Utolsó előtti bekezdéshez : ” a biomassza erőmű projekt kudarcra van ítélve…” (?) Én (laikus) valahogy nem azt „éreztem ki” a https://www.pannonpower.hu/ cikkeiből.
Pl. https://www.pannonpower.hu/biomassza/mi-mivel-tuzelunk és olvasható a 2012-ben (?) beinduló szalmával való tüzelésről is pár dolog.

Na, akit Miklós tolla hegyére tűz! Persze, teljesen jogosan. Nekem az tetszett legjobban hogy „ahelyett hogy beismernék, igazából elbliccelték az épületfizika órákat”. Teljesen igaz! Az a szó régen, hogy kultúrmérnök, nagyon sokmindent lefedett.Nem engedhetjük meg magunknak azt a hozzáállást, hogy „majd a gépész betervezi a radiátorokat, én pedig legfeljebb hagyok a kazánnak egy kis helyet”.Ahogy az autókarosszéria tervezés elválaszthatatlan része a motor és egyéb tervezésének, úgy a házakat is egészében kell nézni.Szomorú, de ismerek neves építészt, aki 8éve úgy építette fel, és kőporoztatta le második házát, mint 1970-ben az elsőt. Tizenhét kemény fokban élnek, mert „nem akar zacskóban élni”. Gratulálok hozzá.

Az allergia meggyógyításáról.
Az allergia gyógyíthatatlan, mivel nem is betegség. Kb. 30 éve vagyok allergiás, mondhatni, van tapasztalatom etéren.
A többivel egyetértek.

Tisztelt Koós Miklós Úr!
Elolvastam válaszát, és engedje meg, hogy mindenekelőtt szóljak én is néhány szót magamról. Én is vidéken nőttem fel (Baján) egy 1866-ban épült vályogházban, egy egykori fogadóban. Az épületet családi okok miatt néhány éve eladtuk. Az új tulaj természetesen azonnal lebontatta, mert új, divatos mediterrán házat akart építeni. Bár az épület nem volt védett, a tervező és az építéshatóság is a megtartása mellett érvelt. A ház száraz volt (a bontásakor az emberek szentségeltek, mert alig bírták szétverni a falakat), kitűnő állapotban. A tető szigetelésével, és ésszerű hozzáépítéssel a mai követelményeknek megfelelő, nagyon hangulatos családi ház lehetett volna belőle. Én magam is nagy híve vagyok a vályogházaknak, a bio építészetnek. Tagja vagyok a Szalmaház Építők Szövetségének (www.szalmahaz.hu), ami a vályogépítés korszerűsített változata.
Egy vályogház valóban lehet vizes és egészségtelen, ha rossz, vizenyős területre, egykori ártérre építik. Ma már tudjuk, hogy éppen ez volt az eltávolodás a józan észtől, ilyan mentesített területekre építkezni, amelyek soha nem száradnak ki igazán, és csak egy gát védi őket az átlagos árvizektől. És igen, néha átlag feletti az ár… Ma már az a szemlélet, hogy vissza kell adni a természetnek azt, amit soha nem is tudtunk igazán elbirtokolni. Csak hát melyik politikus mer egész falvakat megszüntetni, amelyek védelme és újjáéítése néhány évente egy egész város építésének költségeit elviszik.

Őszintén szólva nem értem, miért gondolja, hogy a vályogház nem újrahasznosítható. Ha megnézi pusztuló tanyáinkat, a Föld nyomtalanul visszaveszi őket, hiszen kizárólag sárból és fából vannak. A vályogot csak vízzel újra kell gyúrni, és máris felhasználható…

Persze újra felhasználható az eps is, ami jócskán kipárologtat formaldehidet (már vannak kísérletek formaldehid mentes eps-sel), és a szálas hőszigeteléseink is, amik alig jobbak a közellenséggé kikiáltott azbesztnél. A cellulóz szigetelések végső soron fából vannak, amiket ugye nagyon védünk. Természetesen fontos az újrahasznosítás, de nézzünk körül, hogy milyen anyagokkal vesszük körül magunkat.

Ami a nagyvárosok problémáját illeti, teljesen egyetértünk. A kiegyezés utáni elképesztő népességrobbanás (50 év alatt a lakosság 6-8-szorosára növekedett) és iparosodás létrehozta a nagyvárosokat. A gangos bérházak telekspekuláció eredményei, a vezetők későn ismerték fel a bajt, szabályozás az 1930-as években kezdődött csak. Persze ehhez kellett a növekedés megállása, és hogy 3 millió ember elvándoroljon, akik már végképp nem fértek el sehol, hogy ilyen profánul fogalmazzak…

A lakásállományunk kb. fele családi ház, ezek többsége katasztrófális minőségű. A legnagyobb megtakarítást a rossz minőségű állomány tudatos szanálásával lehetne elérni, csakhogy ahhoz pénz és előre gondolkodás kellene. És szemléletváltás. Mert az emberek többsége „csak lábbal előre” megy ki a házából, akkor is, ha előtte megfagy benne.

Környezettudatosság, egészség…

A civilizált élet nagyon drága. Ön azt írja, mennyit fejlődött a lakásminőség az elmúlt évtizedekben. Jól fűtött, jól világított, folyóvízzel ellátott otthonokban élünk. Csakhogy már alig tudjuk a rezsit megfizetni. Fenntartunk egy ivóvíz és szennyvíz hálózatot, hatalmas szennyvíztisztítókat, hogy legalább valamilyen szinten tiszták maradjanak az élővizek. Szibériából hozzuk a fűtőanyagot. Az áramtermelés 30 %-a elvész hálózati veszteségben. A neten kering egy olyan mondat, hogy minden magyar annyi energiát fogyaszt, amit 90 rabszolga tud megtermelni. Ennek az árát már alig tudjuk megfizetni. Mivel globálisan egyre több a fogyasztó és mind egyre jobban akar élni, a jólét egyre drágább lesz.

Erre mondaná, hogy ott az autonóm ház. Régen, ha valaki házasodott, a falu népe összefogott és építettek egy házat neki. Egy ház építési költsége ma egy átlagos élet munkája. Egy autonóm ház építése mondjuk másfél. Igen, nagyon sok energiát megspórolunk, jó a mérlegünk. A nyereségünket pedig elviszi a bank, kamatok formájában. A közművek pedig maradnak, mert nem lehet minden ház autonóm. Valami olyan megoldás kell, ami nem emeli tovább az építési költségeket. Csak visszakanyarodva az előbbiekre: nem biztos, hogy az új házakat kell nagyon jóra megépíteni, hanem a nagyon rosszakat kell tömegesen jobbakra cserélni.

Ami az egészség részét illeti. Amikor egy passzívházban (minősítés előtt volt) jártam, szép hegyvidéki környezetben, késő tavasszal, a házban minden nyílászáró csukva volt, és ment a szellőzés. Mivel sokan voltunk, nagyon elfogyott a levegő, néhányan rosszul érezték magukat, és kérték, hogy nyissanak ablakot. A házigazdák furcsán néztek, hogy ők azt nem szoktak, és nem bírják a huzatot… Ilyenek vagyunk, nagyon elkényelmesedünk. Télen fűtünk, nyáron hűtünk, és takarékosságból nem szellőztetünk. Elgondolkoztató.

A környezettudatos építészeknek azt is tanítják, hogy mesterséges légállapot, a kényelmes, egyenletes hőmérséklet és páratartalom felborítja az ember bioritmusát. A sötét téli napokon a szervezet nyugalmat és hűvösebb környezetet kíván, míg a meleg nyári napokon nem toleráljuk a hideget. Ha nincs meg az évszakok ritmusa, a szervezet nem kap ingereket a változásról, megzavarodik és betegségek formájában jelez. A magas komfortú, kényelmes házaink éppen ezt az ingerszegény környezetet biztosítják, ami hosszú távon nagyon káros lesz…

Remélem, sikerül néhány érvemet elfogadnia, és megérti álláspontomat. Nem hiszem, hogy eltávolodás lenne a józan észtől, ha valaki előrébb lát, és nem követi gondolkodás nélkül a mainstream, a gazdasági érdekeket kiszolgáló, de az emberi életre káros törekvéseket.

Egyébként gartulálok a blogjához, szoktam olvasgatni…

Üdvözlettel:
Molnár Henriette

Nem néz utána, hülyeségeket ír, aztán pedig a diplomájával takarózik.

A teremtő lokalizált fajtörténeti kiállításának kinetikus gátja mélyen manifesztálódott … 🙁

[re=82630]Koós Miklós[/re]:

Pontosan. Házépítésben vagyok (passzív ház) és pár belső nyílászárót egy ablakostól rendeltem meg volna. Korrekt embernek ismertem meg, pár hónappal ezelőtt nagyon jó árajánlatot adott. Felkerestem, hogy akkor időszerű lenne. Erre mondja, hogy sajnálja, de egyszerűen nem tud fához jutni, mert már azokat a fákat is felvásárolják a fabrikett gyártók, amelyekből anno Ő még az ablakokat/ajtókat készítette. Most nem tudja, hogy érdemes-e elköltöztetni a vállalkozását vagy le kell húznia a rolót …

re=82631]Celebia[/re]: „Ne felejtsük el növelni a vertikális környezet-elemzést.”
forrás:https://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:wcQZjxCrTtcJ:www.vancso.hu/bullshit/+bullshit+gener%C3%A1tor&cd=1&hl=hu&ct=clnk&gl=hu

[re=82629]Molnár Henriette[/re]: Nagyanyám a légópincében lett örökre betege a huzatnak, és mindíg szólt érte. Nem kell hozzá passzívház. A szellőzésnek van ún. parti vagy vendégség üzemmódja, amikor is 30%-kal megemelt mennyiségű levegőt lehet megmozgatni. Nyilván még kezdő passzívházlakók voltak.

