Ha előbb olvastam volna, minden bizonnyal vasárnap – pécsváradi leányvásár +rokonlátogatás – megnéztem volna az épületet.
Remélem nem lesz „flame” a hozzászólásom ! (Pécsvárad is város!- bár még épületadó ott nincs.) Csak-csak van ez :
https://nol.hu/mo/20111015-bujtatott_vagyonado
Ha jól látom a terven, akkor a garázs az kb. 178 m2 (?) – mert akkor (bár csak a pécsi adókat ismerem) 178 x 350 Ft = 62 220 Ft és akkor a többi helyiség adóját ne is számoljam ! Mert „lépcsőzetes” – min. 200 Ft/m2-tól kezdődik, Pécsett. Lehet,hogy a közeljövőben ezeket a költségeket is figyelembe kell venni egy házépítéskor ?

Nem kötözködésképpen, de az emeleti zuhany-wc alatt hogy fog elférni a garázs szintről felvezető lépcső? Nekem a rajzokból úgy tűnik, kissé barlangász technikával kell majd közlekedni… 🙂

[re=82046]Tüke[/re]: valami nem kerek kedves Tüke. A garázs nagyjából 6*6,9m, 41-42m2.

[re=82048]sby f. j.[/re]:
Kösz’ !- én reggel csak annyit néztem,- ami most is oda van írva, (satírozott részbe) 178,49 m2 – ( hát, ilyen egy laikus) 🙂 [Pécsett egy 42m2 garázs adója 350×42 = 14.700 Ft.]

Nekem egyedül az emeleti vizesblokkok nem tetszenek. Olyan, mintha a wc utólag lett volna bővítve zuhanyzóval. A megközelítése sem túl ideális, a mosdó és a wc mellett szinte csak oldalazva lehet bejutni a zuhanyzóba. Gondolom, az lehet mindennek az oka, hogy reggel 2 helyiséget is használhassanak egyszerre. De mivel csak az egyikben van lehetőség elvégezni a kisebb-nagyobb folyóügyeket, szerintem itt bukik is a mutatvány. Mert a végiglépcsőzés az egész házon, le a garázsszintre nem túl vonzó alternatíva.

Még valami: a bejárat melletti wc befelé nyíló ajtaja is érdekes kérdéseket vet fel a használatot illetően. Érdemesebb lenne megfordtani.

bobo:
Valóban, a WC utólag lett bővítve a zuhanyzóval.
Ugyan még nem vettük birtokba az épületet, így gyakorlati tapasztalat még nincs. Íves zuhanytálca lett beépítve. Pont a WC és a mosdó között nyílik. Nem hiszem, hogy gond lesz a bejutással. Legalábbis „szárazon” gyakorolva jól használhatónak tűnik.

„Gondolom, az lehet mindennek az oka, hogy reggel 2 helyiséget is használhassanak egyszerre. De mivel csak az egyikben van lehetőség elvégezni a kisebb-nagyobb folyóügyeket, szerintem itt bukik is a mutatvány.”
Picit átestünk a ló túlsó oldalára. A Fürdőbe nem került be sarokkád, hanem egy sima hagyományos, viszont helyt kapott benne egy WC és még egy mosdó, hogy biztosan elférjünk reggelente. Szép-szép a két mosdó, de időnként elgondolkozok azon, hogy tényleg szükséges-e. (Jelenleg adott 2 gyerek + 2 felnőtt.) Majd az idő eldönti.

„a bejárat melletti wc befelé nyíló ajtaja is érdekes kérdéseket vet fel a használatot illetően. Érdemesebb lenne megfordtani.”
Ebben úgy tűnik sajnos igaza lesz bobonak. A helyiség kész van, és eléggé furmányos módon lehet helyet foglalni. Vagy mosdó nem kellett volna, de akkor meg a konyhába kellett volna menni kezet mosni (elvetendő ötlet), vagy kifelé nyíló ajtó kellett volna. Próbáljuk szokni, aztán ha nagyon nem megy, egyszer majd talán megfordítjuk.

Egyébként a tervtől annyiban tértünk el, hogy a két egymásból nyíló tároló válaszfala nem lett megépítve.

