Az építész szakma helyzete elölnézetből
Az építész szakma helyzetéről szóló sorozat 3. részében pár szót kellene szólni a honi építészképzésről. Mielőtt továbbolvasnák, érdemes újraolvasni az Építészmérnök oktatás ma! című írást, nagyon tanulságos és életszerű volt. Ugye emlékeznek még egy idén diplomázó önvallomására:
Nagyon köszönöm, hogy írtak, éppen azért küldtem be ide a diplomatervezésemet, hogy halljak „külsős” véleményt is. Két felvetésre reagálnék, az egyik az épszerk, a másik a designer-téma. Nyilván tudják, hogy mi egyetemünkön kevés hangsúlyt fektetnek a műszaki tárgyak oktatására. Hallgatói önkormányzatosként próbáltam tenni azért, hogy több és alaposabb épszerk-oktatás kerüljön az órarendbe, sajnos egyelőre kevés sikerrel. Tisztában vagyok azzal is, hogy jobb lehetne a munka, ha a csomópontokról is készült volna egy tervlap. Foglalkoztam ugyan a tervezés során épületszerkezeti kérdésekkel, de sok méter pausz telerajzolása után be kellett lássam, hogy tényleg nem értek hozzá, és a dilettáns csomópont rosszabb, mintha nincs – így aztán ezeket a rajzokat nem dolgoztam fel a végleges lapokhoz.
Mindenesetre érzem ennek hiányát, úgyhogy már meg is egyeztem egy céggel, hogy elmegyek hozzájuk „rabszolgának”, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a mérnökök között összeszedjem a hiányzó tudást – ez persze nem lesz könnyű, de állok elébe.
Bizonyára sok építészhallgató most felhördül, de ideje volna belátni, hogy az évenkénti 6-800 építész képzése helyett elégséges volna 100 is (a munkaerőpiac talán még ennyit sem igazolna vissza). Ebből az is következik, hogy bőségesen elégséges volna a BME-n képezni őket, ahogy régen is. Attól nem lett egy fokkal sem jobb a színvonal, hogy most 6 helyen képeznek építészeket. Főleg egy bizonyos – nem budapesti – oktatásról hallani rengeteg panaszt a hiányzó vagy 20 éve elavult oktatási anyagokról, a felkészületlen oktatókról, az eszközhiányról.
Az építész oktatásból teljes mértékben eltűnt az a hierarchia, ami jellemző és meghatározó volt 30 évvel ezelőtt. A tervező-szerkesztő-rajzoló hármas kellően hatékony volt. Mindegyik másféle képzést igényelt és az is igaz, hogy ritka volt az átjárás. Ma mindenki tervező építész akar lenni és ha rajzolnia kell, akkor rabszolgának tekinti magát. A főiskola és az egyetemi képzés anno más életpályát jelentett már induláskor és senki sem méltatlankodott, mert ő csak szerkesztő lehetett. Voltak természetesen kivételek és főiskoláról is kerültek ki tehetséges, később tervező építészek, de nem ez volt a jellemző.
A jelenlegi helyzet persze nem csak a szétaprózódásból adódik, a döntéshozóknak be kellene látni, hogy az építészképzésben a bolognai módszer kudarcot vallott, a 3 éves képzés végén igazából csak reményekkel teli, de valójában semmire sem alkalmas tömeget zúdítanak a munkaerőpiacra.
A Műegyetem olyan mennyiségű tudást halmozott fel az idők során, amit nem lehet egyszerű pótolni. A szétaprózódott építészképzés mára nemhogy minőséget segítő tényező, hanem a teljességgel érthetetlen mennyiségi szemléletet jeleníti meg. Az építészképzés nem olcsó mulatság a laborok, a gyakorlati foglalkozások, az eszközök miatt. Igen sok tanszéket kell működtetni: a középület, az ipari, a lakó, a városépítészeti, éptört, szerkezeti stb. tanszékeken túl építőanyag, épületgépészeti, kivitelezési, rajzi laborokat…stb.
