az épületformálás – előzetesen – csak annyiban igazodott az energetikai megfontolásokhoz, hogy már eleve 50-70 cm vtg-ban gondolkodtam. A másik – és ezket majd egy külön posztban szeretném kiértékelni – a tetőablakok nagy számú alkalmazása volt. a végleges itt látható terveken már eredeti mennyiségnek már csak a fele létható. Mindez egy hibás feltételezésből indult ki, miszerint a tetőablak jelentős szoláris többletet hoz. Sajnos, mint kiderült számomra, nem hoz, mivel a tetőablakok nem véletlenül nincsenek minősítve. Messze elmaradnak a kívánt értéktől + a ferde felület leronthatja az U értéküket + a beépítés vonalmenti hőhídhatása igen jelentős. Ez látszik a prezi-ben látható táblázat értékeinél is.

A következőkben a tanulságok feldolgozása is meg fog történni, igyekszem majd strukturáltan elmondani. Így szóba kerülnek majd a rétegrendek és a csomópontok is.

[re=82927]Albert Sándor[/re]:
bocs, de nem igazán értem a kérdést a magastetőről. Lehet-e magastetős ház passzívház ? Persze, miért ne lehetne, sőt tetőablak is lehet benne, csak lehetőleg ne túl sok (nem is igen látni passzívházakon tetősíkablakokat).

A tető hőszigetelése cellulóz és azért ilyen vastag, mert a környező erdő árnyékoló hatását már nem lehetett mással kompenzálni, mint a tető hőszigetelésével.
A tervezés elején – építtetői kérésre – a rendelkezésre álló max. beépítettséget kihasználtuk, így később már nem maradt hely a hőszigetelés vastagítására, sem a belső terület csökkentésére, így kényszerültünk időnként nem túl jó kompromisszumokra.