Igazad van Miklós, valóban dicséretet érdemlő munka! Néhány gondolatot azért engedjetek meg, talán hasznos is akad köztük:
-Szeretem a pelletkazánt. Egy baja van csak, ha az ember ki akarja aknázni a berendezés nyújtotta összes előnyt, nagyon sokba kerül, hiszen az automata adagoló a tartállyal megduplázza az árat, hatalmas lesz a helyigénye is, gondoskodni kell egy normális beszállítási útvonalról, stb. Ha nekem kéne itt berendeznem a gépészetet, bizony nem találnám semminek a helyét, de még talán a kéményét sem! Ebben a léptékben lényegesen hamarabb megtérülhet egy jól választott hőszivattyú.
-Félek a 2,50-es belmagasságtól, de elképzelhető, hogy működik. Sokat javít rajta a nappali tetőtérrel való összenyitása. A nagy belmagasság láttán felmerül, milyen is lesz a helyiségek fűtése? Vagy jelentősen túl kell fűteni a nagyterü, magas helyiségeket, vagy sugárzó fűtést kell alkalmazni a jó közérzethez..
-Ha már egyszer ciszternát, biológiai szennyvíz-tisztítást terveztek, nem kellene a „szürke” vizet újrahasznosítani az épületben?
-Végül, amire Miklós is célzott: ebben a léptékben nem követhető az „épületburok” kialakítása a terveken. A házat éppen olyan gondossággal kell becsomagolni, mint egy ajándékot, bár nem ajánlott a „meglepetést” egyből kibontani!

[re=82461]tanúsító[/re]: Csak a 2,5 méteres belmagasság ürügyén:
Mi pont ilyen belmagasságú lakásban élünk (kb. 70 m2), egyáltalán nem zavaró!
Lehet tudni a tervező jogosultsági fokozatát?

2.5-ös belmagasság alacsony. Az, hogy valahol ennyi, az úgy van.Egy új építésű háznál ezzel nagy hibát lehet elkövetni, mert a belmagasság az, ami összenyomja a teret, s később nem is lehet rajta változtani. Ha meg eladásra megy, akkor jön a vevő, hogy ok-ok, kicsi rezsi, de ezért mindig kerülgetni kell a csillárokat. (A ház építésénél azért a jövőben eladhatósági szempontokat is érdemes figyelembe venni)

A ház körben 40 m, hosszú, ha csak 25 centivel növekszik a belmagasság, az 10 m2-nyi plusz falfelületet ad hozzá. U=0.2 esetén, -20 fok külső, 20 fok belső esetén ez 80 Wattal növeli a fűtési energia költségét.Ezért a 80 W-nyi megtakarításért kell szorongani.

[re=82461]tanúsító[/re]:
Nagyon helyénvaló a megállapítás kedves „tanúsító”: Vagy jelentősen túl kell fűteni a nagyterü, magas helyiségeket, vagy sugárzó fűtést kell alkalmazni a jó közérzethez..
Ha lent csak 22 fok lesz, fent a galéria alatt elképzelhető a 28-30°C is esetenként ami fenti rész közérzeti hatását lerontja, ezen egy szellőztető túl sokat nem javít.
A galériás ház szinte követeli az alacsony hőmérsékletű padlófűtést.

Végre jó látne valóban egy rendesebb tervet. Valóban, néhány másodperc alatt lesír egy tervről hogy miféle?
Néhány dolgot meggondolás tárgyává tennék. Az épület középső darázsdereka a teraszon egy felesleges, sötét, kosz és hózugot eredményez. Megnöveli a lehűlő felületet. Tehát a kandalló és háló közötti területet átgondolásra javasolnám.
Apróság, de háttal feküdni a hálószobában a falat nézve, nem túl szerencsés. Nem véletlenül, mert ezt adja ki a hálóblokk egyszerű közlekedése. Igazából a bejárattól jobbra eső egész rész elrendezését mégegyszer átgondolnám.
A félig alápincézett épület alig olcsóbb a teljesnél. A metszeten az alapszintsík emelkedés elég hirtelen. Statikus látta? Az alapok pincéhez való lemélyítése miatt úgyis ki kell emelni a talajt, érdemes kihasználni. Ha az első évben nem is, de hamar szükség lesz arra a nagyon hasznos és értékes területre. Egy belső lejárat is célszerű, nem fogja lehűteni a lakóteret. Az épületből való ki-bemászkálás sem jobb. Hőtechnikailag egyszerűen megoldható.
Átgondolnám a nappali bebútorozását is. Érdemes.

