Hát akkor eljött a kekeckedés ideje! Remélem, a tervező lelke -fiatal kora ellenére- már megedződött, sem okom, sem szándékom megbántani!
Úgy gondolom, büszke lakója lenne saját tervezésű házának, legalább másfél évig, amíg néhány tapasztalatot össze nem gyűjt az „együttélés” során.
– valóban gyönyörű a ház, jó nézni, kevésbé jó lesz a fűtésszámláját kifizetni! A mai trendtől eltér az A/V arány, a többlet-szigetelésnek meg ára van…Bár nincs utalás a fűtés módjára, vélhetően a vendég WC-ben lesz egy gázkazán, ugyanis tüzelőanyag tárolásra nincs hely. Valahol a hálók területén egy tartalék kémény nem ártana, azt viszont nem bánom, hogy a nappaliba nem erőltetett be egy kandallót.
– a gyepet, kertet is gondozni kéne, csak hát nincs hova tenni a szerszámokat, anyagokat. A kerti bútorokat is el kellene valahová rakni télre. Vért fog izzadni, akinek a házhoz stílusban illeszkedő kerti kamrát kell majd terveznie -ha maradt annyi beépíthető hely.
– tartok tőle, hogy idővel ajtaja, fala nő a garázsnak, hiába olyan mutatós jelenlegi formájában.
Gratulálok a feladatmegoldáshoz, sok sikert kívánok!

Ha a garázs túlsó falát megtoldja az „akváriumos” falszakasz szimmetria párjával, akkor oda elférhet sok minden (fűnyíró kerti bútor), ha elviseli az így létrejövő homlokzatképet. Erre az új helyiségre az udvar felől tehet ajtót, így még a kocsival sem kell kiállni pakoláskor (bár szebb ha garázsból nyílik az ajtó), no meg kibírható a kapu nélküli garázs is.
A terasz felől nekem a konyhának olyan utólag „odaragasztott” szerszámos jellege van, de lehet, hogy csak az ajtó miatt, vagy hogy nem ár oda a terasz.
Egyébként tetszik.

Klassz, hogy van a szülői hálóhoz egy fürdőszoba, de meg kellene tükrözni a kicsivel! Az egész család által használt nagy fürdőt csak a hálószobán és a gardrobon keresztül lehet megközelíteni, ami egy picit sem praktikus!
Gratulálok!

A terv nekem is tetszik, viszont a nyílászárókat nem szerencsés falsíkra tenni! A hálók déli homlokzatán külső falsíkon- megértem én, hogy így adta ki a 12 m2-t…:)-, de a szülői háló keleti homlokzatán meg belső falsíkra…? Attól tartok, mindkettő hőhidas lesz…

A Terv nagyon korrekt. De az egyetem után…..mikor megkapja (ÉS MEGKAPJA) az első kockás papírost. Vagy amikor a 25-ik módosításnál eljutnak ebből a háztípusból a szeretett „középbarackfehérműanyagablak” örök design-hoz :).
Nos, akkor kell igazán összeszedni a gondolatokat.
A Családi házhoz Uraim sok sok Türelem kell.

