Az ArchiCAD-hez számos gyártóspecifikus termék illetve alkalmazás készült, az egyszerűbbek egyszerű tárgyak és az adott gyártó termékválasztékát lehet velük megjeleníteni a legtöbbször komplett szín (és pl. textil választékkal). Bizonyos termékcsoportoknál azonban un. API/add-on/kiegészítőre van szükség, mert a termék végleges formáját az adott épületmodell függvényében hozza létre egy mini alkalmazás. Ezt telepíteni kell az ArchiCAD-re, ebből következően nem mindegy, hogy milyen verziójú és milyen platformú ArchiCAD fut a gépünkön. Az ArchiCAD használok széles tábora meglehetősen eltérő módon használja a szoftvert, van, aki kihasználja az összes 3D lehetőséget, van, aki pl. csak a legszükségesebb mértékben frissíti a korábban megvásárolt szoftvert.

A fent említett API-knak mindehhez kellene igazodni. Az API-k fejlesztése pénzbe kerül, amit nyilvánvalóan a gyártók állnak, így ők csak akkor adnak ilyen megbízást, ha értelmét látják. Nyilván nehezen kimutatható a tényleges forgalmukban az, hogy az építtetők a tervező által megmodellezett épületen az ő terméküket mutatta be pl. látványterv formájában, de az általános piaci jelenléthez azt gondolom ezek feltétlenül hozzá kell hogy tartozzanak.

A gyártók közül a Velux az elsők között volt, aki nagyon kitartó módon minden ArchiCAD verzióhoz elkészíttette az aktuális API-t, de a konkurens cégek már nem voltak ennyire „lelkesek” és bizony jó néhány verzió kimaradt. Így ezekben az időszakokban, ha nem Velux terméket akartam volna betervezni és 3D-ben megjeleníteni, a tervdokumentációhoz pedig egy gyári megrendelőlapot kinyomtatni, akkor maradt az egyetlen gyártó, akinek a termékét be lehetett mutatni. Ez természetesen az építtetőt nem kötelezte semmire, de azért nyilván orientálta.

Ez az anomália egyszeriben megszűnt, amikor a Graphisoft a tetőablakot beépítette az eszköztárba és innentől kezdve a tetőablak gyakorlatilag egy tárggyá vált, aminek mindegy, hogy Velux, Schindler, Roto vagy Fakro. Sőt mivel az eszköztár a következő verziókban is nyilvánvalóan megmaradt, így én pl. nyugodtan használhatom a 4 évvel ezelötti Velux könyvtárat, miközben az ArchiCAD 4x frissült. A probléma megoldódott.

Amiért e cikk létrejött az a tetőfedő anyagok között található teljes káosz miatt van. Mára mind az öt nagy hazai gyártó (Bramac, Creaton, Leier, Mediterrán, Tondach) elkészíttette a maga ArchiCAD-es API-ját, a baj csupán az, hogy valamelyik évente rendeli meg a frissítést a soron következő ArchiCAD változathoz, van, aki 2-3 évente, sőt olyan is van, aki évekre hanyagolja. Mivel a Graphisoft – mindmáig érthetetlen okokból – áttért az évenkénti frissítésekre, ez a folyamat felgyorsult, nem ritkán kedvét szegve  a gyártóknak, akiknek így évente kell(ene) fizetni a frissítésekért.

Ráadásul használva ezeket a kiegészítőket egyértelműen látható, hogy mindegyik minialkalmazás mögött hasonló motor lehet, hiszen a kezelése, megjelenésük igen hasonló, ahogy az alábbi képekből is látszik.

Elkezdtem egy családi házat pl. AC13-ban, de időközben áttértem az AC 15-re és bár az újabb verzió meg tudja nyitni a korábban létrehozott tetőfedés tárgyat, már nem lehet szerkeszteni, mert pl. az  AC 15-ben már nincs meg annak a gyártónak a legújabb API-ja, emiatt vissza kellene menni 2 verziót, ami újabb problémákat vet fel, hiszen újabban az ArchiCAD csak egy verziót enged lefelé menteni.

Szintén sűrűn előforduló feladat, régebbi terveket megnyitni és azokon bizonyos dolgokat változtatni, igen ám, de ahhoz abban a verzióban kellene megnyitni, mert az akkori API-k hiánya miatt bizonyos tárgyak nem jelennek meg. Most kértek tőlem egy jó régen tervezett irodaházhoz módosítást, ami leginkább egy tetőtérbeépítés volt telis-tele tetőablakokkal. Mivel ez talán még AC7-tel készült az összes tetőablak helyén csak egy lyuk van. Nyilván emiatt nem fogom feltenni az AC 7-est, így újra el kell majd helyeznem az ablakokat, természetesen újra kezdhetem a tetőfedő anyagok „gyártását” is, mivel nyilván már azok sem használhatóak.

Amióta a tetőablak bekerült az eszközök közé, bármelyik verzióval megnyithatom és természetesen továbbszerkeszthetem a tetőablakokat, illetve kiegészíthetem az újabb termékekkel (lásd pl. fénycsatorna)

A korábbi előnyből – mármint hogy meg tudjuk mutatni a konkrét terméket egy épületen – hirtelen bosszúságra vált, hiszen ezek a visszamentések – bár megvalósíthatók – de pont nem a hatékonyságot növelik, amit pedig unos-untalan hallhatunk, a mind újabb és újabb AC verziók kapcsán.

Én most térek át a 13-asról a 15-ösre és most csak emiatt fent kell tartanom majd a gépen egy natív windows-os AC 14-et, hogy ha szükségem volna valamelyik gyártó termékére, meg tudjam modellezni, bár már most látszik, ezt csak akkor fogom megtenni, ha értelmét látom.

2012. március 9-i állapot szerint …

Az ArchiCAD 14 windowsos verziójában megtalálható mind az öt nagy hazai gyártó termékei:

az AC 14-es mac-es változatában viszont csak 2 db használható

ugyanennek az AC15-ös windows változatában már csak 3 db található …

..míg az AC 15 MAC-es változatában O DARAB !!!

Nem értek a a programozáshoz, így nem tehetek konkrét javaslatot, de újólag meg kell ismételjem azt a korábbi javaslatomat a Graphisoft felé, hogy fontos volna az eszköztárat kiegészíteni egy tetőfedő eszközzel és ezek a problémák egyszeriben megszűnnének. Mik lennének az előnyei?

1. a tervezők és rajtuk keresztül az építtetők a teljes tetőfedő palettából tudnának választani
2. mindegy volna, hogy ki milyen verziót (AC7-AC15)
3. és milyen platformot használ (Windows-Mac)
4. a gyártóknak csak a konkrét termékeik újdonságait kellene megrendelni a szoftverfejlesztőknél

Szép új világ lenne ….
a témáról már korábban is írtam a Mac + ArchiCAD + AC kiegészítők című cikkben.
[poll id=”48″]