Pellet fütés:
…ebben a pillanatban kaptunk egy méles ajánlatot:
(Érvényes: 2011. 11. 15-től, 11.30-ig vagy a készlet erejéig)

– Keményfa brikett fapellet kiszállítva! Prémium minőségű fabrikett kiszállítva 55 Ft/Kg-tól; hidraulikusan préselt tégla brikett 50 Ft/ Kg –tól! Valamint Din –es, tiszta kéregmentes alapanyagból készült fehér
fenyő-nyár fa pellet: 65 Ft/Kg –

Hát: 6.500 Ft/q, ez mitől olcsó? és csak fenyő-nyár kompozit. A Pellet ára is elfog még jobban szabadulni, a berendezés meg úgy a helyigényével mint a drágaságával beruházás igényes és az sem lesz örökéletű… Nem igazán rajongok érte.

A belmagassággal kapcsolatban más javasolnék. Kisebb galériát a nappaliban, és az előszobát meg befödémezni. Ezekután a konyha és környékének belmagasságát leszállítanám 2,30-ra! Fent tágasabb lesz a hely, kevesebb, kényelmesebb lépcsővel lehet feljutni. viszont az étkező fölött is már teljes belémagasság lenne. Az itt elvesző területet lehetne az előszoba fölött kompenzálni, ami ráadásul ajtónyitáskor kürtőszerűen nem húzná ki a meleget egyszerre két szintről, szélfogó hiányában. Hátra van a 15-16sz. helyiségek. Ide kellene plusz 3 lépcső hogy alatta a master bedroom tágasabb legyen vertikálisan is.
Mégegy megjegyzés. A 02-es wc így, suta. Hátratenném azt az ajtót és kifelé nyitnám. Az amúgy keskeny előszoba így némi tartalékkal bővülhetne, a vidámpark-szerű vécé bejutás kissé tisztulna.
Párszor ránézve a tervre, nem rossz, továbbra sem. De még gyúrnám, ebben még sok „büntetés” található.

[re=82474]Szabóbácsi[/re]: 2,30-nál már erőlködés nélkül meg lehet tapogatni a plafont egy átlagnövésűnek. Van pár barátom, aki nem nyújtózkodhatna ki a házban. El kellene dönteni, hogy most akkor kutyaólat épít az ember, vagy házat …

Érdekes, hogy a tisztelt építész Uraknak ennyire tetszik az épület alaprajza. Én csak a kidolgozottságot látom benne és a sok-sok munkát. De a szubjektív véleményem az, hogy a részletek nem állnak össze. Úgy minden a helyén van, mégis minden olyan nyakatekert.
A 03-as számú helyiség ha jól látom, a háztartási helyiség lesz. A nappaliba nyílik az ajtaja, izgalmas lehet a mosógép zajában társalogni az ülőgarnitúrán a vendégekkel. És a falvastagsága is csak 10 cm.
A 02-es wc esetlenül szerencsétlen úgy, ahogy van.. az ablakát sem a bejárathoz nyitnám..
A 09-es gardrób sem tetszik, egy „T” alakú, szűk folyosó az egész..

Az emeleten a 15-ös helyiség mi célt szolgál?

A 14-es és 13-as helyiségekben mi kényszeríti az építtetőt arra, hogy az ajtókat a fal mellé állítsa? (hátrány a bútorozhatóságnál)

16-os szobában a gardrób az mi? Egyrészt drága lesz, mert tetősík bútorok kellenek oda, másrészt nincs ajtaja. Vagy így tervezik használni a szobát, nyitottan?

Még egy észrevétel, a lépcsőház feletti tetősík ablak Észak felé néz, nem lehetne áttenni a Déli oldalra?

Az egész alaprajz összessségeben zegzugos, pl 03asnál a mosógép, 09-nél zuhany lóg be.

A rajzok amúgy szépek! 🙂

[re=82476]Celebia[/re]: Nem olvasta figyelmesen amit leírtam. A konyha-kamra-wc-mosókonyha esetében írtam a 2,30-at. Az étkező-nappalit még szabadteresebbé=tágasabbá tenném. A fszt-i hálónál 3 lépcsőnyit feltolnám a fölöttes melléxobát. Szerintem kisebb belmagassággal és építménymagassággal tágasabb érzetet kelt, nyújtózkodni is jobban lehet. Gondolom erre nem a wc, kra az első számú célpont.
Sok helyiségnél tökéletes a 2,30 as belmagasság, de itt elsősorban ne a nappaliszobát vegyük. Persze ehhez kapcsolódnia kell tágasabb tereknek. Együttesen gazdaságos, mégis szép tereket kaphatunk. Sok ilyet tapasztaltam Stuttgart, Innsbruck és Bolzano környékén. Arrafelé sem alacsonyabb a humanoidok átlagmagassága, de talán ez a szemlélet is némiképp elősegítheti hogy ott tartanak, ahol.

Tisztelt Kommentelők!