[re=82061]építtető[/re]:
– „viszont helyt kapott benne egy WC és még egy mosdó, hogy biztosan elférjünk reggelente.” –
– a két mosdó akkor jó igazán, ha mindenki együtt, egy időben ébred és kel.
A saját otthonba én is többet raktam. Mivel fél vagy egy óra különbség van/volt az ébredések között, valahogy úgy alakult, hogy a kád mellettit használta mindenki. A másik kettő „dísz”, csak takarítgatjuk.
A fürdő WC/Bidet-t kizárólag a vízcsurgás keltette szükségletre készült.

Remek, logikus, tiszta alaprajz, úgy látom, minden a helyén van.
Nekem kicsinek tűnik az előszoba, főleg, ha egyszerre többen érkeznek, tapasztalom, a mienk is csak 1,40 széles.Gondolom, a terv még akkor készült, mikor nem volt kötelező a min. 1,60 méret, befelé nyíló ajtónál. El kéne lopni egy kis helyet a fszt-i WC kézmosójának a gardróbból, vagy tényleg az ajtót megfordítani.
Mi a dupla mosdót leszereltük az első felújításkor, mindenki csak az ajtóval szembenit használta, pedig a 3 lány egyszerre készült iskolába.

Nálunk 1 mosdó van és azt használjuk rendszeresen a feleségemmel együtt az esti fogmosáskor. Reggel is sokszor jó lenne még egy mosdó, négyen indulunk egyszerre az oviba, dolgozni. Ízlések és pofonok.

így van, sokfélék vagyunk, szerencsére. És még nem kötelező egyik sem…

[re=82061]építtető[/re]: Ha jól értem, a szerkezetkész állapoton már túl vannak. Készült blower-door teszt? Hogy sikerült? Csak azért kérdezem, mert ha passzívházat szerettek volna, nyilván ez is tervben volt. (Meg azért is, mert nemcsak passzívházaknál árulkodhat az építésminőségről…) A PHPP lapon ugyan szerepel egy értek, ami éppen a határérték, de gondolom, az csak ” előzetes becslés” volt.

M:
Nem készült, nincs is tervben.
Ha valódi passzívháznak lett volna építve, valószínűleg meg lett volna csináltatva a mérés.
Az építés minőségéről úgy érzem szinte mindent tudunk. Az építkezés minden mozzanatában aktívan részt vettünk. Ha pedig a mérés nem túl jó eredményt mutatna, akkor se tudnánk már sok mindent csinálni. Ha pedig jó eredményt hozna, azzal se lennénk előrébb.
A legjobb mérés maga a használat lesz.

A szerkezetkész állapoton már bőven túl vagyunk. A szobák parkettázása van vissza, némi gipszkartonozás, némi lépcsőház festés, és a födém kb. 70%-ának a szigetelése. Meg persze minden tereprendezés…

[re=82105]építtető[/re]: Értem, köszönöm. Hővisszanyerős szellőztetőberendezés se lesz? Gondolom, a méretes hőszigetelés meg a jó ablakok csak megmaradtak az eredeti szándék szerint…

[re=82107]M[/re]:
Hővisszanyerős szellőztetőberendezés lesz (van), amibe előmelegített levegő fog beáramolni 2 méter mélyre fektetett 30 méternyi Rehau Awadukt Thermo csőből. Így számolta ki a gépészünk. Hallottam már 50 méternyiről is. Én magam nem tudom megállapítani, hogy a 30 sok, vagy kevés. Csak bízni tudok a tervezőben és a méretező szoftverében.

Természetesen a jó ablakok is megmaradtak, 3 rétegű argon gázas, 6 légkamrás tokkal. Szigetelésből is megkapta a 30 centit. Hülyének is nézett mindenki, de nem hagytam magam :-). A (nem) építész társadalom nagyon szkeptikusan fogadja egyelőre ezt a fajta építkezést.
És persze mondanom se kell, hogy mindenki mindent nagyon tud, és mindenki mindenhez nagyon ért. Csak a szakági mérnök nem… A statikus túlzásba vitte a vasat és a betonerősséget, az építész a szigetelést, a gépész meg alultervezte a fűtést. „12KW-os kazán hogy fog felfűteni ekkora házat?!” Miközben nekem az volt az egyik legfontosabb szempont, hogy minél jobban lemodulálni képes kazánt keressek.
De ilyenekről már bőven esett szó itt, ezen a blogon is.