Gratulálok a tervezőnek! Az előttem szólók talán mindent elmondtak, ezért – engedelmükkel – ezekhez fűznék én is pár kiegészítést.
Tanusító bármennyire is akart „kekeckedni” ez most nem sikerült, hozzászólása majdnem kedves és mint mindig konstruktív, sok praktikus dologra hívja fel a figyelmet, amit érdemes megszívlelni. Egyetértek azzal, hogy gyönyörű a ház, jó nézni és én azt is megelőlegezem, hogy jó lesz benne lakni. A fűtés számla valóban nem mellékes, viszont a ház tájolása jó, a déli oldalon lévő nagy méretű nyílászárókkal nem is vitatkoznék (a két „létra” szerű üvegosztást módosítanám), de az északi homlokzaton, a mellékhelyiségek nyílászáró méreteit csökkenteném, építészeti megoldásokkal az arányokat az adott homlokzaton meg lehet tartani. Visszatérve a nyílászárókra, ezt az épületet, csak kizárólag passzívház minőségű U=0,6-0,8W/m2K háromrétegű üvegezéssel szabad megépíteni. A hőszigetelés vastagságának a növelésével nem lehet és nem is ésszerű a nem megfelelő szigetelésű üvegfelületek negatív hatását ellensúlyozni. Egyébként a ragasztott táblás hőszigetelő rendszereknél nem a pár centi plusz-mínusz vastagság jelent lényeges árkülönbséget, hanem a kiválasztott hőszigetelő anyag minősége. Én a tartalék kéményt megtaláltam a rajzon, hisz két kéménykürtő van berajzolva, csak az egymás melletti kürtők használhatósága kérdéses. Visszatérő pragmatikus „motívum” a tüzelő-, és kerti tároló hiánya. Én ezért sem aggódnék annyira, ez valóban nagyon tud hiányozni, ha nincs, de aki ilyen házat tud tervezni, annak – ahogy mondani szokás – ujjgyakorlat csak, egy stílusában hozzáillő, az építési helyen belül elhelyezett, de semmiképp nem hozzáragasztott, kerti tároló megtervezése. Ha a garázsnak idővel „ajtaja és fala” fog nőni, az tényleg NAGY baj, ezt most kell alaposan átgondolni, a realitások szintjén eldönteni és tervezéssel véglegesíteni és nem az „utókorra” bízni! Tűzimádó, kérem ne kezdjük áttervezni a házat, főleg ne toldozzunk-foldozzunk, abból semmi jó nem származna, viszont a már „odaragasztott” konyha esetlegességével én is egyetértek, az okát keresse meg a tervező és korrigálja, szerintem nem nagy feladat, mert csak az Ön által is említett szögből tűnik fel. Zoolee fürdőszoba tükrözési ötletét jogosnak találnám, ha az épp nem az „alapkoncepcióval” lenne ellentétes. Feltételezem, az volt az eredeti szándék is, hogy a felnőtt hálószobához kapcsolódó teljes üzemű fürdőszobát, kizárólag a szülők használhassák – aki még nem próbálta, nem is tudja milyen nagyszerű dolog! A család többi tagja, illetve a vendégek használhatják a további két WC-t, illetve a külön zuhanyzót. OSman olyan dologra hívja fel a figyelmet, ami jogos, de ezen a szinten még ilyen részletekkel korai foglalkozni, ez kiviteli tervezői feladat és még az engedélyezési tervnél sem tartunk, gondolom csak rajzolás-technikai hiba történt. És, hogy senki ne vádolhasson meg azzal, hogy saját kútfőből még egy fél mondatra sem futja, csak egy apróság, amit én első házamnál tapasztaltam: az éléskamrát ne süsse a nap, a konyha távol esik a bejárattól, ezért a heti nagy bevásárlás alkalmával, amíg az autó csomagtartójából a végleges helyére kerül az áru, át kell gyalogolni több helyiségen, többek közt a nappalin is, de mindkét dolog vállalható. További sok sikert a tervezőnek! Üdvözlettel, Fosztó András

Kedves sby.f.j.! A „Wardrobe” helyett nyugodtan írjon gardróbot, vagy csak egyszerűen ruhásszekrényt, illetve járható ruhatárt, fogadjunk, azt is meg fogjuk érteni. A vizes helyiségek szellőzését nem ajtónyitogatással szoktuk megoldani, ajánlani tudom például az „Aereco” légtechnikai rendszert. Azt viszont, hogy ki hol szereti „letolni”, kérem ezt ne feszegessük, vagy pont ne itt. Köszönöm. Tisztelettel, Fosztó András

Kedves Fosztó András!
Nem akartam áttervezni, csak a „Tanusító” által felvetett problémára reagáltam.
Nem a tervezőnek címeztem az ötletem, hanem neki (hogy ne kelljen „vért izzadni”). Nyilván fogalmazhattam volna egyértelműbben is.

