A múlt hét péntekén rendezték meg a Passzívházak és Energiahatékony Épületek című konferenciát, amelyről részleteiben is beszámolok majd, előzetesen a szervező greenpress adott ki egy összefoglalót a rendezvény előadásairól. Nem akarom átmásolni a teljes beszámolót, csak egy részletet. A teljes írást a greenpress blogon olvashatják el

Az egészséges környezethez alkotmányos joga van minden állampolgárnak, ennek megvalósításához pedig egy már rendelkezésre álló és így mindenképpen kihasználandó eszköz a passzívház-technológia – hangsúlyozta dr. Zlinszky János főosztályvezető (Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosának Irodája, Stratégiai Főosztály) a 2011. november 25-én a szokásos nagy szakmai érdeklődés és jó hangulat mellett megrendezett Passzívházak és Energiahatékony Épületek szakmai konferencián a Francia Intézetben. A konferencia szervezője a Green Press.

Az első két előadásból a hallgatóság az energia- és környezettudatos építés franciaországi helyzetébe nyerhetett betekintést. Patrice Bideau építész Bretagne-ból az ottani óceáni éghajlatnak megfelelő bioklimatikus épületeit mutatta be, amelyek passzívház-komponenseket is tartalmaznak. Az osztrák származású Mischa Witzmann, a párizsi Karawitz Építésziroda tervezője az Ile-de-France régióban tervezett és megvalósult projektjeit ismertette. Ezek között van az első minősített francia passzívház is, amely nemesen egyszerű formai megoldásaival már az egész építészeti világsajtót bejárta.

Az első magyar minősített passzívházak használati tapasztalatairól Szekér László építész (az UIA „Fenntartható építészet” programigazgatója), az első magyar passzív családi ház (Szada) tervezője és Boros Károly, a Győr melletti Tényőn felépült passzívház tervezője, kivitelezője és építtetője beszélt. A szadai ház fő tanulságai, hogy passzívházat gyorsan, egyszerűen és olcsón is létre lehet hozni, az épületgépészetét pedig szintén nagyon egyszerűen, egy kompaktkészülékkel is meg lehet oldani. A tényői ház üzemelési tapasztalatai is igen kedvezőek, sokkal magasabb komfortszintet érzékelnek a bennlakók, mint amire eredetileg számítottak.

A passzívházak tekintetében nem hanyagolhatók el a pénzügyi szempontok sem. A megtérülés számításánál nem jó módszer, ha egyszerűen csak elosztjuk a pluszbefektetést az évenkénti megtakarítással – hangsúlyozta dr. Vajda József CSs, gépészmérnök, energetikai szakmérnök, a műszaki tudományok kandidátusa. Ennél bonyolultabb közgazdasági számításokra van szükség, amelyek egyébként azt igazolják, hogy a beruházási és az üzemelési költségek összegének optimuma éppen a passzívház normát jelentő 15 kWh/m²a értéknél van.

Lázár Antal DLA, Kossuth-díjas építész, egyetemi tanár a tervei alapján 2010-ben Budajenőn elkészült passzívházat mutatta be. Egy lakó- és egy gazdasági épület (az építtető bionövényeket termeszt) kettőséről van itt szó, amelyeket egy nyaktaggal kötöttek össze. Különlegessége az épületnek a nagy egybefüggő, galériázott belső tér. A melegvíz- és az elektromos energia termelést a gazdasági épületen lévő napelemek és napkollektorok szolgálják. A ház szép bizonyítéka annak, hogy a passzívház-technológia nem korlátozza az építészeti megformálás szabadságát.

A teljes írást a greenpress blogon olvashatják el