Élet a vastüdőben
A kép forrás: mentőmúzeum
A passzívházak kapcsán olyan sokszor előkerül az a gúnyoros megjegyzés, miszerint a hermetikusan lezárt passzívházban való tartózkodás olyan, mintha vastüdővel lélegeznénk. Nézzük már meg akkor, milyen is egy vastüdő?
Vastüdő
A szerkezetet akkor alkalmazzák, ha a beteg izomműködése túl gyenge a légzés fenntartásához. A beteget fémkamrába helyezik úgy, hogy csak a nyaka és feje marad szabadon, majd a kamrában (a természetes légzés mechanizmusát másolva) a légnyomás szabályozott váltakozásával a tüdőt belégzésre és kilégzésre kényszerítik. Amikor a belső légnyomás csökken, a tüdő kitágul, s az orron és a szájon keresztül kamrán kívüli levegőt szív be, amikor pedig növelik a belső légnyomást, az kipréseli a levegőt a tüdőből. Hasonló elven alapuló eszközöket korábban is készítettek, de azok csak rövid ideig voltak használhatóak.
A vastüdőt 1927-ben találta fel az amerikai Philip Drinker és Louis Agassiz Shaw, akik egy vastartályt és két porszívót használtak az igen költséges és terebélyes (kocsi nagyságú) prototípus elkészítéséhez. A szerkezetet egy bostoni kórházban próbálták ki, minden várakozást felülmúló eredménnyel: az első páciens, egy légzési nehézségekkel küszködő gyermek állapota másodperceken belül drámaian javult. Három évvel később egy John Haven Emerson nevű feltaláló sokkal egyszerűbb, könnyebb, hatékonyabb és nem utolsó sorban olcsóbb lélegeztető gépet mutatott be,.
A vastüdőt eredetileg a széngázmérgezés kezelésére szánták, olykor átalakított torpedókat is használtak ilyen célra, ahol a membránt bennük csónakmotor hajtotta. forrás: www.parameter.sk
és egy másik cikk ugyancsak erről a témáról
A kérdés már csak az, hogy most akkor jó a vastüdő vagy sem? Mint fentebb is láthattuk, olvashattuk olyan betegek számára lehetett gyógyír, akik másképpen csak nagyon nehezen tudtak levegőt venni. Megmentette az életüket, akárcsak anno a penicillin vagy éppen a higiénia bevezetése.
Ezzel szemben a passzívházak lakói mit is csinálnak? Egészséges emberek létére – bár a legtöbbünknek nincsenek légzési panaszai – „belefekszenek egy passzívházas lélegeztetőgépbe„, ami által a nap 24 órájában friss levegőhöz jutnak. Jó-jó, de hát ki is nyithatnák az ablakot. Persze a legtöbben ezt is teszik/tesszük, kinyitjuk és élvezzük a beáradó friss levegőt. Tavasszal, nyáron és ősszel mi pl. odáig elmegyünk, hogy éjszaka is nyitva tartjuk az ablakot és az állandó friss levegőben alszunk jó nagyokat. Igazán remek! Mi lenne az akadálya az ablaknyitásnak, ha egy passzívházban laknánk? Semmi.
Persze az is jó lenne, ha az utcában lakó fiatalok – a nyári partyidőszakot kihasználandó – üvöltözését nem hallanánk, de ahhoz be kellene csukni az ablakot, de az állandó friss levegőről nem szívesen mondanánk le.
Az egyik rokon késő nyáron, ősszel persze bajban van, csak csukott ablak mellett alhat, mert pollen allergiás. Mit nem adna egy jó kis „lélegeztetőgépért”, amiben van egy kis pollenszűrő.
Ilyenkor a tél beálltával viszont csak reggel nyitjuk ki az ablakot, lényegében feleslegesen, mert estig sokszor be sem lépünk a hálóba, csak azért szellőztetünk, hogy KIMENJEN A ROSSZ LEVEGŐ. Persze este is lehet szellőztetni, lefekvés előtt (igaz akkor meg még nincs elhasználva a levegő, lévén egész nap üresen állt – de én nem szeretek úgy vetkőzni, hogy nyitva az ablak és sűvítenek be e minuszok, de azt sem szeretem, amikor éppen pápá-t kell intenem az ablakon távozó, drága pénzen felfűtött levegőnek. Végül is rendesek vagyunk, hiszen rendszeresen fűtjük az utcát, igaz ebből az utcán járok mit sem érzékelnek (no ebből a szempontból a panelban lakók a legrendesebbek).