Így nem is sikerül mindenütt minden feltételt megteremteni. Persze az egész oktatás fabatkát sem ér a megfelelő oktatók nélkül. Minden oktatás alfája és omegája az oktatók szakmai kvalitásán túl a pedagógia érzékük, emberismeretük, természetes kíváncsiságuk, segíteni akarásuk és biztos világnézetük.
Attól még hogy valaki számos építészeti díj birtokosa a legkevésbé sem következik az, hogy át is tudja adni a tudását érthetően, strukturáltan. Ugyanakkor eléggé problémásnak hat az is, ha egy tervezési tanszék fiatal vezetőjének lényegében alig van a saját neve alatt számottevő munka. Minden évben vannak nálam külső konzultáción diákok, sőt dolgoztak is itt páran, tőlük elég sok rémtörténetet hallottam. Számomra a leghajmeresztőbb az, hogy olyanok is oktatják a tervezést, akik maguk is pár éve kerültek ki az iskolapadból, nincsen semmilyen tényleges gyakorlatból szerzett tapasztalatuk. Sokuk portfóliója abból áll, hogy hatodmagukkal együtt dolgozott (magyarán sameszkodott valamelyik maszek munkájában) a proffal. Saját, önálló munka szinte alig.
Ugyanakkor nem csak ma vannak, 30 évvel ezelőtt is voltak gondok az oktatással. Ma sem ismeretlen a kontraszelekció, az urambátyámos vagy éppen családi kötelékek egyes oktatási intézmények oktatói között. Természetesen ilyen régen is volt, csak egy kicsit másképpen. A mai műegyetemisták közül bizonyára kevesen tudhatják, hogy az oktatóik közül számosan nem feltétlenül a tudásuk alapján kaptak oktatói státuszt. A 70-es és 80-as években az volt a „szokás”, hogy az évfolyam KISZ titkárok kvázi alanyi jogon bent maradhattak az egyetemen tanársegédként. Anno a tanszékek fiatal oktatói közül jópáran így kerültek helyzetbe. Sokan meglepődnének, ha tudnák, kik is voltak a tanáraik között …
Egyenesen rémísztő a bevezetőben idézett, a MOME-n végzett hallgató „képzettsége” és hozzáállása. Tényleg komolyan gondolja ma valaki Magyarországon, hogy ha azt írja a névjegykártyájára vagy a CV-be, hogy „építőművész” végzettsége van, akkor azt komolyan veszik? Mit gondol majd egy építésziroda vezetője egy állásinterjún, ha azt olvassa, hogy a jelentkező építőművész? Leginkább azt, hogy a szakmához mit sem konyít. Még a komoly portfólióval bíró gyakorló építészek közül sem sokan merik magukat építőművésznek titulálni, mert ahhoz olyan életmű is kell a háttérben, ami ezt legitimálja.
Merjük ismét belsőépítészeknek nevezni őket és ne aggassunk rájuk olyan címkét, ami félrevezető és csak az építész szakmát járatnák le. A belsőépítészet egy komoly és szép szakma. Meg az építész is.
[poll id=”46″]
Hozzászólások (16): megnézem
epiteszikon
2011. szeptember 28. szerda 06:02
Tetszik a Téma. Pár gondolat.
1_Szerintem is sok a képzettek száma és a színvonal is alúl marad az elvárt szinttől. Ez pusztán a „tömeges” termelés miatt vam. Ez minden helyre igaz. (BME-n 96-ig 90-100 főt képeztek utána….évi 300 ).
2_Azzal hogy csak a BME-n legyen oktatás nem feltétlen értek egyet, de azt el tudom képzelni, hogy a klasszikus PMMF – SZIF – YMMF hármasfogat újra nagyon erős alapképzést biztosítani. S akik valóban továbbmennének, annak ott legyen egy opció amivel megfejelheti diplomáját a BME-n. A BME egykori ijesztő 3,5 éves kiegészítő képzésről azonban csak rosszat hallottam. Amíg volt. Sok idő, sok pénz, rossz oktatók. DE Ez a vonal mehetne. Tehát valami minta középtanszék szakmérnökije lenne a kívánatos. Tehát ez az út érdekes lenne.