[re=82633]Rezsnyák Péter építész[/re]: 🙂 Mondjuk arra céloztam, hogy alacsony az a bizonyos kerítés 🙂

[re=82629]Molnár Henriette[/re]:
Molnár Henriette:
…Persze újra felhasználható az eps is, ami jócskán kipárologtat formaldehidet (már vannak kísérletek formaldehid mentes eps-sel)…

az EPS és egyéb polisztirol tartalmú szigetelőanyagban NINCS FORMALDEHID (ezért nem is tud kipárologni), talán a gyanta kötésű faforgács lapokra gondol, amelyekből a mai bútorok készülnek, abból igen, ezért IS szükséges a (gépi)szellőztetés, ami télen sem, de máskor se nagyon pótolható ablaknyitogatással.

…A cellulóz szigetelések végső soron fából vannak, amiket ugye nagyon védünk…

Bizonyára tudja Ön is, ha nem is ezt írta, a cellulóz szigetelés hulladék papír feldolgozásával készül ezért a mindenhol keletkező papír hulladék csökkentésére és újrahasznosítására kiválóan alkalmas.

…Télen fűtünk, nyáron hűtünk, és takarékosságból nem szellőztetünk….
A passzívház lényege éppen az, hogy ésszerűen takarékoskodik, ezért télen sokkal kevesebbet kell fűteni, nyáron pedig NEM SZÜKSÉGES hűteni. Persze ehhez nem árt ismerni a tényeket a passzívházakkal kapcsolatban.

…A sötét téli napokon a szervezet nyugalmat és hűvösebb környezetet kíván…

Nekem a passzívházamban éppen a rendkívül sok természetes fény okozza a legtöbb örömöt (meg a hideg felületek, hidegsugárzás hiánya). Miután én is vályogházban nőttem fel, nagyon jól emlékszem hogy az milyen sötét volt a kis ablakai miatt.

[re=82636]Celebia[/re]: Tetszett is, csak ilyet én magamtól nem tudnék!

[re=82637]passzívház beköltöző[/re]: a kőzetgyapot szigetelőanyagokban is lehet formaldehid, az azonban az átszellőzés miatt a külső légtérbe párologhat, ahol a kis mennyisége miatt nem okozhat gondot, de sok már a formaldehidet nem tartalmazó kőzetgyapot kötőanyag is.

„NINCS FORMALDEHID (ezért nem is tud kipárologni), talán a gyanta kötésű faforgács lapokra gondol, amelyekből a mai bútorok készülnek, abból igen,”

Amik szépen égnek a kazánban, ha a nempasszívház tulajnak nincs pénze fára.

„A passzívházak terjedésével a jól ismert civilizációs betegségek (allergia, depresszió, stb.) még gyakoribbá válnak, és várhatóan újabb betegségek terjednek el.”
Erre várnék valami forrást.

Henrietta mit szeretne? Szoba-konyhás vályogházat, ahol csak a konyhát fűtik, mert másra nincs pénz és ott lakik az egész család?

[re=82634]Koós Miklós[/re]:
Ha most bejönne egy megrendelő, és az elérhető legjobbat kérné… Hát elgondolkoznék. Első szempont lenne, hogy csak természetes anyagokat használnék. Azután használnám az alternatív energiaforrásokat. Viszont nem feltétlen törekednék a légmenets zárásra, nem építenék gépi szellőzést. Bár nem vagyok gépész, de tudom, hogy vannak törekvések, hogy az épületek természetes átszellőzését gépesítés nélkül, gravitációs úton oldják meg. Már nem nagyon emlékszem, de külföldön börtön, iskola is épült ilyen módon.

A légkezelőkről, légszűrőkről kicsit olyan a véleményem, mint az antibakteriális szappanról: hamar korlátozták a forgalmazását, mert többet ártott, mint használt.

A passzív ház valóban egy jó megoldás az energiatakarékosságra. És energiatakarékossági kényszerben vagyunk, tehát más szempontokat nem nagyon veszünk figyelembe. Ezt tudomásul kell venni.

Az energiaválság átmeneti, két út áll előttünk: vagy elbukik a civilizációnk, vagy találunk olcsó, könnyen hozzáférhető energiaforrást (lehetőleg tiszta, megújuló kivitelben). A fejlődést nem lehet visszafordítani.

Addig is, nagyvárosok, nagy tömegek életminőségét sem én, sem Ön nem tudja az építészet eszközeivel javítani, legfeljebb nagyon kis mértékben.

[re=82628]Szabóbácsi[/re]:
Kedves Szabóbácsi, most olvasom a bejegyzését. Én is VOLTAM allergiás. De nagyon. Aztán alaposan utánaolvastam. Amit leszűrtem: az allergia stresszbetegség, a környezeti ártalmaktól (szennyzett levegő, étel) az egyébként is gyulladt nyálkahártyák túlreagálják a természetes ingereket.

Mivel stresszbetegség, a stressz megszüntetésére kell a hangsúlyt fektetni. Ezt okozhatják emberi dolgok (rossz házasság, kellemetlen kollégák, elrontott karrier, ad abszurdum gyermekkori traumák), környezeti problémák is (utálom a lakásom). Pszichológus, kineziológus tud segíteni.

Én megtaláltam az okokat, változtattam az életmódomon, egy-két embert kiiktattam a társaságomból. Ma már vígan sétálok a legnagyobb parlagfű mezőkön is, igaz takarításkor a portól tüsszögök :-)))

[re=82642]Molnár Henriette[/re]: Azért múlt el önnek, mert neve alapján úgy gondolom, nőből van. Változások, hormonok, ilyesmi. A stressz nem szezonális, de sok allergia igen. Valóban, több hölgyet ismerek akiknél lecsökkent, elmúlt az allergia hatása. Örüljön neki, de ne jusson téves következtetésre mint a szöcske esetében. (ha kihúzzuk a lábát megsüketül, mert nem hallja hogy szólunk neki hogy ugorjon)
Viszont egy ellenkező neműnél sem találkoztam eme csodálatos gyógyulással.

[re=82641]Molnár Henriette[/re]:
…Az energiaválság átmeneti, két út áll előttünk: vagy elbukik a civilizációnk, vagy találunk olcsó, könnyen hozzáférhető energiaforrást (lehetőleg tiszta, megújuló kivitelben)…
van olcsó, mindenhol hozzáférhető energia: napenergia
Ezt hasznosítja a PH is a nagy ablakaival, és kiváló szigetelésével, hogy mérvadó lehessen az a kis teljesítmény sűrűség ami a napsütésből jön télen.

Radikálisan csökkenteni kell az energia felhasználást, aminek legnagyobb tétele az épületek fűtése. Meg lehet próbálni szigetelés nélkül is ezt, nem 22 fokra kell fűteni a lakást hanem 15-re egy szobát. Két évszázaddal előtt kevesen engedhették meg maguknak hogy télen minden lakott helyiségük 22 fokos legyen, az állandó melegvízről ne is beszéljünk (Ugye Henriette nem távfűtéses és gépi szellőztetésű panel lakásból keresi a kiutat a rezsicsökkentésre?)

Számomra furcsa és botrányos, hogy a passzívház technológiában alig van olyan komponens amit 30 éve ne lehetett volna megcsinálni, de ha nem is épül mostantól minden ház PH szintre, de miért nem épít mindenki legalább 30-40 kwh/m2év energiaigényű épületet?
Nem a költségek miatt az biztos, mert fürdőszobára, konyhára, kocsira milliókat könnyen kiad mindenki. De a szigetelés az drága, meg nem jön vissza az ára.

Kedves Miklós,

Előrebocsátom, hogy nem vagyok építész, csak mezei érdeklődő.

Tíz évvel ezelőtt, amikor a családi házunkat terveztük, óriási érdeklődéssel olvastam Novák Ágnes írásait. Akkor még a „szalmaház építő” Novák Ágnes gondolatai ragadtak meg.
Örültem, hogy az „autonóm ház koncepcióját kidolgozó” és kellemes házakat tervező Ertsey Attila elvállalta az új otthonunk tervezést.

Molnár Henriette írására kapcsán megjelent hozzászólásod mégis egy kicsit elbizonytalanított.
Panelrehabilitáló és 100 lakásos bérház tervező Novák Ágnes? Panel épületeket felújító Ertsey Attila?
Ekkorát változott a világ néhány év alatt?

[re=82647]biosolar[/re]: Miért olyan eretnek gondolat egy 100 lakásos társasház, vagy egy panelfelújítás? Ha a pesti ember csak az agglomerációba tudja elképzelni a kiköltözést, és onnan bejár a városba, abból a most is látható bumlizás és dugó lesz.Manapság már minden megtalálható vidéken, nem kellene a nagy faluhoz ragaszkodni. De ha valaki ott képzeli el az életét, reális alternatíva lehet egy korszerű társasház.

[re=82645]Szabóbácsi[/re]: Hadd álljon itt egy kivétel. Durván allergiás voltam, de némi környezetváltozás, szemléletmódváltás, döntés a fejben, és a Teremtő jósága eredményezte azt, hogy már nem vagyok allergiás.Egyáltalán.Személyi számom pedig továbbra is 1-essel kezdődik. Hajrá, Szabóbácsi, hidd el, fejben dől el nagyon sok minden, ahogy 14 éves fiamtól tanultam!