[re=83611]tuzimado[/re]: Köszönöm. Tisztelettel, Fosztó András

Igényes terv, szép munka de azért még van rajta csiszolnivaló.
– Konyhát nappalit felcserélném, tájolásügyileg jobban fekszik a nappaili délen mint a konyha, plussz csomagokkal bevásásrlás után nem kell a nappalin végigcaplatni.
– Kamrába 75/100 –as ablak, nyugati tájolásssl, délután simán felfőzi a befőtteket
– Hálókban a 10-es válaszfal kb. a sátorfal hangszigetelésével egyezik meg, 20-24 jobban megfelelne
– Hálók intimitásának másik problémája a 0 pm-s full panorámás ablakok, nagytotálban fog menni kint az udvaron is a hálószobai élet. Árnyékolt üveggel valamelyest csökkenthető a belátás.

A három hálószoba óriási üvegfelülete aránytalan a helyiség méreteihez képest. Nyáron megsül, télen megfagy a páciens, vagy fizet+környezetszennyez.
Azt a pációt az első hónapban beüvegeznék, hozzácsapnák az alapterülethez. Haramadannyi üvegfelület, jóval nagyobb alapterület, kevesebb fűtés.
A snagy fürdőt célszerű a folyosóról megnyitni. Nem téma.
Ügyes formai megoldások, szinte laborszerű megfejtések, csak a steril hozzáállás miatt a gyakorlatban sajna ez megbicsaklik. Ahol mosnak, ott teregetnek is. Környezettudatos ember nem villanyszárítógépezik. Meg tényleg sokat fogyaszt.
Kocsival megérkezni, konyhát élelmiszerrel feltölteni, ehhez csak át kell verekednie magát a páciensnek az előszobán, a nappalin, az étkezőn és végül a konyhán át eléri a kamrát.
Igazából ahogy javasolták, a nappali utcai része lenne jó konyhának. Onnan kilátni a bejárathoz. A nappali másik része a pációval egy jó étkező lenne. A maradék étkező és konyha ellenben egy kíváló nappali. kapcsolattal a terasszal.
Ennek ellenére nagyon sok részlet szuperül meg van oldva. Sok sikert kívánok és gratulálok!

Ja, a garázst biztos beajtóznák, betapasztanák. Mert az első évben megunnák hogy eltűnne onnan ez-az. Pl bringák, kerti szerszám, sütő… Szép oda ez a belmagasság, de kevesebb is elég. Márcsak azért is lezárnák, mert mostanában még belsőégésű kocsikat használnak. A zárt, de nem fűtött garázsban nem megy 5 alá a hőmérséklet. A szabadban gyakori a 0 alatti hő. Sokkal nehezebben indul a kocsi, jeges, párás az ablak, minden odafagy. Szóval a szabadban tárolt kocsi sokkal környezetszennyezőbb, legalábbis míg bemelexik. És csak ismétlem, vagyonvédelem.

Háziasszonyként (a vásárlás utáni becuccolás miatt) a konyhát/kamrát a bejárathoz közelebb tenném a nappalinál, és teraszt nyitnék az étkezőre, hogy könnyen ki lehessen vinni az ebédet és nagy herce-hurca nélkül lehessen kiülni a teraszra vacsorázni. És igen, a délről érkező napsugarak süssék inkább a nappalit.

Nagyon szép design! (igen, design, ez már több, mint egyszerű terv)

Aki a háló 10-es válaszfalát kritizálja, gondolom a túloldali beépített szekrényt nem látta, különben nem írta volna le.

A konyha tényleg kicsit hozzácsapottnak tűnik, az akvárium kialakítása sem két fillér, de pont ettől lesz egyedi a tér.

Ami az én szememet picit bántja, az a hosszú közlekedő a háló előtt. Ha előbbre rakná a mellette lévő gyerekszoba ajtaját, talán még a fürdő is külön bejáratot kaphatna. Vagy a gardrób. Persze ez a gyerekszoba bútorozhatóságát nem könnyíti meg, de talán nem megoldhatatlan feladat. Pár felülvilágító is elkelne a folyosóra, ha most nincs. De ezek csak apróságok.

