Kacskaringók. Bonyolítjuk, pedig meg is oldható
Levelet kaptam:
2011. július 6. 10:50 levélíró írta, <xxxxxx@yahoo.com>:
Tisztelt Koós Miklós!
Már korábban is segített nekünk, amit ezúton is köszönünk, most is a segítségére lenne szükségünk.
Építési engedéllyel rendelkező családi ház építésébe kezdtünk. Menet közben szóba került, hogy az egyik homlokzatra (konkrétan a hátsó kertre, nem utcára, nem szomszédra néz) kerülne egy plusz ablak. (terven is szerepelő teraszajtó mellé, lakószobára). Mérete 100×120, helye „normális” lenne (tehát úgy értem, amúgy engedélyezhető méretű és elhelyezésű).
Tudom, hogy elméletileg ehhez módosított engedélyezési tervre lenne szükség, de ha esetleg ez elmaradna és igy épül fel a ház, akkor a használatbavételi engedély kérelmezésekor gondolom bírságra számíthatunk. Kérdésem az lenne, milyen mértékű lehet ez a bírság, van-e esetleg méltányosságra lehetőség, ha léthatóan/bizonyíthatóan senkit nem zavar az ablak, bár tény és való, h homlokzati változás…igyekeztem a neten körbenézni, de semmi konkrétumot nem találtam… Nagyon köszönöm! Levélíró
Kedves Levélíró,
ilyen mélységgel, részletezettséggel nem rendelkezik a jogszabály, így nincs felsorolva, hogy pl. 1 db +ablak bírsága az pontosan mennyi!
Ha nem lenne akadálya az ablak beépítésének, akkor miért azt keresi, hogyan lehet megúszni, ha egyszerűen csak be kell adni egy módosított ép. eng tervet? Nem az volna legegyszerűbb? üdvözlettel Koós Miklós
Számos hasonló levelet kaptam az elmúlt 4,5 évben, köztük sok olyat, ami arról szólt, hogy ha ilyen és ilyen módon sértik meg az előírásokat, milyen praktikákkal lehetne majd később kivédeni, mennyit kellene majd fizetniük, milyen kedvezményeket lehet rá kérni…stb HA RÁJÖNNEK a hatóságnál?
Miért mindig az a fontos, hogyan lehet kijátszani a kiskapukat, mintsem beletörődni abba, hogy a jogszabályokat be kell tartani? Az előbbi álnaív kérdés persze nagyon is valós, és már elég régóta része a magyar folklórnak, a magyar népléleknek. Nem tudom, hogy hungarikum is egyben, de az biztos, hogy átszövi az egész életünket.
Hozzászólások (6): megnézem
Bereczki Sándor
2011. augusztus 12. péntek 08:12
Kedves Miklós!
Én már tapasztaltam, hogy ebben az esetben a „tervezési” díj + illeték mértéke kerül összehasonlításra az esetleges bírság összegével, a baj csak az, hogy a hatóság ha szemfüles (márpedig manapság a pénz nekik is kell) fennmaradási engedélyt írnak elő, de persze „terv” és illeték akkor is kell.
Üdv BS
Szabó András
2011. augusztus 12. péntek 09:17
A logika teljesen világos, ha amúgy engedélyezhetö változásról van szó, miért nem az építési hatósághoz fordul az építtetö, miért az elsö gondolat az, hogy megúszni. Vajon az építtetö lelkivilágával van gond? Mindenáron ki akarja kerülni a törvényes utat? Nem hinném. Talán el kellene gondolkodni azon, hogy a magánépíttetök (a sort nem folytatom, bár tapasztalatom szerint megtehetném) miért kerülik a hatóságot, mondhatnám félnek töle. Aki egyszer végre végigjárta az építési engedély megszerzésének módfelett bürokratikus útját, az nem szívesen kezdi újra. A mindúntalan mintaként tekintett milleneumi idökben nagyszabású városrendezést hajtottak végre sok-sok építtetö koordinálásával, az engedélyezés mégis sokkalta egyszerübb és „humánusabb” volt. Mivégre hát ez a sok bürokrácia? Mit értek humánuson? Bement az építtetö a hivatalba, elöadta a tanácsosnak mit szeretne módosítani a terven (pl 1 db + ablak), rárajzolták, ráírták, tanácsos alírta, rendben volt (vagy ha mégsem lehetett, azonnal érthetö magyarázatot kapott). És ez még a hetvenes években is müködött. Ja, hogy nem a minél több büntetés beszedésére koncentráltak? Bizony nem!
