Organikus | Igazán élő és növekedő építészet 2.
Még 2009-ben foglalkoztunk ezzel a témával Organikus | Igazán élő és növekedő építészet című írásban, most folytatjuk az organikus formák, építmények bemutatását. Laura Spector készítette ezeket a remek tárgyakat.
Már az előző részben is mutattunk olyan hidakat, amiket élő növények alkottak, most mutatunk további hasonlóakat, de most nem Indiából, hanem Japánból. Ha kíváncsi a részletekre, olvassa el Toochee ide vonatkozó írását, az Élő szőlőhidak Japánban.
Hozzászólások (3): megnézem
Jesu
2011. november 24. csütörtök 14:10
Tán ha nálunk is akkora lenne az átlagos elérhető maximális életkor, mint a japánoknál, lenne ilyesmire is időnk. Vagy náluk azért olyan magas ez, mert közelebb vannak a természethez minden szempontból?
Nekem tetszik!
Szabóbácsi
2011. november 24. csütörtök 23:35
[re=82587]Jesu[/re]: Nem, genetikailag mások. Több bennük a női arány.
Egyébként a kertben is minden nő, lassan egy zöld kútba kerülök. Már kilátás sincs. Az ősfáimat az alpinisták két napig vagdosták vissza. Meg ami eddig termett és ami most ezzel járt, zsákhegyek! A körbetujázott szomszédok is számomra berlini fal érzetet keltenek. Szóval jó ha organikus, jó ha növexik, de én kifejezetten bírom azt a pár kis fenyőmet ami 10 év alatt mindössze 30cm-t nőtt.
Indra
2014. február 27. csütörtök 09:06
Egy egyednek talán nincs, de egymást követő generációknak van ideje kivárni, amíg megnő egy ilyen híd. Egy ilyen „türelmes” kultúrában aztán benne van az is, hogy nem akar mindenáron újat építeni 20 évenként, képes megbecsülni, tisztelni, amit kapott elődeitől és az időmilliomos természettől. Talán közhelyszerű, de mégis mindennél jobban illik ide a híd metafóra-értelmezése: híd a két part között, híd a generációk között és híd az ember és a flóra között.