó, az utóbbiból nem 16, hanem 15 kell egy m2-re…
Nem lehet, hogy egyszerűen csak arról van szó, az érzelmekre kell hatni, a tények, észérvek meg le vannak sz..va? Szerintem ez az egész leginkább a bíráló bizottságot minősíti…
Mesterházy Mónika
2012. május 2. szerda 22:12
Itt is fontosnak tartom leírni: a nagydíjas épület tervezője nem tehet arról, hogy az ő munkáját hozták ki a legjobbnak, bár, a tervező által sem titkoltan anomáliákkal terhelt a projekt (feltételezem, erről sem ő tehet). A kivitelezés – finoman szólva – nem a tervek szerint haladt… A nagydíjat odaítélő szakmai zsűri ezen nagyvonalúan (?!) átsiklott. Ami számomra elgondolkodtatóbb: több minősített magyar passzívház is indult a pályázaton, több tervezőtől, ezek közül az egyiket sem tartotta méltónak a zsűri arra, hogy gesztusértékű dicsérő oklevélben – hangsúlyozottan nem a fődíjban! – részesítse. A passzívház-követelményrendszer a kimagaslóan energiahatékony építési metódus egyik legjobb, legkiforrottabb technológiája. Az Építészeti-Energetikai Nagydíjat odaítélő zsűri „szellemiségébe” a passzívház-vonal valamiért nem fér bele. Miért is ez a nagy ellenállás…?
Huszti István
2012. május 2. szerda 22:38
[re=84039]M[/re]:
Persze, hogy a PT olcsóbb, ezért kérdeztem, ezt szerintem mindenki tudja, azért kérdeztem, mert megdöbbentő a kijelentés és a válasz is. Amúgy a 20 cm-es SILKA is megfelelne némi erősítéssel. Természetesen a PT-nek is van hőtároló tömege – PT 30 kb. 50 kg/m2, a 30-as SILKA 200kg/m2.
Ezt viszont nem értem : „de ha az összes termikus blokkon belüli tömeget számoljuk, akkor kisebb lesz a mészhomoktéglás épület előnye”, nem tudom mire gondolsz.
M
2012. május 3. csütörtök 12:52
[re=84041]Huszti István[/re]: Igen, és nem csak ragaszkodik az illető ahhoz, hogy a SILKA olcsóbb, még az érvelés is sokkoló Kazgyo részéről: „Mi is utána jártunk, és a mi árajánlatunkban kedvezőbb ára volt. :)” (Mármint a SILKÁ-nak… Hja, kérem, ilyen ajánlatot én is tudnék adni, de inkább lefelé görbülne a smily…)
A kérdésre: arra gondoltam – bár nem szakmabeliként nem biztos, hogy jól fejeztem ki magam – hogy a hőt nemcsak a külső falazat tudja tárolni, hanem a belső falazat, meg a vasbeton födém, aljzat is, és ezek egy SILKÁ-s vagy PTH-s épületnél akár azonosak is lehetnek. És így a két különböző külső falazatú épület hőtárolóképességeinek aránya még kisebb lehet, mint a külső falaiké.
Azt viszont nem értem, hogy jött ki nálad a PT/SILKA 30-as falak kg/m2 aránya. Az alábbi link szerint a (nem könnyített, azaz nem HS-es) 30-as PTH db-ja 15 kg, a SILKÁ-é 27.5 kg, és így (15 x 16)/(27.5 x 15)= kb. 60% tehát még 2x-es szorzó sincs, nemhogy 4x-es. (De nem vagyok szakértő, pl. a habarcsot nem számoltam, szívesen veszem a kiigazítást.)
https://www.tuzepnet.hu/tegla-957-3.html
Huszti István
2012. május 3. csütörtök 15:43
[re=84053]M[/re]:
Kedves M
A fajlagos hőtároló tömeg nem azonos a fal tömegével. Kétféle számítás létezik, az egyik az, hogy a tömegnek azt a részét veszik figyelembe, amíg belülről a fal mélységében a hővezetési ellenállás el nem éri a 0,15 értéket, tehát függ a hővezetési tényezőktől is. A másik – ha jól tudom most ez van érvényben pont a könnyű falazatok „érdekében” -, hogy a fal geometriai középtengelyéig veszik a tömeget. Én az előző alapján számoltam, amúgy szerintem egyik sem helyes eljárás, volt/lenne jobb.
Korbai Zoltán
2012. május 3. csütörtök 15:53
Mint laikus építtető is nevetségesnek találom a zsűri döntését. Első évünket (és telünket) töltöttük a frissen épített családi házunkban, és éppen a napokban számoltam ki, miután lekapcsoltuk a fűtést, hogyan is teljesített a házunk. 56 kWh/nm/év lett a vége. Egyáltalán nem gondolom, hogy a házunk bármiféle díjra érdemes lenne, főleg, hogy ha anyagi lehetőségeink engedték volna, még ennél is takarékosabbat építettünk volna.
beg
2012. május 3. csütörtök 20:50
Nekem az ütötte meg a szemem, hogy mikor rákérdezett István az ÉF-on, hogy hogy lehet 1 méter mélyen +14-15 fok állandó hőmérséklet, K.Gy. simán lerázta, hogy ezt tanították az egyetemen, miközben ugyebár a fagyhatár lakott területen is 80 cm. Remélem jól emlékszem.
M
2012. május 3. csütörtök 21:43
[re=84057]Huszti István[/re]: Kedves István!
Köszönöm! És igen, kicsit önkényesnek tűnnek a fajlagos hőtároló tömeg számításának említett eljárásai, de nyilván a laikus „hőtároló tömeg = tömeg” megközelítéstől sokkal jobbak 🙂
Úgy tűnik, minél mélyebbre ásunk az ügyben, annál nagyobb a baj…
Remélem, erre a blogra kapnak egy linket az Energia Hivatal illetékesei… Hiszen mi értelme egy hibát elkövetni, ha nem tanulhatunk(-nak) belőle?!
shiver
2012. május 5. szombat 15:54
Ezt találtam még:
„A díjátadón a Nagydíjon kívül, Dicsérő Oklevelet három pályamű tervezői vehettek át kiemelkedő munkájuk szakmai elismeréseként.
Dicséretben részesült, Medgyasszay Péter, Büki Péter magyarkúti fa-vályog-szalma falú családi háza, a Czigány Tamás, Nagy András és Papp Róbert tervezésében megvalósult pannonhalmi biomassza fűtőmű, valamint a Zombori Zsolt és Kiss Péter által tervezett környezetbarát MOL Zöld sziget benzinkút Budapesten az Istenhegyi úton.”