Mindenekelőtt szeretném megköszönni mindannyiuk véleményét, a dicsérő szavak jól esnek, a bírálatokban megfogalmazottakat megfontoljuk. Az a tapasztalatom, hogy általában azok a részletek kaptak negatív kritikát, amelyek megoldásán mi is törtük a fejünket. Néhány plusz info először a gépészethez:
-Pellet kazán: 5,7kW a teljesítmény igényünk (-15/20˙C)Ezt csökkentik a háztartási gépek (főzőlap, vasalás, hajszárítás, hűtő, stb) A pellet kályha (8kW-os)szabályozhatóságát kihasználjuk,de külön pellet tartály nélkül, tehát naponta kell majd foglalkozni vele. (Az ára 560e) A hőszivattyút elvetettük a költsége miatt.
– Szürke víz: lesz a házban, WC-t és a mosógépet kötjük rá (van ásott kutunk is)
– A fűtés: elsősorban fal és mennyezetfűtés, a nappaliban a tetősík alsó 1 méterét is becsövezzük. A szellőztető rendszer segít a felső szintek túlmelegedésének meggátlásában

Alaprajz, illetve belmagasság:
– A 2,5-es belmagasság az építménymagassági korlát szülötte. Ha emeljük a fsz-i belmagasságot, akkor csökken a tetőtéri területünk. Számunkra egyébként azért nem jelentett ez problémát, mert jelenleg egy olyan 4,8-as polgári lakásban lakunk, ami teljesen galériázott.Lent 2,4m, a fenti hálókban 2,2m a belmagasság. Nincs vele bajunk.
– Fsz-i háló, gardrób,fürdőszoba egység: eredetileg a fürdő(10) a hálóból(8)nyílt, de így nem maradt szabad falfelület a szobában. Ezért kell majd a gardróbon(9) át bemenni a fürdőbe. A fürdő bejáratát lehet,hogy kijjebb hozzuk a gardróbba!
– Háztartási helység(3): Mivel a Kedvesem mindent vasal és általában tv-zés közben (jelenleg a nappalinkban), és én az ezzel járó kupit meg nehezen viselem, ezért született az a kompromisszum, hogy a háztartási helységet tegyük a lakó térbe. A mosógépzaj nem zavar, mert hajnalban vagy du mos a gép (programozható). A helység területéből utólag vettünk el az előszobai gardróbszekrény javára, de így szűk lett a munkatér, ezért toltuk a mosógép helyét a WC(2) felé. Ettől persze a WC zeg-zúgos, de a funkcióját nem zavarja. Megfontoljuk Szabóbácsi ötletét az ajtó áthelyezéssel kapcsolatban

Hőszigetelés:
-padló 15cm, falak 20cm, tető min 20cm(?), 3 rétegű ablakok, tetősíkablakok árnyékolással

Köszönöm még egyszer az eddigi hozzászólásokat és várom a továbbiakat

Üdvözlettel

[re=82477]meregzsakk[/re]: Köszönöm a véleményét! A kérdéseire igyekszem válaszolni az alábbiakban
– A földszintre vonatkozóan az előbbi válaszomban talál magyarázatot
– A tetőtéri 15-ös szoba raktárként vagy padlásként szolgál majd
– A gyerekszoba(16) nyitott gardróbja helyet ad a gyerekjátékoknak is egyenlőre, ha már nem lesz rá szükség, akkor egy tolóajtóval lezárva teljes értékű gardrób lesz
– Ajtó a fal mellett: Én sem vagyok híve ennek az elrendezésnek azonban a felső fürdő (14) ajtaja azért került a fal mellé, hogy az éppen a mosdót használó személy ne álljon az ajtóban, a másik oldalon (13) a tetősík szab határt az ajtó helyének (nagyon alacsony a térdfal és az ajtó szélességén túllógó áthidalóval együtt az ajtó magassági helyigénye min 2,2m). Ettől függetlenül valóban el lehet tolni az ajtót valamennyire a faltól, ha a vendégszobát átrendezzük.
– A lépcső feletti tetőablak esetében a déli oldalra került üvegezett tetőkibúvó is ad fényt, csak magasan van. Bennünk is felmerült a kérdés, hogy a lépcső melletti ablak (bár a lépcső síkján van) és a tetőkibúvó mellett szükség van-e tetőablakra, még ha kis méretű is? Vajon szükséges-e ennyi fény a lépcsőházba illetve a közlekedő megvilágítására?
Mindezzel együtt jól érzi, valóban nem lamentáltunk túl sokat a tetőtéri részleteken és láthatóan a megoldások nem tökéletesek.

Ha má a falakon 20cm van, a tetőtérre is vastagabbat tennék, 30cm min. és ne felejtsük el a jó magas átszellőző légréteget, ne 5 cm-en válszorogjon az a levegő. Ha megengedhetik a tetőtébe befújt cellulózt tegyenek, hőkésleltetése jelentősen jobb (4-5óra) mint a többi hőszigetelőnek.