[re=82108]építtető[/re]: Hálás köszönet az újabb infókért. Lehet, hogy sok szó esett hasonló témákról, de szerintem egyelőre nem lehet „túlbeszélni” ezt a témát…

Nekem tetszik ház, szerencsés aki ide költözhet :), Pécsvárad meg amúgy is szép hely 🙂

[re=82108]építtető[/re]: “12KW-os kazán hogy fog felfűteni ekkora házat?!” Miközben nekem az volt az egyik legfontosabb szempont, hogy minél jobban lemodulálni képes kazánt keressek.

nekem 12-ről kettőre tud leszabályozni, de így is pénteken fűtöttem utoljára azóta nem, (most hétfő este van) de közte minden éjjel komolyabb fagy volt, nappal 6-10 fok és csak a nap melegítette a házat. most is 22 fok van a nappaliban.

Még mindig elcsodálkozom mikor hazaérek, hogy mitől van itt ilyen meleg? 😉

[re=82486]passzívház beköltöző[/re]:
idézet: „Még mindig elcsodálkozom mikor hazaérek, hogy mitől van itt ilyen meleg? 😉 ”
– haha. végül is ez volt a CÉL, nem?
Mint a filmekben: „tudtam, csak nem hittem!”
Csak gratulálni tudok…

[re=82486]passzívház beköltöző[/re]: Lehet kérni ide egy apró – és így reklámnak nem minősülő 🙂 – linket erre a jól leszabályozható kondenzációs kazánra? Előre is hálás köszönet…

Unical Alcon R12

2-12 kW, de van több gyártó is akiknek van ilyen kaliberű kazánja.
de ez PB-ről is üzemeltethető.

[re=82557]M[/re]:
pl: https://termikakft.hu/boiler.html

https://www.homor.hu/unical_kazanok

de több cégnek is van hasonló alacsony teljesítményű kazánja

Köszönöm. Magamtól 2 másikat találtam, egy „magyar” gyártmányút, ami már nincs forgalomban, és egy Baxit. Gondolom, mindegyik ilyen 2-12kW kazán lelkét egy gyárban (É-Olaszo.?) csinálják….

[re=82898]építtető[/re]: Hálás köszönet a beszámolóért. Megírná a szellőztetőgép pontos típusát? A légszállítócsövek szereltek, vagy födémbe betonozottak? Gondolom, nem csillagpontos elrendezésű a szellőző rendszer.

Mi egy százéves házban lakunk, ott is hideg mindig a fürdőszoba, és mi is elektromos hőfúvót használunk úgy 4 éve. (Egy éve nálunk is még 1-3 éves gyerekek voltak:) Sokat fogyaszt de kevés ideig, gyors. Ésszerű kompromisszum, idő($)hiány esetén. Csak fürdőkádtól távol legyen!