„A fentiek hozzászólásokat generáltak, amire a cikk írója hosszasan válaszolt”

Fent a „hozzászólásokakat” alatt hibás link van, az eredeti cikkben meg kissé elrejtették a hozzászólásokat, pedig elég fontosak lennének…

Nekem, mint nem szakmabelinek, tök evidens, hogy egy új épület igenis legyen passzívház. Nem tartom létkérdésnek a 15 kWh/(m²év) fajlagos fűtési energiaigény elérését, de az erre való törekvést vastag szigeteléssel, hőhídminimalizáló tervezéssel, légtömörséggel, és a hővisszanyerő szellőztető gép alkalmazásával igen.

Miért? Mert ez nem luxus, pont az egészség, a környezet megóvása, őrzése miatt szükséges – nemcsak a bent, hanem a kint (pl. más lakásokban) lakók érdekében.

A problémám ugyanakkor a következő: mit kezdjek azzal a szomszéddal, aki „természetes” anyagokból pár éve épült – egyébként igényes -, de lényegében szigeteletlen házának fűtését úgy oldja meg, hogy hulladékokat, esetenként autógumit éget a kazánjában?! És mérgezi környezetét és magát. És sajnos egyre többször érzek égett gumiszagot az utcánkban…

Számomra a szomorú jövőt pontosan ez jelenti, hogy megfulladunk a házi szemétégetők füstjétől, ami egy olyan ok miatt keletkezett, ami tulajdonképpen nem szükségszerű. Azaz, okos – és nem drága! – házak esetén a fűtésszámla eltörpül az egyéb (pl. TV, internet, víz) számlák mellett, ergo nem kell „kényszerfűteni”.

Az allergia meg megérne egy külön posztot, de most csak egy link és egy bekezdésnyi (rövidített) idézet belőle:

https://www.babaszoba.hu/articles/Allergiarol_minden_szulonek?aid=20081120184436

„Mégis felvetődik a kérdés, hogyan válhatnak hirtelen allergénekké olyan anyagok, amelyekkel évezredeken át jól megvolt az ember? Erre pedig az a magyarázat, hogy a régóta velünk „élő” anyagoknak, részecskéknek megváltozott a szerkezete, aminek következtében allergénné váltak. Japánban észrevették, hogy a japánfenyő pollenjére allergiássá vált emberek a gyorsforgalmi utak közelében élnek. Ugyanezek az emberek távolabb nem szenvedtek az allergiától, annak ellenére, hogy a japánfenyő ott is megtalálható volt. Kiderült, hogy a kipufogógáz, és főleg a diesel-meghajtású járművek kipufogó gázainak szilárd részecskéi a virágpor-szemcsékre rátapadva megváltoztatják azok felszínét. A pollenek felszíni pórusaikon keresztül fehérjéket bocsátanak ki, de a szennyező anyagok hatására a fehérjekiválasztás mennyisége és minősége is megváltozik. A kiválasztott fehérjék között több proteolítikus, azaz fehérjebontó enzim található, amelyek a nyálkahártyákat irritálják. Így függhet tehát össze a környezetszennyezés és az allergia.”

[re=82641]Molnár Henriette[/re]:

Kedves Henriette!

„A légkezelőkről, légszűrőkről kicsit olyan a véleményem, mint az antibakteriális szappanról: hamar korlátozták a forgalmazását, mert többet ártott, mint használt.”

Mi köze az antibakteriális szappannak a passzív házakban található légkezelőkhöz és légszűrőkhöz? Hol korlátozták a forgalmazását? Ezekben a készülékekben egy szimpla pollenszűrő sor szokott lenni, ami ugyanolyan egyszerű harmonikás finom papírszövet, ami minden kocsiban megtalálható sima levegő- és utastér pollenszűrőként. Ezekben vegyi anyag nincsen, azon kívül hogy a pollent és a port megfogja, más dolgot nem tesznek. Ugyancsak semmilyen kihatással nincs a levegőztető rendszerben lévő ventillátor és a hőcserlő sem az emberi egészségre.
Nincsenek kemikáliák ebben a rendszerben, semmi alattomos, ördögtől való veszély nem leselkedik ebben.

Azt kellene megértenie kedves Henriette, hogy a passzív házban a szellőztető rendszer kontrollról szól. A rendszer határozza meg, hogy mikor nyitja zárja a csappantyúkat, amivel friss levegőt enged be a házba. Ugyanezt csinálja Ön is, amikor az ablakot nyitja/zárja, csak ez manuális munkát igényel. Nem mellesleg pedig éjszaka az Ön házában simán elhasználódhat a levegő, míg egy jól beállított passzív háznál mindig friss és kellemes.

Azonban ha a házát nem légtömörre építi, akkor pontosan ezt a kontrollt veszíti el a ház energiarendszere felett. Olyan légáramlásokat alakít ki, amelyek felett semmilyen irányítása nincs. Ezek a házak azok, ahol az ember nem nagyon akar kikelni az ágyból, mert a padló menti szellő lefagyasztja a lábujjat.

Péter!

„de némi környezetváltozás”

Én ezt napi szinten tapasztaltam. A volt munkahelyen (sz.gép-bolt) tombolt bennem az allergia. Budai út, 4 sávos, belváros, utcára nyíló automata bejárati ajtó. (Találkoztunk ott néha.)

Hazamentem (egy utca hosszában, párszáz méter). Kb. 30 m magasan, emeleti panellakás. Ugyanúgy 4 sávos út (Rákóczi) hasonló forgalommal, viszont egy park van az út és a ház között, sok fával. Az allergia-tünetek azonnal töredékére csökkentek, a pézsé-fogyasztásom a tizede volt, mint a boltban.

Biosolar: Nem tisztem megvédeni Ertsey Attilát, de úgy gondolom, azzal, hogy a panelházak felújításán (is!) dolgozik, -és nem panelt épít…!- jóval több embernek segít élhetőbb körülményeket teremteni, mintha „csak” néhány autonóm és „kellemes” házat tervezne…

[re=82651]M[/re]: …Azaz, okos – és nem drága! – házak esetén a fűtésszámla eltörpül az egyéb (pl. TV, internet, víz) számlák mellett, ergo nem kell “kényszerfűteni”…

Ez így van, a téli fűtésszámlánk, csak gázzal fűtve -már most látszik- kb fele lesz az éves UPC internet+TV+telefon számlánknak.

Drága a UPC 😉

Henrietta:
„Ha most bejönne egy megrendelő, és az elérhető legjobbat kérné… Hát elgondolkoznék. Első szempont lenne, hogy csak természetes anyagokat használnék. Azután használnám az alternatív energiaforrásokat. Viszont nem feltétlen törekednék a légmenets zárásra, nem építenék gépi szellőzést.
”
Csak csínján a természetes anyagokkal, elfogynak, és szennyeznek. Ez eléggé fura, hogy szennyeznek, de így van. Az, hogy valami környezetet szennyez, a legtöbbször mennyiségi kérdés. Két nagyon jó példám van erre. Egyik a mosódió. Nagy sláger volt egy időben, Indiából hozták. Mosópor helyettesítőként reklámozták, és természetes anyagként. Na ja, de gondoljuk csak el, ha most csak Bp.-n mindenki ezzel a dióval mosna. A leve nagy tömegben szennyez. Indiában meg elkezdenének ültetvényeket csinálni a mosódió fának. Lenne egy nagy mezőgazdasági monokultúra, ami megint csak környezet szennyező. Másik példám a hínár. A tengerparti hínár, amitől olyan tenger szag van. Na ez ha egy kicsit nagyobb töménységben jelenik meg valahol, belepusztulnak az emberek, állatok, mert igen erős méreg. Szóval csak csínján a természetes anyagokkal :-).

Az alternatív energiákat használó berendezések, első ránézésre „tiszták”. Főleg ha nem nézzük az előállításukat, és a megsemmisítésüket. Úgy már egy kicsit más a kép. Ezeket csak azért írtam, mert a megváltozott körülmények között nem lehet mindig számon kérni egy idealisztikus megoldást, mert nincs.

”
Amikor egy passzívházban (minősítés előtt volt) jártam, szép hegyvidéki környezetben, késő tavasszal, a házban minden nyílászáró csukva volt, és ment a szellőzés. Mivel sokan voltunk, nagyon elfogyott a levegő, néhányan rosszul érezték magukat, és kérték, hogy nyissanak ablakot. A házigazdák furcsán néztek, hogy ők azt nem szoktak, és nem bírják a huzatot… Ilyenek vagyunk, nagyon elkényelmesedünk. Télen fűtünk, nyáron hűtünk, és takarékosságból nem szellőztetünk. Elgondolkoztató.
”
A fenti kijelentést teljes egészében cáfolom!!!! Ott valami el lett baltázva. A mostani passzívház nyílt napokon, elmentem egy közel passzív lakást megnézni Gödöllön. Na azóta is emlegetem. Benn voltunk több órán keresztül jó 10-nél többen, és teljesen meglepődtem, a 60 m2-es lakásban senki nem ásítozott, és nem volt rossz levegő. Pedig este volt, és a vendégeken rajta volt az egész nap illata, a cigiseken az egész napi cigiszag, és nem volt rossz levegő. Valszeg ez egy jól megcsinált lakás volt 🙂

Nekem egyébként nagyon tetszik Henrietta hozzáállása, mert kell ez. Igazából ahhoz, hogy az emberek elkezdjenek gondolkodni, eszüket használni, kell a másik véglet is. Szükséges. És elnézést kedves Henrietta, de nekem ebben a vitában ezt a másik oldalt ön képviseli.