Szerintem egy ilyen fedett kocsibeálló pont elég. Feltehetőleg nem olyan környéken épülne a ház, ahonnan csak úgy eltűnnek dolgok. Sőt, inkább kevés is az egy hely, ha netán több kocsi lesz a családban.

Az átriumos megoldás nagyon ötletes, talán csak arra kellene figyelni, hogy ha átnézünk rajta, a túloldalán legyen valami kilátás is, ne csak a szomszéd, mert úgy kevésbé érvényesül ez a frappáns kialakítás.

[re=83608]Koós Miklós[/re]: Csatlakozom! László a pályája legelején áll, nem 15 éve praktizáló építész. László, gratulálok a tervhez, mert óriási potenciál van benned! Az, hogy hová fejlődsz ez után a szakma szeretetén és a talpraesettségeden múlik. Mindkettőt lehet fokozni 🙂

Kockás papír, 25 változat? Bocsánat, de nem mindenki küzd ezzel, és nem minden megrendelő ilyen. Aki annyi tiszteletet nem ad az építészének, hogy műszaki rajzolónál többre nézze, annak nem kell dolgozni…és a haza fényre derül.

Sztori: nyáron többen megkerestek, hogy gyakorlatot vállalnának az irodában. Egy srác eljött személyesen és hozott portfóliót (Ybl-ről). Rossz volt nézni, annyira alacsony színvonalat hozott, közepes jegyekkel!!! Nagyra becsültem, hogy vette a fáradtságot és eljött személyesen, mert ő volt az egyetlen. Magam mellé vettem 2 hónapra, és óriásit fejlődött!!! Mielőtt valaki megbélyegezne az önimádattal szólok, hogy a hangsúly a srác fejlődésén van. És ezt egyszerű lelkesítés, bizalom és pozitív hozzáállás szülte. Egy fiatal építésznek erre van leginkább szüksége. Senki sem nyer olimpiát 3 nap alatt. És ha másról sem tudunk neki beszélni, mint a nehézségekről, akkor soha nem is fog!
László, hajrá – TEHETSÉGES VAGY!

Elnézést, Cságoly Tanár Úr egy riportja járt a fejemben, hogy szárnyacskákat az egyetemi képzés alatt növeszteni szükséges. És továbbfejtve, nem szabad engedni hogy azt levagdossák. Kedvét nem venném, sőt. Tényleg e Hallgatói munka nagyon nagyon tetszik. A bemutatott eddig 80 ház közül a legjobbak között van.
Eckhardt Tibor: Igazad van. Csak pozitívan.

Üdv!
Tetszik a tömegformálás (bár ugye környezetet nem ismerünk), és a koncepció.
Nekem csak pár kérdésem, ill megjegyzésem lenne.
Hol lehet teregetni, és vasalni? (tudom vannak már szárítógépek…de…)
Hol fér el a gépészet? a kazánt az látom, de a mai világban, már kéne melegvízároló…hogy szellőzőgépekről ne beszéljünk.
Hol fér el a fűnyíró? (oké..kerti szerszámos külön épület)
A majdnem déli tájolású kamra nem szerencsés, ahogy az sem, hogy át kell vergődni a nappalin, a konyhához.

Így is élhető, és használható a ház, de még lehetne javítani. Szép munka!

Mindenkinek köszönöm a véleményeket, hozzászólásokat és természetesen az elismerő szavakat. Nagyon örülök nekik, megtisztelőek, és nagyon motiválóak is.

Szeretnék válaszolni is ezekre.

A -legtöbbet vitatott- konyha különálló kubusát a tanáraim is szóvá tették.
Egy érvet tudtam felhozni: az egész lakásunkról kialakuló véleményt megérkezés alapozza meg.
Szerintem kertes háznál -ez nem csak az előtérben, hanem- már a kerítés kapujában megtörténik, így aztán a nyugati homlokzattal bátrabban bántam.

Helyszínrajzot nem mellékeltem, de a nyugati oldalon van 3 darab kb. 50-60 éves fa, ezért mertem a kamrára nagyobb méretű ablakot tenni. A befőtteket talán így már nem kell annyira félteni. A kamra bejárattól való távolsága miatt pedig a fiktív családba egy úriembert „terveztem be”, aki minden alkalommal elcipeli a kedves felesége bevásárolt dolgait a kamráig. Természetesen a kritika jogos, kerülhetett volna közelebb a bajárathoz, és távolabb a Naphoz.