Budai Viktor
2011. augusztus 12. péntek 10:47
A 245/2006 kormányrendelet rendelkezik a felületben mérhető építményrészek engedély nélküli építése esetére, de persze módosítani kellene az engedélyt (…használatbavételi engedéllyel még nem rendelkező, építőipari kivitelezés alatt álló építmények tartószerkezeti rendszerének vagy tartószerkezeti elemeinek megváltoztatása…) egyszerűsített építési engedélyezési eljárásban.
Szabóbácsi
2011. augusztus 12. péntek 15:39
Kockázat nélkül nincs nyereség.
Vagy teljes biztonság és módosítás. Nem olyan nagy ügy (pénz), nem kell hozzá minden terv újból.
dp
2011. augusztus 13. szombat 16:39
Igen, a szabályok be nem tartása átszövi Magyarország hétköznapjait és ünnepnapjait is. Hungarikum? Folklór?
Az eredete véleményem szerint oda vezethető vissza, hogy pozíciókba nem szakmai kvalitás alapján kerülnek emberek, hanem ki rokon, kivel diktálja üzleti érdek, ki hány százalékot csorgat vissza, ki hoz kritikátlanul tetszőleges döntéseket. Ezért káosz uralkodik a sportban, kultúrában, közlekedésben, gazdaságban. Ergo a döntések gyakran logikátlanok, észszerűtlen korlátokat és kötelezettségeket állítanak az azokat betartó emberek elé.
S vajon miért épp az építész szakma irányítói lennének ez alól kivételek? Van tehát egy apparátus, mely döntéseket hoz, de a szakmaisága erősen megkérdőjelezhető.
Egy példa: a településen meghatározták az épületmagasságot, de ezt a tető és a fal találkozási vonalának átlagszámában jelölték meg (homlokzati rész nem számít).
Megjelentek a szinte földig lelógó, de meredeken égbe törő tetők.
Lekorlátozták hát a dőlésszöget is. Attól kezdve elszaporodtak azok az épületek, melyeknek szintenként volt körbe egy kis tetőcskéje, majd abból emelkedett ki a következő szint. Az így kialakult szoknya elég hosszú, az átlagszámításban szépen ellensúlyozza a harmadik szintre épített nyeregtető két lelógó oldalának hosszát.
Elképesztő példa van bőséggel az egész országban, s az építész szakmán belül is.
A szabályok értelmetlensége tehát erősen erodálja a betartási szándékot.
Emellett a másik ok, hogy azokat még az alkotóik sem tartják be. A tapasztalatok szerint a kis szabálysértőket megbüntetik, a nótóriosok pedig a megfelelő zsebbe csúsztatott bankóknak köszönhetően mindig megússzák. Az ember körülnéz, és miven se nem vak, se nem hülye, látja, ki mindenki hágja át a törvényeket. csodálkozunk-e, hogy egy döntésnél ma már eleve kalkulál ezzel a lehetőséggel is?
Zoo Lee
2011. augusztus 14. vasárnap 21:56
Koós Miklósnak igaza van. Szerintem is alapvető, hogy körültekintően kell tervezni – terveztetni, és a tervek alapján kell megépíteni az épületet. DE!!!
Nagyon egyetértek Szabó András véleményével is. Az apróbb változtatásokat miért nem lehet egy tanácsosi aláírással elintézni?
Elviselhetetlen és teljesen értelmetlen a jelenlegi mértékű bürokrácia.