A tradíciók folytatása ‐ híd a jövőbe – A fahídépítés új európai reneszánsza

Az útmutatás: a 2006‐os német fahídszabvány

Nem csoda, hogy a fentiek fényében szükségessé vált a minőségi standardok új alapokra helyezése, és egy olyan tudatosság megteremtése, mely a szerkezeti favédelmet előtérbe helyezi, így hárítva el minden akadályt a széleskörű alkalmazás elől. Németország mindig is élen járt a technikai fejlesztésekben, így most is, így ezt az alapot az újonnan kiadott 2006‐os DIN 1074:2006/09 szabvány teremtette meg. E szabvány rögzítette ugyanis – a Müncheni Műszaki Egyetem nagy tekintélyű extraordináriusának, Prof. i. R. Dr.‐Ing Heinrich Kreuzingernak a vezényletével – széleskörűen és első alkalommal a szerkezeti favédelem kialakításának leírásait, mint normatívát.

Többek között ez a lépés tette szabaddá az utat a hosszú élettartamú fahídépítmények megalkotásához. Ha a legöregebb, 800 éves kort elért fahidakra gondolunk, nyilvánvalóvá válik, hogy a helyes építési ismeretek már régen e szabvány előtt rendelkezésre álltak – csupán nem voltak kötelezően előírva.

3. Zöldhíd, Észak-Rajna Vesztfália: Vad- és zöldhidak egyre gyakrabban épülnek, itt látható az első ilyen szerkezetű híd, mely 5 évvel ezelőtt Észak-rajna-vesztfáliai tartomány kísérleti projektjeként épült

A minőségi standardok egységes alkalmazása

Az újításokból a tervezők és a gyártó üzemek is kiveszik részüket, a haladás nem csak a felsőoktatási intézmények kutatómunkájából és az új szabványok megjelenéséből áll. 2009‐ben, Németországban neves tervezőirodák és üzemek elhatározták, hogy megalapítják a „Qualitätsgemeinschaft Holzbrückenbau” nevű szervezetet. E társulás azokat a német építőipari vállalatokat, gyártókat és tervezőirodákat egyesíti, akik elhatározták, hogy bizonyos minőségi standardokat kötelezően és egységesen alkalmaznak. Így biztosítják azt a gondos és figyelmes alkalmazást, mellyel hosszú élettartamú faépítmények hozhatók létre, e társulás alapító tagjai között van a mi cégünk is, a Schaffitzel+Miebach Faszination Brücken GmbH.

„A megfelelő módon épített fahíd élettartama megegyezik az acél‐ vagy betonhidakéval” – ad hangot véleményének az új szervezet ügyvivője, Prof. Dr. Ing. Heinz Brüninghoff, aki az első feszített útpályás fahíd tervezőjeként 25 évvel ezelőtt forradalmasította és létrehozta az újkori fahídépítést. Ennek a példának a nyomán valósult meg pár évvel ezelőtt, a németországi Gera városában megrendezett 2007‐es Tartományi Kertészeti Kiállítás és Vásárra épített igen érdekes és látványos építmény, a „Drachenschwanz” (Sárkányfarok) nevű feszített útpályás híd.

4. Sneek, Hollandia: Ezt a nyitott rácsos szerkezetet acetilált RRFA (ACCOYA-HOLZ) alkotja, és egy beépített acél pályalemez segítségével 60 tonna teherbírással 32 méteres hosszon és 12 méteres szélességgel ível át az észak-hollandiai A7-es autópálya felett, Sneek városában

A fenntartható fejlődés és a megújuló energiaforrások iránti igény további lendületet ad a fának

A fa megnövekedett alkalmazásában nagy szerepet játszott és játszik a mai napig a megváltozott tudatosság és a régóta tartó párbeszéd a klímasemleges építésről. Ennek oka, hogy alig van olyan más építőanyag, mely ilyen mértékben képes az egyre magasabb környezetvédelmi igényeknek megfelelni.

„Gyártásának” pozitív energiamérlege mellett, külön figyelmet kell fordítanunk a tulajdonságra, hogy a fa közel 1 tonna CO2‐t köt meg köbméterenként növekedése során. A klímavédelem előretörésével e tulajdonságok egyedülállóvá és a jövőben még vonzóbbá tehetik a fát.