A fürdő és gardrób kialakítását viszont szerintem embere válogatja. A sok elhangzott megoldás közül bármelyiket választhatnám/választhattam volna, mert jók. Mégis a szülőket helyezném előtérbe, mondván legyen ez az ő intim „birodalmuk”.
A mosókonyha viszont tényleg kicsit szűkös.

Az anyagi szempontok valóban nem elhanyagolhatóak: az A/V arány és az üvegfelületek miatti fűtési-hűtési költségek jó lambda értékű hőszigeteléssel és háromrétegű üvegezéssel enyhíthetők, ám erről még valóban nem tanultam sokat, ezért ebben még nem tudok és nem is szeretnék vitatkozni.
A nyílászárók viszont mindenképp a hőszigetelés síkjába kerülnének, ahol nem így van, az rajzi figyelmetlenség. Kivéve a szülői hálónál, ott részemről szándékos volt, de nem gondoltam volna, hogy az épületfizika ennyire a design „áldozátául esett”.

Végül pedig a „legkisebbről”…A kerti tároló létesítése jogos (és hasznos) igény, amennyiben kérik, a telek beépíthetőségébe még belefér.

Mégegyszer köszönöm az építő kritikákat és a bíztató szavakat!
Üdvözlettel: Szalai László Zoltán

Szimpatikus reakció! Csak így tovább!

[re=83646]Szalai László Zoltán[/re]: „A kamra bejárattól való távolsága miatt pedig a fiktív családba egy úriembert “terveztem be”, aki minden alkalommal elcipeli a kedves felesége bevásárolt dolgait a kamráig.”

Mint ilyen úriember, csak nem fiktív, szeretném kifejezni a tiltakozásomat. Életszerű példa:

Kell 1 doboz tojás, menjek érte. De ha már megyek, akkor az asszony csimpaszkodik, hogy neki is kell valami onnan. Ha már ő jön, akkor a gyerekek se maradhatnak otthon. A 3 perces tojásvásárlásból lesz egy másfél órás akciós izét keresünk dolog. Nagyjából 2.5 óra múlva hazaérek, hullafáradtan. Gyerekeket ki a kocsiiból. Természetesen a doboz tojás mellett teli van a kombi csomagtartója mindennel.

Abszolúte elfáradtam …. s akkor álljak neki 8-10 körben átvonszolni a frissen megvett cuccokat a házon?

Hát van Neked szíved? 🙂

🙂 Hipet. A Hipermarketben sokkal több métert kell legyalogolni, mint az a pár kör a házban :).

A túristaösvényen is többet kell gyalogolni 🙂 A lényeg inkább az, hogy ezek a könnyen orvosolható kisebb hiányosságok feltárása kicsit segít a gyakorlatiasságban. Amely persze gyakran a tálalás és dizájn hátrányára (is) válhat.

–

[re=83660]sby f. j.[/re]: amennyire én tudom, az a szaggatott vonal nem csak furcsa hóbort, hanem komoly tervezési megfontolásból kerül oda a konyhába. Elvileg a hűtő-tűzhely-mosogató háromszögben legalább egy karnyújtás kell az eszközök között, viszont két méternél nagyobb távolság sem szerencsés.

Nekem nagyon tetszik, az alapkoncepciója nagyon klassz. Amúgy is minimál imádó vagyok, egy időben én ihlettem egy cikksorozatot itt a koos.hu-n a minimalizmusról. Úgyhogy ha egyszer eljutnék oda, hogy kedvem szerint építtetek, lehet, hogy a fiatalembert igénybe venném. Az meg nem tervkritika, hogyha azt mondom, hogy nekem minimum két állásos és valódi garázs kellene, nem csak beálló, mert ez már a sajátos egyedi igény. Amúgy egyik fórumtárs kertkamra észrevételéhez: a valós garázs, ha eléggé méretes is, ezt is megoldaná. Kandalló és fűtés témához: ide egy hőszivattyú elmenne, illetve egy olyan „UFO” formájú kandalló, ami lebeg a levegőben, a kéménycső a függesztéke. Ennek nem tudom van-e szakneve, talán tudjátok miről van szó. Üdv, Zoltán