[re=82661]passzívház beköltöző[/re]: Mi per pill szerverrel fűtünk 🙂

[re=82659]Koós Miklós[/re]:
Szóval, ha egyszer benő a GreenPeaces-ek feje lágya, akkor a génmanipulált növények termesztése mellett fognak kampányolni 🙂
Avval több embert lehet jóllakatni.

https://www.tedxdanubia.com/VideoList.aspx?q=37ed3876-ef78-4414-9e46-1adc67eada86
(sajnos csak angolul tudóknak…)

Nekem volt allergiám, nagyon szenvedtem tőle, sajnos a belső porra, így a passzívházunkba való beköltözés sem segített. Viszont segitett egy 10 alkalomból álló akupunktúrás kezelés. Azóta tünetmentes vagyok.

Nagyon jó gondolatébresztõ cikk, és értelemes, informatív hozzászólások … még a végén rám is ragad valami.

Nem a passzívháztervezõ vagy azt megrendelõ ember és az ultraeko vissza a természethez eveket képviselõ építész között van itt különbség. Az építész (beleértve mindenkit aki a ház tervén dolgozik) végül is igényt kielégítõ tevékenységet folytat. Itt inkább szemléletmódok közti különbség áll fennt.
Illetve ez nyilván felveti a kérdést, hogy mennyire általánosítható, terjeszthetõ ki a szakmai oldalról képviselt uralkodó szemlélet ami egyértelmûen a passzív ház és energiatakarékos építészet felé vezet.

Nagyszüleim egy életet leéltek (90 évet) vaskályhával helyileg fûtött faépületben. Felneveltek 6 gyermeket. Persze akkor nem voltunk még 7 milliárdan, de igazából ez nem is fontos, hanem az, hogy nem csak a létszám nõtt, de az épülettel szembeni komfortigény nõtt meg nagyon. Szerintem azon mindenképp érdemes elgondolkodni, hogy tényleg annyira fontos-e az amit ma egy háztól elvárunk. Ugye a jót könnyû megszokni. Mert mint építész, végül is ennek a komfortigénynek felelünk meg. Nem kétlem, hogy az emberek többsége igényli ezt, mint ahogy a villanyégõtõl sem szívesen fordulnánk vissza a petróleumlámpához, vagy gyertyához. De alkalmilag azért a gyertya eszünkbe juttat valami közvetlen, elemi kapcsolatot a természettel, a nyílt lángjával bár fényereje százszor kevesebb egy közönséges égõénél. Azt hiszem ezt az elemekkel való közvetlen kapcsolatot félti Henriette.

Mint építész, tanultam, elfogadtam, és beláttam, hogy egy családi ház épp attól családi ház, és nem a tömbbházból kivett és telekre lepakolt kocka, hogy átmeneti terei vannak. Hogy a kint és bent nem annyira elválasztott, hanem valahogy egybefolyik, egybeél. Nyilván ez csak a benne lakó ember számára valóságos, mert amúgy a téglát vagy üveget nem érdekli különösebben ez a dolog.
De az ember számára fontos, hogy a kerttel, udvarral, éggel, az állandóan változó, a napszakok, évszakok ritmusát követõ nagy Egésszel kapcsolataban maradjon. Ebben minden építész hisz szerintem.

A kérdés nem a szigeteltség foka vagy milyensége, hanem az hogy mekkora áldozatot akarunk hozni a költségcsökkentés érdekében. Bevállalom-e hogy a nappalimat vagy étkezõmet nem nyithatomm vagy nem nyitom rá az udvaromra mert az X mértékû költséggel jár ? Itt jutunk el a minõség és mennyiség szembeállásához, ami annyira jellemzõ a mai világra. Jogos a Henriette és a hozzá hasonló emberek félelme amikor mindenütt a jól kvantifikált mûszaki elvek elõretörését tapasztalják. Mert ez egyoldalúan jellemzõ, mert a minõségi dolgok jellegükbõl adódóan nem kavntifikálhatók és ezért háttérbe szorulhatnak. És mivel ahogy elhangozott, az építési költség nagy, nyilván elengedhetetlenül szükséges a jól kavntifikált mûszaki megoldás. Nem is ez a baj, hogy egyre többet tudunk, és egyre jobb megoldásokat tudunk adni, hanem hogy ez ne menjen a létezés minõségi oldalának rovására. Lehet, ha az igényszintet csökkentjük kissé (alapterület, megcélzott fentarttási költség stb) akkor marad hely olyan extravaganciára is hogy néha egy ablakot kinyithassak. Ha a szemlélet kevésbé mereven figyel a költségre a gazdasági vonatkozásra, nem a tervezõ oldaláról (akinek ez kötelessége, akár törvényes is), hanem a megrendelõ oldaláról, aki esetleg azt mondhatja, beérem kisebb házzal is akár vagy kevésbbé jól teljesítõvel is, ha másik oldalon kapok valamit ami ugyan nem kiszámítható vagy kavntifikálható azonnal, de az életminõségemet úgy javítja hogy teljesebb életet élhetek … ha ezzel a szemlélettel jön valaki terveztetni, akkor e tervezõ is élhet a szakmájának minõségi aspektusával is (mert ez is kötelessége, bár ez inkább belsõ, etikai, szabályozhatatlan)

[re=82667]Váradi Zoltán[/re]:
Kösz, érdekes volt! A minap éreztem az előadásban elhangzottakhoz hasonlót, amikor a citrom fámra csirke trágyát kerestem a közeli kertészetben. Volt, 3500Ft/5kg 🙂

[re=82644]Koós Miklós[/re]:
Kedves Miklós.
Olvasva a posztokat, szívesen publikálnák az oldaladon egy szerintem fontos és egyre fontosabb fogalomról, a tömör párazáró szigetelés funkciójáról.
Valamiért a passzívházakhoz „ragadt” a légtömörség kérdése. Ebből a laikus, de az építésztervezők nagy részénél is kialakult az a fogalom, hogy a szavaiddal éljek, kell a „vastüdő”.
Nem, vagy nem igazán erről van szó, csak érintőlegesen.
A légtömörség eléréséhez nem szükséges a „dunszt”, a légtömör burok. Annak teljesen más fizikai hatás leküzdése a célja.
Mi hozzáértők és örvendetesen egyre többen már tudni véljük, hogy egy természetes légcsere a falakon csak 1-3%.
Még sehol nem találkoztam az igazi feladatával a „légtömör szigetelésnek”.
Ez a kérdés és elhagyhatatlan fontossága egyre izgalmasabb lesz, ahogy szigorodik az épületszerkezetek hőszigetelési hatósági előírása (u értékek: 2012-15-19 évek).
Talán megérne egy „misét”.

Lehet, hogy azt átgondolva, egyre kevesebb ilyen, eléggé érdekes álláspont „születne” a jövőben, mint amit a kedves Molnár Henriette is gondol, vagy képvisel. Minden tiszteletem az övé, hogy kiáll a nyilvánosság elé az „igazával”. De. De a sajnos az a baj, hogy a megállapításai homlok egyenest szembe mennek a fizikai törvényszerűségekkel és ez már nem gyerekjáték. Nem az épületgépészi „ismeretekkel”, hanem a Mollier-i alkalmazott fizikai felismerésekkel, Richard Mollier (november 30, 1863, Trieszt – március 13, 1935, Drezda ).

Kedves Molnár Henriette!

Ez a sokadik szakmai ismeretet nélkülöző hozzászólása a passzívházakról. Érzelmi alapokon nyugvó véleménye semmiféle diplomával nem alátámasztható. Sajnálatos, hogy ezen a szakmai színvonalon van bátorsága publikálni. A passzívházakat nem elég megnézi, érteni kell a lényegét működését és üzenetét. Nem építhető mindenütt passzívház, de az általuk kifejlesztett technológiákkal tapasztalatom szerint 18-25 kWh/m2 év éves fűtési hőigényű házak napnyereség nélkül is építhetők.
A passzívházban (és sok más hővisszanyerős szellőztetésű házban) nem az a lényeg, hogy porciózva kapjuk a levegőt, hanem egyáltalán lényegi hőveszteség nélkül friss levegőhöz jutunk, anélkül, hogy erre külön gondot fordítsunk, és alkalmanként hideghuzattal engedjünk be oxigént. A modern építőrendszerek lényege a légzárás. Ön szerint az megoldás, hogy légzáró ablakot veszünk drága pénzen és szellőző rést készítünk rá, hogy mégis legyen légcsere? Gondolom azt nem kell bemutatnom, hogy egy modern légzáró 8 m2-es szobában milyen levegő van egy téli reggelen, akár csak egy ember alszik benne? Mi is az egészségtelen? A „porciózott” oxigéndús közel szoba hőmérsékletű befújt friss levegő, vagy a büdös elhasznált oxigénszegény levegő esetleg a folyamatosan vagy időszakosan hideg huzatos szellőzés?
A passzívházba ha bemegy 30 ember, azt nem valószínű, hogy a szellőztető el tudja látni, nem csoda, hogy akkor kis ablaknyitásra is szükség van, ez nem kellemetlen, de ez nem is mindennapos. Ezzel nem omlik össze az éves energiamérleg.
„A passzívházak terjedésével a jól ismert civilizációs betegségek (allergia, depresszió, stb.) még gyakoribbá válnak, és várhatóan újabb betegségek terjednek el.” Ez teljesen igaz, de nem a passzívházak miatt, hanem az értékválság (nem pénzügyi!) és marketing demagógia és médiák negatív hatása miatt.
„A passzívház kényszerű megoldás civilizációnk túlélése érdekében ebben egy energiaválsággal sújtott időszakban. ”
Ez majdnem igaz, de nem kizárólagos és egyedüli megoldás, csak egy út a jó irányba.
Egyébként akik a passzívházzal bármilyen szinten foglalkoznak biztos, hogy nem a föld tönkretevői, hanem elhivatott környezetvédők.
A passzívházak megértése egy jobb képességű építésznek sem könnyű, és persze könnyebb és kényelmesebb talán kifizetődőbb is azt mondani egy hozzá-nemértő szakmabelinek, hogy vastüdő…
Uff…

