Passzív irányvonal
Ha rákattintanak a fenti képre, kapnak egy jó nagy képernyőfotót, amelyik az eddig készült összes passzívházas cikket, beszámolót tartalmazza. No persze ez is folyamatosan változik az új cikkekkel, szóval inkább csak pillanatfelvétel.
Anélkül, hogy külön felhívnám rá a figyelmet, bizonyára minden olvasó érzékelhette, hogy a passzívház lett a kooseptar.hu blog egyik nagyon fontos tematikus iránya. Ez nem „csak úgy adódott” hanem ez nagyrészt szándékos volt. Nem kell megijedni nem ez lesz a kizárólagos téma ezentúl, hanem hangsúlyos téma marad. Külön kiemelést kapott fenn a címsávban, és jobbra a „Kiemelt témák” között is
Szégyenszemre pont az építész társadalom maradt ki az elejéről, hiszen nem ők, hanem leginkább az építtetők tartották életben a passzívház iránti érdeklődést. Nem ismerem a mostani hozzáállást, de már kevésbé is érdekes. Aki építeni szeretne ma már talál magának építészt, akiről pillanatok alatt kiderül, ért-e hozzá vagy sem.
Aki még nem igazán van képben, de nem akarja, hogy emiatt pártoljanak el tőle megbízók – nos annak igyekeznie kell felvenni a fonalat. Bár mostanában lesz kész az első passzívházam előminősítése, én magam is szükségét láttam, hogy beiratkozzam a passzívháztervező tanfolyamra.
Ez a jövő, ha ismerjük a 4 illetve a 8 év múlva életbe lépő szigorításokat, akkor jobb ha megbarátkozunk a gondolattal, új idők jönnek. A sopánkodással, „lélegeztetőgépek” emlegetésével és egyéb badarságokkal leginkább csak égethetjük magunkat. Jobb mielőbb felvenni a fonalat.
Nem, nem gondolom, hogy holnaptól csak passzívházat lehet/kell tervezni, de azt határozottan állíthatom, hogy a passzívház képletesen szólva nem kavicsot, hanem egy jókora sziklát dobott a vízbe.
Egycsapásra szembesülhet mindenki az eddig elspórolt épületfizikai számításokkal, a látszólag megoldott hőhidak tényleges megoldatlanságával, az új rétegvastagságokkal, a gépi szellőztetés megjelenéséről a lakóépületekben és még számos dologgal. Passzívházak nélkül vélhetően nem hoznának lázba a hőhídmegszakítók, az újrahasznosított és hőszigetelő ömlesztett feltöltések és hasonló újdonságok.
Számításokkal tudjuk közelíteni a tényleges, várható fűtési költségeket és ami a legfontosabb talán sikerül racionálisabb döntéseket hozni beruházási, alaprajz szervezési kérdésekben.
Mindezek természetesen eddig is jelen voltak, ki figyelembe vette, ki nem, ki készített számítás, ki elhanyagolta, manapság viszont megkerülhetetlenek. Ha nem épült volna egyetlen minősített passzívház sem, csak ezeket hozta volna mozgásba, már akkor is megérte ennyit beszélni a passzívházakról.
Hozzászólások (20): megnézem
Koós Miklós
2011. október 27. csütörtök 09:47
kíváncsian várnék egy anyagokig lebontott összeállítást egy ilyen házról, milyen anyaggal váltják ki a vízszigetelést, a beton alapozást, aljzatbetont, a magas technológia szinten gyártott, jó hőszigetelésű ablakokat (üvegeket). Mennyi a fűtésszámla egy olyan házban, amit akár 2 hétre is magára lehet hagyni, mindez városi környezetben a 2 emeleten, ahol nincsen lehetőség az erdőben „ingyen” összeszedett hulladékfa tárolására.
Ha ilyen példát látnék, érdemes lenne komolyan venni.
Kíváncsi lennék egy olyan – a citált cikk szerinti elvárásoknak megfelelő – falszerkezetre, ami megfelel majd a 2019-es szabályozásnak is (U=0,22 W/m2K). Kezdhetjük azzal, hogy pl. a vályogot helyből el is lehet felejteni.