3_És őszintén. S mindenkinek használ ha több oktatási intézménybe jár. Kialakul egyfajta rugalmasság, gyors alkalmazkodási képesség
4.2011-bnem indnyájan látjuk hogy milyen új tantárgyak kellenének az oktatásba.
Sorrendben
5_1 Vállalkozástan / cégvezetés /managment azaz egy életszerű tananyag valós cégvezetési /ügyfélkezelési rutinnal. (hogy akár cégvezetőként ,akár alkalmazottként mindenki tudja hogy pl egy jogtiszta AC15 szoftver megvásárlásához milyen feltételek kellenek, mennyibe kerül egy cégnek egy ember egy órája)
5_2 Pénzügyi ismeretek vállalkozások részére. (ebbne minden Magyar ember rossz, köztudott)
5_3 CAD / 3D programok magas szintű oktatás (ne ezzel kezdje az öt éves egyetem utáni első munkás évét mindenki)
5_4 Kötelező 2éves kivitelezői terepmunka (ez a legfontosabbak egyike)
5_5 Jogszabályi ismeretek gyakorlati része (hogy mi alapján dolgozik, amikor pédául lépcsőt rajzol, parkolót, kéményt rajzol )
5_6 Energetikai oktatás aktualizálása, erősítése
6 Egy utolsó gondolat.
Maga az emberalapanyag nagyon rossz, tehát már nem a legjobbak mennek oda, és nem is hivatás szerűen gondolkodnak e szakmában.
üdv
ik
stuksza
2011. szeptember 28. szerda 07:54
Sok igazság van benne!
1. Amíg fejkvóta alapján kapják az oktatási intézmények a támogatást, addig mindig is tömegképzés lesz és nem mérnökképzés.
2. Én magasépítő üzemmérnökként végeztem, majd egy 2 éves szakmérnöki képzés után lettem építész tervező. A meghirdetett program maga volt a mézesmadzag. Volt benne számítógépes tervezés oktatás, ami a befizetett első féléves díj után derült ki, hogy nem indul! Úgy végeztem el a 2 éves képzést, hogy számítógépet nem láttam. Otthon, autodidakta módon sajátítottam el, majd ezután iratkoztam be egy haladó csoportba, hogy még többet tanuljak meg belőle. A hirdetésben megjelent: „a végzettek egyetemi szintű diplomát és jogosultságokat szereznek”.
Nem jött be: az É3 jogosultságokat akkor törölték el, É2-be lettünk besorolva. Nem lettünk a 3+2 éves képzés után építészmérnökök, csak építész tervezők. A végzettségem a 3+2 évvel sohasem egyetemi csak 2 főiskolai. Pedig többet tudtunk, mint az akkori egyetemről kijött friss diplomások, és értünk jobban kapkodtak a munkaerő piacon, mint értük. De a lobbi már akkor is működött.
3. Igen, nagyon hasznos lenne, ha a képzés során jogi-, és pénzügyi-, vállalkozási ismereteket is tanítanának, tanulnának a felsőoktatásban. De amit ma megtanulok/megtanítanak, az sajnos jövőre nem igaz, nem beszélve a diploma idejére. Melyik jogszabály az, amihez nem nyúlnak hozzá 1 éven belül?
4. Arról már egy előző hozzászólásomban írtam, hogy az egyetemen tanuló diákokat a szakmunkásképzőbe küldik át anyagismeret órákra. Azért, hogy ezt megtanítsuk nekik kapunk a 4*60 perces órára bruttó 6.445,-Ft-ot. Mennyi az egyetemi tanársegéd óradíja? Vagy így spórolnak a felsőoktatásban, vagy ennyire nem tudják (már) a szakmát oktatni? Ez a mi időnkben (sem) nem volt jellemző! Viszont kivittek minket építkezésekre, nagyberuházásokra üzemlátogatásokra, hogy lássunk, halljunk és koszossak legyünk. Ma alig van üzem, építkezés, nagyberuházás meg egyáltalán nincs. Nem 300 nyakkendős mérnökökre van szükség, hanem a 50 porba/deszkára is részletrajzot produkálni képes tisztességes „mérnökemberre”. A világban mindenhol túltermelés van ez gerjeszti a válságot. Nem kellene engedni a felesleges képzéseket! De visszatértem az első mondatomhoz: amíg fejkvótára kapják a támogatást/fizetést az oktatási intézményeket, addig …
sby f. j.