[re=82901]passzívház beköltöző[/re]:
[re=82901]passzívház beköltöző[/re]:
… korábban szó volt arról, hogy a p. fűtés is szabályozható, ha a tervezésnél/kivitelezésnél körültekintően jártak el. Ön helyesen reflektált akkor rá, hogy a szivattyú szállításán nem tud változtatni, az állandó. Viszont, ahol szabályozni lehet, az az egyes körök szabályozó szelepe a gyűjtő osztónál.
Egyszerűen fogalmazva, ha pl. a fürdő körén nagyobb mennyiség áramlik át a többi ághoz mérten időben, ott a padló átlagos hőmérséklete természetesen magasabb lesz. Ezt úgy lehet elérni, hogy a szabályozást a fürdőnél kezdjük el, azaz a fürdő körén minden szelep teljesen nyitva van (nem szabályoztam), és a többi ág szelepét kezdem a teljesen nyitott állapottól apró lépésekben, a záró irányban csökkenteni.
Mivel a termosztát két pont között szabályoz, azt az állapotot kell elérni a szabályozással, hogy a kiemelten kezelt fürdő körén a két kapcsolás között elegendő hőközlés történjen két kapcsolás között (tömegáramok).
A könnyebb érthetőség kedvéért, leírom, mi hogyan szoktuk ezt megoldani. Pl. legyen a ház p.fűtéses helyisége 8db. Mivel a ház/padló hőtehetetlenség nagy, ezt figyelembe véve, minden belenyúlt szabályozás után időt kell hagyni, hogy beálljon a hőegyensúly helyiségenként. A rendszer méretétől függően az, egy-két nap általában.
Kiteszünk minden helyiségbe egy-egy szobahőmérőt, amit előtte megnéztünk, hogy egy „rakásban” közel azonosat mutattak. Itt majd az arányok a fontosak, mivel 2 pontkapcsolás történik.
Kezdő helyzet: minden szelep teljesen nyitva napokig.
A hőmérők állása már nem változik, kezdődhet a szabályozás 1.
Megnézzük, hogy a beépített szelepeket hányszor lehet körül fordítani. Általában a kezdeti durva szabályozáshoz fél fordulat lesz a lépés (ez viszonylag jól követhető) és a mindenkori helyzetet helyiségenként egy „cetlin” rögzítjük, hogy tudjuk hol is tartunk. Ahol magasabb a hőmérséklet, mint a fürdőé, azt kezdjük zárni (félfordulat és rögzítjük a cetlin, ha valahol túl nagy a különbség, esetleg két fél fordulatot is zárhatunk, ezt is rögzítjük). Magára hagyjuk egy-két napig. Értékeljük, hogy hova változott helyiségenként a hőmérséklet.
Egy fontos dolog az, hogy bárhol szabályozunk egy fél „tekerést”, az, az egész rendszerre folyton-folyvást kihat (megváltoznak az egyes ágakban a tömegáramok és vele együtt a hőbevitel is).
Ez egy kicsit „sziszi-fuszi” munka, de talán megéri. Amikor elértük azt az állapotot, hogy kirakott hőmérők szerint megvan a kívánt hőmérséklet különbség (különbségen a hangsúly), akkor hozzá „hangoljuk” a két pont szabályozású termosztát állását.
Még egy kitétel. Ha valamelyik szelepet kb. az alsó egyharmad alá kellene zárni, azt ne tegyük bizonyos szelep tulajdonság miatt. Vagy elfogadjuk, hogy „ez van”, vagy azon a körön itt most nem részletezett más megoldást kell választanunk.
Az eddigi gyakorlatunkban sikerrel szabályoztunk már 18-27 fok közötti „több km-es” csőrendszer is eredménnyel.
(A szellőztető rendszer ebbe bizonyos mértékig beleszólhat, de az is szabályozható valamelyest).

M:
A szellőztetőgép pontos típusa: Rosenberg Suprabox 350. A Construmához kapcsolódó akció keretében vettem.
A légtechnika csövek az alagsorban sarokba szerelten futnak. Igény esetén a későbbiekben el lehetne burkolni. Egyelőre jó így is. Az emeletre alulról érkezik a befúvás a födémen áthaladva. Magyarul a parkettán van a befúvó rács, és az alagsorban van elvezetve a cső. A nappali szintjére pedig úgy érkezik, hogy a nappali feletti födémen fut végig a cső, és a födémet áttörve, a plafonról érkezik be a friss levegő.
Ami nem födémben megy át, és függőleges irányú csövezés, az a 30-as téglában van elvezetve, úgy mint egy szennyvízcső. Ez természetesen leginkább az elszívó egységekre vonatkozik.
A befúvásnak egyébként 3 fő vezetéke van. Ebből az egyiken 3 befúvási pont van, a másik kettőn 4-4. Összesen 5 elszívási pont van. Tányérszelepekkel, illetve pillangószelepekkel lett beállítva a megfelelő légmennyiség szállítása.
Korábbi kérdésre a válasz: A kazánom Baxi Luna3 Comfort HT

passzívház beköltöző:
Hogy őszinte legyek, nem mértem még meg a hőmérsékletet a fürdőben. Igazából nem is érdekel. Az érdekel, hogy a gyerek fázik. Hiába mondanám a 3 évesnek, hogy kisfiam itt 1 fokkal melegebb van, nem nagyon hatná meg. 🙂
Mi eddig ahhoz voltunk szokva, hogy fürdés előtt 0,5-1 órával fürdő ajtó becsuk, hogy jó meleg legyen. Ahol eddig laktam, ott ez nagyon jól működött.
„a termosztát+motoros szelepekkel sok tízezres beruházással a plusz hőszükséglet gázzal kb fele-harmad annyi árú lenne, de arra meg egész nap beállítva jóval több energia fog elmenni, a venti meg csak a fürdetés félórájában járna.” Igen, hasonlóan kalkuláltam én is.
2 hete költöztünk be.