[re=82487]Az építtető[/re]:

A HÉSZ mit ír elő épületmagasságnak? Mennyi a jelenlegi számított épületmagasság?

(Továbbra is tartom, hogy későbbi eladásnál hátrány lesz a belmagasság. Érdemes lenne azért a szomszédokhoz is átmenni és körbenézni, mert lehet, hogy egy szomszédolás után lesz nagyon megdöbbentő, hogy az ember hazaér egy skatulyába.

Amíg lehet – persze pénz függvényében – érdemes ezt még körüljárni, mert jelenleg még nagyon könnyű megoldást találni rá. Főleg, hogy rengetegen vagyunk itt, akik akarnak/tudnak/szeretnének ebben segíteni. A ház legyen lehetőleg kompromisszum mentes. Itt lehet, hogy egy kis oldalirányú bővítéssel lehetne a belmagasságot is emelni, a költségek jelentős emelkedése nélkül. Hosszú távon élhetőbb házat eredményezne.

Arról nem is szólva, hogy a 2.5-ös belmagasság – ha jól értelmezem a tervet, a raw belmagasság. Ha itt bárminek (szellőztető cső, stb) mennie kell a plafonon, akkor tengeralattjáró érzés lesz benne.

Azt az indokot, hogy most ilyenben élünk, jó az nekünk, magam részéről nem nagyon tudom elfogadni. Saját ház építésénél az embernek egyetlen tölténye van. Ha nem lövi el jól, akkor nincs második esély. Érzésre pedig most egy olyan kompromisszum van a házban, ami nagyban befolyásolja a későbbi életminőséget.

Ha már új a ház, akkor ne szükséglakást építsetek!

Már 20-25 centi sokat számítana. A tető szögének csökkentése, az egész épület kisebb süllyesztésével, az épület megfelelő szélesítésével megoldhatónak látom.

)

Energiavadász:

A tervezés alapvető szempontjai között második helyen szerepelt:
-” A+-os házat szeretnénk építeni, ahol a garázs-tároló a lakástól leválasztva a termikus burkon kívül helyezkedik el.”

Egy ilyen szépen hozzáértéssel megfogalmazott elváráshoz az energetika alapvető szempontjait szükséges betartani.
Az épület tömege: a minél jobb A/V arányt egy kompakt tömegű épülettel lehet megvalósítani. Ettől a terv valamilyen ok miatt eltér. Ami viszont nem jó, hogy lényegesen eltér, nagyon megnövelve a lehülő felületeket, sőt a határoló falak tagoltságával még tovább rontja az A/V arányt. Ezek után nehéz lesz mindezt a hőszigeteléssel ellensúlyozni. Ehhez indokolatlanul vastagabb hőszigetelés szükséges.
A vastag hőszigetelés növeli a falvastagságot, ami esztétikailag leginkább az ablakoknál jelentkezik. A nagy falvastagsághoz pedig nem illeszkedik a 90-es ablak, lőrésként fog hatni. A nagyobb falvastagságokhoz és a napenergia kellő hasznosításához lényegesen szélesebb ablakot kell választani.
A kandalló nagyon hangulatos, de pazarló is egyben és ha a kéményét a határoló falakon kívül visszük fel, még a kémény által biztosított hőt is elpazaroljuk.
A garázs elhelyezése, miatt előre látható, hogy pár év múlva komoly penészesedést kell a garázsban elviselni, a felette levő terasz nagy lehülő felülete miatt. A ház alatt elhelyezett garázs is lehet a termikus burkon kívül, ez talán jobb megoldás.
A sok dicsérő hozzászólás mitt rossz érzés ilyen bíráló gondolatokat leírni, de energetikai szempontból vizsgálva az épületet, nem tudok jót mondani !

Köszönjük Shivernek a tetőszigeteléssel kapcsolatos jó tanácsait, megszámoljuk és megfontoljuk!
Többen véleményezték a garázs helyét. Nem biztos,hogy a rajzokról látszik, de a garázs padlózata az utca szintjén van már ezen a helyen. Ha a ház alá tettük volna,akkor jelentős szintkülönbséget kellett volna áthidalnunk,vagy egy kanyarral kellene beállni a garázsba, ami ráadásul helyet vesz el a kertből. Mellette a – szintén vágyott – teraszt jelentős feltöltésre kellene építeni. Ezért egyszerűsítettünk. Az elhelyezése,szigetelése valóban felvet konstrukciós problémákat, ezt már a statikus is jelezte. Talán meg tudjuk oldani ezeket.