Télen tovább romlik a helyzet, amikor ismerősök vagy a nagyobb család itt alszik nálunk, mert akkor éjszakára mindenki bezárkózik (valamiért nem szeretik a horkolásomat hallgatni). A csukott ajtók és ablakok mellett persze gyorsan elfogy az oxigén megnövekszik a bágyadtságot okozó CO2, éjszaka meg nyilván nem kelek fel, hogy szellőztessek. Így aztán nagy családi ünnepekkor majdnem mindig rosszul alszunk (és nem azért, hogy miképpen fog sikerülni az ünnepi ebéd).
Nem is szólva arról, akár itt, akár a nappaliban szellőztetünk egy kiadósat, le kell kapcsolni a termosztátot, mert addig feleslegesen menne a kazán (még régi rendszerű a fűtés). Utána meg várhatunk, mire ismét felmelegedik a levegő. Minden bizonnyal mérnem kellene ilyenkor mennyire pörög a gázóra, mire újra „üzemi hőmérséklet” lesz a lakásban?
Na ilyenkor jönne jól egy olyan „lélegeztetőgép”, ami a friss levegőjével nem csak a közérzetünket és/vagy allergiánkat, hanem a gázszámlánkat is meggyógyítaná/megjavítaná. Jöjjön csak az a „vastüdő”, persze modernizált változatban, hővisszanyeréssel, szabályozókkal, szűrőkkel, miegymással! Ne szégyelljük!
a fenti íráshoz a holnapház cikke adta az inspirációt.
Hozzászólások (9): megnézem
lali
2011. november 29. kedd 06:24
Azírás jó.
De mi van akkor, ha a kedves kuncsaft úgy ragaszkodik a szellőzőrendszerhez, ha nem is passzívházat akar, csak alacsony energiaszintűt. ez idáig még jól hangzik.
CSAKHOGY!
Passzív-pénztárcára való hivatkozás miatt a szellőztetőrendszer költségét úgy fogná meg, hogy nem szeretne sehová(!) nyitható ablakot, csak a tokot üveggel. Mindezt az város szélén, ahol a telek végében erdő van és előtte épp ezt mutatta büszkén, mint a telek legjobb adottságát.
Tíz percig próbáltuk egymást meggyőzni. én a tavaszi friss levegő, a palacsintasütés és alkalmanként a gyertyaelfújás hozományai, nomeg a tűzvédelmi vonatkozások miatt „ragaszkodtam” helyiségenként egy nyiló ablakhoz. Bár nem allergiásak, ők a meggyőződésük miatt ragaszkodtak kizárólag a tokhoz. És persze valahol olvastak egy hasonló írást.
Tíz perc után nem én voltam a tervező, nem ők voltak a kuncsaft.
passzívház beköltöző
2011. november 29. kedd 06:55
…Mi lenne az akadálya az ablaknyitásnak, ha egy passzívházban laknánk? Semmi…
Amióta hővisszanyerős szellőztetésben lakom, nem éreztem szükségét az ablak nyitásnak. Pedig minden szobánkban van nyíló ablak is.
Egy egy-két szempontot még hozzátennék a felsorolt előnyökhöz:
-kevesebb utcai por kerül a lakásba, kisebb bent a por (azért van, mert bent is keletkezik, illetve a cipőnkkel hozunk be)
– falusi környezetben, erdő mellett lakom. Itt a madárcsicsergés mellett szúnyogok és az élővilág számos repülő és mászó egyede is megtalálható. Ezeket is távol tartja a lakásbensőtől az állandó friss levegő mellett a szűrő.
– a zuhanyzás után a csempékre kondenzálódott párát ilyenkor 10-15 percen belül eltünteti a szellőztetés.
– nincs szükség durva ‘illatosítókra’ amelyek az egyéb szükségletek végzésekor keletkező szagokat elnyomják.