[re=82670]Albert Sándor[/re]: „De az ember számára fontos, hogy a kerttel, udvarral, éggel, az állandóan változó, a napszakok, évszakok ritmusát követõ nagy Egésszel kapcsolataban maradjon. Ebben minden építész hisz szerintem.” Nos, igen. Szerintem többszáz ezer forintos nyitható portálokat FELESLEGES a mi klímarégiónkban létesíteni. Ugyanis ősszel és tavasszal van egy hathetes időszak, amikor nyitva lehetne tartani. Egyébként elég a 90-es erkélyajó, és ki is megyek, a diófa alá,vagy a teraszra, ahol nagyon jó árnyék van,és több fokkal hűvösebb. A diófának tényleg más árnyéka van. De eszembe nem jutna közben tárva nyitva hagyni az ajtót, amikor bent, a magyar parasztházak tornácával rendelkező épületben 10 fokkal hűvösebb van. Az épületben nyáron 26 fok fölé nem megy a hőmérő!!! Klíma nélkül! és 15 éve építettem, úgy hogy nem ismertem még a PHPP.-t.(passzívháztervező energetikai szoftver)Télen persze besüt a nap, és le is áll a kazán szép napos időben.Szóval, a kertkapcsolatot nekem ezt jelenti, nem az hogy tárva nyitva az ablak-ajtó. A kabrió érzést meghagyom másoknak!Egy pár kép a bioklímáról:https://otthonepites.blogspot.com/2011/10/bio-klima-ujra.html

Nagyon jó gondolatébresztõ cikk, és értelemes, informatív hozzászólások … még a végén rám is ragad valami.

Nem a passzívháztervezõ és az ultraeko vissza a természethez eveket képviselõ építész között van itt különbség. Az építész (beleértve mindenkit aki a ház tervén dolgozik) végül is igényt kielégítõ tevékenységet folytat (azt elvárni az építésztõl hogy az elrontott nevelést korrigálja, szerintem túlzás). Itt inkább szemléletmódok közti különbség áll fennt.
Illetve ez nyilván felveti a kérdést, hogy mennyire általánosítható, terjeszthetõ ki a szakmai oldalról képviselt uralkodó szemlélet ami egyértelmûen a passzív ház és energiatakarékos építészet felé vezet.

Nagyszüleim egy életet leéltek (90 évet) vaskályhával helyileg fûtött faépületben. Felneveltek 6 gyermeket. Persze akkor nem voltunk még 7 milliárdan, de ez nem is fontos, hanem az, hogy nem csak a létszám nõtt, de az épülettel szembeni komfortigény nõtt meg nagyon. Szerintem azon mindenképp érdemes elgondolkodni, hogy tényleg annyira fontos-e az amit ma egy háztól elvárunk. Ugye a jót könnyû megszokni. Mert mint építész, végül is ennek a komfortigénynek felelünk meg. Nem kétlem, hogy az emberek többsége igényli ezt, mint ahogy a villanyégõtõl sem szívesen fordulnánk vissza a petróleumlámpához, vagy gyertyához. De alkalmilag azért a gyertya eszünkbe juttat valami közvetlen, elemi kapcsolatot a természettel, a nyílt lángjával, bár fényereje százszor kevesebb egy közönséges égõénél. Azt hiszem ezt az elemekkel való közvetlen kapcsolatot félti Henriette.

Mint építész, tanultam, elfogadtam, és beláttam, hogy egy családi ház épp attól családi ház, és nem a tömbbházból kivett és telekre lepakolt kocka, hogy átmeneti terei vannak. Hogy a kint és bent nem annyira elválasztott, hanem valahogy egybefolyik, egybeél. Nyilván ez csak a benne lakó ember számára valóságos, mert amúgy a téglát vagy üveget nem érdekli különösebben ez a dolog.
De az ember számára fontos, hogy a kerttel, udvarral, éggel, az állandóan változó, a napszakok, évszakok ritmusát követõ nagy Egésszel kapcsolataban maradjon. Ebben minden építész hisz szerintem.

A kérdés nem a szigeteltség foka vagy milyensége, hanem az hogy mekkora áldozatot akarunk hozni a költségcsökkentés és komfort érdekében. Bevállalom-e hogy a nappalimat vagy étkezõmet nem nyithatom rá az udvaromra mert az X mértékû költséggel jár ? Itt jutunk el a minõség és mennyiség szembeállásához, ami annyira jellemzõ a mai világra. Jogos a Henriette és a hozzá hasonló emberek félelme amikor mindenütt a jól kvantifikált mûszaki elvek elõretörését tapasztalják. Mert ez egyoldalúan jellemzõ, mert a minõségi dolgok jellegükbõl adódóan nem kavntifikálhatók és ezért háttérbe szorulhatnak. És mivel ahogy elhangozott, az építési költség nagy, nyilván elengedhetetlenül szükséges a jól kavntifikált mûszaki megoldás. Nem is ez a baj, hogy egyre többet tudunk, és egyre jobb megoldásokat tudunk adni, hanem hogy ez ne menjen a létezés minõségi oldalának rovására. Lehet, ha az igényszintet csökkentjük kissé (alapterület, megcélzott fentarttási költség stb) akkor marad hely olyan extravaganciára is hogy néha egy ablakot kinyithassak. Ha a szemlélet kevésbé mereven figyel a költségre a gazdasági vonatkozásra, nem a tervezõ oldaláról (akinek ez kötelessége, akár törvényes is), hanem a megrendelõ oldaláról, aki esetleg azt mondhatja, beérem kisebb házzal is akár vagy kevésbbé jól teljesítõvel is, ha másik oldalon kapok valamit ami ugyan nem kiszámítható vagy kavntifikálható azonnal, de az életminõségemet úgy javítja hogy teljesebb életet élhetek … ha ezzel a szemlélettel jön valaki terveztetni, akkor e tervezõ is élhet a szakmájának minõségi aspektusával is (mert ez is kötelessége, bár ez inkább belsõ, etikai, és szabályozhatatlan)

környezet a házban? ház a környezetben?
lehet, hogy megérne egy postot:
https://www.youtube.com/watch?v=KDSGvDyoBWQ

bocsánat, hogy belekotyogok, de megcsapta a szemem a SOLANOVA projekt említése

Az első passzívház konferencián én is ott ültem a harmadik sorban és hallgattam a nagyszerű előadást. Mivel magam is elég sok panelfelújításban vettem részt, ezért az előadás után odamentem a fiatal előadóhoz kérdezősködni. A tűzvédelem érdekelt volna, de errő ő nem tudodd mit mondani, mert ő a lebonyolításban volt benne, kevésbé a megvalósítás műszaki részében.

kb. fél évre rá egy dunaújvárosi tűzoltó hatósági kollégával beszélgetve előkerült a solanova. Ha jól emlékszem 16cm PS hab került az épületre külső szigetelésként.
A tűzoltókat nem kérdezték meg erről, hogy ez így rendben van-e. De mint tudjuk a miskoci eset óta, nem kell 16cm habosított szigetelés ahhoz, hogy egy tűz nagyon gyorsan továbbterjedjen, elég 7 cm is.

A legnagyobb baj a passzívházakkal hazánkban nem a házzal és a technológiával, hanem a magyar gondolkodással és a fegyelem hiányával van. Mi (átlag) magyarok nem tudunk precízen építkezni és főleg nem tudunk tudatosan és precízen élni. Ugyanis az előadáson az is elhangzott, hogy mióta a solanova lakói töredékáron fűtenek, azóta telente is strandidő van és kisgatyában-pendelyben szaladgálnak a lakók.

[re=82696]Koós Miklós[/re]: most nézem a dátumát, valóban régi, nekem ez eddig kimaradt.
újszülött szindróma

Tisztelt Koós Miklós Úr, kedves Kollégák!
Most kerültem gép közelbe, és bár a beszélgetés más irányba terelődött, mindenképp szeretnék válaszolni egy-két felvetésre. Külön köszönöm Albert Sándor hozzászólását, amiben nagyon kereken megfogalmazza azt, ami nekem talán nem annyira sikerült.

És még egy adalék a német sikertörténethez, ha már erre hivatkozunk. A cikkem be nem linkelt részében foglalkoztam azzal, hogy Németországban is eléggé értetlenül fogadta az energiatanusítvány, környezettudatos építés ügyét a lakosság. Sőt, az anyaggyűjtéskor olyat is olvastam, hogy az E-bay-en lehet venni energiatanusítványt, de ennek nem néztem utána.