Úgy látom, hogy mások is a fűtőventillátorra szavaznak. Köszönöm a segítséget, megpróbáljuk hosszabb távon is ezt a megoldást alkalmazni.

Köszönet az újabb adatokért. Gondolom, jóval olcsóbb lehetett az említett légtechnika, mint pl. a Paul-megfelelők. Azoknál jóval alacsonyabb hangnyomásszintet adnak meg, mint amit a Suprabox katalógusában láttam, de nehéz az összehasonlítás, mert utóbbinál nincs megadva a mérés módja. Önmagában az, hogy az alvásnál a fej és a padlószellőző nyílás közel vannak, kicsit szerencsétlen a zaj szempontjából. Remélhetőleg azért tényleg hamar meg lehet szokni.

Az idei nyílt napon egy Paul-os passzívházban voltam, ahol mennyezeten voltak az elszívók, befújók. Ott a készülék mellett közvetlenül se igen volt zaj és a tulajok is azt mondták, hogy a lakásban sem hallani alapjáraton. Igaz, nem is laktak ott 🙂

[re=82914]M[/re]: nekem Paul Santos van.
mellette állva hallani hogy működik, (külön gépészeti helyiségben van), de halkabb szvsz mint a hűtőgépem.
A befúvó nyílásoknál nem lehet egyáltalán hallani hogy működik, se a befúvást, az elszívásoknál egy kicsit a fürdőszobában, ha amúgy csend van a lakásban. (a faliórám hangosabban ketyeg mint ez, de az is hozzátartozik a lakás ‘alapzajához’

Napközben, amikor tevékenykedünk nem hallani. Az elszívó helyeken hangosabb, de az meg nem érdekel. Ahol régen laktam, volt elszívó venti a WC-ben. Az sokkal hangosabb volt ennél.

Lefekvéskor, mikor néma csönd van, akkor hallani.

[re=82486]passzívház beköltöző[/re]: szeretném megkérdezni, mi a típusa a kazánnak: „2-re tud leszabályozni”

[re=83216]Judit[/re]:

Unical Alcon R12
2-12 kW, de van több gyártó is akiknek van ilyen kaliberű kazánja.
de ez PB-ről is üzemeltethető

https://www.homor.hu/unical_kazanok

Azon gondolkoztam, hogy jó, ha egy kazán 2kW-ra le tud szabályozni, de kérdés, hogy ekkor mekkora hatásfokkal dolgozik… (pl. ha eléget 6kW-nak megfelelő gázt és csak 30%-át fordítja a fűtésre, a többi megy ki a kéményen, az nem éppen nyerő). Tud valaki ilyen szempontú összehasonlítást a „2 kW-ra leszabályozható” kazánok között? (Mert tényleg szinte mindenkinek van már ilyen kazánja…)

[re=83216]Judit[/re]: Ez kicsit több 12-3,5kW, de volt régebben és tényleg klassz kis hőközpont. Cirkó+indirekt fűtésű HMV tároló. Ára van neki.
https://www.saunierduval.hu/termekek/hagyomanyos/renovamini2008/

[re=83220]M[/re]: max teljesítményen mérthez a legalacsonyabbon kb 6%-al jobb a hatásfok.

[re=83224]passzívház beköltöző[/re]:
Ez jól hangzik. A gázszerelőm viszont nem hiszi el, hogy tényleg le tud szabályozni 2kW-ra az unical. Szerinte inkább immergast vegyek, mert az csak 3-ig tud, de azt tényleg. (Ehhez képest az utóbbi is 2kW-t ír magáról…) Mondjuk a fenti is csak papíradat, gondolom, nem saját mérés…

Lehet, mégsem a hatékonyság, hanem a leszabályozás-készség a kritikus? De miért írják, ha mégsem tudja, ill. ha mégis tudja a 2kW-ott, akkor miért nem hiszi el a szakértő? Továbbá, a Németországi magyar PHI minősítő miért sokszoros árú 1kW-os kazánt használ, ha az alig(?) gyengébbek (azaz erősebbek) garmadával kaphatók töredék áron?