2011. szeptember 28. szerda 08:03
–
Koós Miklós
2011. szeptember 28. szerda 08:24
[re=81845]epiteszikon[/re]:
a kétszintű képzésnek pont az a legnagyobb baja, hogy másféle képzés kell annak, akik végül egyetemi diplomával valódi építész tervező lesz és más képzést igényel, aki max szerkesztői képzettséget akarna elérni. Utóbbiaknak teljesen felesleges matamatikai, statikai, szabadkézi rajzi, szindinamikai képzésben részesülniük. Számukra az ábrázoló geometria, az épszerk a legfontosabb.
A főiskoláknak nagyon is megvolt a helyük a régi rendszerben.
Peter.G
2011. szeptember 28. szerda 16:55
Sok gondoltam támadt a jelenlegi, és a korábban már e témával foglalkozó cikkek olvasása közben. Még talán pár év eltelte után is friss diplomásnak mondhatom magam, és már tanulmányaim folyamán, azóta pedig különösen foglalkoztat a téma, hogy mit és hogyan kellett volna, vagy kellene változtatnom azért, hogy jobb mérnök lehessek.
Csak egy gondolat, amit most szeretnék hozzáfűzni.Már korábban is idézve volt a következő részlet:
„Mindenesetre érzem ennek hiányát, úgyhogy már meg is egyeztem egy céggel, hogy elmegyek hozzájuk „rabszolgának”, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a mérnökök között összeszedjem a hiányzó tudást – ez persze nem lesz könnyű, de állok elébe.”
Véleményem szerint a rabszolga jelző itt nem a rajzoló munkakörre vonatkozik, sokkal inkább az ingyen és bármit elvégezni hajlandó vállalásra. Tehát, hogy mindenféle fizetség nélkül hajlandó valaki elvállalni egy építész irodában bármiféle adandó munkát, csak hogy tapasztalatot szerezzen, és fejlődjön szakmailag.
Koós Miklós
2011. szeptember 28. szerda 17:14
[re=81855]Peter.G[/re]:
ha valaki az egyetemi képzés alatt nem foglalkozott (önhibáján kivül, mert ilyen az oktatás) épszerkkel, azt képtelen lesz „ellesni”.
Ha az építész oktatás két kihagyhatatlan mérnöki pillérét – az ábrázoló geometriát és az épszerk-et – nem ismered, jobb ha inkább elmész krumplit kapálni.
Zoo Lee
2011. szeptember 28. szerda 18:24
[re=81856]Koós Miklós[/re]:
Szerintem el lehet lesni az épszerket!
A régi rendszerben 40 évet rajzoló nagynéném igenokat tudott az épszerkről, mert elleste.
Többet, mint az egyetemen végzett, iskolában 5-ös épszerkesek.
A cikkel alapvetően egyetértek. Jó a szabadság, s jó gondolatnak tűnik, hogy majd a piac szabályozza, hogy mely szakmát hányan tanuljanak, de nem működik a gyakorlatban.
Jogászokból szintén Dunát lehetne rekeszteni (egyesek szerint kellene is). Ha tömegesen nem tudnak majd elhelyezkedni, akkor persze lassan lassan visszahat az igényre és kevesebben választják a munkanélküliséget jelentő szakmákat, de mi van a közben „kitermelt” munkanélküliekkel?
Igenis kellene nemzeti szinten szabályozni, hogy évente hányan tanuljanak építészmérnöknek, jogásznak stb.
Koós Miklós
2011. szeptember 28. szerda 18:55
[re=81857]Zoo Lee[/re]:
nem akarnám megbántani a nagynénidet, de az „igen sokat tudott az épszerkről”, az fogalmilag nem egyenlő azzal, hogy értett is hozzá.