Harkay úr hozzászólását is értékesnek tarjuk, természetesen van alapja a bírálatának. A fal 35cm szigeteléssel együtt (Isotec), ezt nem tartjuk vastagnak. Mielőtt nekivágtunk a tervezésnek, megfordult a fejünkben a passzív ház gondolata, de túl sok kompromisszumot kellett volna kötnünk az elképzeléseinkhez képest, így maradt az A+. A terasz beugrás oka az, hogy szerettünk volna egy nyáron is hűs zugot,ahova ki lehet ülni ebédelni, még tűző napsütésben és esőben is.Tisztában voltunk vele, hogy ez rontja a A/V arányt, de bevállaltuk. A téli hőveszteségünk egy-két százalékkal nőtt ugyan, de talán nyertünk egy jól használható terasz részt. Az épület energetikáját illetően, mikor az energetikus kiszámolta az épület energia igényét az 33%-ra jött ki az előírásokhoz(átlaghoz?)képest (nem vagyok biztos a megfogalmazásom precízségében, szóval arról az arányszámról van szó,amelynél az 50% alatti értékű házat nevezik A+-os háznak) Bármennyire hihetetlen ezek után csökkentettük a falak hőszigetelését 5 cm-rel és a tetőablakokat is 3 rétegűről 2 rétegűre egyszerűsödtek a költségek csökkentése miatt.Most 36%-nál tartunk.
A garázs lehűlése miatt a födémjébe 5 cm hőszigetelés kerül,de valószínű az oldalait is szigetelni fogjuk. Egyébként,mivel a garázs kiugró részében lesz a gépészet,reméljük, hogy az ehhez (kazánhoz) szükséges levegő átszellőzteti illetve melegíti a garázst annyira,hogy ne penészedjen.
A kandalló a rajzon szerepel, de csak akkor rakjuk ide a pellet kazánunkat (kályhánkat), ha elengedhetetlen. A nyereség a sugárzó hő, szemben a kosszal, amivel a működtetés jár.
A családon belül egyébként megosztottság volt tapasztalható a tervezéskor. A Kedvesem a lakhatóság, a dizájn szemüvegén keresztül „építkezik”, míg nekem a működtetés , a technika, az energetika a fontos. Próbáltunk kompromisszumra jutni.

[re=82487]Az építtető[/re]:

Egy két gondolat.

A szürke víz nem a kútvíz vagy esővíz, hanem a szennyvíz egy része lehet az(pl mosógép, zuhanyzó, kád, stb), amelyet újra felhasználunk pl wc öblítésre.

Meggondolandó a víz nélküli pissoir is.

Szerintem a pelletes berendezés csapda, én nem raknék ilyet. (ha nincs pénz másra (bár a pelletes berendezések is nagyon drágák), akkor ütemezni kell a kiépítést, és minden esetben a minél kisebb épület- energiafogyasztásra kell törekedni, mert annál egyszerűbb és olcsóbb a gépészet)

Tetőteret olcsó szigetelni, érdemes „eltúlozni”.

Nyári túlmelegedés ellen 10 cm ellenléc, megfelelő ki és beszellőző részekkel!!

[re=82492]Harkay Gábor[/re]:

Az hogy a kandalló pazarló, én nem állítanám (egy részük tényleg az).

„A nagyobb falvastagságokhoz és a napenergia kellő hasznosításához lényegesen szélesebb ablakot kell választani.”

Ez azért függ az ablak falbeli elhelyezésétől is….

A rendes fával fűthető cserépkályhát ha délben megrakják, még másnap délben langyos. Meggondolandó egy nyílt tűzterű kandalló helyett. Van ahol ez fontosabb szempont. Ott úgy van szervezve a vendégvéc/mosdó, hogy közös a fala a nappalival. És a wc felől rakják meg a kályhát! Csak a meleg jut a nappali terébe.

[re=82493]Az építtető[/re]: Ah, IsoteQ!

[re=82471]sby f. j.[/re]: Édesapám precíz ember. Olcsón vett hasábfát, lemérte, feliratozta a 2 db véletlenszerűen kiválasztott hasábot és megdöbbenve tapasztalta, hogy 3 hét alatt 25 tömeg%-ot veszített a konyhakredencen felejtett fadarab!Így lett a 60 mázsa fából 48 mázsa, úgy, hogy még nem is fűtött vele.Egy jó pellettel és egy pelletre tervezett kazánnal azért ez nem így van. Mertnem elég egy ősrégi konstrukciójú kazánba belerakni egy pelletes égőfejet, mert erre is van példa.

[re=82490]shiver[/re]: Támogatom! A tetőben legyen több, mint 20 cm hőszigetelés. Nem akarom a PHPP számítást építtetőre erőltetni(PHPP=passzívház energetikai méretező programja), de azzal megvizsgálva a szigetelés hatását, követelni fogja a vastag szigetelést. Apropó: merre is száll a meleg? Fölfelé! Szóval, ezért szigeteljünk felül még jobban. Az átszellőzésnél gondolom a fólia feletti szellőzésre gondolsz.