Tisztelt Urak/Hölgyek!
Szalai László Zoltán Úr megtisztelt azzal, hogy munkáját kritikára bocsátva, megosztotta velünk az alkotás örömét. A hozzászólások stílusát, szakszerűségét nem minősítem, sőt elhiszem, hogy a szerző számára, ahogyan Ő fogalmazott „motiválóak” voltak. Szalai László Zoltán Úr, 2012. március 6. napján, megköszönte mindnyájunknak a konstruktív vélemény-nyilvánítást, ami azt is jelentette, hogy a szükséges tanulságot levonta és a „vitát berekesztette”. Kérem ezt tiszteletben tartani!

[re=83672]Fosztó András[/re]: Ne már. Ez nem parlamenti szavazás. Ha valakinek van használható gondolata, ötlete, akkor azt ne tartsa magában. Ebből tanul Szalai László Zoltán Úr is, de sokan mások is, legyenek azok profik vagy lelkes amatőrök.

Szerény véleményem szerint, ha SZLZ nem kívánna több kommentet hallani, akkor pontosan a tanulástól, a fejlődéstől védi meg magát.

Jó a házterv? Jó! Lehet még rajta csiszolni? Lehet! Akkor mi a probléma?

[re=83672]Fosztó András[/re]: 🙂 szerintem egy kicsit túlbuzgó vagy 🙂 de jót nevettem 🙂

Én annyit tennék a dologhoz, ahogy Miklós is írja, hogy nem mindenki vetődik időben ide. Szerintem a tervező nem zárta le, csupán egy nagyobb mennyiségű komment után kifejezte köszönetét a bejegyzésekért. Én is ezt követően leltem rá a tervre. Fosztó Úr azon beírását, ami a stilisztikát és a szakértelmet illeti, gondolom nem kell magamra venni.
üdv
egy lelkes laikus 🙂

[re=83674]Hiper[/re]: Igaza van Uram/Hölgyem, ez nem parlamenti szavazás és még szerencse, hogy nem az. A parlamentben valóban csak lelkes vagy lelketlen amatőrök ülnek, de ez egy igényes szakmai fórum – ha nem így van, akkor valószínűleg én járok rossz helyen. Ígérem, nem fog többé előfordulni. A lelkes amatőröknek meg van engedve, hogy egymással megosszák a sok „használható ötletet”, de Szalai László Úr udvariasan elköszönt, megköszönve az eddigieket, tehát nem valószínű, hogy a továbbiakban már igényt tart ezekre az ötletekre, úgy hogy lehet folytatni a „két süket asszony párbeszédét”! Jó szórakozást hozzá. És még egy utolsó gondolat: ha valaki annyira meg van győződve arról, hogy csupa – mások számára – nélkülözhetetlen, használható gondolata, ötlete van, melyet minden áron le akar gyúrni a szerző torkán („szeretlek, akkor is, ha nem akarod”), akkor miért nem adja a nevét is hozzá, miért teszi azt inkognitóban? Ez csak költői volt, nem kell rá válaszolni. Üdvözlettel, Fosztó András

Kedves Fosztó András!

Majd személyesen reagálok erre, ha megengedi.

Hiper

[re=83680]Koós Miklós[/re]:

Szerintem hallgassunk Miklósra, ő a gazda 🙂

És különben is, Boldog Nő- és Zoltán Napot az illetékeseknek…! (a hallgató kollégának is!:))

[re=83682]OSman[/re]: Thnx! 🙂

Kedves Szalai László Zoltán!
Bár én nem szimpatizálok a ‘minimál’ stílussal (ha van ilyen), de Miklóssal kell egyetértsek:

Kezdő építész létedre jó tervet kalapáltál össze!