Koós Miklós
2011. október 27. csütörtök 09:50
sok évvel ezelőtt terveztem már vályogházat egy ökofaluba, az akkori tapasztalataimat úgy tudnám összegezni, hogy ez egy zsákutca tele álmodozó emberekkel. szándékomban áll majd írni egy cikk(sorozatot) az ökofalvakról, de ahhoz még anyagot kell gyűjtenem.
shiver
2011. október 27. csütörtök 13:02
Érdekes és érzékeny téma került elő, akaratlanul. Nem vagyunk egymás ellenségei, mindannyian ugyanazért küzdünk, fenntartható építészetért, fenntartható jövőért. Csak más más úton járunk. Jó lenne összefognia az elvileg hasonló elvű embereknek, integrálódni, szeparálódás helyett. 🙁 Nem címzem senkinek sem, csak úgy bele az éterbe…
Az ökofalvak megint egy jó téma, párat megnéztem, épp egyikben élek. Összetett a dolog nagyon. Egyfajta kiútkeresés ez is, különböző emberektől kiindulva, más-más módokon megvalósulva. Az elvekkel sokszor végtelen idealizmus is párosul, ami együtt nem feltétlenül a siker záloga. Külföldön azért vannak működő rendszerek, az itthoniak inkább kísérletek. Kicsit sárga, kicsit savanyú, de mienk. 🙂
Koós Miklós
2011. október 27. csütörtök 13:50
[re=82192]shiver[/re]:
Örülök annak, amit írtál és egészen biztosan megkereslek majd, ha az ökofalvak „terítékre” kerülnek. Még előtte pár gondolatban szeretnék majd még kitérni a passzívház versus fenntarthatóság kérdéskörre, mert megér pár karaktert …
sby f. j.
2011. október 27. csütörtök 14:36
[.]
Tipcsok
2011. október 28. péntek 06:30
[re=82190]Koós Miklós[/re]:
pl vályog + szalma, vályog + nád
Koós Miklós
2011. október 28. péntek 09:40
[re=82198]Tipcsok[/re]:
a vályog gyakorlatilag a B30-as téglának felel meg, a szalma és a nád lambdája:
vályog 0,550
szalmatöltés 0,060
préselt nád 0,090
nádlemez 0,070
értékekkel számolva 50 cm vályog + 10 cm nádpalló U=0,4 éppen hogy megfelel a 2011-es előírásnak, 2012-ben már nem felel meg.
Tipcsok
2011. október 28. péntek 11:23
Azt nem írta senki, hogy 50 cm vályog, és 10 cm nád. A vályog lehet 20 cm, ami nem teherhordó a hőtárolás miatt, létravázas szerkezet közte szalmabála.
De lehet akár 40 cm is a vályogfal, rá pedig 30 cm nád.
Koós Miklós
2011. október 28. péntek 11:41
[re=82201]Tipcsok[/re]:
persze, bármilyen összeállítás lehet. Én vályogházat említettem, ahol a vályog nem az elsőrendő teherhordó szerkezet, az már nem is vályogház, hanem szalmaház vagy faház…stb. Bármennyire nem szerencsés, de a magyar szóhasználatban mindig a falakkal azonosítanak egy házat, elég megnézni egy hirdetést
Otthonteremtő
2011. október 28. péntek 11:50
[re=82201]Tipcsok[/re]: Vehetek én magamra 80 db inget,amiben már nem fázok, csak nem tudok majd megmozdulni. A házakat a felmerülő igényekre kell optimalizálni, és úgy gondolom ma Magyarországon a 40 cm vályog+30cm nád egy olyan szélsőséges igényre lenne optimális válasz, ami talán már nincs is.
shiver
2011. október 28. péntek 19:55
A vályog addig volt igazán optimális anyag, amíg egyrétegű falként tudott működni. Ma már ilyen anyag szinte nincs is. Az utólagos (vagy új háznál eleve betervezett) hőszigetelések vastagságnövekedése miatt egyre vékonyabb teherhordó rétegekre célszerű törekedni, hisz annak már „csak” a statikát kell tudnia. Van ami 20 centisen megáll, van ami 40-45-nél indul. Az alapozás, lábazat szélessége is ennek függvénye. A falnyílások mélysége okozhat bevilágítási hátrányokat. Gondolom főleg ezek azok amik felmerülnek az (építész)emberben ha a vályogra gondol. Ezekkel a problémákkal mind lehet mit kezdeni, adott helyen, adott szituációra van optimális megoldás, vályogból is egyébből is.