Mivel Németország vállalta az úttörő, a kísérleti nyúl szerepét a témában, nem akartak „leégni” ezért nagymértékben elkezdték támogatni az épületek utólagos energiafelhasználás racionalizálását, majd a passzívházak építését. Jelenleg passzívház építésre 30-75 % állami támogatás érhető el (nagyobb támogatás az intézményeknél). Ez kb. annyi, mintha nálunk kb. 100-300 EFT/m2 támogatás lenne passzívház építésre. Vagyis támogatással olcsóbb, mint a hagyományos épület. Egyszerű gazdasági megfontolásból vállalják az emberek, önkományzatok a passzívházak építését (és fenntartását 10 évig). Ezért tolonganak a befektetők is: az alacsony rezsi miatt passzívházban magasabb lakbért lehet elkérni. Gondolom, nem kell végigvezetnem, milyen extraprofit lehetőség van az üzletben.

Nem tudom a naprakész számokat, de így is alig 2-3-szorosa az egy lakosra jutó passzívházak (lakások) száma Németországban a hazainak. Pedig ők valóban legalább tíz évvel előttünk vannak… De a verklit beindították, lehet példálózni és követjük őket, támogatással vagy anélkül.

Sajnos azt is tanítják környezetvédelemből, hogy a jelenlegi társadalmi, gazdasági környezetben csak akkor vagyunk környezettudatosak, ha üzletet látunk benne. Vagy ha rákényszerítenek.

[re=82700]Molnár Henriette[/re]: Kedves Henriette,

apró tévedését szeretném kijavítani a német támogatással kapcsolatban:

1999 óta támogatják a passzívházakat, de egyéb magasabb, sőt alacsonyabb energetikai kategóriákat is. A passzívház klasszikus értelmében már nem is a csúcs, ez utóbbihoz némi megújuló energia is szükséges.
A támogatás mértéke: 50.000 EU kölcsön, kb. 0,5-1%-kal olcsóbb kamattal, mint a piacon. Aki passzívházat épít, annak ebből 5%-ot elengednek, azaz 2500 EU-t. Megújulóval társítva 10%-ot, azaz 5000 EU-t engednek el. A támogatás összes értéke alig haladja meg a 5000 EU-t, ez átlagos méretű, 120 m²-es egység esetén 41,60 Euró/nm, azaz kb. 12500 Ft. A többlet beruházási költség kb. 100 Euró/mn, azaz 12000 EU + esetleg a megújuló ára: 5000 EU-tól a csillagos égig. Felújításhoz is adnak az elért szinttől függően, ez még bonyolultabb, ezért nem részletezem.
Közgazdászok kiszámították: minden támogatott 1 EU 4 EU értékű beruházást indít el, melyből 2 visszafolyik az államkasszába adó, járulékok és ki nem fizetett munkanélküli segélyek formájában. 2010-ben ilyen beruházásokból 300 000 munkahely teremtődött, vagy maradt meg. A passzívház technológia egy hatalmas innovációs hullámot eredményezett az építőiparban, melyből elsősorban német cégek profitálnak. Az ablakokat, szellőzőket nem Kínából hozzák. Tehát ez egy win-win koncepció. Tessék utánozni!

Henriettének:
„Sajnos azt is tanítják környezetvédelemből, hogy a jelenlegi társadalmi, gazdasági környezetben csak akkor vagyunk környezettudatosak, ha üzletet látunk benne. Vagy ha rákényszerítenek.”
Végül is miért baj ez? Miért gond, hogy az emberek „költségre” optimalizálnak? Ha a termékek áraiba értékükön kerülnének be a természeti erőforrások, megjelennének a költségek között az eltávolítás, a semlegesítés árai is, akkor nem lenne negatív ha az ember „költségre” optimalizálna? Most negatív, mert állami támogatás van rajta?
Nem értem a „zöldek” miért állandóan azt hangsúlyozzák, hogy elvi kötelességből, hogy társadalmi felelősségből mentsük meg a földet. Nem lesz mindenki angyal, ez butaság. Igenis a társadalom felismeri, hogy kell vigyázni a világra, és ezért áldoz rá, most éppen Németországban (sajnos nem nálunk) és ezt az áldozatot a társadalom minden tagja meghozza adókon keresztül. Miért is baj ez?

[re=82711]Koós Miklós[/re]:

Helyes meglátás. A jelenlegi magyarországi fejlődés kerékkötője, hogy az állami bürokrácia és korrupció miatt ezek az elképzelések nem életképesek. Probléma az, hogy ezek meg nem lépése esetén az ország sem lesz versenyképes/élhető éveken belül.

[re=82710]Adamkó Ferenc[/re]:

„…Miért gond, hogy az emberek “költségre” optimalizálnak? Ha a termékek áraiba értékükön kerülnének be a természeti erőforrások…”
A gond az, hogy torzított az értékrendszer, és erre optomalizál mindenki.
Ha sokak számára nyilvánvaló, hogy rossz a szabályrendszer, akkor miért ne próbáljanak meg tenni, de lagalábbis agitálni ellene?

„… Igenis a társadalom felismeri, hogy kell vigyázni a világra, és ezért áldoz rá…”
Komolyan ezt gondolod?

[re=82710]Adamkó Ferenc[/re]: néha a zöld mozgalmárokat/aggódó értelmiségieket hallgatva (Greenpeace tagok lásd https://greenpeace.blog.hu/greenpeace blog) de tudnék Henriette-hez hasonló építészhölgyet is idézni (KGy), akik mintegy vallásos hittel lépnek fel a nézeteik mellett jórészt érzelmi, vagy sok esetben nem teljesen megértett szakmai érveket hangoztatva. Igazán jó példa erre a greenpeace blog ahol jól láthatóan szakember próbál szakmai érveket hangoztatva szót érteni egy igazában teljesen biztos, de a szakmai érveket átlátni nem képes jó szándékú laikussal.

Természetesen a fentiek csak néha merülnek fel az emberben, és általánosítások, nem jelenti azt hogy a greenpeace és más jószándékú kezdeményezések helytelenek, vagy az ‘ördögtől valóak’ lennének

Az építészeti szakmai kérdésekkel egy kicsit más lehet a helyzet, laikusként erről nem akarnék semmit szólni.

[re=82714]biosolar[/re]:
Én nem azzal vitatkozom, hogy torz, avagy sem az értékrendszer. Henrietta írásából nekem az jött le, kicsit sarkítva, hogy a gazdasági ösztönző nem jó, és milyen rosszak is vagyunk emiatt. Az, hogy a társadalom mit ismer fel, és mit nem az egy jó kérdés. Én el tudom képzelni, naiv, idealista módon, hogy már a mai politikusok között is megjelentek azok akik elvi alapon is komolyan gondolják, hogy vigyázni kellene a jövőre. Nincsenek sokan, az biztos :-). Tényleg egy kicsit sarkosan fogalmaztam ehhez kapcsolódó mondatomat, hisz az az állapot lenne az „itt van már a kánaán” állapot 🙂
Egyébként fentebb írtam arról, hogy szükség van zöldekre, de nekem ez az érzelmi megközelítés nem tetszik. Ha valaki csak érzelmi alapon közelíti meg a témát, akkor bizony a butaságot is nagy vehemenciával védi, és kárt is okoz ezzel a jó gondolatnak.
Részemről csak ennyi 🙂

[re=82697]lali[/re]: Kedves lali! Ha ennyire járatos a panelfelújításban, akkor bizonyára az is ismert ön előtt, hogy a SOLANOVA projeknél alkalmazott 16 cm vastag EPS rendszer az akkori tűzvédelmi előírásoknak mindenben megfelelt. Később a változó OTSZ miatt újabb vizsgálatokra volt szükség, különösen a vastag hőszigetelést illetően. Az alkalmazott teljes hőszigetelő rendszer azoknak is megfelelt.
Ha további kérdése lenne, szívesen állok rendelkezésére.
üdvözlettel:
Kruchina Sándor

[re=82708]passzívház minősítő[/re]:
Így van, ez a központi támogatás. De Ön kifelejtette a szövetségi államok, városi önkormányzatok támogatását, ami további vissza nem térítendő támogatásokat jelent, változó összegben. Általában 150-250 EU/nm körüli összeget lehet összeszedni. Most csak a magánberuházásokról beszélek. (www.passivhaus-foerderung.de)

[re=82741]Molnár Henriette[/re]: Kedves Henriette,

köszönöm a tippet. Valóban vannk ilyenek, ha az ember olyan szerencsés, hogy az említett városban lakik, ahol van ilyen helyi támogatás, megfelel minden feltételnek és még van is pénz a fazékban. A városok általában egy bizonyos összegű keretet osztanak szét, ha az elfogy, akkor gyakran nem hosszabbítják meg. Hosszú távon jelenleg csak a kormányzati támogatás kalkulálható, melyről már az imént írtam.
Üdv
Sariri-Baffia Enikő

[re=82726]Kruchina Sándor[/re]: Bocsásson meg, hogy ellentmondok, de magam is panelfelújítással foglalkoztam
akkoriban nem volt olyan EPS rendszer, aminek az ÉMI engedélyében 70mm, esetenkén 80mm-nél vastagabb szigetelés megengedett volt és az is csak többszintes épületre.
középmagas épületeknél a mai napig nincs olyan rendszer, ahol 160mm-t megenged az alkalmazástechnika vagy ÉMI, vagy akármilyan engedély.
Tessék csak elővenni az akkoriban érvényes papírokat! Ha mégsem így van, akor azt kérem ossza meg velem is valamilyen formában

[re=82754]lali[/re]: Kedves Lali!
Nagyon szívesen. Régen a homlokzati hőszigetelő rendszerek ÉME engedélyében, ha a rendszer tudta a 45 percet, nem volt sem vastagsági, sem szintkorlátozás. A vizsgált, többnyire 5 cm vastag lap eredményét nem korlátozták a megvizsgált vastagsági méretig, az pedig tételesen benn volt, hogy szintkorlátozás nélkül alkalmazható. Az ÉMI a 2003-4 tájékán változtatott a vizsgálati módszeren – nem is egyszer-, ezért nagyon eltérő eredmények adódtak a tűzállósági határérték tekintetében, alapvetően egyforma rendszerek esetében is.

