Megjelent a parlament honlapján a kolontári vörösiszap-katasztrófát vizsgáló bizottság jelentése (pdf)

ALAPVETÉSEK

A katasztrófát kiváltó okok

A Bizottság vizsgálódása során (meghallgatások, tárgyi bizonyítékok, szakért ői jelentések) a katasztrófa okát az alábbiakban határozta meg :

Tervezési okok:

Megállapítható volt, hogy a tervezés során nem voltak kellő körültekintéssel a tározó töltése alapjának feltárásában. A töltés a Torna-patak volt medrének és a Veszprém – Szombathelyi vasútvonal kiváltott helyére épült .

A folyadék (nátronlúg) visszanyerését a töltések mellé tervezték, így a „retúrvíz” kinyerés a kazettából nem annak közepéből, hanem a széléből történt.

Nem vizsgálták a 20-25 m magas leendő töltés testében ébredő feszültségeket és ennek későbbi következményeit.

Engedélyezési hiányosságok :

Alapvető hiba volt a vörösiszap hulladék besorolásának nem megfelelő végrehajtása . Míg a többi tározónál ez az anyag veszélyes hulladékként szerepel/t, addig itt nem veszélyes hulladékként kezelték, amire lényegesen enyhébb el őírások vonatkoznak.

Nem tartották be a minősítésre előírt szabályokat, meg sem kérték a Hulladékminősítő Bizottság véleményét.

A kazetta töltéseinek építéséhez nem kérték ki a megfelel ő építési hatóság – Bányakapitányság – szakvéleményét és a helyi jegyző adta ki a létesítési engedélyt. Ez jogszabályi hiányosságra utal .

A Katasztrófavédelem a létesítményt nem sorolta be a 96/82/EK irányelvnek (Seveso II . ) megfelelően az irányelv hatása alá tartozó létesítmények körébe és így ellenőrzési jogot sem gyakorolt felette .

Az egységes környezethasználati engedély nem definiálta egyértelm űen, hogy a létesítmény hulladéklerakó, vagy technológiai tároló, ahogy ezt a MAL Zrt . kezelte .

Az egyes hatóságok között hézagos volt az együttműködés, ezért jelentős hatósági előírások végrehajtása maradt el .

Üzemelési problémák :

A katasztrófa bekövetkezésének legfőbb oka a kazettában tárolt magas pH-jú lúg engedélyen felüli nagy mennyisége .

A létesítési engedély szerint a vörösiszap felett átlagosan 1 .0 maximálisan 1 .5 m vastag folyadékszint lett volna tartható. Ez az érték a MAL Zrt. önbevallása szerint, az un. „csónakos halradaros” mérés átlagosan 4 .45 m-ben, helyenként 8 .0 m-ben határozta meg, ami óriási terhelést jelentett a gátakra.

A kazetta állapotának és a technológiai folyamatok betartásának monitorozása, ellenőrzése nem volt megfelelő.

Az üzem részéről a naponkénti bejárás, a műszeres vizsgálatok hiánya nem tette lehetővé a gát mikro  mozgásainak észlelését .

A hatóságok éves környezetvédelmi ellenőrzése is formális volt, nem tért ki a létesítmény részletes műszaki ellenőrzésére, illetve a kazetta engedély szerinti üzemeltetésére (hulladéklerakó, technológiai üzemi tározó) .

A katasztrófa bekövetkezésének felelőségi viszonyai

A Vizsgálóbizottság munkája során a fenti okok elemzése után arra a megállapításra jutott, hogy a felelősség igen összetett .

Mindezeken túl megállapítható, hogy a bekövetkezett katasztrófa alapvetően nem természeti jellegű, az egyértelműen az ipari tevékenységből fakadó ipari katasztrófának minősíthető.

Ennek megfelelően megállapítható, hogy a tervezés és a kivitelezés során elkövetett hiányosságok miatt a tervezők és a kivitelezők marasztalhatók el.

A hatósági engedélyezés során a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a hulladék besorolás, a töltésépítés, az üzemeltetés és annak időszakos felügyeletének ellenőrzése során alapvető hibákat követett el. Ezért az illetékesek felelősséggel tartoznak .

Végezetül a MAL Zrt. alapvető felelőssége nem kérdőjelezhető meg.

Mint már fentebb említésre került a katasztrófát nem lehet természeti katasztrófának, vagy vis maiornak tekinteni, hisz egy sor technológiai, üzemeltetési hiányosságot lehetett az üzemnek felróni .

Mindezek tételes igazolását és következményeit a bírósági tárgyalások hivatottak igazolni.
Nem lehet figyelmen kívül hagyni azokat a szakhatósági szabályozási hiányosságokat, amelyek a tervezés, az engedélyezés és az üzemelés területén jelennek meg . (a kiemelés a szerkesztőtől)

a teljes jelentés itt olvasható (pdf)

Előre kell bocsátani, hogy a mostani jelentés lényegében megerősíti az áprilisban napvilágra került un. Kolontár-jelentés–ben foglaltakat, azok főbb megállapításai szinte azonosak.

A fenti jelentés megerősíti azt a korábban széles körben vallott nézetet, miszerint a MAL Zrt. kétség kívüli felelősségén túl az állami szervek, mi több a tározó megépítésének a körülményei is komoly kívánnivalót hagynak maguk után (és akkor finoman fogalmaztam).

Azt lehet mondani, hogy szinte az összes szóba jöhető állami hatóság és szervezet hibázott, mulasztott, ami lássuk be, egészen elképesztő. Mindez nem csökkenti a MAL felelősségét, de olyan mértékben árnyalja, hogy a felelősség megosztása mértékének a megállapítása nem kis feladat elé fogja állítani a majdani bíróságot.

A fentieket megerősíti a közvélekedésnek azon vékony kis szelete, amit az alábbi kis szavazás is mutat, miszerint az olvasók 37%-a gondolja úgy, hogy a MAL Zrt. felelős (egyedül) a katasztrófáért.

A vörösiszap katasztrófával kapcsolatos korábbi cikkeink:

• Vörösiszap | pályázat, típustervek, házak
• Vörösiszap | nincs, aki ellenőrzött volna
• Vörösiszap | miért pont Kolontár és Devecser?
• Vörösiszap | Kristály-völgy Egyesület felhívása
• Vörösiszap | ki lesz a felelős?
• Vörösiszap | a felelősök továbbra sem ismertek
• Vörösiszap | 1 év múltán
• Vörösiszap
• Hová telepítették a vörösiszap tárolót?
• Emberek a gát alatt

[poll id=”41″]

(a szavazás 2010. októberében indult, azóta folyamatosan lehetett rá szavazni).