Igen sokat tudok mondjuk a politikáról, mégsem ÉRTEK HOZZÁ, nem vagyok sem történész, sem politológus.
Peter.G
2011. szeptember 28. szerda 20:14
Tökéletesen értem az álláspontot. Nem sokat tudok az oktatás 20-30-40 évvel ezelőtti minőségéről, de a jelenlegiről annál inkább, lévén 2 éve végeztem főiskolai szakon. A felvetett probléma nem csupán ebben a képzésben van jelen, az minden egyes szakmában felütötte a fejét. Elmondásból tudom, hogy például az Ön idejében Miklós, nem mehetett akárki főiskolára vagy egyetemre, míg napjainkban elég egyszerű bekerülni valamilyen egyetemre vagy főiskolára. Tehát, véleményem szerint ez „globális” probléma az oktatásban.
Visszatérve a saját szakterületünkhöz. A diploma megszerzése ma már (ezzel nyilván magam ellen is beszélek, de ez a véleményem) nem azt bizonyítja, hogy tökéletesen képzett vagyok. Számomra azt bizonyítja, hogy van valamiféle érzékem, és legfőképp keresnivalóm ebben a szakmában. A többi jön a gyakorlat útján. Bár diplomával rendelkezem és nem voltam épszerkből egy buta gyerek, nem tudnám megmondani, hogy egy napjainkban mondjuk tervpályázaton látható több méteres vasbeton konzol vasalását majd hogyan készítik el. Nem tudnám megmondani, hogy mit kéne pontosan tennem műszaki ellenőrként, vagy felelős műszaki vezetőként. A jogszabályok világában pedig igen könnyen el lehet tévedni a sűrű változások miatt. Hiányzik a gyakorlatias képzés, éppen ezért nekem is megfordult már a fejemben, hogy a főállásom mellett amolyan „rabszolgamunkaként” keresek egy céget, ahol elleshetem az eddig érintetlen területek gyakorlatát.
Koós Miklós
2011. szeptember 29. csütörtök 07:17
[re=81861]Peter.G[/re]:
30 éve sem jött senki sem úgy az egyetemről, hogy kész építész volt. Szó sincs róla, a legtöbbet mi is az életben tanulétuk meg, lestük el. Ami a sokszor idézett mondatban bántó az az, hogy az alapokkal nincs tisztában. Meg kell tanulni azt a nyelvet, amit aztán majd használhatsz a szakmában. Senki sem várja el tőled, különösen nem 1 évvel a végzés után, hogy ránézésre méretezz egy termetes konzolt, de azt elvárják, hogy megépíthetetlen szerkezetet ne tervezzél be. Ne tegyél pillért a födém közepére, egymás fölé essenek a főfalak, képes legyél egy lépcsőt megszerkeszteni, tudjad, mi az a két állószékes fedélszék…stb. Az a finomítás és az ellesés kategóriájába tartozik, hogy megtanuld, hogyan lehet letámasztani a két állószékes fedélszék oszlopait a födémre, hogy az azok azt ne szúrják át. Azonban ha azt sem tudom, mi az állószék, akkor a problémát sem fogod észrevenni. Én erről beszélek.
(mivel szakmabeliek vagyunk légy szíves ne magázzál, hanem tegezzél)
epiteszikon
2011. szeptember 29. csütörtök 10:43
A Kedvencem az amikor egyetem után PHD/DLA azonnal megy tovább. Gyerekeke méág egy garázst sem terveztek meg önállóan és máris DLA. Mindezeket 8-10 év gyakorlat után engedném……Doktorálni azt csak „valamire” lehet, semmire kicsit nehézkes.
Koós Miklós
2011. szeptember 29. csütörtök 10:53
[re=81867]epiteszikon[/re]:
ennél már csak az a „viccesebb”, ha egyből tervezést is oktat az egyetemen, hiszen ő már a „építészet doktora”
epiteszikon
2011. szeptember 29. csütörtök 16:24
Yale, Harward Bsc+Msc és nincs gond.
maccoy
2011. október 7. péntek 15:49
Alapjában az élet mostani működésével van baj.