A mi házunknak 70 centis a fala, vályog, van pár centi hőszigetelése is. Ahol óriási ablakfelület van egyben ott nem is érződik a vastagság. A kis ablakok viszont mélyen ülnek, de nem zavar mert a „nagyablak” előtt zajlik az élet, ilyen a ház elrendezése, szoláris nyereség is tetemes itt. Északon viszont hideg van. Nyáron meg fordítva! De ha most épülne ennyi szigetelés nem is lenne elég. Szalmából, nádból 1.5x annyi kell hogy ugyanott legyen az Ufal érték. Műanyag kizárva, kőzetgyapot drága, cellulóz fa keretet igényel. Na, tehát semmi se jó! 🙂 Vagy minden jó? Döntés, kompromisszum, optimum keresés. Az adott igények mellett. Faszerkezet optimálisnak tűnik, kicsi teherhordó réteg vastagság, közte még hely is van, lehet kombinálni vályogtégla (vagy más) hőtároló belső fallal.
A kérdés egyre inkább, hogy az engedélyezés mennyire megy simán. Vályog, nád, szalma, faszerkezet is egyre inkább, ezek problémásak ÉME szempontból. Egy helyen simán megy, máshol küzdelem betervezni. Vagy le is lehet venni a polcról egy gyári anyagot papírokkal, mindennel. Természetes anyagból vagy legalábbis természetes alapanyagú anyagból is van ilyen.
Koós Miklós
2011. október 28. péntek 20:04
[re=82205]shiver[/re]: így van
Tüke
2011. október 30. vasárnap 06:43
Olvastam egy cikket, az késztet a hozzászólásra. Remélem működik a link.
https://nol.hu/belfold/iszapomles__utan_adomanyokbol_epul__onellato__haz_devecserben (Más újságokban is megtalálható a hír)
Nekem nincs kifogásom az ellen,hogy a passzív ház téma hangsúlyos téma marad.
Engem (laikus) kissé az zavar, hogy nehéz eligazodni, amikor olyasmiket olvashat az ember, hogy pl. autonóm szalmaház, vagy „önellátó ház”- és ne soroljam.
Olvastam egy „sorrend-félét” :
egyszerű, alacsony energiájú ház
passzív ház
aktív ház
autonóm ház
Lehet, hogy a szakembereknek, hozzáértőknek lenne nagyobb a felelősségük,hogy tisztuljon a kép ? Senkit nem akarnék megsérteni! Laikus magánvéleményem !-mintha a legtöbben „a saját gesztenyéjüket sütögetnék ?” -ebben a témakörben is. (Természetesen ne legyen igazam! )
shiver
2011. október 30. vasárnap 11:00
Ezek energetikai szintek, sem építőanyagot, sem más technológiát nem határoznak meg, bármivel elérhetők, az adott jelzőt megkapják ha tudják a számokat. És ezt még lehet árnyalni.
Alacsony energiájú ház: régen a 70kWh/m2 év alatti fűtésigényű házak tartoztak ide, ma inkább 50 a határ.
Passzív ház: 15 kWh/m2 év (lehet tanúsított vagy anélküli). Passzív napenergia hasznosítás segítségével éri el, innen jöhetett a név.
Ezután jönne a nulla fűtési energiájú ház: 0 kWh/m2év fűtési igény.
Nulla primer energiaigényű ház, kb innen indulnak az aktív házak. Vagyis nemcsak a fűtési energia nulla, az elektromos áram igény is, aktív elemek pl napelemek által.
Pluszenergiás ház: több áramot termel, mint amennyit elfogyaszt, emellett természetesen nulla a fűtési energia igénye.
Autonóm ház: mindent amire szüksége van maga megtermel, begyűjt: fűtési energiát, HMV-t, elektromos áramot, emellett a vizet is, s elvileg a termelt szennyvizet is helyben kezeli, nem termel szemetet, nem kell kapcsolódnia egyik szolgáltatóhoz vagy infrastruktúra hálózathoz sem. Képes rá, hogy ellássa önmagát, autonóm legyen minden téren. Talán nem hagytam ki semmit.
Koós Miklós
2011. október 30. vasárnap 11:19
[re=82218]shiver[/re]:
erről fogok külön is írni, előzetesen annyit, hogy az aktiv ház az nem a passzívház továbbfejlesztése. Mig a passzivház ELSŐSORBAN passziv hőtermelést használ (emberek, világítás, napenergia) és csak a maradékot valamilyen egyéb fűtőközeggel, addig az aktiv ház fűtését alternativ energiával fűtik, igy a fűtési energiaigénye magasabb, mint a passzivházé, hiszen itt nincs alsó korlát. Magyarul sokkal drágább beruházást igányel. És akkor csak a fűtésről beszéltünk. A tényleges különbség az áramot termelő napelemek, amit viszont semmilyen számítással sem lehet rentábilissé tenni.
sby f. j.
2011. október 30. vasárnap 12:10
[re=82219]Koós Miklós[/re]: sajnos így van.