5. Oloron Ste. Marie, Franciaország: Ez a vegyes, fa-acél szerkezetű gyalogos- és kerékpáros híd 50 méteres szabadnyílással a dél-franciaországi festői kisvárosban, Oloron Ste. Marie-ben áll

Az első vadhíd: egy kísérleti projekt iskolát teremt

A fában rejlő jövőbeli lehetőségekre egy markáns példa a németországi Észak‐ Rajnai‐Vesztfáliai tartomány legfelsőbb építési hatóságának kísérleti projektje. A tartomány több mint 5 éve hozott létre egy fából épített úgynevezett vad‐ illetve zöldhidat. E szokatlan és ambiciózus próbálkozás során egy olyan átkelőről van szó, mely a vadcsapások és az autópályák balesetmentes keresztezését

biztosítja. Ez az építmény, mely 75 méteres szélességével egy fából készített alagúthoz hasonló, felülről teljesen le van szigetelve és földdel borítva. Egy innovatív fejlesztés a fahídépítésben. Miután a tesztfázis a tüzetes építményvizsgálatokkal lezárult, további építmények jöhetnek létre. Nemrég még maga a német autóklub, az ADAC is számos új vadhíd szükségességét jelentette be, a súlyos ütközési balesetek számának csökkentéséért. Várhatóan egyre gyakrabban kerülhet elő az új építmények megalkotásánál e fából készített variáció.

6. Gschröff, Ausztria: Ez a tömbragasztott fa főtartós hídszerkezet az ausztriai Steyrermühl városában áll. A főtartók háromrétegű 3S lemezekkel van borítva, szellőztetett légréses burkolatként megépítve, 80 méter hosszú és 1,60 méter széles, a biztonságról az acél korlát gondoskodik

Európa országai újra felfedezik a fát

A németországi fa‐reneszánsz mellett más európai országokban is fordulat figyelhető meg a fahídépítésben. Csak Hollandiában a közelmúltban számos fahíd épült e modern építési móddal, igen látványos és különleges, innovatív építmények, mint Sneek városában is, ahol első alkalommal lett alkalmazva nagyobb építménynél „modifikált”, vegyi eljárásokkal megváltoztatott faanyag. Itt mindenképpen meg kell, hogy jegyezzük, túlnyomórészt német cégek által megalkotott építményekről van szó. A Németországban uralkodó magas nívó a fahídépítésben jól exportálhatónak látszik, így vált cégünk számára lehetővé, hogy az elmúlt három évben nagyon jelentős építményeket hozzunk létre Franciaországban, Ausztriában, Olaszországban és Hollandiában.

7. Ijsselstein, Hollandia: Ez a 117 méter hosszú és három méter széles, fa szekrénytartós gyalogos- és kerékpáros híd karcsúan ível a hollandiai Ijsselstein, városában - fotó: John Marshall/Amsterdam

A fa‐beton öszvérszerkezet: a következő lépcső

Bizonyos jelenleg zajló fejlesztések tovább gyorsíthatják a faépítés növekvő tendenciáját. A közelmúltban Németországban létrehoztak két különleges hídépítményt, melyek az igen innovatív fa‐ beton öszvérszerkezetként lettek megalkotva. Itt egy vegyes építési módszerről van szó, ahol egy terhelhető kapcsolatot alakítanak ki a két anyag között, a vasbeton szerkezetekhez hasonlóan.

Egy kéttámaszú rendszer esetén, a húzott alsó övben fellépő erőket az RRFA tartók, míg a felül elhelyezkedő nyomott övben fellépő erőket a beton veszi fel. A nyíróerőket továbbító kapcsolati elemeknek fontos szerepe van, itt jelenleg több különböző rendszer érhető el a piacon, melyek alkalmasságukat már bizonyították.

Több előnye van ennek az építési módnak, a magasabb teherbírás mellett a már „beépített” szerkezeti favédelem – hiszen a tartók a betonlemez által időjárásállóan fedve vannak, továbbá a zsaluzási és betonozási munkák egy részét is szükségtelenné teszi.
Ez az építési mód ígéretes fejlődés előtt áll, az első eredmények rámutatnak a benne rejlő nagy potenciálra.

8. Almere, Hollandia: A faépítésben rejlő alkotási szabadságot jelképezi e ferdekábeles híd a hollandiai Almere városában

A jövő

Végezetül elmondható, hogy a faszerkezetű hídépítés térhódítása több tényezőből tevődik össze:

• az építészeti és optikai előnyökből,
• a kiváló műszaki tulajdonságokból, mint az alacsony önsúllyal párosított jó teherbírás, melyek jó megoldást nyújtanak a mérnöki problémákra,illetve a gazdaságos gyártási és építési költségek.

E három tényező együttes eredményeként – nem utolsósorban a jövőt jelentő környezettudatos építés növekvő igénye miatt – a fahídépítés egyre nagyobb teret nyer. Így lehet tehát a tradíciók fejlesztésével hidat verni, a múltból egyenesen a jövőbe.

• Hivatkozások:
• Deutsche Gesellschaft für Holzforschung: https://www.dgfh.de/
• Qualitätsgemeinschaft Holzbrückenbau: www.holzbrueckenbau.com
• Schaffitzel‐Miebach Faszination Brücken GmbH: www.schaffitzel‐miebach.com IB‐Miebach: www.ib‐miebach.de 

A fenti cikk korábban már megjelent a Magyar Építéstechnika 2011/6-i nyomtatott változatában.