Bár a hozzászólók sok hasznos szempontot megemlítettek, amiket a későbbiekben érdemes lesz figyelembe venni. Ezek mellett megnyugtatásul elárulom, hogy hogy minden szempontnak semmilyen emberek használta létesítmény (gatya, kocsi, kéró…) nem tud megfelelni! A mérnöki munka ezek egyensúlyba hozása, vállalva a veszteségeket (a nyereség oltárán)!!!

A gardrób vallási kérdés, nem műszaki! Helyesírására az MTA ügyel.

Azért listázom én is a nem szimpatikus elemeket: sarokablak, kirakat-hálók, cekkercipelés, külső-belső felszerelések tároló helye…

Jó vagy rossz a terv? Ezt tegyük most félre. Olyan tervet láthatunk, ami így vagy úgy, de felkeltette elég sok ember érdeklődését és véleményt nyilvánított. Ez a nagy dolog! Ha egy „sablont” látnánk, biztos vagyok benne, hogy nem lenne ennyi komment…Manapság ez is fontos, hogy felfigyeljenek rád és kitűnj a tömegből.

Először is köszönöm Fosztó Andrásnak, hogy így a szárnyai alá vett. Mivel ugyanezt Miklósnak, Eckhardt Tibor úrnak, Tanusítónak, és lényegében mindenkinek mondhatom, ezért Én is békességre kérem az Urakat.

Hallgatóként tanulni jöttem ide, így örömmel veszem a véleményeket, mind építésztől, mind laikustól. Annál is inkább, mert nálunk, a debreceni egyetemen, még egyébként sem adják oda a bölcsek kövét a diploma mellé.
Nőnapi ajándék gyanánt pedig a „asszonyi párbeszéd” fontosságát is ki kell emelnem, hiszen le se tagadhatom, a konyha/kamra távolsága, és a mosókonyha szűkössége miatt, hogy ezt a házat bizony férfi tervezte. A nem barkácsolós fajtából. 😀

OSman, Neked pedig köszönöm a köszöntést! : )

Nőként hadd jegyezzem meg, hogy bár a trend nyilván erre mutat, de nem mindenki, nem minden család áll be a hipermarket-őrületbe. Vannak még, akik a közeli kisboltokban szerzik be a napi betevőt, pékségben a kenyeret, „neadjisten” a piacon a friss zöldfélét (igen, akár gyalog is!!!), és akiknél a bevásárlás nem „a családi esemény”, hanem egy minimális időt igénybe vevő napi szükséglet. Igen, nekem pl. gyorsabban megvan az a kör, hogy piac-ABC-pékség, mint hogy eljussak a legközelebbi hipermarketbe, végigtáncoljak a polcok közt, megnézzem a rengeteg számomra érdektelen árut, kiválogassam, ami kell, aztán kiálljak egy végtelennek tetsző sort…
Más: hogy a szabadon álló gépkocsi mennyivel fogyaszt többet induláskor, mint a zárt garázsos, és ez hogy viszonyul a zárt garázsba beleölt energiamennyiséghez (garázskapu mozgatása, építőanyagok stb.), ezt megítélni nem tudom. Nekem bőven elég lenne egy fedett beálló, bár autóhasználati szokásaim ennek maximálisan megfelelnek. Másoknak talán máshogy.
Egy apró pont, bár ez lehet, csak egyéni dilim: hadd legyen a gyerekeknek is fürdőkádjuk!!! Szerintem sokan vagyunk, akik kellemes emlékként gondolnak vissza akár a tesókkal való közös pancsolásra, én a gyerekemet nem fosztanám meg ettől az élménytől, ha csak egy mód van rá – márpedig egy ilyen feladatnál lenne rá mód. Mindazonáltal a szülői birodalmat maximálisan támogatom!

Elismerve a tervező tehetségét és a terv ötletességét: hadd szóljak még egy szót a grafikáról. Az ilyen típusú realisztikus látványtervek istenigazából csak akkor néznek ki jól, ha tényleg nagyon pöpec minden. Ha csak kicsit pöpec (mert a kőburkolat raszteresen ismétlődik, a felhők síkszerűek a faágak betorzulnak) akkor nekem inkább bántó a „hiperrealizmus igénye”. Ilyen dögös ház megérdemelne valami dögös grafikát, főleg ha nem egy laikus megrendelőnek akarjuk eladni, hanem szakmai közönségnek (legyen az tanár vagy tervkritikus).