HOLANPHÁZ
2011. november 29. kedd 08:58
Örülök, hogy megihlettelek. 🙂
Jó a téma hétköznapi helyzetekre való, személyes továbbgondolása.
zeugma
2012. január 5. csütörtök 18:07
[re=82620]HOLNAPHÁZ[/re]: Sosem jártam még passzívházban, mert mifelénk még nem épült. De ha olyan szerencsés lennék, hogy lehetőségem lenne házat építtetni, szóba sem jöhetne más. Az építőipar fejlődése kínálta lehetőségekkel nem élni, és 50 évvel ezelőtti szemlélettel építkezni nagyjából annyira lenne bölcs dolog, mint verőfényes tavaszi napsütésben leengedett redőnynél, lámpafényben szidni a magas villanyszámlát. A passzívház nem varázslat: nincs benne semmi olyan technológia vagy építési elv, ami ne következne a logikából, és amit ne alkalmaznának már sikerrel máshol. A tényekból és valós információkból a legtöbb hozzám hasonló laikus is ért.
De ha már a PH-szemlélet kommunikálásánál tartunk, szerintem pont a laikusok beszámolói hiányoznak. Nagyon keveset hallunk az elkészült passzívházak lakóinak tapasztalatairól. Bizonyára nem én vagyok az egyetlen, aki szívesen olvasna interjút olyan passzívház-lakókkal, akik nem építészek. Ők hitelesen elmondhatnák, hogy azt kapták-e, amit vártak, huzatos-e a mesterséges légcserélés, hangos-e a szellőztetőrendszer, dunsztos-e a jól szigetelt ház, okoz-e gondot a nyári melegben a szoláris nyereségre kihegyezett tervezés, és persze hogy mennyivel kevesebb az üzemeltetési költsége egy ilyen háznak a hagyományoshoz képest. Persze, tudom, vannak nyílt napok, de oda inkább olyanok mennek, akik vagy szakmabeliek, vagy már eldöntötték, hogy ilyen házat szeretnének maguknak. Az egyszerű érdeklődő többre menne azzal, ha a lakók élményeit elolvashatná. Valamelyik szakmai blog – például a Holnapház – a tévhit-oszlatás keretében megkérdezhetne néhány passzívház tulajdonost, hátha hajlandóak pár mondatban mesélni arról, milyen is lakni benne. Meggyőzőbb volna, mint száz hőveszteségi számítás.
Fenyvesi Péter
2012. január 6. péntek 11:29
[re=83152]zeugma[/re]:
Nagyon igaz, kár elavult épületeket építeni. Képcsöves TV-re sem hajtunk. Szerintem, érdemes érvelni is mellette, persze nem győzködni azt, akinek nincs rá semmi hajlama, de a tények sok embert meggyőznek.
Nekünk meg érdemes a felszabadult időnket kihasználni tanulásra. 🙂
Fenyvesi Péter
2012. január 6. péntek 11:42
Miklós, írod, h leállítod a fűtést a szellőztetés idejére? Hogyan, mennyi ideig szellőztetsz? Szerintem, télen, pár perces kereszthuzattal a benti „elhasznált” levegőt kicserélhetjük oxigéndús, alacsonyabb páratartalmú levegőre. Ezalatt az épület, a berendezés, a tárgyak alig hűlnek, így pár perc alatt visszaáll az eredeti hőmérséklet. Nálam mindenhol padlófűtés van (ezt tudtam 25 éve, sajátkezűleg kivitelezni) de szerintem a radiátorost sem érdemes ilyen rövid időre leállítani.
eg
2012. január 9. hétfő 10:31
Meg is őrülnék, ha egy hermetikusan lezárt dobozban kéne élnem lakás címén. Ilyen butaságot, mint a passzívház!
Tar Tibor
2012. január 9. hétfő 12:14
Tisztelt eg!
Azért ablak van a házán/lakásán? Télen a hidegben, nyáron a melegben gondolom nyitva van….. Szokott fűteni?
Mostanában elég sok emberrel találkozok, beszélgetek, tárgyalok, sajnos az ilyen szemlélet (nem csak egyszerű „polgárok”, hanem építészek, gépészek, stb) még mindig nagyon erősen jelen van, sokszor hihetetlen miket mondanak elvileg hozzáértő emberek is. Ezek valószínűleg a félinformációk, beidegződések, „építőipari termékbemutatók”, és sokszor a nemgondolkodás eredménye.
Reménykedek, érvelek, levezetek, próbálom a vakított emberek szemét kinyitni, mert saját magukkal tolnak ki (mind az építtető, mind az épíész).
Tar Tibor
energiaelhasználási optimalizálás
ifjtartibor@sch.bme.hu
Koós Miklós
2012. január 9. hétfő 12:51
[re=83184]eg[/re]: nincs is annál természetközelibb élmény, mint amikor a kinti szél a belül lévő függönyt mozgatja. Persze zárt ablak mellett.