Számításaim és műszaki feltételeim alapján azért 2 alternatív energiaforrást kiemelnék.
– Föld kollektor az egyik, a másik a szélkerék, persze ott ahol ez megengedett.
– A szélkerék ólomakkumulátorai helyett tekercselt akku (OPTIMA). Ebben az esetben nincs szükség felügyeletre, akku „ápolásra”, külön kezelő helyiségre és a saját tapasztalatom szerint 2-3 szoros élettartam várható (hozzátartozik a tek. akku lényegesen drágább).
Ezek összes költsége néhány év alatt 130-160m2 felett megtérül és az esetleges többletenergia értékesíthető is, ha úgy méreteztük.
Rezsnyák Péter építész
2011. október 30. vasárnap 12:41
Nem látom jövőbe mutatónak az autonóm törekvéseket. Az autonóm házakról nem tudok eleget, tehát ezt nem szakérteném. Az emberiség elég régóta közösségben él.Nem képzelhető el számomra a teljesen függetlenül, autonómmódon való lét. Amit viszont csinálunk, azzal tekintettel kellene lenni egymásra. Akár a zajra gondolunk, amivel mérgezzük egymást.Vagy a szemétre, amit megtermelünk.Szerintem azok a törekvések a helyesek, melyek arra irányulnak, hogy minél kevesebb kárt okozzunk a környezetnek, egymásnak, és minél racionálisabban oldjunk meg problémákat.Tehát lehet, hogy a zsebkendőnyi telkekre potyogtatott apró házak 3 méteres oldalkerttel ma zsákutcának tekinthetők, és értelmesebb lenne 4-es társasházakként telepíteni, gondolva a telkek optimálisabb kihasználására, és a kompaktabb formára.Nem biztos , hogy akkor leszek környezetbarát, ha akkumulátorra termelek szélgenerátorral áramot, hogy ezzel az energiával este valóságsót nézzek.
Tüke
2011. október 31. hétfő 07:02
bocs’ tegnap elég hosszú ideig nem mutatkozott a hozzászólásom és nem tudtam leellenőrizni a linket, működik-e ? Ma -látom, hogy nem.
Esetleg itt : https://nol.hu/belfold/iszapomles_utan__adomanyokbol_epul__onellato__haz_devecserben ( bár eléggé a laikusoknak van megírva ?) –
Továbbá találtam még ezt,- https://www.autonomhaz.eu
Köszi’ mindenkinek !- aki ha nem is nekem címezve, de megírta gondolatait.
Nem kötekedés ! – (shiver) – „nem termel szemetet” (hulladékot)- „szennyvizet helyben kezeli”-hez : gondolom attól még kell fizetni pl. a „csatornadíjat?”- (ha esetleg nincs fúrt kútja)- ill. „termelődik” másfajta hulladék ( pl. e-hulladék)
gondolom az egyes törvényeket,helyi rendeleteket is lehet(ne) módosítani! (majd)
Látom, lesz témánk 2012-re is ! 🙂
shiver
2011. október 31. hétfő 08:28
[re=82224]Tüke[/re]: Ami kötelező az kötelező. Ha van csatornahálózat általában rá kell kötni, így fizetni is. Ha szinte nincs vízfogyasztás akkor viszont díj sincs, mert az fogyasztás alapú, marad csak az alapdíj. A szemétdíjat meg szerintem azért muszáj mindenkinek fizetni, még ha háztartási szemetet nem is termel az illető, mert a szelektív hulladékgyűjtőket nyilván igénybe veszi, ennek használatát fizeti így meg végül is.
Passzívház kontra fenntarthatóság
2012. február 9. csütörtök 00:01
[…] kíváncsian várnék egy anyagokig lebontott összeállítást egy ilyen házról, milyen anyaggal váltják ki a vízszigetelést, a beton alapozást, aljzatbetont, a magas technológia szinten gyártott, jó hőszigetelésű ablakokat (üvegeket). Mennyi a fűtésszámla egy olyan házban, amit akár 2 hétre is magára lehet hagyni, mindez városi környezetben a 2. emeleten, ahol nincsen lehetőség az erdőben “ingyen” összeszedett hulladékfa tárolására. Ha ilyen példát látnék, érdemes lenne komolyan venni. Kíváncsi lennék egy olyan – a citált cikk szerinti elvárásoknak megfelelő – falszerkezetre, ami megfelel majd a 2019-es szabályozásnak is (U=0,22 W/m2K). Kezdhetjük azzal, hogy pl. a vályogot helyből el is lehet felejteni. forrás […]