Kedves László (avagy Zoltán),

bár kicsit talán kritikusnak tűnhetett a megjegyzésem, kizárólag jobbító szándék vezérelt, és ifjú konkurenciaként kívánok mindkettőnknek sikeres pályakezdést! 😉
Gratulálok!

Tervezés II. tantárgyról beszélünk…..nálunk ez a tantárgy a 3. félévben volt….
Egy, másfél év „hallgatás” után ilyet alkotni véleményem szerint csak ösztönből lehet…. Tetszik!
Na és persze egy jó építész hallgatóra vall,hogy mindig meg tudja magyarázni, hogy mit, miért, és én bár szkeptikus vagyok ilyen téren 😛 még is elhittem, hogy van az az Úriember aki beviszi a csomagokat a kamráig. 🙂

Van az az úriember, általában van, de mi van ha épp nincs? Megáll az élet? Vagy szerencsétlen „úriember” fogja meg a csomagot, vigye az előszobába. Ott tegye le. Vegye le a cipőjét. Fogja meg a csomagot, vigye a konyhába. Visszamenet vegye ismét föl a cipőjét. Fogja meg a következő csomagot, vigye az előszobába. Ott vegye le a cipőjét. Fogja meg ismét a csomagot, vigye a konyhába. Utána menjen a diliházba.
A tervezési hibákat általában mindig ilyen szólással szokták a szőnyeg alá söpörni. Pl. az ablakpucolást, takarítást. Nem nyitható, kívülről nem érni el az ablakot? Majd jön a pucoló, a cseléd. Szerintem egy háznak, főleg ha az nem palota, jól kell működnie pusztán lakói által is.

Kedves Szabóbácsi!

A konyha/kamra távolságának kardinális kérdését már sokszor körüljártuk. Az eddigi két hozzászólásomban, és most is elismerem, hogy ezt nem sikerült kielégítően megoldanom. Nem akartam semmit se a szőnyeg alá söpörni, ám azt engedje meg nekem, hogy megvédjem a tervem. Biztos vagyok benne, hogy -tapasztalaton és objektivitáson nyugvó- észrevételeiben a segítő szándék vezérli, de Ön is higgye el, hogy a tanuló szándék mellett, válaszaimban belső kötelességemnek érzem kiállni a saját Tervemért.
Mind a nyitott garázs, mind pedig a átrium/páció (a szerintem hangulatos paddal) pont a számomra, és talán mások számára is szerethető részei a háznak, így ezekről, -ha egy mód van rá- nem mondok le.
A déli ablakokkal kapcsolatban pedig: a létraszerű üvegosztás éppen azt a célt szolgálja, hogy a középső rész nyitható legyen, bár tény az üvegfelületek méretei, magasságuk és osztáskialakításuk még némi finomítást igényel.

Remélem a válaszomat elfogadja, és elhiszi, hogy sem szándékom, sem okom nincs vele megbántani Önt.

[re=83768]Szabóbácsi[/re]: Vagy vigye az összes csomagot az előszobába, vegye le a cipőjét és vigye be a csomagokat konyhába 🙂
Én sem csinálom másképp, amikor az utcáról kell becuccolni a lakásba 😉

Lássuk be, ennek a vitának Miklós az oka!
Rakná csak fel az újabb és újabb terveket, hogy legyen min rágódni az öreg „ÁDOB”-osoknak (… ha már az Oncsa is szóba került…) 😉

[re=83769]Szalai László Zoltán[/re]: Félreértett. Itt már egyéb kérdésekről esett inkább szó, úgy általánosságban.
A tervét egyébként méltattam, tapasztalatot szerezni meg idő kérdése. Sok sikert kívánok az ígéretes tanulmányi előmeneteléhez!

[…] 2012. március 5. Tervkritika 82 | hallgatói terv […]