T építtető:
Az ablak szélességéhez:
Egy 90-es ablak üvegfelülete 65-70 cm széles tipustól függően. Ha a nap nem pont szemből tehát az ablakra merőleges irányból, hanem pl oldalról 45 fokból süt akkor a 70 cm helyett 38,9cm – 10cm (a tok egyik fele) = 28,9 cm az a napsugárzás irányára merőleges szabad felület szélessége amin a napsugár behatol és a sugárzását hasznosítjuk a belső térben (padlón bútorokon). Ezen az ablak beépítésének helye csak 1-2 centimétert módosít.

Az A+ minősítést sajnos nagyban segíti (tehát csalóka, önmagunk becsapása) pl egy napkollektor alkalmazása ami mindjárt meglódítja az épület összesített energetikai mutatóját ami jelenleg 33%. A rossz A/V arányt természetesen nem a terasz beugrása okozza az csak egy kicsit rontja. Sok kicsi sokra megy alapon több változtatással lehetne javítani a felület térfogat arányon. Így utólag ezt kár volt felvetnem, ezt a tervezéskor mint szempontot érdemes figyelembe venni, és a lehető legkisebb lehülő felület elérésére törekedni.

A mai energetikai szemlélet a jó hőszigetelés mellet a benapozottságot tartja fontosnak a ház energiamérlegének szempontjából. Ezért ma megfelelő árnyékolással több méter széles ablakokat célszerű nyitni déli irányba pl a nappalin. Ezen a házon is érdemes megkeresni azt az optimális ablakszélességet ami az energiamérleg és az esztétika ill. a ház stílusához a legmegfelelőbb. A 35 cm falvastagság önmagában valóban nem vastag, de ahhoz vastag, hogy 90-es ablakot építsünk bele ! Javaslom fontolják meg az összes ablak 120-as ra való cseréjének lehetőségét ! Érdemes egy két régebben elkészült házat megnézni ahol 90-es ablak van, ha találnak ilyet !

A garázs hőszigetelése önmagában nem jelent megoldást, hacsak nem fűtjük a garázst. Ha nem fűtünk akkor nincs hő aminek a távozását a jó hőszigeteléssel megakadályozzuk. A garázs hőmérséklete tehát jóval a talaj kb 10 fokos hőmérséklete alá fog hülni a garázs födémének gyakran fagypont alatti belső hőmérséklete miatt. Ilyen alacsony hőmérsékleteknél a garázs födéme télen folyamatosan a harmatponti hőmérséklet alatt lesz, tehát penészesedik.
Tipcsok: szerintem egy kandalló hatásfoka a mai fűtőkészülékek hatásfokához viszonyítva bizony pazarló.

A pince és a földszint eltérő alapozási síkja értelemszerűen az alapozási terven kezelve lesz. Ugyanis egy ilyen nem bonyolult, de kényes megoldásnak nem állnék neki kiviteli terv nélkül, megelőzendő a későbbi vitákat, miért is tört ketté a ház. Nyilván ez eng. terv,de nem jelöli még az alapsík lépcsőzést sem. Az építési hatóság alaposságát figyelembe véve, mindenképpen olyan megoldásokat alkalmaznék eng. terv. szinten is, ami kompatibilis a későbbi kiviteli tervekkel.Ha pedig nem lesz kiviteli terv pl. az alapozásra, akkor mindenképpen kidolgoznám részletesebben, hiszen az eng terv lesz egyben a kiviteli is.Ezzel nem szerettem volna bántani az érdekelteket, de mivel a megyében dolgozom kivitelezőként, az ezévi ellenőrzési tapasztalataim és a megyei kormányhivatal tevékenysége alapján ezt fontosnak tartottam leírni!

Tisztelt Celebia!
Az építménymagasság maximuma 4 m az előírások szerint, amit a telek lejtése miatt nehéz betartani (ezért kezdtük el feltölteni a ház környezetét). A tető hajlásszög 38-45fok közötti lehet, amit maximálisan kihasználtunk a két tetőnél ahhoz, hogy a gerincmagasságok és az ereszmagasságok azonosak legyenek.Most az egyik tető 38° a másik 45°. Köszönöm a javítást,valóban rosszul írtam az falazó anyag nevét
Kedves Tipcsok, köszönöm a pontosítást a szürke vízzel kapcsolatban, tökéletesen igaza van. Számunkra azért mosódik össze, mert az esővizet és a szürke vizet egy helyre gyűjtjük és használjuk, ha pedig elfogyna, akkor a kútvízzel pótoljuk a hiányt a terveink szerint.
A pellet kazánnal kapcsolatban nem tudom mire gondolt. Hogyan lehet ütemezni a kiépítését? Nem vagyunk pellet fanok, egyszerűen ez tűnt a legoptimálisabb megoldásnak. Szívesen veszünk bármilyen használható javaslatot. (Elnézést kérek Szabóbácsitól, de a cserépkályha nem alternatíva)

Teljesen esélytelen elvi építési engedély révén magasabb építési magasságot kérni?