2005-ben, a készülő új OTSZ kapcsán kezdődött az ÉMIben egy vizsgálatsorozat annak kiderítésére, hogy mik a megfelelő kísérleti körülmények. Ekkor már az új ÉME-kbe a hőszigetelés maximális vastagságaként a vizsgálati minta vastagságát írták be. Ez persze nem volt kihatással a korábban kiadott, még érvényes ÉME-kre, így azok vastagsági korlátozás és szintkorlátozás nélkül voltak érvényesek továbbra is. Ilyen volt a 2005-ben Dunaújvárosban használt rendszer is.

Az 5 éves megújítások során viszont sorra jöttek az új módszer és új értékelés szerinti vizsgálatok, és bizony voltak rendszergazdák, akik még nem gondoltak erre a limitre, vagy talán nem várták a hőszigetelési vastagság ilyen méretű növekedését, és így versenyhátrányt szenvedtek azokkal szemben, akik vastagabb termékeket vizsgáltak – vagy még élt a régi papírjuk. Ez persze viszonylag hamar kiderült, és elindult egyfajta versengés a rendszergazdák között, bár helyesebb lenne azt mondani, hogy a növekvő igényekkel futottak versenyt. Mára több rendszergazda (nem a reklám helye, ezért nem nevezném meg őket, és kihagyni sem szeretnék egyet sem) rendelkezik 20 cm vastag hőszigetelés vizsgálati eredményeivel, és megkapták a maximális, 45 perces tűzállósági határértéket. Ez azt jelenti, hogy középmagas épületekre (vagyis 11 szintes épületre) engedélyezett ezen bevizsgált rendszerek alkalmazása, akár 20 cm vastag EPS alapú hőszigeteléssel. Megjegyzem, nem egy rendszer vizsgálata úgy is eredményes volt, hogy a legfrissebb OTSZ-ben már kötelezően előírt tűzgát sem került beépítésre.

Biztos vannak olyan rendszerek, melyek engedélye a vizsgálati minta vastagsága miatt még csak 14-16 cm-re szól, de ez koránt sem általános.

Amúgy tényleg kíváncsi vagyok: miből gondolja, hogy nincs 20 cm-es rendszerre engedély?

üdvözlettel:
Kruchina Sándor

[re=82758]Kruchina Sándor[/re]:
kiollóztam a baumit (egy jobb rendszer) 2004-es éme-jéből:
„Az A-185/2004 sz. ÉME szerint a vakolat minimális össz-rétegvastagsága: ≥ 5,0 mm
A BAUMIT EPS típusú, Baumit Granopor Vakolat és Baumit Ragasztó Tapasz felhasználásával készülő homlokzati hőszigetelő rendszer alkalmazási területe és tűzvédelmi alkalmazási feltételei az A-185/2004 sz. ÉME szerint:
„Alkalmazható új és régi tégla, beton és vakolt falszerkezetek külső hőszigetelő burkolására”
„Tűzvédelmi szempontból az AVJ 4. számú melléklete szerinti szerkezeti kialakítású EPS rendszer az I-II. tűzállósági fokozatú legfeljebb 30 m legfelső használati szintű épületekben, valamint III-V. tűzállósági fokozatú épületekben az egyes tűzállósági fokozatokra a 2/2002. (I. 23.) BM rendelet 5. melléklet I/3. fejezetének 1. táblázatában megadott szintszám-, illetve magassági korlátozás figyelembevételével alkalmazható. A rendszer max. 100mm vastagságú EPS lemezből, valamint minimum 5 mm összvastagságú vakolatrétegből állhat. Az egymás fölött elhelyezkedő homlokzati nyílászárók közötti tömör falszakaszok magasságának legalább 1,3 m-nek kell lennie. A szerkezet beépítésekor a tűzszakasz-határokat képező fal- és födémszerkezetek vonalában a 2/2002. (I. 23.) BM rendelet 5. melléklet I/3. fejezetének M2. melléklete szerint kialakított tűzterjedési gátat kell kiképezni.”

vagyis tűzállósági fokozattól függetlenül a max rétegvastagság 2004-ben 100mm volt!
a többi rendszer általában ennél vekonyabb lehetett.

[re=82762]lali[/re]: Kedves Lali! Ugyanarról beszélünk. Mint mondtam, a korábbi ÉME-kben nem volt vastagsági korlátozás. A SOLANOVA épületen nem Baumit rendszer volt. Ma ugyanez a Baumit rendszer – ha már nevesítettünk – 20 cm vastag EPS-re van minősítve.

Üdvözlettel:

Kruchina Sándor

bele lehet kötni az írásomba, de a lényeg benne van.
nem lehetett 100mm-nél vastagabb szigetelés vastagságot alkalmazni 2004-ben, tűzállósági fokozattol függetlenül.
tessék értelmezni az ÉME-t. nekem is nehezemre esett először ezt elfogadni. de amikor az ÉMI, aki 2009-2010-es években a panelfelújításokkal komolyabba elkezdett foglalkozni kúlön divízióban, elég sok felújítást befékezett emiatt.

Nekem egy teljesen más jellegű kérdésem van. Kifelé is megszűrik a levegőt passzív házaknál? Ha nem miért nem? Ez nem olyan mintha a lakásunkat tisztán, rendben tartanánk, úgy, hogy az utcára söpörjük a szemetet?

Miklós, ebben igazad van. Viszont az én (sajnos mér nem létező) cserépkályhám sem egy komoly környezetszennyező erőmű, de a sok cserépkályha?
Igen, tudom, más a mérték. Azért viszont amikor végig megyek a kertvárosi részen vasárnap, tudom, hogy hol mit főznek, sütnek, vagy éppen hol lakkoznak parkettát éppen. Szóval ha befele olyan nagyon tisztítjuk a levegőt, azért akkor lenne korrekt ha kifelé is megtennénk ezt.

[re=82775]Adamkó Ferenc[/re]:
nem tudom, hogy az Ön lakásában a levegő mennyire „szemetes” amit az utcára nem engedne ki szellőztetéssel.
A szellőztető gép semmi mást nem enged ki csak ami bent is van.
A gépen alapból elsősorban részecskeszűrők vannak. Befelé lehet rátenni pollenszűrő finomságút is. A kifelé menő is szűrve van, ez elsősorban a hőcserélőbe bemenő belső levegőt szűri, hogy ne tömődhessen el a hőcserélő a belső portól. (Bár ez utóbbi vízzel mosható)
Tehát a szellőztető gép nem szűri ki a belső kelkáposzta szagot, de a belépő oldalon a füstöt sem.

Fontos dologra mutatott rá, nevezetesen a magyar cserépkályhák nem csak szmog porszennyezéséhez járulnak hozzá, hanem a tökéletlen égés miatt szerves légszennyezők is jönnek ki rajtuk bőven. Igaz ez a szintén rossz hatásfokkal égő fatüzelésű kályhákra/kanadallókra is. Bár a széntüzelés nem igazán jellemző már/még de abból a korom, por, szerves elégetlen anyagok, kén-dioxid kerül ki. És most nem beszéltem a háztartási szemetet/gumit/olajos hulladékot/egyéb veszélyes hulladékot égető emberekről.
Ezek égetéséből mindaz, a dioxinokat is beértve, felszabadul, ami a hulladékégetőkben is, csak ott nagyon komoly tisztításon halad keresztül a füstgáz.

[re=82780]passzívház beköltöző[/re]:
Tényleg csak erre voltam kíváncsi, szűr-e a légcserélő kifele? Viszont azt nem tudtam, hogy pl. a kinti, rántott hús szagot beengedi. 🙂 Azt hittem a kinti büdöset, füst, szmog nem engedi be. Bár az is igaz, ez a szennyeződés inkább részecske alapú, amit biztos szűr a légcserélő befele, és most már kifele is.

[re=82781]Adamkó Ferenc[/re]:
megfelelően elhelyezett be és kilépő nyílásokkal a rántotthússzag elkerülhető, de szomszéd szemét tüzelésének eredménye sajnos kevésbé. Ilyenkor a nyitott ablakot a szellőztető becsukja, én meg lekapcsolom a gépet.

[re=82651]M[/re]: Egy kérésre egy válasz. „hogyan váltak hirtelen allergénné bizonyos anyagok?” Nem váltak. Mindig is voltak, csak nem diagnosztizálták. Egyszerűen voltak mindig is taknyos, tüsszögő gyerekek, felnőttek. Már a rómaiaknál is megfigyeltek katonákat akik a hajón jól érezték magukat, partraszálláskor azonnal eleredt az orruk. Kb. a hetvenes évekre azonosították be tömegeknél hogy mi is ez? Ilyen egyszerű.
Nagyjából ugyanazon betegségek vannak mint régen, csak az orvostudomány legalább megtízszerezte adatállományát, meg manapság azért szinte minden ember eljut az életében orvoshoz. 60-100 éve még nem ez volt a jellemző.