[re=83229]M[/re]:
1. nekem is volt csővezeték szerelőm, aki a szerelésben nagyon profi és korrekt, de a fűtési rendszer tervezését nem bíztam rá (bár véleményét meghallgattam), mert a ‘érzésre’ dolgozik, mert a szokványostól eltérő házat mint egy passzívházat nem lehet érzésre tervezni és véleményt sem igen mondani a komponenseiről.

2. papír: Nincs okom megkérdőjelezni -mérés, vagy ellenirányú tapasztalat híján- egy ismert cég termékének gépkönyvében leírtakat.

3. Mire is szükséges a gyakorlatban az a favorizált 2-3 kW-os alsó teljesítmény küszöb?

Sokáig én is azt hittem, hogy ha a házamnak 2-3 kW körüli a nagy hidegben megjósolt hővesztesége, akkor egy ilyen teljesítményű hőszolgáltatóra van szükségem. Azóta bebizonyosodott a gyakorlatban, hogy ez NEM így van.

3.1 Indirekt melegvíz előállításhoz kell a nagyobb, 10 kW feletti teljesítmény, mert így a rétegtárolóban 10 perccel a fürdés előtt bekapcsolva a kazánt, már folyamatosan 45-50 fokos meleg víz jön a tárolóból.

3.2 HA FOLYAMATOSAN pótolnám a fűtési hőveszteséget tehát akkor tényleg nagyon kis teljesítményű kazánra lenne szükségem, de a ház rendkívül nagy hőtehetetlensége miatt a télen eddig napi egy alkalommal (egyszerre 1-2 óra fűtéssel pótoltam a szükséges hőt, (de akkor max teljesítménnyel, folyamatos kazánüzemmel, majd kazán lekapcs). Várom a nagyobb hidegeket, de akkor is legfeljebb 2-3 részletben fogom ezt megtenni (most rendeltem meg a programozható termosztátot), tehát igazán nem használom ki a kazán alsó teljesítmény tartományát.

Természetesen még nem alakítottam ki a számomra legjobb szabályozási módot, arra még egy -két fűtési idény kellhet nekem, de eddig nem láttam különösebb szükségét a kazán 2-3 kW-os alsó szabályozási tartománynak.

[re=83229]M[/re]: Kérem, ne sértse meg gázszerelőjét azzal, hogy szakértőnek nevezi! Egyébként az, hogy egy modulációs lángszabályozású égő a névleges teljesítményéhez képest milyen mértékben szabályozható le, számos külső, a kazántól független tényezőn is múlik (pl. légnyomás, páratartalom, a felhasznált fűtőanyag paraméterei, stb…). Miért vesz valaki Mercedest, ha az Opel is elviszi ugyan oda? Miért favorizál valaki 1 kW-ra leszabályozható kazánt?

[re=83231]passzívház beköltöző[/re]: Javasolom, kérdezzen meg másokat, vajon a legcélszerűbb taktikát választotta-e a kondenzációs kazán előnyeinek kiaknázásához?

[re=83233]tanúsító[/re]: köszönöm, érdeklődöm.
Ez már ezen a blogon is felmerült.
12 kW-al és 38 fokos előremenővel megy a kazán, ha 2-3 kW-al menne, nyernék kb 6%-ot a hatásfokban, ami az idén kb. 40-45000*0,06 Ft a gázköltségben, de a kazán kb. ennyivel több elektromos energiát használna a hosszabb üzemidő miatt, így nem tűnik nagyon célszerűnek, ha csökkenteném a kazán teljesítményt.
Nagyobb hidegben persze más a dolog, de a tél felénél vagyunk és nem volt tartósan nagyobb hideg.

[re=83232]tanúsító[/re]: Bocsánat, gázkazánszerelő az illető, tényleg nem hülye, noha persze a szakértésnek vannak fokozatai… Meg az én kérdésem is álnaiv volt, én is azt a svájci 0.9KW-ost venném, ha lenne szervízháttér itthon. Azt reméltem, kapok használható infót, mi a különbség a hazai kínálat ajánlatai között, de talán nem megfelelő fórumon kopogtattam. A külső tényezőkre nem gondoltam, köszönöm.