Kedves építtető! Szerintem azért lett így a végére annyi kritika, mert alapjában véve jó tervet látunk, és mindenki próbálja még jobbá tenni, mivel a nagy dolgokba nem tudtunk „belekötni” most jönnek a kis dolgok. 🙂 Más terveknél el sem jut a dolog az ideális hőszigetelés vastagság megvitatásáig, vagy a tökéletes kiegészítő fűtés megtalálásáig. A jó A/V arány kontra élhető ház vitához én annyiban szálnék bele, hogy sokáig a téglalap alakú házakra esküdtem, energetikai okok miatt, de igazán szépen nem lehetett belőlük kihozni. Sok esetben a belő optimális helyiségelrendezés is egy kicsit mozgatott külső falakat kívánna meg. Erre jön rá a kiegészítő terek igénye (tornác, terasz stb). És a tervezés végtére is egy nagy kompromisszum keresés, ami egyik oldalon elvesz a másikon hozzáad az épülethez. Nekem továbbra is tetszik a ház, a sok faléllel, keskeny derékkal egyebekkel.
50 cm vastag falban sem lesz lőrés egy ablak, nálunk 70 a fal, na ez lőrés! 🙂
A kiegészítő fűtéshez: ha van rá mód a kéményt belül vezetni, én azt választanám. Automatizált rendszerek mellett gondoltak-e a finn/dán tömegkályhára? Egyszeri 10 perces begyújtással másfél óra alatt elég 10-15 kg fa, utána 24-36 óráig sugározza egyenletesen a 30-50 fokos hőmérsékletet. A tüzifa jelenléte okoz némi koszt, faszilánkok stb, de hamuzni nagyon ritkán kell egy ilyet, pár hetente, vagy még kevesebbszer, hamuzó akna méretétől függően.
De első körbe jó az is ha nincs semmi, a nappaliban ücsörögve ráérnek rajta gondolkozni, oda-oda képzelve valamit, majd kialakul! A nem vízteres kandallót elfelejteném, a hatásfoka csekély. Víztereset meg most kell betervezni, csövezést odavinni, vagyis ha olyanokon is gondolkodnak ami rásegít majd a központi fűtésre na azt nem érnek rá később kitalálni, azt már most elő kell készíteni.

[re=82487]Az építtető[/re]:
Nem akarok a tervező bőrébe bújni, ezért inkább kérdezem:
-hol tárolja a pelletet (havi, éves szükséglet)?
-hová gondolta elhelyezni a kazán puffertartályát? – mert az szép gondolat, hogy a kazán palástján elvesző meleget is vissza akarja nyerni, de sajnos a kazánnak vannak olyan kellékei, melyek nem lakótérbe valók!
-két kazánt tervez beépíteni? Egy későbbi bejegyzésében ugyanis azt írta, hogy a pince penészedését a garázs melletti gépészeti tér veszteséghője fogja megakadályozni…
Sok sikert, hajrá Velence!

[re=82505]Az építtető[/re]:

„mert az esővizet és a szürke vizet egy helyre gyűjtjük és használjuk, ha pedig elfogyna, akkor a kútvízzel pótoljuk a hiányt a terveink szerint”

Nem tartom szerencsésnek az egy helyre gyűjtést…..

„A pellet kazánnal kapcsolatban nem tudom mire gondolt. Hogyan lehet ütemezni a kiépítését?”

A pellet kazán kiépítését nem ütemezném, inkább elhagynám, és más, korábban említett fűtési mód kiépítését ütemezném kiegészítve pl egy légfűtéses folytonégő kandallóval, aminek ugye nem rossz a hatásfoka (de a legjobb a kettőt kombinálni). Egy biztos, hőigény csökkentés amennyire csak lehet (ésszerű határokon belül), és minimál gépészet….
Ha gondolja, keressen meg e-mailben, szívesen segítek: ifjtartibor@sch.bme.hu