Megértem a volt BME-seket, hogy fájlalják, hogy már nem kizárólagos az egyetemi képzés. Az „építőművész” kifejezés, is amiatt van, mert a BME kisajátította az építészképzést, és ahol tudott keresztbe tett a vidéki egyetemi képzésnek. Emiatt a vidéken végzetteknek nem lehet ugyanazt beírni a diplomájába amit a BME-n végzettekének…
A tömegképzésben egyetértek, de ez megint visszavezethető életünk mostani működésével. A felsőoktatási intézményeknek az az érdeke, hogy minél több gyerek, minél tovább tanuljon. Az én időmben a végzősöket képző épszerktanár leadta, hogy 40 ember kell neki. 40 hallgató ment tovább az év végi vizsgán…
A másik dolog, az a tanerő. Teljesen egyetértek a cikkben írottakkal. Rengeteg a szakmához mit sem konyító ember tanít. És miért? Mert mint építész nincs meló. Ezzel bebújik az intézménybe, fix fizetés, lehet maszekolni, lehet használni az intézmény infrastruktúráját, nem kell beruházni nyomtatóra, papírra, ha elég vastag a bőr, akkor a hallgatókkal meg lehet csináltatni egy csomó maszekot.
A következő nagy hiba, hogy szerintem (ez becslés) a végzettek min 80%-a nem járt építkezésen, nem látott falazást, zsaluzást, betonozást, vasszerelést, egy. betonelem szereléseket. Ezek csak képről, rosszabb esetben rajzról van meg neki…régen egyszerű volt, mert valamelyik ÁÉV-hez kirendelték a gyerekeket és ott volt. Most kivitelezőt nehéz találni, aki egyáltalán foglalkoztat kölköt.
És itt elértünk oda, hogy sokan nem hivatásból mennek építésznek, hanem, mert csak…nálunk több hallgató megfordul nyári gyakorlaton. alig van olyan akinek a szemében ott a csillogás, hogy érdekel, hogy mit hogyan. igazából annyi van, hogy ezt is le kell tudni. És ők is fognak tervezni. de nem szívből…úgyhogy a legnagyobb probléma a gyerekkel van. Aki akarja, az pécsen, debrecenben, győrben is megtanulja…aki nem, az hiába BME-s.
ui.: semmi bajom a BME-vel, csak próbáltam vidéki szempontból nézni, és vannak olyan BME-s oktatók, akiket szívesen hallgattam volna, de vannak olyan vidéki oktatók, akiket le nem cseréltem volna, és a mai napig mestereimnek szólítom őket…
üdv
mac
Tervkritika 76 | Vadász György háza
2011. november 8. kedd 13:39
[…] ezt nem egy MOME-n végzett – bevallottan az épületszerkezetekhez mit sem értő – rutintalan kezdő “építőművész” rajzolta le, hanem az ez évi Prima […]
Fenyvesi Péter
2011. november 9. szerda 12:45
Én is Pécsen végeztem, jó, és kevésbé jó tanároktól terelgetve. Akit akkor érdekelt, ma is tervez, akit kevésbé, az vagy pályaelhagyó, vagy esetleg épanyagkereskedő. Oda is elkél a jó szakember.
Már közben úgy láttam, h jobb lenne első év után elmenni 1-2 évre kivitelezésbe, gyakorlatot szerezni. Sajnos nem tettem meg, de utána rögtön jelentkeztem 2 évre gumicsizmás művezetőnek, ami jó döntés volt, sokat tanultam. Aztán még sajátkezűleg megépítettem (szó szerint, tokkal-vonóval) a saját házunkat is (csóróság volt, így kijött az akkori árak feléből).
Bizony az első tervnél bementem a tanács műszaki osztályára megkérdezni, hogy mégis mit kell beadni, milyen tartalommal,kidolgozottsággal, milyen műleírással stb., mert erről mit sem tanultunk. Nos azóta is csak tanulom, tanulom, s közben próbálok eligazodni a jogi dzsungelben, az egyre fogyó megbízások mind jobb teljesítése érdekében.