Röviden le tudná valaki írni, hogy a passzívházakban használatos kompakt készülékekben, a hozzájuk tartozó talajregiszterek és magában a légvezeték-hálózatban hogy van megoldva a tisztíthatóság, por, kosz, párakicsapódás, egyéb szennyeződések? Mert hallani, olvasni minden félét pro és kontra.
Nem tudom ez e a megfelelő hely vagy inkább a FluctuVent-es cikk, mindkettőben jelen van a megfelelő szakembergárda.

A szűrőkről volt szó, az világos. A földbe fektetett csöveknél hallani antibakteriális bevonatról(?), bizonyára lehet valamilyen kondenzvíz elvezetési megoldásuk is(?), a házon belüli csöveknél meg talán nem kell semmi, hisz úgyis tiszta a levegő ami oda jut ? Úgy is kérdezhetném, mi a legjobb, a megfelelő megoldás ezekre, s mi az ami csak mellébeszélés, vagy marketingszöveg, esetleg tévhit?

[re=82790]lali[/re]: Kedves Lali!
Most már tényleg nem értjük egymást. Nem 10 ÉME engedély kell, csak egy: ami a SOLANOVA épületre felkerült. A kérdés az, hogy az mit tartalmazott? Mert az OTSZ-ben akkor még semmilyen korlátozás nem volt.
Ismétlem: több rendszer van minősítve 20 cm-es EPS hőszigeteléssel. A „tisztán” szónak pedig ma már nincsen értelme: az OTSZ 10 cm-nél vastagabb rendszerek esetében kötelezően előírja az ablakok feletti tűzgátat, függetlenül attól, hogy az adott rendszer tűzgáttal, vagy anélkül volt minősítve. A tűzgát anyagát pedig az OTSZ nem írja elő, így márkanevek behozása nem szerencsés.
Véleményem szerint a „nincs minősítve 16 cm-es EPS rendszer”, a „nincs minősítve tisztán 16 cm-es EPS rendszer” és az „1,30-nál kisebb ablaktávolságnál nem éghető anyagot kell beépíten” mondatok egészen mást jelentenek. Utóbbi szükségességéről amúgy szívesen látnék egy szakmai vitát. Ja és a miskolci tűz egy teljesen más eset, azt talán nem a passzívházas posztban kellene megtárgyalni, de kíváncsi vagyok, hogy Ön szerint hogy függ az össze a SOLANOVA projekttel.

üdvözlettel:
Kruchina Sándor

[re=82811]Kruchina Sándor[/re]: még egyszer leírom, csak a lényeget, mert látom, a többi szöveg csak megzavarja az értelmezést

2004-ben NEM VOLT FORGALOMBAN MAGYARORSZÁGON OLYAN EPS HOMLOKZATI HŐSZIGETELŐ RENDSZER? AMELYNEK ÉMI (vagy bármilyen) ENGEDÉLYE MEGENGEDTE VOLNA A 160mm VAG AKÁR 200mm-ES HŐSZIGETELÉSI VASTAGSÁGOT.

ha ezt Ön bármilyen tanúsítvánnyal itt be tudja nekem mutatni, akkor hiszek Önnek. Ha nem akkor is kérem zárjuk le ezt a vitát, mert nagyon elbeszél amellett, amiket írok és nem látja a lényeget a mondandómban

[re=82813]lali[/re]:
1. Nem tudja, hogy a SOLANOVA épületen alkalmazott rendszer milyen ÉME engedéllyel rendelkezett, mégis állítja, hogy nem volt rendben.
2. Téves információi vannak a Baumit érvényes ÉME engedélyét illetően.
Tényleg jobb, ha befejezzük.

üdvözlettel:
Kruchina Sándor

[re=82814]Kruchina Sándor[/re]:
1. A Solanova STO EPS rendszerrel készült. Ez a legjobb általam ismert rendszer, de a STO-nak 2004-ben legfeljebb 100mm-es hőszigetelő rendszer beépítésére volt ÉMI alkalmazási engedélye.
2. Az ön által „tévesnek” mondott információt a Baumit EPS rendszer 2004-es ÉMI engedélyéből ollóztam ki

[re=82815]lali[/re]: 1. Akkor miért a Baumittal példálózott, kedves Lali?
2. Próbálja megtekinteni a Baumit érvényes, 2010-es ÉME-jét.

üdvözlettel:
Kruchina Sándor

[re=82814]Kruchina Sándor[/re]: egyébiránt semmi bajom az EPS rendszerekkel és megértem, hogy ahol Ön ül, teljes mellszélességgel kiáll az EPS alkalmazása mellett.
De mint az első beírásomban olvashatja, a Solanova projektet semmilyen módon nem egyeztették a tűzoltósággal. Ez tény. A vita ebből indult ki.

[re=82814]Kruchina Sándor[/re]: 1 a Baumit volt kéznél (A-185/2004 ÉME engedély), ezért ollóztam ki abból, de mint írtam, SEMELYIK rendszernek nem volt 2004-ben 160mm-re engedélye
2. tök mindegy, mi van a 2010-es ÉME-ben, 2004-ben SEM A STO-NAK, SEM A baumit-nak nem volt 160mm-re ÉME engedélye

ne menjen félre a mondandójával. kiváló marketing eszközökkel próbál félresiklani, de nem tudta cáfolni a leírt dolgaimat.
[szerk. által törölve]

apaaaa! kezdööödiiiiiiik!

[re=82818]lali[/re]: Örülök, hogy a Baumit lejért ÉME-je kéznél volt, de kíváncsi vagyok, hogy milyen összefüggésben van a STO akkori ÉME-jéhez.
A személyeskedés pedig Önt minősíti, kedves Lali.

üdvözlettel:
Kruchina Sándor

[re=82822]Kruchina Sándor[/re]: megint elbeszél a lényeg mellett
(a lényeg nem a személyeskedés, azert elnézést kérek)

Kérem, Koós Miklós Urat, hogy az összes ebben a topikban beírt hozzászólásomat törölje, ez kivételével (az írásaimból úgy tűnik csak az első mondatok olvashatóak)

bocsánat, hogy belekotyogok, de megcsapta a szemem a SOLANOVA projekt említése

Az első passzívház konferencián én is ott ültem a harmadik sorban és hallgattam a nagyszerű előadást. Mivel magam is elég sok panelfelújításban vettem részt, ezért az előadás után odamentem a fiatal előadóhoz kérdezősködni. A tűzvédelem érdekelt volna, de errő ő nem tudodd mit mondani, mert ő a lebonyolításban volt benne, kevésbé a megvalósítás műszaki részében.

kb. fél évre rá egy dunaújvárosi tűzoltó hatósági kollégával beszélgetve előkerült a solanova. Ha jól emlékszem 16cm PS hab került az épületre külső szigetelésként.
A tűzoltókat nem kérdezték meg erről, hogy ez így rendben van-e. De mint tudjuk a miskoci eset óta, nem kell 16cm habosított szigetelés ahhoz, hogy egy tűz nagyon gyorsan továbbterjedjen, elég 7 cm is.
A dunaújvárosi SOLANOVA házra felkerült STO EPS hőszigetelő rendszernek 2004-ben nem volt olyan ÉME,TMI vagy bármilyen más magyarországon elfogadott minősítése, mely megengedte volna a középmagas épületeknél tűzállósági fokozattól függetlenül utólagos hőszigetelésnél a 160mm-es EPS rétegvastagság alkalmazását. Ma is csak úgy lehet, ha a nyílászárók közötti függőleges sávban A1-es minősítésű tűzgát szerkezet kerül beépítésre

A legnagyobb baj a passzívházakkal hazánkban nem a házzal és a technológiával, hanem a magyar gondolkodással és a fegyelem hiányával van. Mi (átlag) magyarok nem tudunk precízen építkezni és főleg nem tudunk tudatosan és precízen élni. Ugyanis az előadáson az is elhangzott, hogy mióta a solanova lakói töredékáron fűtenek, azóta telente is strandidő van és kisgatyában-pendelyben szaladgálnak a lakók.

(remélem, értelmezhető és egyértelmű, amit írtam)

[re=82824]lali[/re]:
A miskolci paneltűznél a hőszigetelés nem vezette a tüzet.
A STO-nak 2004-ben érvénye ÉME engedélye volt, a hőszigetelés vastagsága tudomásom szerint nem volt korlátozva.
2004-ben TMI még nem létezett.
A nyílászárók között vízszintesen kell beépíteni a tűzgátat.

szakmai üdvözlettel:
Kruchina Sándor

[re=82824]lali[/re]: „Mi (átlag) magyarok nem tudunk precízen építkezni és főleg nem tudunk tudatosan és precízen élni.”
Tiltakozom! Az átlag szócska enyhíti a dolog élét, de kérem ne általánosítsunk! Lehet jó és rossz példákat találni itt és ott is, aminek különböző okai vannak.De nem kellene egyből leértékelni hazai embereket és viszonyokat. Ez messzire vezetne, és nem ez a témája ennek a posztnak.

[…] ha csak érintőlegesen – 2009-ben egy konferencia kapcsán és 2011-ben magam is írtam az Eltávolodás a természettől és a józan észtől cikkben. Egy dunaújvárosi panelházat passzívház szemlélettel újítottak fel kísérleti […]