[re=82501]Rezsnyák Péter építész[/re]:
Megbocsáss Péter, jót derültem a következőn:
idézet: „hogy 3 hét alatt 25 tömeg%-ot veszített a konyhakredencen felejtett fadarab!Így lett a 60 mázsa fából 48 mázsa” Ez csak egy kis megjegyzés a számokra 😉 , ha 25% akkor az csak 45q.
Ugye a légszáraz fa 10-12% és az már mű-szárított, ha hozzáadom a kísérleti számotokat az meg 35-37°%. Ez az fanedvesség ami a nyári vegetációban létezik és reggel kivágták, felaprították, Ti meg kiraktátok a konyhakredencre. Gondolom azért nem így volt.
Mi fában utazunk és kamiontételben. Néha előfordul, hogy néhány hetes lehet a vásárolt árú ami 15-18%-os, tehát a mű-szárítotthoz méreten veszünk 5-8% vizet is, a pellethez mérten 9-10%-ot, de a pellethez mérten csak 1/3 áron.
A pellet is 6-8%-ot tartalmaz a gyártó szerint ami közel sem biztos hogy így van.
Sajnos a gyakorlat és erre utaltam a pellet áránál: Vásárosnaményben beszünteti egy nemzetközi konzorcium a különféle építőlemez/lap gyártást januártól. Oka a pellet gyártók kezdik felvásárolni az építőminőségű épületfát is. Felverték az árat, amit a konzorcium már nem tud a saját termékében érvényesíteni (a múlt évi eredménye a cégnek Vásárosnaményben közel 20milliárd volt.
Péter, amit írtam, közben erre gondoltam…
Ez ki fog hatni mindenféle fára, a pelletre is sajnos. A berendezés és járulékai meg meghatározó költség.

[re=82501]Rezsnyák Péter építész[/re]:
ez viszont tényleg újdonság, 90% hatásfokot igér:
https://videkesgazdasag.hu/index.php?id=fatuzeleses-kazan,-magasabb-hatasfokkal

[re=82514]sby f. j.[/re]: Ha már fatüzelés, akkor az elgázosítónak a legjobb értelemszerűen a hatásfoka, meg abba majdnem ölfát is lehet tenni. De ebben az esetben is fontos a fa víztartalma (minél szárazabb legyen) mert a fa tüzelésekor felszabaduló energia egy (nem kis) része a fa víztartamának elpárologtatására fordítódik, ami veszteség.

[re=82465]Beg[/re]: A tervező jogosultsági fokozata É2.

Kedves Kommentelők!

Köszönöm a jó tanácsokat, igyekszünk majd belőle minél többet megfontolni, hasznosítani. Tegnap este óta leginkább a fűtés volt terítéken. Néhány információval szolgálnék, hogy a tények ismeretében tudjanak véleményt alkotni:
A lakás elsősorban fal/mennyezet fűtéssel(hűtéssel) lenne temperálva. A meleget biztosító kandalló/kazán/kályha eredetileg a nappaliba lett tervezve. Az elnevezés azért nem egyértelmű, mert egy kályha méretű (55*55*95cm)üvegelejű, zárt égésterű, vízteres pelletet elégető berendezésről van szó. Azért gondolkodunk ebben a masinában, mert kellően kis teljesítményű, jól szabályozható/automatizálható (nem kell hozzá nagy puffertartály) és 27 l-es belső pellettartállyal rendelkezik. Számításaink szerint, ha kint -15fok van, akkor óránként ~1 kg tüzelőanyagra van szükség, ami azt jelenti, hogy legfeljebb naponta kell után tölteni. Azonban a fűtőanyag utántöltés és a hamuzás is kosszal jár. Ezért úgy döntöttünk, hogy – meghagyva a nappaliban a kazán bekötési pontjait – a berendezést leköltöztetjük a fal másik oldalára, 2 m-rel lejjebb a garázs szintjén lévő gépészeti helységbe(18). A garázsban kényelmesen tárolható az az 500-700kg pellet, ami talán elég egy szezonra. A gépészeti helységben kap helyet terveink szerint egyébként a fűtési puffertartály a HMV tartály és a hőcserélős szellőztető is. Ezek a berendezések és a gk melege szerintem 5-10 fokos hőmérsékletet biztosít a garázsban minimális 5 cm-es födém hőszigetelés mellett is.
A szívemhez közel állna egyébként a faelgázosító kazán, ráadásul az erdő közelsége is e mellett szól, azonban sokkal több odafigyelést, nagyobb tüzelőtárolót és puffertartályt igényel, ráadásul problémásabb az automatizálása, ezért elvetettük. Gáz meg nincs. Szintén problémát okozna egy cserépkályha típusú szerkezet üzemeltetése a lakásban, hiszen valahogy zárt égésterűvé kéne varázsolni a szellőztető mellett.

Rezsnyák úrnak voltak aggályai az alappal kapcsolatban, de a javaslatával megegyezően az alap lépcsőzéssel készül minden oldalon. (Éppen tervezés alatt)

[…] 2011. november 14. Tervkritika 77 | ház a Velencei-tó környékén […]